Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

1988. DECEMBER 2.. PÉNTEK NOGRAD 3 Helyben leltem keresetet! Az új csarnok nemcsak szép... ÉLVEBONCOLÁS Egy felmentés jegyzőkönyve Élveboncolás — így minősítette egy hozzászóló azt a vitát, amely Fekete Attila tanácselnök felmentési kérelmét követte Pásztón. Az esemény 'híre — a hangulatot is sej­tetve — megelőzte a tanácsülést, a majdani döntés meg­határozása érdekében két felvonásban ülésezett a városi népfrontbizottság is. i Palotáshalom (Héhalom) 1988. november vége. Más­fél éves „történelmet” ír­nak a Könnyűipari Gép­gyártó Vállalat Fonógép­gyára palotáshalmi alkat­részgyártó üzemében. A bo­nyolult név ellenére./ egy­szerű, nemes cél érdeké­ben hozták létre itt a KAEV második Nógrád megyei telepét: kevés a munkalehetőség helyben. E kis üzem dolgozói, mint­egy harmincán már biztos kenyérnek örülnek... ☆ Közös asztalnál költi el reggelijét a férfikollégák­kal Gergely János telepve­zető. Két turnusban fér­nek csak el a szűk, ám ra­gyogóan tiszta, még festék- szagú teremben. Nemcsak az illem diktálja hogy el­sőként az asszonyok terít­senek: ők állnak nyolc órán át az esztergagépek mellett, ők kezelik a ha­ragosan csattogó préseket. — A teljes gépparknak csak egy töredéke érkezett meg — vezet körbe az új létesítményben a maga is olajos nadrágot viselő Ger­gely János. — Végtére is a csarnokunk idén szep­temberben lett kész tíz-1 millió forintért. Létszámun­kat a berendezések folya­matos telepítésével össz­hangban töltjük föl. Beta­nított munkásból nincs hiá­nyunk, annál inkább van marósból, esztergályosból, lakatosból. A hatalmas terem szinte még üresnek tűnik, ám mint megtudom: nem sokáig. Az egyik szárny szabad terü­letén állítják üzembe azt a gépsort, amely a fonó­gépek láncvezetőinek tarto­zékait gyártja, talán már jövőre. A jelenlegi alkat­részgyártással ellentétben ezzel már . késztermékeket készítenek, exportra is. — A jelenleg már mű­ködő gépeket az egyik meg­szűnt, budapesti társgyár berendezéseinek felújítá­sával nyertük — folytatja Szokásos év végi elnöksé­gi ülését csütörtökön tartot­ta Salgótarjánban, a Tech­nika Házában a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság Nógrád megyei szer­vezete. A jelenleg 403 tagot számláló, továbbá 18 jogi taggal (vállalat, intézmény) •rendelkező megyei szerve­zet elnöksége először dr. Szabó István, SZVT-elnök tá­jékoztatóját hallgatta meg á szervezet novemberi orszá­gos küldöttértekezletéről, majd Dombi András, az SZVT megyei titkára foglal­ta össze a legfontosabb jövő évi teendőket, Az SZVT megyei szerveze­te a következő esztendőben lényeges feladatának tartja, a bemutatást a telep­vezető. — Legfőbb tevé­kenységünk az orsógyártás, illetve annak is a „felső része”, a többi egyedi munka: préselés, csiszolás, esztergályozás. Mivel a be­tanulás időszakát éljük, tervszámot sem kaptunk er­re az esztendőre. A sor első gépénél állí­tom meg egy pillanatra Molnár Gábornét, aki mind­össze egy hónapja jött az üzembe. Az első fogásokat most sajátítja el a bonyo­lult berendezésen: — Hát szeptemberben még álmomban sem mer­tem volna gondolni, hogy egyszer esztergályos leszek. Otthon dolgoztam: zsákvar­rásból próbáltam kiegészí­teni a keresetünket. Két gyermekem van, miattuk is kell a több! Majd azt is elárulja, hogy jövedelmezőbb ez a munka­hely mint a bedolgozás. Ugyancsak elégedett a ka­pott pénzzel a névrokon: Molnár Miklósné. — Idén februárban ke­rültem ide — mondja —, korábban az Ikarus Má­lyás-földi raktárában dol­goztam. Két órával koráb­ban érek haza mintha in­gáznék, ami azért is fon­tos, hiszen a kislányom most lett 3 és fél éves. Többet kell vele foglalkoz­nom. A gépállítók közben új munkadarab méreteit ellen­őrzik, így hát folytathat­juk a beszélgetést: — Palotás szélén lakunk, ezért ha jó idő van kerék­párral