Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-19 / 301. szám
2 NOGRAD 1988. DECEMBER 19.. HÉTFŐ Örményország Tíz nap múlva is sikeres volt Az örményországi földrengést követő tizedik napon is sikerült élve kihozni a romok alól egy embert Leninakanban. Ugyanakkor 89 holttestet emeltek ki, a kórházakban pedig harmincán haltak meg. Az azonosított halottak száma ezzel 23 390-re emelkedett — jelentette vasárnapi számában a Pravda. A szovjet sajtó változatlanul nagy teret szentel a mentési munkálatoknak, az újjáépítési terveknek, a PB különbizottsága e problémák megoldásával kapcsolatos szervezőmunkájának. Sok publikáció ítéli el a Kara- bah-bizottság, illetőleg a naAlapításának 40. évfordulóját ünnepli a szlovákiai magyarság legjelentősebb lapja, a Szlovák KP orgánuma, a pozsonyi Űj Szió. Az évforduló alkalmából Milos Jakies, a CSKP KB főtitkára, a KB Elnöksége és a Szlovák KP Központi Bizottsága üzenetben köszöntötte szombaton az újság készítőit. Gustáv Hu- sák köztársasági elnök magas állami kitüntetést, a Szombaton és vasárnap nagyon sokan keltek útra, hogy a karácsony előtti utolsó hét végén külföldön szerezzék be kisebib-nagyobb ajándékaikat. A Határőrség Országos Parancsnokságától 'kapott tájékoztatás szerint szombat reggeltől vasárnap 14 óráig összesen 78 200 külföldi és magyar állampolgár lépte át az osztrák—magyar határon lévő átkelőhelyek valamelyikét. Közülük 40 400 volt a magyar, 37 800 pedig a külföldi. Az élénk forgalom ellenére a2 utasoknak 15—20 perca mentés cionalista „Krunk-társaság” felforgató tevékenységét, amelynek intenzitása a tragédia ellenére sem csökkent. Szűrén Arutyunjan, az örmény KP KB első titkára szombati tv-beszédében részletes tájékoztatást adott a köztársaság lakói számára a földrengés sújtotta körzetekben kialakult helyzetről. Éles szavakkal ítélte el a Karabah'bizottság aktivistáit, amiért rémhírek terjesztésével akadályozzák a hajléktalan asszonyok és gyermekek ideiglenes kitelepítését. Arutyunjan bejelentette, hogy össznépi vitára bocsátják a lerombolt települések újjáépítési terveit a közGyőzelmes Február Érdemrendet adományozta a magyar nyelvű napilapnak. A Pozsony melletti So- morján ünnepi szerkesztőségi ülésen emlékeztek meg az évfordulóról. A szerkesztőség dolgozóit Ignác Járnák, a Szlovák KP első titkára köszöntötte. Beszédében meleg szavakkal méltatta az Üj Szó négy évtizedes tevékenységét. nél nem kellett többet a határon várakozniuk. Némileg lassította azonban a folyamatos áthaladást, hogy a külföldről haza érkezők közül sokán nem töltötték ki időben vámáru-nyilatkozatukat. Nekik, főként szombaton, 35—40 percet is igénybe vett a határátlépés. A legforgalmasabb határ- átkelőhely ez alkalommal is a hegyeshalmi volt; az ősz* szes forgalomnak alig a fele bonyolódott le Sopronban, Kópházán, Búcsún és Szent- gotthárdon. (MTI) társaságban. A Szocialisztyicseszkaja Indusztrijának nyilatkozott Borisz Zabotyin szovjet belügyminiszter-helyettes, hangsúlyozva, hogy Azerbajdzsánban és Örményországban a nemzetiségi ellentétek miatt kialakult feszültség nem nagyon csökkent az elmúlt időszakban. A természeti csapás okozta tragédia sem józanította ki a Kara- bah-bizottság és a „Krunk” szélsőséges, soviniszta aktivistáit. Zabotyin bejelentette: eddig összesen 148 ezer örmény hagyta el Azerbajdzsánt, míg Örményországból 161 ezer azerbajdzsán nemzetiségű lakos menekült el. Honvédelmi miniszterek találkozója Szombaton