Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-28 / 308. szám
T988. DECEMBER 28., SZERDA NOGRAD 3 Napközi otthon Salgótarjánban Testi-lelki gondoskodást nyújt Az értelmi fogyatékos gyermekekről többnyire a szülők gondoskodnak, az Intézetben való elhelyezést kevesen kérik. A napköz- ben,; megfelelő foglalkoztatást, felügyeletet nyújtó intézmény létrehozását már évekkel ezelőtt igényelték Salgótarjániban, ezért tavaly, a városi tanács kezdeményezésére a volt Petőfi bölcsődét értelmi fogyatékosok napközi otthonává alakították át. * Tizenhét különböző korú gondozottja van jelenleg az otthonnak, akik kisegítő iskola, vagy szociális foglalkoztató elvégzése után kerültek ide. TestHelki fejlődésüket, egyéni képességeik kibontakoztatását tartalmas, változatos napi programok szolgálják. A gondozónők lelkiismeretesen foglalkoznak velük, bővítik ismereteiket, a hiányosságokat pótolják, heti tervet készítenek, napokra lebontva. Az otthon lakói házimunkát szívesen és rendszeresen végeznek, környezetüket tisztán tartják. Az ügyesebbek kulcstartót, ujjbábot, könyvjelzőt, nyakláncot, karácsonyfadíszeket készítenek. Bedolgozást is vállalhatnának, ilyen lehetőség azonban a mai napig nem adódott számukra. A munkára nevelést így a ház körüli tennivalók elvégzése, illetve az intézmény kertjének művelése szolgálja. Az értelmi fogyatékosok megyei érdekvédelmi szervezete a napközi keretein belül működik. A város üzemei, kollektívái a szervezethez eljuttatott pénzzel, ingyenautóbusz biztosításával járulnak hozzá a közös programokhoz. A kohászati' üzemek, a síküveggyár, a BRG szocialista brigádjai, a Volán és az óvónők KISZ-esei, a tervező" és építőipari vállalat, a NÁÉV, a salgótarjáni áfész, valamint a diósjenői szociális foglalkoztató nyújtott eddig segítséget az otthonnak. Ez év májuséban a salgótarjáni Sümegi Ilona alapítványt hozott létre az intézmény javára, amelynek egy részét működési kiadásokra fordítják. Uszodába hetenként járnak a gondozottak, s a József _ Attila Városi-Megyei Művelődési Központ színházi előadásait is látogatják. Nyáron túrákat tesznek, téli időszakban a napi séta, közös vásárlás, városnézés pótolja ezt. Az adószakértő válaszol V Wmmm ü IliiÍLüm1111111 üi Wiwmí M iüs Adómentes a véradó csokoládéja Intézményünk rendszeresen szervezi az ingyenes véradást. A véradónak ilyen alkalommal adunk „kalóriapótlást”, egy-egy szendvicset, üdítőitalt, esetleg egy üveg sört, netalán egy szelet csokoládét. Értéke körülbelül 50 forint személyenként. Adóköteles ez a támogatás? (Véradás jelige.) Nem. A személyi jövedelemadó-törvény 15. § (4) bekezdése alapján a természetben nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás mentesül a személyi jövedelemadó-kötelezettség alól. Szakszervezetünk a dolgozónak jutalomüdülést ad. Adóköteles, vagy adómentes ez? Sajnos, nem közli a kedves kérdező, hogy milyen címen adja szakszervezete a jutalomüdülést. Ezért mindkét lehetőség esetére adom válaszomat. A szakszervezeti jutalomüdülés dolgozót terhelő költségeinek a munkáltató általi „átvállalása” — a hatályos szabályok szerint — munkaviszonyból származó, nem rendszeres kifizetésnek minősül és utána adóelőleget a Vhr. 23. §.-a alkalmazásával kell levonni és a munkáltatónak befizetni. Kétségtelen, hogy az üdülési költség teljes munkáltatói „átvállalása”, vagy csak egy részének vállalása révén is a dolgozó vagyoni értékhez jut. Ezért — figyelemmel az szja Tv. 1. és 4. §-ára — alkalmazni kell az adókötelezettség szabályát, mert e kifizetés a Tv. 15., 16. §-a szerint nem adómentes. Az említett címen történő juttatás adójogi megítélésén nem változtat az, hogy a kifizetés jutalom formájában történik. Sportkörünk üdítőitalra, illetve mérkőzésekre való utazáskor élelmezésre költségtérítést ad labdarúgóinak. Terheli-e ezt szja, s ha