Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-17 / 300. szám

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 300. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. DECEMBER 17., SZOMBAT Közlemény a Központi Bizottság üléséről (2. oldal) Á városi öntudatról (3. oldal) Á csitári dombok alatt (5. oldal) Magabiztosan, határozottan H reformot nekünk kell irányítani TESZÖU elnökségi ülés Mire vezethetnek az újabb elvonások? Borsod megyei kommunista aktíva Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága pénteken délután kommunista aktívát rendezett a mis­kolci városi sportcsarnokban. A 800 ezer lakosú megye 62 ezres párttagságát 4 ezren képviselték. Az aktíva résztvevőit, közöttük Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Áttekintést adott a megye gazdasági, társadal­mi helyzetéről, a politikai hangulatról. Megerősítette: a megye lakossága a kilábalást a súlyos gondokból a szocia­lizmus megújulásától várja. Ezt követően Grósz Károly öröm volt számomra, hogy itt lehetek a megyé­ben, itt lehetek szülőváro­somban. Szeretném megra­gadni az alkalmat és meg­köszönni önöknek azt a nagy erkölcsi és politikai támogatást, amelyet minisz­terelnökként kaptam a kor­mányzati munka szervezésé­nek időszakában — mondta bevezetőben, majd hangsú­lyozta: Az országos párt- értekezlet a magyar szocia­lizmus átfogó megújulását határozta el. Ez ma a nép legnagyobb sorskérdése. Emberi léptékkel mérve be­látható időn belül fel tu­dunk-e zárkózni a világ él­vonalához, vagv pedig le­szakadunk. Kimerítettük a korábbi kereteket Az elmúlt évek, évtizedek -fejlődésének eredménye­képpen kimerítettük annak a szocialista keretnek a tar­talmát, és lehetőségét, amely az elmúlt négy évtizedben közös munkánk eredménye­képpen jött létre. Ez a fej­lődés törvényszerű következ­ménye. Minthogy az a-z új modell, amelynek kialakí­tásán ma dolgozunk, egy ddő után szintén meghala­dott lesz, s az sem tudja majd biztosítani a fejlődés­hez szükséges politikai, tár­sadalmi, gazdasági feltétele­ket. Idejében észrevettük, hogy kimerítettük a koráb­bi kereteket? Nem! Ez már a vezetés hibája. Körülbe­lül 10—15 évet késtünk en­nek felismerésével, és a té­nyekből adódó következteté­sek levonásával. Ennélfog­va ma, lassan húsz év után sokkal nehezebb „kitisztíta­ni a lakást”, mintha akikor hozzálátunk s szisztematiku­san, következetesen végig­csináljuk. Mostanában gyakran ké­rik tőlün-k, hogy tagadjuk -meg a négy évtizedet. Nem tesszük, mert ami értéket alkottunk, arra büszkék va­gyunk. De miközben büsz­kék vagyunk a négy évti­zed eredményeire, aközben nincs jogunk saját magunk és az utánunk következő korosztály előtt sem elhall­gatni, hogy hibáztunk, hogy nem ismertük fel a lépés­váltás szükségességét. A világban a tudomány és a technika gyors fejlő­dése következtében felgyor­sultak a gazdasági és a tár­sadalmi folyamatok. Mj pe­dig nem vettük elég komo­lyan a világ kihívását. Az egész szocialista vi­lág is válaszút elé érkezett. Vagy a korábbi nyomvona­lon megy tovább, és egyre inkább lelassul a fejlődése, vagy fordít egyet, új esz­tartott előadást. közöket és módszereket kezd alkalmazni. A pártértekezleten vilá­gosan kimondtuk, hogy cél­jaink elérésének legfőbb biztosítéka a szocialista tár­sadalmi rendszer, amely­nek alapja a munkásosz­tály vezetésével, a