Szófiában — a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének elnökletével — megtartotta ülését a Varsói Szerződés Tagállamainak Honvédelmi Miniszteri Bizottsága. Az ülés munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és törzsfőnöke. A honvédelmi miniszterek — kormányuk megbízásából — megvizsgálták és megvitatták a Varsái Szerződés tagállamai és a NATO-országok fegyveres erőinek létszáma és alapvető fegyverfajtáik mennyisége terén kialakult általános erőviszonyokra vonatkozó adatokat, és e kérdéssel kapcsolatban elfogadták a Varsói Szerződés Tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottságának nyilatkozatát. A nyilatkozatot, későbbi időpontban hozzák nyilvánosságra. Az ülés tárgyszerű légkörben, a barátság és a kölcsönös megértés széliemében zajlott le. (MTI) Sevardnadze Tokióban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter vasárnap népes küldöttség élén Tokióba érkezett. A háromnapos tárgyalássorozat előzetes programja szerint Sevardnadze és japán kollégája, Unó Szószuké három alkalommal találkozik majd. Japán részről elsősorban arra számítanak, hogy sor kerülhet az úgynevezett északi területek kérdésének komoly megvitatására. A szigetország hivatalos véleménye szerint ugyanis a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez csak a második világháború után a Szovjetunióhoz került négy sziget visszaadásán keresztül vezethet az út. Tokióban abban bíznak, hogy a gorba- csovi új külpolitika ebben a kérdésben is álláspontváltozást eredményez. A tárgyalásoktól azt is várják Japánban, hogy közelebb hozzák Mihail Gorbacsov japáni útjának a lehetőségét. Sevardnadze megérkezése után a hanedai nemzetközi repülőtéren adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a szovjet—japán kapcsolatok elmaradnak a lehetőségektől. A japán—szovjet politikai párbeszéd és a két ország közötti megértés mértéke nem megfelelő — folytatta a szovjet külügyminiszter —, különösen akkor nem, ha figyelembe veszik a két ország súlyát a nemzetközi problémák megoldásában. (MTI) Csehszlovákia nem zavarja a nyugati rádióadókat Csehszlovákia megszüntette az amerikai ellenőrzés alatit álló Szabad Európa rádió adásainak zavarását, s befejezte más nyugati adók vételének megnehezítését is — jelentette ki szombaton az AP amerikai hírügynökség tudósítójának Miroslav Pavel, a csehszlovák kormány szóvivője. A csehszlovák döntésről tájékoztatták a bécsi utóta- lál'kozó résztvevőit is. Á pozsonyi Új Szó évfordulója r Elénk forgalom a magyar—osztrák határon Befejezte munkáját az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének országos értekezlete Többórás, élénk vitát követően, szombaton, a tanácskozás második napján befejeződött az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének országos értekezlete az ÉDOSZ székházában. A hozzászólók zöme továbbra is a béremelést, az ügyeleti és a túlmunkadíjak rendezését, a negyvenórás heti munkaidő bevezetését, valós érdekvédelmet követelt. A munkahelyi demokráciáról szólva, elhangzott, hogy számtalan kórházi osztályon évek óta korlátlan hatalmú, despotikus a vezetés, s e helyzet végérvényes megszüntetése a szakszervezet feladata lenne. Többen szóvá tették, hogy a szociális otthonokban méltánytalanul hátrányosabb helyzetben dolgoznak, amit munkájuk leértékelésének éreznék. Javítani szükséges az ápolónők, a mentősök, a műtősök ügyeleti beosztásán és díjazásán is. Javasolták, hogy