járok, télen busszal. Itt már negyed háromra hazaérhetek, el tudom lát­ni a ház körüli teendőket. Férjem az építőiparban dol­gozik, s szinte egész nap távol van. Jól jött nekünk ez a telep, s a fizetésre sem panaszkodhatok. Több, mint amit Mátyás-földön kerestem. hogy szorgalmazza a szer­vezésben és vezetésben dol­gozó szakemberek élet- és munkakörülményeinek ja­vítását, a szaktudás foko­zott megbecsülését. A tár­saság a következőkben ak­tív részese kíván lénni az e területet' érintő állami in­tézkedések, magas szintű jogszabályok előkészítésé­nek. A jövő évi program ré­szé az is, hogy erősödjön a társaság tudományos jelle­ge. s bővüljön — többi kö­zött információnyújtással, szakértői tanácsadással — a tagvállalatoknak felkínált szolgáltatások köre. Mind­ehhez az is szükséges, hogy erősödjön a szervezet tö­megbázisa. FEKETE ATTILA, a 16* os számú választókerület tanácstagja, Pásztó Város Tanácsának elnöke: — Az­zal a kéréssel fordulok a testülethez, hogy november 30-i hatállyal mentsen fel elnöki tisztemből, járuljon hozzá tanácstagságomról', illetve megyei tanácsi tag­ságomról való lemondáshoz. Alkalmam van arra, hogy a korábbihoz hasonlóan gazdasági vezetőként dolgoz­zak, s ezt hosszas vívódás után elfogadom. Kérem, hogy mérlegeljék az együtt végzett munkát, annak eredményeit és hátrányait. TARI OTTÖ, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára utalt a két ülésre, az ottani élénk, szenvedélyes hangú vitára, majd így folytatta: — A testület úgy döntött, hogy tegyem közzé az ott elhangzottakat. A vélemé­nyek lényegében elismerték Fekete Attila dinamizmusát, ugyanakkor az is elhang­zott, hogy magatartásával gyengítette a testületet; ke­vésbé demokratikus mód­szerével sértette az embe­reket. Erkölcstelennek ne­vezték, hogy nagyobb anyagi előnyért a ciklus vége előtt cserben hagyja a várost, s ez csalódást okoz. A népfrontülésen elhang­zottak szerint a tanácselnök a döntéseknél nem vette figyelembe a köz vélemé­nyét. A ciklus vége előtt távozni? — A realitás talaján kell maradni — folytatta a nép­front titkára. — A város jelentős eredményeket mu­tathat fel, s hiba lenne ugyanakkor minden meglé­vő hibát egy ember nyaká­ba varrni. A tanács élén eltöltött idő elegendő az eredményekhez, érdemek szerzésére azonban kevés. Ezek után a népfront állásfoglalása így hangzott: „Javasoljuk, hogy a tanács fogadja el Fekete Attila felmentését, érdemei elis­merése nélkül.” SZILAGYI ALBERT, a városi pártbizottság > első titkára a tartalom mellett az érzelmek által is befo­lyásolt népfrontgyűlésekre való utalást követően szá­mos kérdést tett fel. Ho­gyan alakulhatott ki ez az értékítélet ? Mi motiválta az állásfoglalást? Valóban csak rosszat tett az elnök, s ami megvalósult, ahhoz semmi köze? Társadalmi ellenőrzés mellett végzik munkájukat a fókuszban lévő vezetők, s az értékíté­letek felerősödtek, amikor nyilvánosságra került, hogy a tanácselnök vissza kíván menni a szakmájába. — Nem elfogadható ál­láspont, hogy a négy év ered­ményeit semmibe vegyék — folytatta a pártbizottság első titkára. — Megítélésem szerint, ha a mérleg ser­penyőjébe az eredményeket és a hibákat is egyaránt beletesszük, akkor az előb­biek javára billen a mu­tató. A továbbiakban Szilágyi Albert arról szólt: Fekete Attila távozásával több er­kölcsi természetű kérdés is felmerült. Helyes-e a ciklus vége előtt távozni? Sajná­lom, de megértem — hang­zott a válasz.. A gazdasági területre való visszatérésre most van lehetőség, akkor ez a lépés érthető. — A másik erkölcsi ter­mészetű felvetés Fekete At­tila lakásépítési támogatása. Ezen lehet vitatkozni, de az is tény, hogy Pásztón több mint s,záz ember ka­pott hasonló támogatást. A vezető beosztás eleve azt jelentené, hogy valaki nem részesülhet ebben, hátrány­ba kerül,. . A hozzászóló figyelmezte­tett a sokatmondó valóság­ra: Fekete Attilát akkor kezdték bírálni, amikor nyilvánvaló lett távozása. Hatásosabb lett volna, ha a meglévő hibákra koráb­ban figyelmeztetünk — ér­velt Szilágyi Albert, majd így fejezte be: v — Mentsék fel a testület elnökét, az elmúlt négy évet azonban ne söpörjék a szőnyeg alá. DR. NAGY LAJOS apát, a 19. számú választókerület tanácstagja: — Először én is megválasztottam elnöknek Fekete Attilát, bizalommal fogadtam az ajánlást. A kö­vetkező választásnál azon­ban úgy foglaltam állást a megismert diktatórikus mód­szerei miatt, hogy nem sza­vaztam rá. A szavazatszedő bizottság mégis úgy hozta ki, hogy egyhangú volt a választás. Az erélyes hangú bírálat után az állásfoglalás így hangzott: — Én azt sze­rettem volna, hogy ne minő­sítsük az elnök munkáját. Egy mondatban járuljunk hozzá a felmentéséhez. TARI OTTÖ, az 5. számú választókerület tanácstag­ja: — Ismertettem a nép­frontbizottság álláspontját, a személyes véleményem viszont az, hogy a tanács elnökét csak úgy lehet mi­nősíteni, ha mindkét oldal­ról megvizsgáljuk a tény­kedését. A jelenlegi helyzet­ben szükségtelen a feles­leges magasba emelés, de a tények elsöprése iš hiba lenne. Tani Ottó igazságtalan differenciálásnak nevezte, hogy a gazdasági területen három-négy-ötször nagyobb jövedelem érhető el, s ha az állami és társadalmi ve­zetők presztízsét nem állít­ják vissza, akkor érvénye­sül a kontraszelekció. DR. HÓDI KLÁRA, a 6. számú választókerület ta­nácstagja: — Amióta orvos vagyok, soha nem fordul­tam annyiszor olyan dolgok­kal a tanácselnökhöz, amit senki sem tudott elintézni, mint Fekete Attila idejé­ben. Perifériára szorult csa­ládoknak kértem segítséget, s azoknak, akiket mindenki taposott, az elnök segített. Egész környezetem úgy vélekedett, hogy az szinte lehetetlen, ő mégis megol­dást talált. Ennyire humá­nus "volt, ez az egyik arca. FÜSSY JÓZSEF, a 24. számú választókerület ta­nácstagja: — Korábban is együtt dolgoztunk, vitában faragtuk egymást. Prog­resszivitása és következetes­sége kemény ütközeteket szült, s ebben természetesen vannak vesztesek is. Az érzelmeket elfogadom, de a testületnek a tények alapján kell dönteni. Dinamikus embernek ismerték Dr. Nagy Lajos apát a város címere kapcsán arra is utalt, hogy az abban lát­ható ló a cirkuszi lovat és Fekete Attila vezetési stí­lusát idézi. Füssy József er­re reagálva megjegyezte: többféle jelentés kiolvasható a címerből. Az említett ágaskodó ló például lépni készül... A felszólaló a továbbiakban óvott a szél­sőségektől — márcsak azért is, mert ez az egész testü­letet, korábbi munkáját is minősíti —, majd ezt mond­ta: — A tanács felelősséggel ítélje meg elmenő elnökét. Erre van szükség. PETRÄNY LÄSZLÓNÉ, a 14. számú választókerület tanácstagja: — A legutóbbi évekéhez hasonló fejlődést soha nem tapasztaltam Pásztón. Az arrogáns ter­mészetet a mai világ meg­követeli, Fekete Attila rá­menőségével sokat elért, hogy Pasztának több legyen. Sajnálom, hogy elmegy. JUSCSÁK GYÖRGY, az MSZMP KB tagJa, a MÁG Igazgatója, a tanácsülés ál­landó meghívottja: — A gazdaság, város életéregya- korolt hatását érzékeltette, a személyiségjegyek megvál­toztatásának lehetőségét és felelősségét hangsúlyozta, majd kifejtette: a megnyi­latkozásoknak nem az egyé­ni sérelmet kell közvetíteni. A népfrontbizottság ülései ennek éppen az ellenkezőjét bizonyították, s elsikkadt a követelmény: egy testület tagja azok nevében beszél­jen, akik megválasztották. — Akinek rendezni valója van valakivel, neki mondja meg. S, arra utalva, hogy Fe­kete Attilát nem hívták meg a népfront tanácskozáséra, a hozzászólás így folytató­dott: tisztességes-e valakiről úgy beszélni, hogy az nincs jelen? Juscsák György bölcsnek nevezte azt a ko­rábbi állásfoglalást, hogy a megítélést nem lehet elvá­lasztani a testület munká­jától, a város egészétől. — Az utóbbi