Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-17 / 300. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... „Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem...” A Kun házaspár missziója „A kíváncsiság, nyugtalanság, szánalom, ajándékozási vágy még nem szerelem. A szerelem egyszeri és szent Titok. Lényege, a Szeretet. Ha ő Vezet, előbb- utóbb rátalálsz arra, aki keres... Szép gzabadságoto- kát önkéntes fegyelemmel őrizzétek, ne csúnyuljon az soha szabadossággá!” (Részlet Mezei Mária leveléből, amelyet 1979-ben fogalmazott a szegedi középiskolásokhoz, s amely sohasem hiányzik a Kun házaspár műsorából.) Érdeklődő figyelem váltotta az eleinte szemérmes, rejtőzködő főhajtást, halk kuncogás, olykor harsány kacagás töltötte be a termet, ahol közel száz közép- iskolás diák tenyere gyakorta csattant a tetszésnyilvánítás jeleként. Aztán elhangzott öt mondat, közülük az utolsó így szólt: „Hazánkban 1956 óta négy és fél millió magyart kapartak el”. A fiatalok értették a többjelentésűvé vált szó értelmét, mert a memento után arcukat egy pillanat töredéke alatt a rémület csendes döbbeneté öregítette, tekintetük komor-szomorúvá lett. Ki a felelős mindezért? Miért nem tudatták velük, hogy rosszul éltek érzelmeikkel? Az előadónak a műsor befejezéseként tolmácsolt irodalmi szemelvények szug- gesztív előadásával, no meg az olyan szívből fakadó megnyilvánulással, mint az egymásnak köszönetül adott hitvesi puszi, sikerült elhitetni: ök az ÉLET mellett voksolnak; ők egyszerre szerelem és szexuspártiak, házassághívők, s átérezve vállalják Viktor Hugo Szép gondolatát: „A család a társadalom kristálya.” S, hogy kik ők, akik fontosnak tartják a párkapcsolat erősítését? Kun Jánosné, Nagy Valéria pszichológus és Kun János versmondó előadóművész házaspár. A „Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem... című előadásuk ritkán hallott őszinte nyíltsággal szól a szerelemről és a szexualitásról. — A családi életre nevelés témakörében — kezdi a feleség — gyakran tartottam rendhagyó osztályfőnöki órákat, s az iskolákban —, akár a fővárosban, akár a legkisebb faluban — azt tapasztaltam, korábban pedig az olvasótáborokban, hogy rendkívül nagy igény van a felvilágosító szóra. — Én szintén ezt tapasztaltam rendhagyó irodalomóráimon, és azt gondoltuk, miért ne csinálhatnánk együtt — mondja a férj. Az eltelt négy év alatt 225 előadásunkat 24 000 ember hallgatta meg országszerte. — Érzelmi, szexuális nevelésnek szánjuk a programot — folytatja a feleség. Ügy látjuk, fiataljaink nem tudnak eligazodni az érzel- mek-érzékek zűrzavarában. Egyszerre van jelen a gátlástalan szex és a puritán szemérmesség, összetévesztik a kamaszvágyakat, az érzéki fellobbanást az igaz szerelemmel. Mondják: gyerekeinket megtanítjuk beszélni,' írni és olvasni, de arra csak ritkán szánjuk magunkat, hogy arra is megtanítsuk őket, hogyan szeressenek, miként bánjanak humanizá- lódn.i kész, de még nyers szexuális vágyaikkal. Pedig éppen a serdülő- és ifjúkorban — a szerelem bölcsőjénél —> lenne a legnagyobb szükség nyílt és praktikus tanácsokra. A családi életre való felkészítést sajnálatos módon nem kapja meg a gyerekek többsége a szülői házban. A lányoknak még csak-csak beszélünk a mentsruációval járó teendőkről, de a fiúk sokaságának már kevésbé szólunk az első magömlésről, vagy a serdülőkori erekciókról. Mindezt ugyan ma iskolában tanítandó tantárgyként deklaráljuk. De az osztályfőnöki órákon a fiatalok nemigen kapnak több eligazítást, mint például a biológiái órán a szaporodásról; esetleg kiegészítik a fogamzásgátló gyógyszerek ismertetésével. — Elméleti bevezetővel kezdjük az érzelmi szexuális nevelésre szánt foglalkozást. A szerelmet úgy értelmezem — mondja a pszichológus —, mint a szexualitás vágyát, a szexualitást pedig mint a szerelem hordozóját. A testi, lelki, a szellemi vonzalom egységét fogalmazom meg. Az irodalmi szemelvények után a pszichoszexuális fejlődést tekintik át a csecsemőkortól a serdülőkorig, majd a párrválasztási érettség kialakulásáig. A felelősségteljes házas,Ságról szólnak, a családról, a gyerekről beszélnek. Legvégül kérdéseket tehet fel a hallgatóság, akár négyszemközt is. — Csak általános és középiskolásoknak szól az előadás? — Hallották már egyetemisták, pedagógusok, könyvtárosok, szakmai körökben is előadtuk, és bemutattuk szülőknek is az évek során. A Kun házaspár nemrégiben értesült