alakuljon meg az ápolónők szövetsége, s május 12-e legyen az ápolónők napja. A felszólalók közül többen a felsőoktatás gondjairól szóltak, s megoldásukhoz központi támogatást szorgalmaztak. Szót kért a vitában Cse- hák Judit szociális és egészségügyi miniszter. Mint mondotta: készen vannak, s vitára alkalmasak azok a reformanyagok, amelyek a felsőoktatást, az egészségügyi ellátást, a szociálpolitikát kívánják továbbfejleszteni. A szociálpolitikáról szólva, megemlítette, hogy jövőre a tanácsok a rászorulóknak szétosztható másfél milliárd forintot kapnak. Fontosnak ítélte, hogy január 1-jével a társadalombiztosítás a költségvetésből kiválik, önállósul. Tájékoztatta a tanácsi- kozást a bérintézkedések lehetőségeiről: a minisztérium több alternatívát is kidolgozott, az már azonban egyértelmű, hogy a többlépcsős változattal lehet csak előbbre jutni. A felsőoktatás reformjáról beszélve, bejelentette : 1989 szeptemberétől az egészségügyi főiskolán ápolónői szak létesül, a szociálismunkás-képzést pedig egyetemen belül kívánják megoldani. Így például a Szegedi Orvostudományi Egyetemen gyógytornászokat és védőnőket képeznek majd. A többórás vita után Fűzi István válaszolt a kérdésekre. Ezután a küldöttek nagy többséggel elfogadták a módosított dokumentumokat: az EDSZ kongresszusa óta eltelt három esztendő, szak- szervezeti munkájával foglalkozó beszámolót, valamint a mozgalom jelenlegi helyzetéről, továbbfejlesztésének fő irányairól szóló állásfoglalást. Dokumentumban rögzítették, hogy az 1989. évi kötelező béremelés mértéke az egészségügyben is 6 százalék. Ez lehetővé teszi, hogy az egészségügyi dolgozók átlagbéremelése a népgazdaság egyéb területein foglalkoztatottakéval megegyezően alakuljon. Az ügyeleti díjak, a túlmunkadíj, a műszakpótlék emeléséhez biztosított 490 millió forintot az intézmények jövő év január 1-jével használják fel. Ezen túlmenően az egészségügyben dolgozók várhatóan 1 milliárd 260 millió forintot kapnak központi keretből. Az eszmecserén felvetődött személyi kérdést a soron következő központi vezetőségi ülés tárgyalja meg. Besztercebányai vendég Nógrádban Elutazott Nógrádból a testvérmegyei kapcsolatok jegyében két napig itt tartózkodó Pavel Bolvansky, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke. Látogatása során dr. Körmendy József, a megyei tanács elnöke tájékoztatta Nógrád gazdasági-társadalmi életéről. Pásztón Tolnai Béla tanácselnök-helyettes, a város- fejlesztés időszerű kérdéseiről informálta a szlovák vendéget. Küldöttértekezlet Balassagyarmaton (Folytatás az 1. oldalról.) kommunista közösiségeket folyamatosain fel kell készíteni az önálló munkára, arra, hogy területük felelős politikai gaizdéi legyenek. A városi pártbizottság feladataként szólt az elüt erjesztés az alapszervezeti munka tartalmi és szervezeti korszerűsítéséről, a párttagok folyamatos tájékoztatásáról, Majd azt hangsúlyozta: a területi pártmunka élénkítése szükségessé teszi az alapszervezetek erősítését, új párttagokkal. Olyanokkal is, akik most üzemi, intézményi alapszervezetben dolgoznak, de készek arra, hogy lakóhelyükön végezzenek politikai, közéleti munkát. A továbbiakban Forgó Imre szólt a társadalmi, a törmegszer- vezetekben végzendő politikai munka megújulásáról, a KISZ és a párt kapcsolatáról, a párt és az alternatív szervezetek viszonyáról. A városban és vonzáskörzetében számát, politikai, társadalmi súlyát, értékteremtő és közvetítő szerepét