igen, kell-e ebből előleget vonni? (Sportkör.) Az 1987. évi VI. törvény 15. § 10. pontja alapján „a jogszabályban meghatározott mértékű költségtérítés, költségátalány mentes az szja-kifizetés alól”. A sportolók és kísérői részére élelmezési költségtérítésként, valamint frissítő- költségként adható mértékét a 4/1987. (IX. 15.) ÁISH. sz. rendelkezés, illetőleg annak melléklete határozza meg. Ha az önök által térített összeg az említett jogszabályi mértéket nem haladja meg, nem kell szja-t levonni. Ellenkező esetben az adózás általános szabályait kell alkalmazni. Kezdeményező szövetkezet Az élet kényszerítésében előre Balassagyarmaton, a Balassa Ruházati Kisszövetkezet — a drégelypalánki Szondy Szerelő és Ipari Szövetkezet után — nyugatra a legtöbbet exportáló szövetkezet. A cégnél műszaki vezetőként dolgozó Boros Lászlót ez év márciusában nevezték ki a szövetkezet elnökének. Régi beosztását is megtartotta, mondván: „ilyen kis szövetkezetben két első számú vezető nem szükséges.” — Az utóbbi időben többször lehetett olyasmit; hallani, hogy valami jóféle változás figyelhető meg a szövetkezet életében. Gyürkőz- nek, kisebb-nagyobb sikerrel a termelés visszaesése ellen, sokmilliós beruházás „nagy ágyúját” is bevetették... — Az új technológia alkalmazása, még nehézségek között sem riaszt vissza. Ilyen ambíciókkal jelentkeztem a szabó-ktsz pályázati kiírására 1985-ben. Elég nehéz helyzet fogadott, de tudtam, hogy a gondok — alacsony átlagkereset, csökkenő létszám, termelés-visszaesés — nemcsak helyi jellegűek. Elnökelődöm idejében már elkezdődött egy 24 milliós beruházás, ezt kellett nekem, mint műszaki vezetőnek, másfél év alatt „tető alá” hoznom. — 1985-re megtörtént a telephelyvásárlás. A régi telephelyet újabb területtel egészítették ki, és megvásároltak egy Macpi nevű olasz részvasaló sort, ami megalapozta a korszerűbb termelést... — Idekerülésemkor vette kezdetét az épület átalakítása, egy modernebb kazán- technológia megépítése, speciális varrógépek beszerzése és a 6 milliós gépii zing beinvesztálása ugyancsak varrógépekre. A beruházás mellett a villamos hálózat kiépítését, a belső szereléseket és a 300 négyzetméter alapterület kifestését, az irodák kialakítását (szándékosan' kevés az adminisztratív dolgozónk) említhetem. — Az idegenből érkezett, korábbi műszaki vezetőt választotta meg a tagság az idén elnökének. Miilyen a vezetői stílusa? — Készség az új iránt. A termelésszerkezet átalakítása sok nehézséget okozott, de a közös gondolkodás és az összefogás átsegítette a bátrabbakat. A szövetkezetben a múlt évi átlagos jövedelmet több mint 30 százalékkal tudtuk növelni. Az udvaron sok babakocsié kismamának — fizetésnap volt éppen — köszön- getett Boros elnök. A nyers- anyagraktárban kezdtük az üzemi körutat: itt sok gyapjú típusú, fésűs szövetet tárolnak. Különlegességek Is akadnak, mert van olyan megrendelőjük, aki az anyagot is küldi. A szabászműhely vezetője, Plonk László régi ismerősként üdvözöl. Két férfi és egy nő van ebben a fontos beosztásban, az „okos” gépek több ember munkáját végzik el, pontosan, szépen. Értő kezek irányítják őket. Akárcsak a kézi szabászatban az ollókat. A nagy varroda, a zakóezalag sora kedves látványt nyújtott a sok fürge kezű asszonnyal, lánnyal, akárcsak a vasaló- helyiségben látott korszerű Macpi gépsor, ahol 2—5 gépet is kezel egy-egy asszony. A termék végmeózása, szállításra való előkészítése a készáruraktárban történik. Saját maguk szállítják az árut, leginkább Pestre, Miskolcra, Egerbe. Külföldre kamionok viszik. — Kuwaitba és Szaúd- Arábiába készítünk hagyományos fazonú, sötét színű zakókat. Így lehetséges, hogy az idén már 20 millió forint értékű tőkésbevételre számíthatunk a hazai 7 milliós termelés mellett. Hosszabban időztünk az üzem tanműhelyében, mert az elnöknek, nemcsak