arról, hogy a KISZ KB fölkarolta vállalkozásukat. Országos felmérésre és egy évig tartó előadás-sorozatra kérték fel őket. El kell készíteniük a magyarországi 16—17 éves korosztály pszichoszexuális érettségének és szexuáleti- kai érték- és normarendszerének a vizsgálatát, amely alapján 1991-ig könyvet írnak. A fiataloknak ma —, amikor száz házasságra tavaly például 51,9 százalék válás jutott, 120 ezer a veszélyeztetett gyermekek száma, 40 ezerrel nőtt a kábítószer-fogyasztóké, félmillió alkoholistát tartanak nyilván, s évente ötezren lesznek öngyilkosok — különösen nehéz megnyerni a család eszméjénék. A Kun házaspár értékes részt vállal ebből a feladatból. Tuza Katalin Lendületben a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola A balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában 30 főfoglalkozású, 5 óraadó tanár oktat több mint 600 növendéket. Olyannyira fiatal a tantestület, hogy az igazgató — Ember Csaba — a maga 38 évével a legidősebb. A fiatalos hév, a lendület munkájukat is tükrözi, hiszen a sikerek, a dolgos napok mellett jut idejük koncertek rendezésére is. December 12-én, a város felszabadulásának évfordulója alkalmából immár hagyományosan rendezték meg a Kiss Árpád Általános Iskola és a zeneiskola diákjainak, művészeti csoportjainak a hangversenyét. Aradi György, a Kiss Árpád iskola igazgatója megnyitó beszédében szólt a zene fontosságáról, életünkben betöltött szerepéről. Ezután közel 50 produkciót élvezhetett a közönség. Az érdeklődők közül sokan nem tudtak leülni, kívül- rekedtek a csarnokban, pedig a nagyteremben tartották az előadást. A belépő ingyenes volt. Hogy milyen szerepet játszik a belépők ára, azt majd eldönti a karácsonyi koncertjük december 19-én, ahol a nyugdíjasok és a diákok 20, míg a közönség többi tagja 40 forintért tekintheti meg a produkciókat. Ezen a koncerten a zeneiskola művész tanárai mellett fellép a Szántó Kovács János Gimnázium és Szak- középiskola leánykara, és a zeneiskola növendékei is. Külön színfoltja lesz a műsornak Dobai Szabolcs és Szabó Jenőné művész tanárok előadása. Előbbi Romániából, utóbbi Kárpátukraj- nából települt át. ök Wieniíawski d-moll hegedűversenyének I. tételét adják elő. A karácsonyi koncerten Ave Maria-feldolgozások mellett, gazdag válogatás hangzik el egyéb művekből is. A kiadott műsorfüzetben beharangozott programból mindössze any- nyi eltérés lesz, hogy a balassagyarmati rézfúvós- kvintett más műveket szólaltat meg. Ennek az az oka, hogy ifj. Ember Péter — rajta kívülálló okok miatt — nem tud részt venni a koncerten. Ä. T. Honismereti <f yűjtemén y „Életünk sok didergő tárgyát, mint ősszel ittmaradt madárkát melengettem ingem alatt, míg megtért beléjük a lélek, s mint fagytól éledő fecskének hangját lestem értelmüket.’* Váci Mihály Halhatatlanság című költeményének megkapó sorai fogadják a cserhátszentiváni kultúrház honismereti kiállítására érkezőt, amely mintegy fél évvel ezelőtti megnyitása óta, már igen szép számú látogatóközönséget vonzott. A gyűjtés az alsótoldi általános iskola igazgatójának, Adorján Lászlónak kezdeményezésére indult meg. A gyűjtők munkáját dicsérik az itt látható, falusi életképeket felvillantó fényképek, a paraszti munka, régi mesterségek kiállított kellékei. Megcsodálható a bokri népviselet, valamint értékes, vallásos tárgyú kötetek, köztük például az Arany Korona biblia. (Fotó: Bábel László) A Palócföld idei utolsó száma Megjelent a Palócföld idei utolsó száma Salgótarjánban. Az Örményországot sújtó természeti katasztrófa, a december eleji földrengés, az évszázad legsúlyosabb ilyen jellegű csapása, különös „aktualitást” ad a lap Ablak című rovatának. Jóllehet e szempontból véletlen, hogy a rovat a mostani szómban mai örmény költőket mutat be, az emberiségkatasztrófa megnöveli az összeállítás súlyát. Ennek előzménye egyébként az, hogy pár héttel ezelőtt magyar íródelegáció járt a Szovjetunióban, amelynek tagjai, Lothár László, Kon- czek József, és Laczkó Pál, a Palócföld szerkesztője a többi között Jerevánba is ellátogattak. A mostani ösz- szeállítás Lothár László alapos és — a terjedelmi korlátokon belül — roppant gazdag miniatűr antológiát eredményező munkáját dicséri. Miként azt ugyancsak ő jegyzi meg bevezető kis tanulmányában, ez az egész, valahol az idők kútjában ver visszhangot. A verseket szintén Lothár László, valamint Konczek József fordította. Olvashatjuk