tekintve is meghatározó az értelmiség. Ezért közérzetének alakulására, tevékenységének anyagi és erkölcsi elismerésére külön gondot fordított a küldöttértekezlet. Az elismerés hangján kerülitek szóba azok a politikai, közéleti személyiségek, pedagógusok és alkotó művészek, akik tevékenységükkel a város hírét-nevét öregbítik. Szó esett a szakmai és társadalmi szervezetekről is, amelyek eredményesen dolgoznak, jó keretet adnak a tudományos ismeretek, a kulturális' értékek cseréjének. Végül is tanulságként azt összegezte az előterjesztő: az értelmiség társadalmi presztízsét erősíteni, közérzetét, anyagi és erkölcsi elismerését teljesítmény üknek megfelelően javítani szükséges. Részletesen elemezte a beszámoló a város és a környező települések gyarapodását. Szólt az ipari és mezőgazdasági üzemek termeléséről, gazdálkodásáról,, kiemelve, hogy az ipari üzemek teljesítménye jobb az országos átlagnál. Elismerte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tanácsok, a lakosság és az üzemek tettek azért, hogy Balassagyarmaton és a környező településeken javuljanak az életkörülmények, elkészüljenek a szükséges beruházások. Mint mondotta, ebben a nehéz, pénzhiányos helyzetben kevés, Balassagyarmathoz hasonló város adhat számot ilyen fejlődésről. Nem hallgatta el azokat a gondokat sem, amelyeket mindenekelőtt számában szerény lakásépítés, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás okoz a városban. Végezetül a lakosság életkörülményeiről, a tervezett és szükséges szociálpolitikai intézkedésekről szólt. Az előterjesztést követő vi tában sokan mond ták el véleményüket. Ketten — dr. Horváth János és Décsi Zsigmondné — távollétükben, írásban küldték el észrevételeiket, ajánlásaikat. Mészáros Lajos, a fémipari vállalat küldötte a vállalati gazdálkodásról, valamint a műszaki értelmiség fokozott megbecsüléséről szólt. Mikus András, a mag yarnómdo ri áfész kommunistáinak képviselője a pártdemokrácia szélesítését,, a pártegység erőfeszítését hangsúlyozta. Pálinkás József, az érsekvadkerti pedagógus pártszervezet küldötte többek között a politizáló párt, az alaszerve- zeti munka önállóságának szükségességét erősítette. Ká- csor Lajos, az Ipoly Bútorgyár kommunistáinak küldötte a pártegység erősítését, a párttagok kiállását szorgalmazta a politika mellett. Káposzta Antal, a fegyelmi bizottság elnöke, a pártfegyelimi munka helyzetéről adott számot. Mint mondotta: a pántegység, a pártélet tisztasága megköveteli a megelőző nevelőmunkát, die a vétségek szigorú és következetes számonkérését is. Géczi Imre, a MÁV küldötte sajátos munkahelyi gondjaikkal foglalkozott, még Sajgó Ferenc, az érsekvadkerti termelőszövetkezet kommunis táiinak képviseletében a mezőgazdasági üzemeik helyzetéről, kibontakozásuk útjáról, módjáról beszélt. Juscsák György, a Központi Bizottság tagja időszerű kérdésekről szólt. Csikász István, a tanácsi alap- szervezet küldötte az oktatás, a művelődés helyzetét, növekvő gondjait, a művészeti értékek, az értelmiség megbecsülését tette szóvá. Dr. Tolvay Örs, az ügyészségi alapszervezet képviselője többek között a közrend és a közbiztonság helyzetét elemezte. Dr. Bactalmé, dr. Borszéki Erzsébet, a Hazafias Népfront városi bizottság elnöke, országgyűlési képviselő, a kormány egészségmegőrző program jónak helyi feltételeiről, megvalósításának tapasztalatairól szólt, kiemelve a szemléletváltás, valamint a személyes példa fontosságét. Szokolai