Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-15 / 272. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Társalgó 9.44: Sanzonok 9.53: Közvetítés a tv-lottó sorsolásáról 10.05: Kapcsolj ik a pécsi körzeti stúdiót 10.25: Mozart: Mannheimi szonáták. II/l. rész 11.00: Reinitz Béla: Ady-dalok 11.29: Gogol kisregényének rádióváltozata. VII/2. 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidőben 14.30: Nemespátrói lakodalmas 15.25: Maurice André játszik trombitán 15.40: Poggyász 10.05: Éneklő ifjúság 16.20: Kérhetek valamit? 17.00: Neked sem mindegy! 17.3«: Szimfonikus miniatűrök 17.45: A Szabó család 19.15: Népdalok, népmesék 20.15: Szintetizátormuzsika 20.30: Sokszemközt az egészségről 21.00: Találkozásom a népzenével 21.47: Népdalok Jogames János gyűjtéséből 22.00: Hírvilág 22.30: Operaest 23.20: Hangszerek hargszínek PETŐFI RÁDIÓ* 8.05: Slágermúzeum 8.50: Külpolitikai figyelő 9.0,5: Napközben 12.10: Üj fúvóslemezeinkből 12.25: Háztáji állat­tenyésztőknek 12.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Rácsos panoptikum 14.50: Forma—1. híradó 15.05: A Step együttes új lemezéről 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: HelykeresD 18.00: Sport 19.05: Csak fiataloknak! 20.45: Granadai vásár 21.05: Almáskert 21.28: Az afrolatin zenés turmix melléklete 22.11: A Rádiószinház bemuta­tója. 23.10: Bemutatjuk Jack De Johnette együttesének Audiovizuális tájak című új dzsesszlemezét 23.55: Josquin des. Prés és Jannequin chanscnok BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Felejthetetlen hang­versenyek 10.30: Diákfélóra 11.00: Feldolgozások a Dunán­túl zenéjéből 11.34: Haydn operáiból 12.20: Zenekari muzsika 13.05: A csehsziovákiai Ma­gyar Terű éti Színház vendégjátéka 13.55: Két prímásegyéniség 14.13: Magyar zene szel zők 14.54: A pozsonvi rádió szimfonikus zenekarának operafelvéi Jeibői 15.25: Labirintus 15.40: Kapcsoljak a 6-os stúdiót 16.45: Szimfonikn? táncok 17.00: Iskolarádió 17.30: Poggyász 17.50: Bartók Béla XIII. nemzetközi kórusverseny 18.30: Na mate/n^em jeziku l9.05: In der Mirterspiache 19.35: A frankfurV rádió szimfonikus zenekara játszik 20.54: Romantikus kan.ara- muzsika 21.34: Üj lemezeinkbő’ 22.30: Kritikus füllel MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek. idő­járás. 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — Válaszolunk hallgatóink le­veleire. 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — Reklám. 18.25—18.30: Lap. és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Tévétéka 9.35: Mi-tu-ház 9.45: Képújság 9.50: Telelottó 10.00: Kóborlás a nyugati parton 10.25: Mozgató 10.35: Képújság 16.50: Hírek 16.55: Három nap tévéműsora 17.00: Tízen Túliak Társasága 17.40: Egy szó mint száz 18.20: Reklám 18.30: Tévétorna 18.35: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal 19.00: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: özvegyek tévéfilmsorozat XII 6. 20.55: Stúdió '88 21.40: Reklám 21.45: Ki a tettes? 22.40: Híradó 3. 2. MŰSOR: 16.25: Képújság 16.30: Stiri 16.35: Kalandozások a zenetörténetben 17.20: Csali Horgászok műsora 17.35: özvegyek Angol bűnügyi tévéfilmsorozat XII 5. rész (ism.) 18.25: Görögország— Magyarország Válogatott labdarúgó­mérkőzés 20.15: ..Hova jutottunk... vagy juthatunk?” 