Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-17 / 300. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 300. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. DECEMBER 17., SZOMBAT Közlemény a Központi Bizottság üléséről (2. oldal) Á városi öntudatról (3. oldal) Á csitári dombok alatt (5. oldal) Magabiztosan, határozottan H reformot nekünk kell irányítani TESZÖU elnökségi ülés Mire vezethetnek az újabb elvonások? Borsod megyei kommunista aktíva Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága pénteken délután kommunista aktívát rendezett a miskolci városi sportcsarnokban. A 800 ezer lakosú megye 62 ezres párttagságát 4 ezren képviselték. Az aktíva résztvevőit, közöttük Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Áttekintést adott a megye gazdasági, társadalmi helyzetéről, a politikai hangulatról. Megerősítette: a megye lakossága a kilábalást a súlyos gondokból a szocializmus megújulásától várja. Ezt követően Grósz Károly öröm volt számomra, hogy itt lehetek a megyében, itt lehetek szülővárosomban. Szeretném megragadni az alkalmat és megköszönni önöknek azt a nagy erkölcsi és politikai támogatást, amelyet miniszterelnökként kaptam a kormányzati munka szervezésének időszakában — mondta bevezetőben, majd hangsúlyozta: Az országos párt- értekezlet a magyar szocializmus átfogó megújulását határozta el. Ez ma a nép legnagyobb sorskérdése. Emberi léptékkel mérve belátható időn belül fel tudunk-e zárkózni a világ élvonalához, vagv pedig leszakadunk. Kimerítettük a korábbi kereteket Az elmúlt évek, évtizedek -fejlődésének eredményeképpen kimerítettük annak a szocialista keretnek a tartalmát, és lehetőségét, amely az elmúlt négy évtizedben közös munkánk eredményeképpen jött létre. Ez a fejlődés törvényszerű következménye. Minthogy az a-z új modell, amelynek kialakításán ma dolgozunk, egy ddő után szintén meghaladott lesz, s az sem tudja majd biztosítani a fejlődéshez szükséges politikai, társadalmi, gazdasági feltételeket. Idejében észrevettük, hogy kimerítettük a korábbi kereteket? Nem! Ez már a vezetés hibája. Körülbelül 10—15 évet késtünk ennek felismerésével, és a tényekből adódó következtetések levonásával. Ennélfogva ma, lassan húsz év után sokkal nehezebb „kitisztítani a lakást”, mintha akikor hozzálátunk s szisztematikusan, következetesen végigcsináljuk. Mostanában gyakran kérik tőlün-k, hogy tagadjuk -meg a négy évtizedet. Nem tesszük, mert ami értéket alkottunk, arra büszkék vagyunk. De miközben büszkék vagyunk a négy évtized eredményeire, aközben nincs jogunk saját magunk és az utánunk következő korosztály előtt sem elhallgatni, hogy hibáztunk, hogy nem ismertük fel a lépésváltás szükségességét. A világban a tudomány és a technika gyors fejlődése következtében felgyorsultak a gazdasági és a társadalmi folyamatok. Mj pedig nem vettük elég komolyan a világ kihívását. Az egész szocialista világ is válaszút elé érkezett. Vagy a korábbi nyomvonalon megy tovább, és egyre inkább lelassul a fejlődése, vagy fordít egyet, új esztartott előadást. közöket és módszereket kezd alkalmazni. A pártértekezleten világosan kimondtuk, hogy céljaink elérésének legfőbb biztosítéka a szocialista társadalmi rendszer, amelynek alapja a munkásosztály vezetésével, a munkásparaszt szövetség erejével, az értelmiség támogatásával kiépített népi hatalom, a termelőeszközök meghatározott részének társadalmi tulajdona, a marxista— leninista párt vezető szereppé, társadalmunk alapintézményének megerősítése és fejlesztése. Elsősorban a párt politikai, ideológiai, szervezeti egységét erősítsük, s azon gondolkodjunk, hogyan újítsuk meg a szakszervezeti mozgalmat, miképpen tegyük aktívabbá a Hazafias Népfront-mozgalmat, hogyan kapcsolódhatna be jobban közéleti gondjaink megoldásába az ifjúsági mozgalom. Ezek azok az alap- intézmények, amelyekre építenünk kell a megújulást. A reform a rend megteremtésének az útja, a zavar pedig a reform késlekedéséből!. vagy a végig nem gondolt siettetéséből fakad. Nekünk kell irányítani a reformmozgalmat, higgadtan, nyugodtan, magabiztosan, határozottan. Politikai ellenfeleinknek az az érdekük, hogy belehajszoljanak bennünket a kapkodásba. Megélénkült az Országgvülés munkája Az alapintézményeket sorra véve az egyik legfigyelemreméltóbb jelenség az Országgyűlés munkájának a megélénkülése. Azok, akik