Gevorg Emin, Vahagn Davtjan, Metaxe, Ludvig Durjan, Armen Se- kojan, Amo Szagijan, Razmik Davojan és Hovhannesz Grigorjan költeményeit. A jelen lapszám másik hangsúlyos vonulata a Hagyomány rovatban található. Farkas Márton 1918 katonaforradalmárai, Csongrády Béla A gyógyítástól a társadalmi változásokig, valamint Fancsik János lejegyzésében Madzsar Lili visszaemlékezése jelenti ezt a komoly értékelési módosulásokat is hozó tartalmi blokkot, a hét évtizeddel ezelőtti történelmi események modern elemzését. Idekívánkozik még, hogy e szám illusztrációs anyagát korabeli dokumentumok adják, amelyeket a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum gyűjteményéből válogattak, beleértve Buharin munkáit is. A Valóságunk rovat szintén komoly tartalmi hangsúlyt képez e lapszámon belül. Itt folytatódik a munkahelyi művelődésről való vita, amelynek előzményei a lap idei második, negyedik és ötödik számában olvashatók. Most Kárpáti Sándor Vitaminhiányos munkahelyi művelődés, Girasek Károly Munkásság, művelődés — a kisüzemek felől, s Bagó József Paradigmaváltás a munkahelyi művelődésben című vitacikkei gazdagítják tovább az eddig megfogalmazott gondolatokat. A ro- yatból további két tanulmány érdemel különös figyelmet. Löffler Tibor Modern, szocialista vagy átmeneti társadalom, valamint Kovács Ferenc A salgótarjáni munkások és a politika című elemzése. A jelen szám Műhely rovata Tandori Dezső versét, s PetÖcz András A szöveg radikális átalakulása című tanulmányát közli. A Mérleg rovatban Siposhegyi Péter a salgótarjáni Lőrinczy István, illetve Zonda Tamás verseskötetét recenzálja. A szám szépirodalmi anyagát gazdagítják Serfőző Simon, Szokolay Zoltán, Kautz- ky Norbert, Lőrinczy István versei és Mátyás Győző novellája. (TE) Karácsonyi televíziós műsorok Kellemes szórakozást, változatos programot kínál a karácsonyi ünnepek idejére a televízió műsora. A képernyő délelőtt és kora délután — immár hagyományosan — a gyermekeké és a fiatal korosztályé lesz: bábfilmek, mesejátékok és izgalmas kalandfilmek közül választhatnak kedvükre- valót. December 24-én például a Mark Twain regényéből készült Élet a Mississippin című amerikai filmet, valamint az Arany László népmeséinek felhasználásával írt Kiskirályfi és a róka című bábjátékot láthatják. December 25-én délelőtt a Banyatanya című színpadi játék felvételét közvetítik a Mikroszkóp Színpadról, délután Az utolsó mohikán című amerikai filmet vetítik, karácsony másnapján pedig Török Sándor regényének ismert szereplői — Kököjszi és Bobojsza — szórakoztatják a kicsinyeket. Szokássá vált, hogy karácsonykor sugározzák a Három kívánság című ösz- szeálľítôst, s igazi karácsonyi gyermekműsornak ígérkezik a Titiiri című betle- hemes bábjáték i,s, amely a korabeli hordozható bábszínházról kapta nevét: ezen elevenedik meg a karácsonyi ünnepkör meséje. Az ünnep sajátos hangulatát idézi majd a Karácsonyi dalok Európából című válogatás, amelyben az osztrák televízió kezdeményezésére tíz ország televíziósai fogtak össze, hogy népeik legszebb karácsonyi dalait gyűjtsék össze, népszerű gyermekkórusaik előadásában. Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szól majd Móra Ferenc ismert meséjének, A didergő királynak az operaváltozata. A zenei kínálatban lesz továbbá a margitszigeti Pillangókisasszony e 1‘őad á sá ról készült keresztmetszet, Kincses Veronikával a címszerepben, valamint a szeptemberi Mátyás-templombeli Monteverdi-hangverseny felvétele, A zene és tánc kedvelői számára igazi csemegének ígérkezik az Álmok ura című balettfilm, amely a Győri Balett egyik legújabb produkciójának, a Diótörő zenéjére írt balettnek a televíziós változata lesz. A képzőművészet iránt érdeklődők a későgótikus magyarországi festészet egyik legszebb emlékét, M. S. Mester Ave Maria című főművét ismerhetik meg közelebbről egy kétrészes doku- mentumfilm segítségével. A magyar irodalom klasz- sziikus darabjából,, Tamási Áron utolsó, balladisztikus szépségű novellájából, a Gyökér és vadvirágból készült a karácsony első napján este látható tévéfilm, s ugyancsak magyar irodalmi alapanyagból, Bíró Lajos munkájából forgatták a Rablólovag című másnap esti tévéjátékot. A külföldi játékfilmek kedvelői december 24-én, késő este A Cirkusz világa című, 1964-es amerikai produkciót nézhetik meg, amelyben olyan világhírű szereplők játszanak, mint Claudia Cardinale és Rita Hayworth. (MTI)