20.45: A 28. miskolci tévéfesztiválról jelentjük... 21.00: Híradó 2. 21.15: Betűreklám 21.20: A nyár utolsó éjszakája 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.05: Objektív 16.35: Ipari tanulóknak 17.10: A nap percei 17.20: Tévéenciklopédia 17.50: Az eredményesség keresése 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok 19.30: Híradó 20.00: Robin Hood 20.55: Publicisztikai műsor 2i.30: Portréfilm — Jan Bauch 22.00: Koncert 2. MŰSOR: 16.00: Angol nyelvtanfolyam 16.30: Megyei magazinok 16.55: Fiatalok magazinja 17.50: Katedra — szovjet 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Látogatás a leningrádi Orosz Múzeumban MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: '53 hideg nyara. Színes szov­jet film. — Kamara: Becéző szavak. Színes amerikai film. — Kohász: A keresztapa I—II. (16). Színes amerikai bűnügyi film. — Múzeumi Mozgó: A pap vége. Cseh­szlovák film. — Balassagyar­mati Madách: du. fél 4-töl: Rövidzárlat. Színes. szinkr. amerikai fantasztikus film­vígjáték. Háromnegyed 6 és 8-tól: Dűne. Színes angol sci-íi. — Madách Kamara: Anno 1988. Magyar dokumen­tumfilm. — Bátonyterenyei Bányász: Váratlan szerelem. (16). Színes görög film. — Bá­tonyterenyei Petőfi: Betty Blue (18). Színes francia film. — Kisterenyei Petőfi: A Jú­dás-hadművelet. Színes, szinkr. francia kalandfilm. — Pásztó: Titánia. Titánia, avagy a dub­lőrök éjszakája I—II. (16). Színes magyar filmvígjáték. — Rétság: A Beverly Hills-i zsa­ru. Színes, szinkr. amerikai krimi. •x A Magyar Filatcliai Vállalat galgagulai részlegében posta­bélyegek feldolgozásával és szétosztásával foglalkoznak. A száz bedolgozó asszony motívumok szerint csoportosítja és csomagolja a bélyegeket, melyet tőkésexportra szállítják. Képünkön Tóth Istvánné Svédországba kerülő szállít­mány mennyiségét ellenőrzi. —RT— NÓGRÁDI TÁJAKON... .Q^g^lgLEXEN ÉRKEZETT. T7T Vélemény A néző kockázata Kiállítás a zeneiskolában Hosszú szünet után is* mét kiállításmegnyitóra gyülekezhettek az akvarell szerelmesei a balassagyar­mati Rózsavölgyi Márk Ze­neiskola galériájában. Nagy Márta ezúttal 25 képpel erősíti a rajztaná­rok presztízsét. Akvarell - jei között három gyermek­portrét és két tusrajzot lát­ni. Pénzes Géza rajzszakfel­ügyelő, a Dózsa Általános Iskola rajztanára megnyitó beszédében a kiállított ké­pekben jelenlévő harmó­niát, békét, nyugalmi emelte ki, ami zaklatott, sok rosszat is produkáló világunkban különösen üdí­tően hat. örömének adott hangot, hogy a híres, gyar­mati mesterek: Jánossy Ferenc, Farkas András, Réti Zoltán akvarellha- gyományának akadt foly­tatója Nagy Márta szemé­lyében, aki tiszteli jeles elődeit, de ugyanakkor sa­ját mondanivalója van. Nagy Márta őszinte em­ber, „természetimádó", ahogy maga már több­ször is nyilatkozott róla: a virágokat, füveket, levele­ket, a növényeket, az év­szakokat rajzolja, festi, ta­nulmányozza a legszíve­sebben. A kiállítás anyaga, ame­lyet Ember Csaba, a zene­iskola igazgatója mecénási buzgalommal és büszkeség­gel