nem olyan régen azért kiáltottak, hogy ez a parlament nem képes betölteni szerepét, mert nem elég határozott, ma azt kiáltják, hogy az Országgyűlés sztálinista maradvány, komolytalan intézmény, mert a képviselők nem a nép bizalmából ülnek a parlamentben. A pártnak maximálisan támogatnia kell a parlament megújuló törekvéseit, és a helyi pártszervezeteknek pedig védeniük kell azokat az országgyűlési képviselőket, akik a lakosság bizalmából képviselik érdekeiket. Nem engedhetjük szétzilálni az állam legfelsőbb népképviseleti, törvényhozó testületét. A politikai intézményrendszer másik fontos szerve, a kormányzat egészében jó irányban keresi a kibontakozást. A hatalom intézményei között rendkívül fontos szerepet töltenek be a fegyveres erők. Hazáink függetlenségét mi csak egy nemzetközi katonai szövetségben tudjuk garantálni. Ám azt nem várhatjuk, hogy ennek összes terheit más népek vállalják és viseljék. Mi tehát a fegyveres erők csökkentése mellett széliünk síkra, ezént is üdvözöltük Gorbacsov elv- társ ENSZ-ben elmondott beszédét. Csökkentést akarunk, de nem kiszolgáltatottságot. Itt szeretnék egy szót szólni a fegyveres erők egyik, politikailag rendkívül fontos részének, a munkásőrségnek a helyzetéről. A munkásőrség intézmény- rendszerünk szerves részévé vált, konszolidált viszonyok között is megtalálta a helyét a magyar közéletben. Nem engedjük tehát a munkásőrséget felbomlasztani, lejáratni, nem engedjük ezt az önként vállalt, a munkások akaratából szerveződő közösséget szétzúzni! Fontos a közrend és a közbiztonság Szeretnék szólni rendőrsé günik munkájáról is. A közrend, a közbiztonság garantálása minden állampolgár elemi érdeke. Erre kötelez bennünket a lakosság részéről megnyilvánuló erőteljes társadalmi igény, és nem kevésbé a nemzetközi turizmus további jelentős bővítésére irányuló szándékunk. A magyar közbiztonság nemzetközi méretekkel mérve is elismert. Nem engedhetjük meg, hogy ez a közbiztonság fellazuljon. A tanácsok tevékenységében az önkormányzati jelleg erősítését tartjuk időszerűnek. Társadalmunk alapintézményeinek megerősítése és fejlesztése során kiemelt szerepe van a Hazafias Népfrontnak és a megújuló szak- szervezeteknek. A pártmozgalom dolgairól szólnék néhány szót. A Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar munkásmozgalom két nagy áramlata, két nagy pártja, a szociáldemokrata és a kommunista párt örökösének tekinti magáit. A napokban hivatalosan is tudomásunkra jutott, hogy megalakult a Szociáldemokraták Magyarországii Pártja. A közelmúltban hallottuk, hogy megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Hogy néhány ember ilyen pártokat vagy pártcsoportokat alakít, ettől nem vagyunk nyugta lanök. Egyet azonban szeretnék elmondani. A szocializmus és ez által a magyar nemzet jövőjét veszélyeztetné, ha a magyar munkásosztály ismét két részre szakadna. Grósz Károly ezek után a párt egységéről szólt. Rámutatott, hogy az eszmei egységet a marxizmus—lenini zmusr a, a politikai egységet az országos pártértekezlet állásfoglalására kell építeni. A politikai egységért naponta harcolni kell a pártnak, s az egység monolitikus felfogása helyett a sokféleség egységére kell törekedni. Ülés tartott pénteken a TESZÖV. elnöksége. A testület megvitatta a termelő- szövetkezetek és közös vállalatok ez évi gazdálkodásának várható eredményeit, az új adó- és árreform bevezetésének tapasztalatait. A megye nagyüzemeiben erőteljesen csökkentek az eredmények, döntően a köz- gazdasági szabályzók jelentős elvonó hatása miatt. Az országostól eltérő tendencia abban jut kifejezésre, hogy csökken a termelés üteme, a közös vállalatoknál pedig csak minimálisan bővül. A termelőszövetkezetek csaknem száz, a közös vállalatok pedig majdnem 30 millió forinttal kevesebb eredményt jeleznek, mint amennyit az elmúlt évben elértek. A mértéktelen elvonás — amelynek határait senki sem tudja megmondani — hatására 20 százalékkal csökkent az őszi műtrágya- felhasználás, 1100 hektárral csökkent a búza vetés- területe, jórészt a műszaki színvonal mérséklése miatt a gazdaságok nem tudják teljes mértékben elvégezni az őszi mélyszántást. A kívánttól elmarad az állattenyésztés teljesítménye, csökkent a vágóállat- és tejtermelés, tovább romlottak a tenyésztési, tartási körülmények, s az ágazat Izgalmas kiállítás nyílt tegnap délután