László, a KISZ városi bizottságának titkára két és félezer KISZ- tag nevében beszólt a fiatalok helyzetéről, a KISZ megújulásáról, a KISZ-tagok közéleti szerepléséből. Gáspár Antalné, a Központi Bizottság tagja, a politikai intézményrendszer korszerűsítéséről, a pártszervek, az alapszervezetek megújulási folyamatáról szerzett helyi tapasztalatait adta közre. Varga István, a ikábelgyóri kommunisták küldötte pedig a pártbizottság, a pártszervezetek munkájának megújításáról,, az alapszer- vezeti munka önállóságának erősítéséről mondott véleményt. A párttagság, a lakosság, érthető módon azt várja, hogy a reformfolyamat ne húzódjon el, hanem rövid távon eredményt hozzon — kezdte hozzászólását Dev- csics Miklós. A továbbiakban árról beszélt, hogy olyan viszonyok kialakítása szükséges, amelyben messzemenően érvényesül az önigazgatás, s úgy boldogul mindenki, ahogy dolgozik. Ezzel összef üggé s ben hangsúly ózta, hogy a tanácsok önállóságával együtt kell hogy járjon a felelősség is a települések fejlődéséért, a lakosság élet- körülményeit-befolyásoló beruházások megvalósításáért. A gazdasági reformról szólva, többek között elmondotta, hogy a szocialista piacgazdaságiban megnő a vegyes vállalatok száma, jelentősége, ám meghatározó szerepe marad az eredményesen dolgozó társadalmi tulajdonnak. A pártban zajló megújulási folyamat tapasztalatait elemezve,, feladatairól szólva a tartalmi és szervezeti változások szükségességét hangsúlyozta. Ahhoz, hogy az ügyintéző pártból mozgalmi párt tegyen, szélesítse befolyását a lakosság körében, más módon kell dolgozni a területi és az üzemi alap- szervezetekben is. A kommunista csoportok, a párttagok kiállása a politika mellett a pártegység folyamatos erősítését tételezi. Azt, hogy nyílt villáiban tisztázódj amaik a nézetkülönbségeik, s a -kialakított álláspontot következetesen kell képviselni, attól sem jobbra, sem balra eltérni nem lehet. Végezetül a megyei párt- bizottság első titkára azokra a kérdésekre adott választ, amelyek a vita során felvetődtek. Ezt követően Hajdú Péter, a Magyarnándori Állami Gazdaság küldötte a kétszintű pártirányítás előnyeiről szólt. Tóth Tiborné a gyógyszertári központ képviselője az egészségnevelő, felvilágosító propaganda jelentőségét, Sroncsik József, a városkörzeti területi alapszervezet küldötte pedig azokat a kérdéseket adta közre, amelyek a környezetében élő párttagokat foglalkoztatják. Dr. Ferenczi György, a nóg- rádgárdonyi kórház kommunistáinak képviselője a szocializmus jelenéről, jövőjéről beszélt. Győri Sándor, a városi tanács elnöke a tanácsi munkáról, az önkormányzat és népképviselet értelmezéséről és gyakorlatáról, a tanács és a lakosság kapcsolatának alakulásáról, a várospolitikai munkáról adott számot. Kovalcsik András, a honismereti kör titkára, aki vendégként vett részt a küldöttértekezleten, a kulturális élet fejlődésének lehetőségeiről, ebben az értelmiség szerepéről beszélt. Arató János, a 217. Sz. Szakmunkásképző Intézet küldötte pedig Balassagyarmat iskolavárosi jellegéből adódóan, a kommunista pedagógusok felelősségét erősítette. A küldöttértekezlet — a vitát követően — zárt ülésen 31 tagú, egytestületes pártbizottságot választott. A testület megerősítette első titkári tisztségében Forgó Imrét. Titkárnak újra Zen- tai Csabát és Demus Ivánt választották. A kilenctagú fegyelmi bizottság elnöke Kácsor Lajos, a tanácsadó testület vezetője pedig Tóth Lajos lett.