munkás­paraszt szövetség erejével, az értelmiség támogatásá­val kiépített népi hatalom, a termelőeszközök megha­tározott részének társadal­mi tulajdona, a marxista— leninista párt vezető szere­ppé, társadalmunk alapintéz­ményének megerősítése és fejlesztése. Elsősorban a párt poli­tikai, ideológiai, szervezeti egységét erősítsük, s azon gondolkodjunk, hogyan újít­suk meg a szakszervezeti mozgalmat, miképpen te­gyük aktívabbá a Hazafias Népfront-mozgalmat, hogyan kapcsolódhatna be jobban közéleti gondjaink megol­dásába az ifjúsági mozga­lom. Ezek azok az alap- intézmények, amelyekre épí­tenünk kell a megújulást. A reform a rend megte­remtésének az útja, a zavar pedig a reform késlekedésé­ből!. vagy a végig nem gon­dolt siettetéséből fakad. Ne­künk kell irányítani a re­formmozgalmat, higgadtan, nyugodtan, magabiztosan, ha­tározottan. Politikai ellenfe­leinknek az az érdekük, hogy belehajszoljanak ben­nünket a kapkodásba. Megélénkült az Országgvülés munkája Az alapintézményeket sor­ra véve az egyik legfigye­lemreméltóbb jelenség az Or­szággyűlés munkájának a megélénkülése. Azok, akik nem olyan régen azért kiál­tottak, hogy ez a parlament nem képes betölteni szere­pét, mert nem elég határo­zott, ma azt kiáltják, hogy az Országgyűlés sztálinista maradvány, komolytalan in­tézmény, mert a képviselők nem a nép bizalmából ülnek a parlamentben. A pártnak maximálisan támogatnia kell a parlament megújuló törek­véseit, és a helyi pártszer­vezeteknek pedig védeniük kell azokat az országgyűlési képviselőket, akik a lakosság bizalmából képviselik érde­keiket. Nem engedhetjük szétzilálni az állam legfel­sőbb népképviseleti, törvény­hozó testületét. A politikai intézményrend­szer másik fontos szerve, a kormányzat egészében jó irányban keresi a kibonta­kozást. A hatalom intézményei kö­zött rendkívül fontos szere­pet töltenek be a fegyveres erők. Hazáink függetlenségét mi csak egy nemzetközi katonai szövetségben tudjuk garan­tálni. Ám azt nem várhat­juk, hogy ennek összes ter­heit más népek vállalják és viseljék. Mi tehát a fegyve­res erők csökkentése mel­lett széliünk síkra, ezént is üdvözöltük Gorbacsov elv- társ ENSZ-ben elmondott beszédét. Csökkentést aka­runk, de nem kiszolgálta­tottságot. Itt szeretnék egy szót szól­ni a fegyveres erők egyik, politikailag rendkívül fon­tos részének, a munkásőr­ségnek a helyzetéről. A munkásőrség intézmény- rendszerünk szerves részévé vált, konszolidált viszonyok között is megtalálta a helyét a magyar közéletben. Nem engedjük tehát a munkásőr­séget felbomlasztani, lejárat­ni, nem engedjük ezt az ön­ként vállalt, a munkások akaratából szerveződő kö­zösséget szétzúzni! Fontos a közrend és a közbiztonság Szeretnék szólni rendőrsé günik munkájáról is. A köz­rend, a közbiztonság garan­tálása minden állampolgár elemi érdeke. Erre kötelez bennünket a lakosság részé­ről megnyilvánuló erőteljes társadalmi igény, és nem ke­vésbé a nemzetközi turiz­mus további jelentős bőví­tésére irányuló szándékunk. A magyar közbiztonság nem­zetközi méretekkel mérve is elismert. Nem engedhetjük meg, hogy ez a közbizton­ság fellazuljon. A tanácsok tevékenységé­ben az önkormányzati jel­leg erősítését tartjuk idő­szerűnek. Társadalmunk alapintéz­ményeinek megerősítése és fejlesztése során kiemelt sze­repe van a Hazafias Nép­frontnak és a megújuló szak- szervezeteknek. A pártmozgalom dolgairól szólnék néhány szót. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a magyar munkásmozgalom két nagy áramlata, két nagy pártja, a szociáldemokrata és a kommunista párt örökösé­nek tekinti magáit. A napok­ban hivatalosan is tudomá­sunkra jutott, hogy meg­alakult a Szociáldemokraták Magyarországii Pártja. A kö­zelmúltban hallottuk, hogy megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Hogy néhány ember ilyen párto­kat vagy pártcsoportokat ala­kít, ettől nem vagyunk nyug­ta lanök. Egyet azonban sze­retnék elmondani. A szocia­lizmus és ez által a magyar nemzet jövőjét veszélyeztet­né, ha a magyar munkás­osztály ismét két részre sza­kadna. Grósz Károly ezek után a párt egységéről szólt. Rá­mutatott, hogy az eszmei egységet a marxizmus—leni­ni zmusr a, a politikai egysé­get az országos pártértekez­let állásfoglalására kell épí­teni. A politikai egységért naponta harcolni kell a pártnak, s az egység mono­litikus felfogása helyett a sokféleség egységére kell tö­rekedni. Ülés tartott pénteken a TESZÖV. elnöksége. A tes­tület megvitatta a termelő- szövetkezetek és közös vál­lalatok ez évi gazdálkodá­sának várható eredményeit, az új adó- és árreform be­vezetésének tapasztalatait. A megye nagyüzemeiben erőteljesen csökkentek az eredmények, döntően a köz- gazdasági szabályzók jelentős elvonó hatása miatt. Az országostól eltérő tendencia abban jut kifejezésre, hogy csökken a termelés üteme, a közös vállalatoknál pedig csak minimálisan bővül. A termelőszövetkezetek csaknem száz, a közös vál­lalatok pedig majdnem 30 millió forinttal kevesebb eredményt jeleznek, mint amennyit az elmúlt évben elértek. A mértéktelen elvonás — amelynek határait senki sem tudja megmondani — hatására 20 százalékkal csökkent az őszi műtrágya- felhasználás, 1100 hektár­ral csökkent a búza vetés- területe, jórészt a mű­szaki színvonal mérséklése miatt a gazdaságok nem tudják teljes mértékben el­végezni az őszi mélyszán­tást. A kívánttól elmarad az állattenyésztés teljesít­ménye, csökkent a vágóállat- és tejtermelés, tovább rom­lottak a tenyésztési, tartási körülmények, s az ágazat Izgalmas kiállítás nyílt tegnap délután a salgótarjá­ni Nógrádi Sándor Múzeum nagytermében. A téma, a hangulat, látvány nehezen engedi szabadulni a látoga­tót. Sándor Zoltán előadómű­vész Krúdy gondolatait tol­mácsolta arról a legendás korról, amelyből egy szelet a bemutatón látható. S, hogy milyen is volt a köz­hangulat Salgótarjánban 1918-ban és 1919-ben az író gondola tájiból1 is kiviláglik. Az előadóművész szavai­hoz kapcsolódva, Sándor László., a SZOT titkára első­ként Babits szavait idézte. A műszaki állapota. Egyedül a kiegészítő tevékenység nőtt, de az is csak kisebb mértékben. Az utóbbi évek­ben szépen fejlődő élelmi­szeripar jövedelmezősége is visszaesett. Az előzetes szá­mítások szerint ebben az évben 125 millióval kisebb eredményt érnek el a me­gye termelőszövetkezetei, mint egy évvel ezelőtt. A jövő évben bevezetés­re kerülő újabb szigorító, elvonó, mozgásteret erősen behatároló rendelkezések — beleszámítva az egyes tá­mogatásokat és az alapte­vékenység adókedvezményét — újabb 170 millióval nö­veli a gazdálkodás költsé­geit. Ehhez jönnek még a különböző adójellegű költsé­gek : a lakáshozzájárulási alap, a