a szövetkezeti életszínvonal-emelése a szívügye, hanem a szakemberképzés is. Kisg Istváamé szakoktató a férfiszabójeiöltekkel foglalkozott éppen. A szövetkezet profilja a férfizakó. — Hányán tanulnak itt az idei tanévben? — Három osztályban ösz- szesen 46 lány (néhány fiunk van csak). Eddig egy műszakos üzem voltunk, aminek sok családanya, vidékről bejáró nő örült, én nem. Nagyszabású termelési terveinkhez a technikai feltételek biztosítottak. Varrónőkre, szabászokra lenne szükségünk. A jelenlegi létszámnál többre. Akár azonnal is fel tudnánk venni 10—15 szabót. Az alapösztöndíj mellé még külön tanulmányi ösztöndíjat is fizetünk tanulóinknak — jegyzi meg az elnök. — A harmadikos szakmunkástanulók részére a szalag mellett 14 fős munkahelyet alakítottunk ki, hogy könnyebben önállósodjanak, s ha szükséges, legyen kihez fordulniuk segítségért, vagy éppen elleshetik a szakma fortélyait. Nemcsak szaktudást, de a kulturált magatartást is elvárjuk tőlük. Elkövetünk mindent, hogy a termelésben érdekeltté tegyük tanulóinkat. Tanulmányi szerződést is kötünk velük, örvendetes tény, hogy tavaly tanév végén 9 szakmunkás maradt nálunk a korábbi néhány helyett. A szemléletváltást az élet kényszeríti ki mindanmyi- unkból. A termelés bővítését a kereskedelmi; kapcsolatok is. — A palotáshalmi nagyközségi tanácsban jó partnert találtunk egy közös vállalkozásban — újságolja Boros László. — Szarvasadén egy kastélyban folynak jelenleg az átalakítási munkálatok. Várhatóan már decemberben kitelepítjük a gépeket, és megkezdhetjük a munkát, illetve a dolgozók betanítását, átképzését korszerű technidlógiiára. A kisszövetkezet elnöke, amikor Balassagyarmatra került „ingázó” volt, hét végeken mindig hazajárt a családjához, Szilvásvárad mellé. S, mivel jól érezte magát a szövetkezetnél, és a kis várost is megkedvelte családias légköre miatt,_ úgy döntött: idehozza a családját is. Azóta már „őshonosként” pecázgat az Ipoly partján. Felesége Balassagyarmaton tanít, s gyermekei már találtak maguknak jó pajtásokat. Elekes Éva Az iparfejlesztési törvények, s különösen az 1890. évi 13. te. hatására az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. 1892 tavaszán elhatározta egy tisztán palackokat készítő gyár megépítését. Fridrich Eduárd az rt.-hez tartozó kiskapocsi üveggyár igazgatója — felkereste Gerber Frigyes salgótarjáni bankigazgatót, hogy a helyszínen tárgyaljanak az állami adókedvezmény elnyerésének feltételéről. Ugyanis ■a modern, regeneratív fűtésű kemencék fűtőanyagát a szén adta az eddigi fatüzeléssel szemben. A látogatás végén Fridrich megállapította, hogy a gyár működéséhez minden feltétel megtalálható Salgótarjánban. Államkölcsön kikötésekkel 1892. június 19-én a kereskedelemügyi miniszter elé azonban mégis két tervet terjesztettek be: az egyik szerint a gyárat Egeresen, a másik szerint Salgótarjánban kívánják felépíteni úgy, hogy az ötmillió darab sötétzöld palack gyártására legyen alkalmas. Saját tőkéjükből az rt. 250 000 forintot szándékozott az építésbe fektetni, a 95 eve autattak fel Beváltotta a reményeket a Salgótarjáni Öblösüveggyár szükséges további pénzt az államtól kívánták megszerezni. 1892. november 13-án_ Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter, a kormány véleményét is ismerve, szívesen vette az rt. palackgyár- alapítási tervét, és 45 ezer forint államkölcsön megadását helyezte kilátásba. A kikötés az állam részéről az volt, hogy a tőkéscsoport a vállalkozásba legalább 200 ezer forintot fektessen be, az építkezést 1893. április 1- ig kezdje meg, a gyárat pedig legkésőbb 1894. április 1-ig helyezze üzembe. A létesítendő gyár 1908-ig állami adókedvezményt, a MÁV vonalain pedig kedvezményes szállítási díjtételeket kapott. A részvényesek közgyűlése 1892. november 26-án a feltételeket elfogadta és