bocsátott a szécsényi művelődési központ ré­szére, további 25 alkotás­sal együtt november ló- tői ott (Szécsényben) is látható lesz majd. ( E. É. Ezen a héten aligha lehe­tett jogos panaszunk a Ma­gyar Televízió “magyar mű­sorkínálatának választékára. A már megszokott számos ismétlés mellett új produk­ciókkal találkozhatott a né­ző. Ebbe a sorba tartozik az Üj nyitott könyv és a Sze­szélyes évszakok következő darabja, a vasárnap sugá­rozni kezdett Szerelmi kó­dex című, hatrészes angol— magyar koprodukciós film­sorozat, Dömölky Jánosnak a magyar játékfilmszemlén már bemutatott. a mozik, ban is játszott tévéfilmje, a Hajnali háztetők, Várkonyi Gábor bűnügyi játéka, A vendég kockázata. Tartalmi, művészi értékek tekintetében a Hajnali ház­tetők emelkedik ki, amely Ottlik Géza regénye és más írásai alapján készült, az író és a rendező közösen írt forgatókönyvéből. Ottlik nem éppen termékeny író, meg­szokott köréből nehezen ki­mozdítható, s hogy most vál­lalkozott a társírásra, a fil­mes kalandra, az egyértel­műen Dömölky Jánosnak kö­szönhető. Három évtizedet fog át a történet, amely bővelkedik életrajzi elemekben, s szá­zadunk húszas éveinek ele­jétől az ötvenesekig ível. Nem akármilyen időszaka ez a magyar történelemnek. Vesztett világháborúk, elbu­kott proletárforradalom, a kommunista és a haladó erők üldözése, a politikai ve­zetés fokozatos jobbratoló- dása, nyilas rémuralom, az ország területének kétszeri megcsonkítása (a győztesek jogán, Lenin szerint is impe­rialista módon, igazságtala­nul), s mindezek nyomában emberi drámák és tragédi­ák, szép szerelmek és ba­rátságok, érdek motiválta helyezkedések, szemérmet­len és kevésbé feltűnő áru­lások következtek, torlódtak egymásra. Ilyen körülmé­nyek között nehéz tisztá­nak, becsületesnek megma­radni, őszintének pedig még nehezebb. Az autonóm sze­mélyiség, az önállóan gon­dolkodó elme a társadalom perifériájára szorul, az em­ber és tettének, alkotásainak értékét a hatalmak és a hatalmon lévők pillanatnyi szempontjai határozzák meg. S minthogy ezek egyrészt nem objektívek, másrészt maguk is külső hatásra gyorsan változhatnak, a mi­nőség belső, öntörvényű je­gyei összemosódnak, szétzi­lálódnak és szeszélyesen ke­verednek. Így fogalmazódhat meg az egyik szereplő ajkán: agon, dolkodás ártalmas is lehet, ne gondolkodjon hát B. B. Both Benedek festőművész és csodált barátja, Halász Péter sorsa az értelmiségi létezés két lehetséges útját ábrázolja kiélezett történel­mi, politikai helyzetekben. Ugyanakkor mindenkoron ér­vényes. hiszen időtől, hely­től, történésektől függetlenül az embernek választania kell: következetes marad-e önmagához, eredeti kapcsola­taihoz, vagy sem. Csak az nem igaz mindenkoron, hogy ez a dilemma eleve felold­hatatlan, az-egyén számára keserűségekkel és méltányta­lanságokkal terhes, netán végzetes. Csupán érzékeltetni tud­tam, milyen kérdéseket fe­szeget a Hajnali háztetőik, ám ez is elegendő ahhoz, hogy az olvasó megérezze, nem jelentett könnyed szó­rakozást. Éjszaka háromne­gyed tízkor kezdték sugároz­ni,. s megeshetett, hogy jó néhányan sajnálták érte az ébrenlétet. A hiba azonban nem a műben