években ép­pen a dinamikus, progresz- szív embernek ismert Fe­kete Attila révén is integ­rálódott Pásztó az ország vérkeringésébe. Az önmarcangiolás tévút- jára való figyelmeztetés után Juscsák György ki­fejtette, hogy a tanács Fe­kete Attila közreműködésé­vel magasra állította a mércét. „Tudjuk, hogy mi­lyen elnökre van szükség ahhoz, hogy előbbre lép­jünk.” I Ki fogja vállalni, amikor tudja, hogy az első alkalom­mal ízekre szedjük? — e sokatmondó kérdés után egy lényeges konkrétum. Fekete Attilát a változtatás okán anyagiassággal vádol­ják, s ezt a felszólaló így cáfolta: — Ez nem korrekt. Fe­kete Attilának ugyanis 40 százalékkal kevesebb lett a jövedelme, amikor a ta­nácselnökséget elvállalta. (Egy kis közjáték. A ta­nácsülés szünetében Faludi Sándor, a helyi művelődési központ fegyelmivel elbocsá­tott igazgatója többeknek kiosztott egy csaknem tíz gépelt oldalas szöveget, ter­vezett hozzászólását. Szán­dékát jelezte is, elmondása előtt azonban volt egy újabb hozzászólás.) SZABÓ ISTVÁN, a 2. számú választókerület ta­nácstagja: — Faludi Sándor az elbocsátás óta mindent megtett, hogy a vezetőket ocsmárolja. Tudomásom sze­rint ügyészi eljárás folyik ellene. DR. NAGY LAJOS városi vezető ügyész: — Ha a vi­tában akar részt venni Fa- ludii Sándor, a szót megadni a testület dolga. A vádjait azonban ne hallgassák meg, azokat előadhatja a büntető- eljárásban. A tanácsot az elnöklő Tolnay Béla kérdezte: „Meghallgassuk-e a tanács­ülésen megjelent Faludi Sándort, mondandója tartal­mától függetlenül?” Egy­hangú a döntés: nem! A négy év nem négy volt SÖREGI JÓZSEF pótkép­viselő. a HNF Országos Ta­nácsának tagja: — A nép­front bizottságának első ülé­se határozatképtelen volt, s így nincs jog a minősítés­re. A másodikon pedig el­jött egy pont, amikor a hozzászólások már a sze­mélyiségi jogok megsértése felé tendáltak. Szóltam, ♦ hogy ezt szüntessük meg, mert pletykaszintre megy a dolog... DR. KÖRMENDY JÓ­ZSEF, aki a tanácsülésen még mint a megyei tanács vb-titkára vett részt: — Ja­vaslom, hogy a tanács ha­tárolja el magát az indula­toktól, az érzelmektől. Mér­leget kell készíteni, s ez a mérleg eredményes. Sajná­lom, hogy Fekete Attila nem várta meg a ciklus végét, de korrekt volt: kö­zölte, hogy talán nem is­métlődő ajánlatot kapott... Dr. Körmendy József ugyancsak cáfolta a lábra kapott híresztelést az anya­giasságról, majd eredmé­nyesnek minősítette Pásztó utóbbi négy évét. Indítvá­nya végül így hangzott: ismerje el a testület Fekete Attila városfejlesztésben végzett munkáját. BALOGH TIBOR, a 4, számú választókerület ta­nácstagja: — Szégyellem magam a pásztóiak nevé­ben, ez a város nem arról volt híres, hogy szennyet terjesszünk magunkról. Hol a korrektség, az őszin­teség, az időbeni jelzés? Néhány emberi magatartás lesöpörhetné a városfejlesz­tés eredményeit? Legyen ez a vita tanulság... A döntés, amely két tar­tózkodással és egy ellensza­vazattal született: „Pásztó Város Tanácsa Fekete Atti­la tanácselnököt munkakö­réből 1988. november 30-i hatállyal, munkáját elismer­ve felmenti.” FEKETE ATTILA: — A többi között elmondta, cik­lus közben jött tanácselnök­nek, s így távozik. Dr. Nagy Lajos apát vádjára rea­gálva, hogy nem a valós eredményt hirdették ki a választáskor, a felmentett elnök indítványozta: tekint­sék ezt szóbeli interpelláció­nak, a kivizsgálásról a tes­tület kapjon tájékoztatást. A „búcsúszavak” a továb­biakban így hangzottak: — Amikor elnök lettem, az egyik kérés az volt; keménykezű elnökire van szükség. Ezt vallotta ds mindenki egészen addig, amíg nem róla volt szó. A négy év nem négyet vett el az életemből. Elnézést kérek, ha valakit akaratla­nul megbántottam. Nem az emberre, az el nem vég­zett munkára haragudtam. Kelemen Gábor T. Németh László Kép: Bencze Péter Az SZVT jövő évi programja

Next

/
Thumbnails
Contents