megbízta az igazgatóságot a palackgyár építésének az előkészítésével. Az igazgatóság ezek után a Budapest—Rutt- ka vasúti fővonal mellett fekvő Salgótarjánt, a szénmedence központját jelölte ki az új gyár telephelyéül. A kiválasztáskor az 1867 óta Szilárdyék gazdagszanak A részvénytársaság 1893. február 22-én kötötte meg a szerződést Szilárdy Istvánnal, aminek értelmében a gyártelep és munkáslakások céljára 22 400, homokbánya céljára 7200, összesen 29 600 négyszögöl nagyságú területet vásároltak meg. A terület a vasútvonal és az országút között, a község déli részén elterülő, akkor még mocsa- ras-lápos rét egy része volt. Az országút keleti oldalán körülbelül 250 méterre volt a zöld üveg gyártására alkalmas homokbánya. A gyár építkezése — az rt. hatodik gyáraként — 1893. április elején kezdődött meg Baumhorn budapesti mérnök tervei alapján Szvoboda salgótarjáni építész irányításával. Az üveggyár építésénél alkalmazott munkások „garázdálkodásainak” megszüntetésére a község vezetői szerint újabb intézkedésekre is szükség volt. Ezért úgy vélték, hogy a községi rendőrök számának növelése nélkülözhetetlen, mert a gyár előreláthatólag október—novemberben. kezdi meg üzemét, amikor is a családtagokkal 1200—1500 emberrel gyarapszik a község. Továbbá: „...hogy különösen az üveggyárnál kivétel nélkül idegen socialisticus eszmékkel saturált elemek lesznek szükségként alkalmazva, mely eszmék az előbb nevezett nagyvállalatok munkásai között is feltétlenül terjeszkedni fognak... a folyton szaporodó egyéb kereskedelmi és iparvállalatoknál is szükségként alkalmazott napszámosok is rendkívül nagy számban özönlenek be a községbe munkakeresés végett... őriként következik a községi rendőrség teendőinek folytonos szaporodása...” Ezért a meglévő 9 főből álló községi szolgaszemélyzetet két rendőrrel növelték. őszre felépült az üveggyár hutacsarnoka és egy folyamatos üzemű Siemens-rendszerű zöld palack gyártására alkalmas regeneratív gáztüzelésű kádmedence. Eezenkí- vül keverékház, műhelyépület, kazánház, erőmű és még néhány munkáslakóház. Az iparlajstromba 1893. november 20-á'n vezették be az új gyárat. A gyár hivatalos üzembe helyezésének napja 1883. december 10-e volt. A miniszter tiszteletére Az avatóünnepségen megjelenő kereskedelemügyi miniszter további támogatására is számítva a gyárnak ekkor adták a „Lukács Béla huta” nevet. Az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. részéről Földiák Gyula alelnök a következő szavakkal üdvözölte patrónusukat: „...Itt állnak a nagyméltóságodnak nevét viselő Lukács Béla huta falai, a gyár kéménye már füstölög s a munkások csak nagyméltóságod intését várják, hogy kivegyék a kemencéből az izzó masszát s ezzel egy új iparág gyártását kezdjék meg Magyarországon.” A korabeli tudósító ilyennek látta a felavatott gyárat: „...a munkások kék zubbonyban álltak a nagy kemence mellett, melynek nyílásán át lehetett látni az izzó anyagot... Száz és száz ember forgolódik a kemencék körül, az egyik berakja a homokot, a másik tüzel, vagy hatvan ember fújja, formálja az üveget, fiúk, lányok pedig hűteni viszik a palackokat. A munkások kivétel nélkül németek, mert nálunk még nincs olyan munkás, aki a palockok gyártásához értene... Háromszáz munkást alkalmaztak. Kádmedencébe 14 kocsi olvasztott üveg fér, kocsinként 10 ezer kg-ot számítva. A gyárban mindenféle színű és formájú palackot gyártanak.” Az avatóünnepségen megjelenő kereskedelemügyi miniszter további támogatása révén a gyár még decemberben 90 ezer forint áüamköl- csönt kapott... A többszöri név- és tulajdonváltás, szerkezetátalakítás után az országos hírnevet szerzett gyár beváltotta az alapításához fűzött reményeket. Dr. Szvircsek Ferenc működő vasutat, mint közvetlen összeköttetést a fővárossal, és a közel eső szénbányákat vették figyelembe.