van... Ahogyan szerintem nem hi­báztatható egy rendező azért, mert a hatáskeltés érdeké­ben jói bevált eszközökhöz, előzményekhez folyamodik. A vendég kockázata zuha­nyozós jelenete Alfred Hitchcock Pszichójára, erdei sétája az angol... És amikor a sötétségre, a fáskamra fe­leségestül történő felgyújtása a brazil Isaura című sorozat­ra emlékeztetett. Az angol színészként is­mert Richard Harris érdekes bűnügyi játékot kerekített az ideggyenge, megunt fele­ség. szerelembe esett férje és a rámenős harmadik tör­ténetéből. Várkonyi Gábor jól választotta ki a szere­pekre a lengyel színészeket, s megmaradt a játék izgal­ma, rejtélyessége így mind­végig, hiszen nem ismertük őket, így nem kísértettek meg egyetlen pillanatra sem a korábbi szereposztási szte­reotípiák. Ezt a filmet is későn ját­szották. Itt a néző kocká­zata a félelem volt. Bár a gyengébb idegzetűek bizo­nyára korán észbe kaptak, és feszültségmentosítették mind magukat, mind a készüléket. (ok) Minitanterem-program Szekrény ugrás a folyosón A kiégett kályha melegért könyörög a nemti tagiskolában. Dorogházán a körzeti ál­talános iskolában jelenleg 243 gyerek tanul. Az osz­tálylétszámok 16 és 29 kö­zött váltakoznak, mondhatni ideális elosztásban. Aki az alsó tagozatosokat keresi, az külön épületben találhatja őket. Az intézményhez tar­tozik Nemtiben a tagiskola, s laza kötődéssel az óvoda, összességében 23 nevelő és 6 óvónő tanítja, neveli a gyerekeket. Bár, az igazsághoz hozzátartozik, huzamosabb ideje több tanerő gyeden, illetve más elfoglaltság miatt távol van. — Tornaterem építésére nem látok lehetőséget — mondja Szeberényi Gyula, az intézmény megbízott igaz­gatója. — Ha az idő engedi, az iskola udvarán tornáznak a gyerekek. Amikor nagy a hideg, a folyosón edződik az ifjúság. A folyosó elég ala­csony, ez sokszor gondot je­lent a szekrényugrásoknál. Több osztálynak egyszerre képtelenség tornaórát tarta­ni. Az eredetileg egy tante­remnek épült iskolában je­lenleg ott tartunk, hogy ki­lenc tanulócsoportot helye­zünk el benne. Ennek kö­szönhetően kénytelenek vol­tunk bevezetni a minitan- terem-programot —, s arcán keserű fintor jelenik meg. — Ez konkrétan azt jelenti, hogy a technika-műhelyből, a fizikaszertárból, a portás­helyiségből, pár kis lyukból tantermet alakítottunk ki. Nem maradhatott ki az is­kola végén lévő szolgálati lakás sem. Az iskola eszközellátottsá­ga nem valami magas szín­vonalú. Ennek oka részben a pénz elégtelensége, rész­ben a tárolás megoldatlan­sága. Nincs szertár, nincs padlás, pince, a tantermek zsúfoltak, nem tudják hol elhelyezni az eszközöket. Amit lehet, azt a szekré­nyekben helyezik el. Két számítógépükhöz hiányoznak a tartozékok. Videomagnóval is rendelkeznek, de csak egyetlen színes televíziójuk van. Drágák a videokazet­ták, pedig ma már szinte minden órához nélkülözhe­tetlenek (lennének). A fűtés „külön fejezetet” jelent ebben az iskolában. Még annak idején kiderült, hogy az olaj mégsem a leg­olcsóbb megoldás. Elkészül­tek a tervek az elektromos fűtésre. Mire ez kész lett, a gazdaságossági számítások kimutatták, legolcsóbb a szén. Később visszakanya­rodtak a