műszaki fejlesztésre, szakmunkásképzésre előírt alap, amelyek újabb 50 millióval növelik a költsége­ket. A vitában résztvevők konkrétan bizonyították, hogy az újabb elvonások a termelés és gazdálkodás életképtelenségéhez vezet­hetnek. Többen az önvé­delemhez szükséges eszkö­zök kialakítását szorgalmaz­ták. Szóba hozták, hogy .az érdekvédelmi szervek nem a helyzet komolyságának megfelelően képviselik a nagyüzemek érdekeit. El­mondták, hogy a jövő évet költő számtalan jelzővel il­lette a forradalmat: a mi­énk, magyar, vörös. A meg­nyitó további részében Sán­dor László saját gondataláít tolmácsolta. A háború szen­vedéseitől gyötört nép, az éhező, a nélkülöző proletár változtatni akart helyzetén. A szenvedés lángra lobban- tóttá a tüzet, sztrájkoltak a munkások. Az újonnan meg­alakult KMP nyíltan felvál­lalta a harcot, hi rdette, hogy meg fogja dönteni a hatal­mon levőket. És abban a forrongó világban a KMP helyi szervezetének megala­kulása után a munkások ko­rai államosítási akcióira, a meghatározó feladatokhoz hiányosak az információk és ezek veszélyeztetik a gazda­ság létéhez szükséges elkép­zelések időbeni kialakítá* sát. Többe,. szóvá tették azokat az ésszerűtlen intéz­kedéseket, rendeleteket, amelyek pénzügyi anarchiá­ra utalnak és lassan meg­fojtják a gazdaságokat. Ki­fogásolták, hogy a legfel­sőbb párt- és kormányve­zetés nagyon keveset foglal­kozik a legfontosabbal; a gazdaság talpra állításának tennivalóival. Szó esett a monopolhelyzet adta kiszol­gáltatottságról. arról, hogy tovább már nem növelhető az ipari és a mezőgazdasá­gi árak közötti különbség, a mezőgazdaság rovására. Többen ismertették, hogy a partnervállalatok fizetés- képtelensége milyen nehéz helyzetet teremt számukra. Elmondták, hogy a magas kamat ellenére sokszori utánjárás után jutnak csak a termelés-gazdálkodás fo­lyamatosságát szolgáló hi­telhez. Egyetértés volt ab­ban, hogy mielőbb a me­zőgazdaságban is érvényesí­teni kell az egyenlő ár. és értékviszonyokat. Deák Pál, TESZÖV-titkár összefoelalója után az írás­beli élőterjesztést, a vitában elhangzottakkal az elnök­ség elfogadta és továbbít­ja majd a TOT-nak. helyi hatalom 1919 január­jában katonai terrorral vá­laszolt. Mégis nőtt a kom­munisták bázisa, létrejött egy újfajta magyarságtudat. Az események végül elvezet­tek 1919. március 21-éhez. A tanulságok ma is helyt­állóak, napjainkban példa­értékűek. Amikor visszapör­getjük az eseményeket, je­len korunkra is gondolunk. A kiállítás tökéletesen idé­zi fel a kor hangulatát. Lát­hatunk munkás olvasóegy­letet, korhű berendezéseket, könyveket, plakátokat. A ki­állításon felépített utcarész­lettel, betört üvegű, kifosz­tott fűszer-vegyeskereskedő boltjával felidézhető a múlt légköre. Az utca másik bolt­jában, egy papír-könyves bolt kirakatában korabeli könyvek, brosúrák, plaká­tok, röplapok másfajta poli­tikai, gazdasági, kulturális eseményekről tudósítanak. Heksch Ármin borbély­mester boltja előtt a meg­nyitón részt vevő egyik lá­togató eleveníti fel élménye­it, miszerint pontosan ilyen székben nyírta őt is a nagy­apja. A Közhangulat Salgótar­jánban 1918—1919. című ki­állítás a jövő év március 22- ig látható a múzeumban. „Ilyen székben nyírt meg nagyapám” Közhangulat Salgótarjánban 1918—1919 Kiállítás a Nógrádi Sándor Múzeumban

Next

/
Thumbnails
Contents