a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum nagytermében. A téma, a hangulat, látvány nehezen engedi szabadulni a látogatót. Sándor Zoltán előadóművész Krúdy gondolatait tolmácsolta arról a legendás korról, amelyből egy szelet a bemutatón látható. S, hogy milyen is volt a közhangulat Salgótarjánban 1918-ban és 1919-ben az író gondola tájiból1 is kiviláglik. Az előadóművész szavaihoz kapcsolódva, Sándor László., a SZOT titkára elsőként Babits szavait idézte. A műszaki állapota. Egyedül a kiegészítő tevékenység nőtt, de az is csak kisebb mértékben. Az utóbbi években szépen fejlődő élelmiszeripar jövedelmezősége is visszaesett. Az előzetes számítások szerint ebben az évben 125 millióval kisebb eredményt érnek el a megye termelőszövetkezetei, mint egy évvel ezelőtt. A jövő évben bevezetésre kerülő újabb szigorító, elvonó, mozgásteret erősen behatároló rendelkezések — beleszámítva az egyes támogatásokat és az alaptevékenység adókedvezményét — újabb 170 millióval növeli a gazdálkodás költségeit. Ehhez jönnek még a különböző adójellegű költségek : a lakáshozzájárulási alap, a műszaki fejlesztésre, szakmunkásképzésre előírt alap, amelyek újabb 50 millióval növelik a költségeket. A vitában résztvevők konkrétan bizonyították, hogy az újabb elvonások a termelés és gazdálkodás életképtelenségéhez vezethetnek. Többen az önvédelemhez szükséges eszközök kialakítását szorgalmazták. Szóba hozták, hogy .az érdekvédelmi szervek nem a helyzet komolyságának megfelelően képviselik a nagyüzemek érdekeit. Elmondták, hogy a jövő évet költő számtalan jelzővel illette a forradalmat: a miénk, magyar, vörös. A megnyitó további részében Sándor László saját gondataláít tolmácsolta. A háború szenvedéseitől gyötört nép, az éhező, a nélkülöző proletár változtatni akart helyzetén. A szenvedés lángra lobban- tóttá a tüzet, sztrájkoltak a munkások. Az újonnan megalakult KMP nyíltan felvállalta a harcot, hi rdette, hogy meg fogja dönteni a hatalmon levőket. És abban a forrongó világban a KMP helyi szervezetének megalakulása után a munkások korai államosítási akcióira, a meghatározó feladatokhoz hiányosak az információk és ezek veszélyeztetik a gazdaság létéhez szükséges elképzelések időbeni kialakítá* sát. Többe,. szóvá tették azokat az ésszerűtlen intézkedéseket, rendeleteket, amelyek pénzügyi anarchiára utalnak és lassan megfojtják a gazdaságokat. Kifogásolták, hogy a legfelsőbb párt- és kormányvezetés nagyon keveset foglalkozik a legfontosabbal; a gazdaság talpra állításának tennivalóival. Szó esett a monopolhelyzet adta kiszolgáltatottságról. arról, hogy tovább már nem növelhető az ipari és a mezőgazdasági árak közötti különbség, a mezőgazdaság rovására. Többen ismertették, hogy a partnervállalatok fizetés- képtelensége milyen nehéz helyzetet teremt számukra. Elmondták, hogy a magas kamat ellenére sokszori utánjárás után jutnak csak a termelés-gazdálkodás folyamatosságát szolgáló hitelhez. Egyetértés volt abban, hogy mielőbb a mezőgazdaságban is érvényesíteni kell az egyenlő ár. és értékviszonyokat. Deák Pál, TESZÖV-titkár összefoelalója után az írásbeli élőterjesztést, a vitában elhangzottakkal az elnökség elfogadta és továbbítja majd a TOT-nak. helyi hatalom 1919 januárjában katonai terrorral válaszolt. Mégis nőtt a kommunisták bázisa, létrejött egy újfajta magyarságtudat. Az események végül elvezettek 1919. március 21-éhez. A tanulságok ma is helytállóak, napjainkban példaértékűek. Amikor visszapörgetjük az eseményeket, jelen korunkra is gondolunk. A kiállítás tökéletesen idézi fel a kor hangulatát. Láthatunk munkás olvasóegyletet, korhű berendezéseket, könyveket, plakátokat. A kiállításon felépített utcarészlettel, betört üvegű, kifosztott fűszer-vegyeskereskedő boltjával felidézhető a múlt légköre. Az utca másik boltjában, egy papír-könyves bolt kirakatában korabeli könyvek, brosúrák, plakátok, röplapok másfajta politikai, gazdasági, kulturális eseményekről tudósítanak. Heksch Ármin borbélymester boltja előtt a megnyitón részt vevő egyik látogató eleveníti fel élményeit, miszerint pontosan ilyen székben nyírta őt is a nagyapja. A Közhangulat Salgótarjánban 1918—1919. című kiállítás a jövő év március 22- ig látható a múzeumban. „Ilyen székben nyírt meg nagyapám” Közhangulat Salgótarjánban 1918—1919 Kiállítás a Nógrádi Sándor Múzeumban