rég; megoldáshoz, s így maradt meg az olaj­fűtés. — Én „másodállásban’’ olajkályha-szerelő vágyóik. A fűtés hatásfoka nem meg­felelő, mert egyrészt vizes az olaj, másrészt ócskák az ablakok, az ajtók. Nem múlt el felettük nyomtalanul az elmúlt 25 év. Azért, mi vál­tozatlanul új iskolaként em­legetjük az intézményt... Tulajdonképpen egy tanu­lócsoport egy nevelőt jelent. A gond ott van, hogy a gye­rekek létszáma folyamato­san csökken, nyugdíjba men­nék a nevelők is. Üj tanerőt nem vehetnek fel, hiszen az nem lenne logikus, ha a csökkenő tanulólétszám mel­lett pótolnák a kiesőket. Ezt legjobban a szakosellátott­ság sínyli meg. Roppant ru­galmas lehetne az új kon­cepció, mely szerint a sza­kos nevelő szolgálja ki a környező iskolákat, de nem vették számításba a busz- közlekedést. A mai közle­kedési viszonyok mellett, hiú ábránd az egész. . . Lássuk a tagiskolát Nem­tiben. Négy pedagógus ta­nít 50 gyereket. Elsőben, másodikban és negyedikben gyűlt össze annyi tanuló, hogy érdemi tanítás lehes­sen. A szerény iskolaépület udvara József Attilát idézi, mert vágják a fát, hűs ha­lomba. Idős bácsi küzd a kemény görcsökkel, sokszor eredménytelenül, s benn a pár tanteremben kiégett kályhák könyörögnek a melegért. — Borzasztó állapotok uralkodnak — sóhajt fel Fekete Sándorné, az iskola vezetője. — Ezt nem csak a fűtésre értem. A torna­órákat majd mindig a sza­badban tartjuk. Ha már el­viselhetetlen a hideg, akkor bevonulunk a folyosóra. Van itt egy bordásfal — igaz fordítva szerelték fel —, amin tornázhatnak a gyere­kek. A tanulók túlnyomó több­sége Szuháról és Nemtiből gyűlt össze. Mátraalmásról mindössze három gyerek jár be. Az iskolával átellen- ben egy buszvárót kellene építeni, mert bejárók lévén, áznak a gyerekek. Akár esik, akár fúj, a tanulók többsé­ge ott várakozik a szabad ég alatt. A gyerekeknek haza kell érni, buszhoz vannak kötve, így sokat várakoznak — említi Pilinyi Lászlóné, aki másodikosokat tanít. — Bizony szűkében vagyunk az eszközöknek is. Üzemelő televízió jelenleg nincs, s video is csak a nagy iskolá­ban található. Hogy ne csak panaszkodjam, elárulom: az iskolában található diavetítő, magnó, írásvetítő, lemezját­szó. Fontos kelléke lehetne az oktatásnak a könyv. Nos, a könyvtárunkban mind­össze 800 kötet van. Sajnos, ezek jó része régi, elavult. A körzetesítés után csupán néhány új lexikonra tellett. Értelmező szótárból egy akad az iskola könyvtárá­ban. — A tankönyvellátottság jónak mondható — említi Pintér Lászlóné. — Problé­ma inkább a borítókkal volt szeptemberben. Nagyon drá­gák, ráadásul még a mére­tekkel is baj van. Szeren­csére ötletesek a szülők, s felhasználták a maradék ta­pétát. Dorogházán és Nemtiben az általános iskolások nem éppen ideális körülmények között tanulnak. A pénz­szűke meghatározza az esz­közellátottságot, A panaszo­kat hallgatva, az aggodalmak mellett feltűnt a pedagógu­sok reális helyzetelemzése. Nem akarnak egyszerre mindent megoldani, ismerik lehetőségeiket, feladatukat. Amíg nem lesz javulás, ad- dik is tudásuk legjavát adják a gyerekeknek. Ádám Tamás Kép: Bencze Péter ■V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents