Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-10 / 268. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... (Z^>~ TELEXEN ÉRKEZETT... Ismerkedés Kijevvel A salgótarjáni Expressz diák és ifjúsági iroda szerve­zésében egy 32 fős csoport látogatott el Kijevbe, ahol meg­ismerkedhettek a város nevezetességeivel, politikai_ gazda­sági helyzetével, valamint megtekintették a Fővárosi Nagy­cirkusz produkcióit. Megkoszorúzták a második világháború alatt elesett hősök emlékművét. Kijev, amelyet képletesen az 'orosz városok anyjának ne­veznek, nemrégen ünnepelte fennállásának másfél ezredes évfordulóját. Történelmi. építészeti emlékeit is megtekin­tettük. Gazdag élménnyel tért haza a salgótarjáni turista­csoport, s mint elmondták, örökké maradandó élménnyel lettek gazdagabbak. Takács Lajosné Salgótarján Nemzetiszíneink védelmében Engem mindig felemelő ér­zés fog el, amikor nemzeti ünnepeinken, olimpiákon, világversenyeken nemzeti zászlónk lassan felkúszik az árboc csúcsára. Felemelő érzés az is, ha külföldön egy-egy nagy árudában nem­zetiszínben pompázik a Pick vagy a Herz szalámi. Folytathatnám a sort a dísz­csomagolású őrölt fűszerpap­rikával vagy a jó nevű ma­gyar borokkal. Ezek a nem­zetiszínű szalaggal ellátott kiváló minőségű teifnékek valóban méltóak nemzetünk színeinek viselésére. Sajnos, itthon ezt rosszul értelme­zett .,magyarkodással”, nem egyszer kevésbé alkalmas helyen is alkalmazzuk. Idén. nyár elején, egy közismert falatozó kerthe- lyiségének acéllemez védő- palánkját festették nemzeti- színűre. A napokban az ÉVI Üzletház ABC árudájában négy zsömlét vásároltam, melyek becsomagolására szolgáló zacskó alsó végét is nemzetiszínű csík díszí­tette. Körülnéztem nincs-e egyszerű, fehér színű tasak, de nem találtam. Aztán vég­képp megnyugodtam, amikor egy mellettem elhaladó hölgyvásárló hasonló csík­kal ellátott zacskóban zöld­séget vitt. Jól tudom, hogy a keres­kedelem nem rendelt ilyen zacskót csomagolásra, való­színű, hogy az ipar a ludas ebben, mert ugyebár egy ilyen csíkkal ellátott zacskó­ért magasabb árat lehet fel­számítani, mint a fehérért. Remélem; ez nem válik gya­korlattá, nehogy később még intimebb' papírok cso­magolásán is ott díszeleg­jenek nemzetiszí neink. Amit leírtam nemzetiszí­neink védelmében tettem. Mucsi Lajos Salgótarján Mindenszentek! memento A minap egy megsárgult fénykép akadt a kézembe. Egy bácskai nyakkendős polgárista tabló. Elnéztem. Nyolc zsidó származású is volt közöttük. Párak nevé­re még emlékszem. A kis pufók Fridmann Kati, High- lender Ági a szemüveges, és padszomszédom Pollák Ili, valamint Steiner Klári, aki feltűnően szép lány volt, s ez volt a szerencsé­je. A nyolc közül egyedül ő jött haza, s mint hallot­tam, éppen szépségének kö­szönhette életét. Nem ma­radt Salgótarjánban, Pest­re költözött, és onnan Izra­elbe. A többiek elszálltak a krematóriumok mindig füs­tölgő kéményein, a többi 350 ezer Magyarországról elhurcolt zsidóval együtt. Emlékszem az egykori gettó területére, a szöges kerítésekre, az úgynevezett zsidó utcára és a templom környékére. A bevagoní- rozásukra, amikor a csend­őrök és az SS-katonák sen­kit nem engedtek a köze­lükbe. egy korty vízzel sem enyhíthettük szomjukat, és sírni is csak messziről volt szabad. Negyven ember ke­rült egy vagonba. Személyesen csak jó zsi­dókat ismertem. Steiner Adolf, akinek jcilenc lánya volt, paraszti munkával fog­lalkozott, a rakodóra járt szénért. Édesapámnak bú­csúzáskor azt mondta: ,,Ha esetleg nem jönne vissza senki a családból, úgy hasz­náljuk a földjét. Sajnos így lett. Senki nem jött vissza. Elgondolkodtam, mennyi ér­tékes ember veszett oda, pél­dául Radnóti Miklós. Ami­kor a temetőben égnek a gyertyák, rájuk gondolok. Sajnálom kimondhatatla­nul sajnálom őket. Varga Magdolna Mizserfa, szociális otthon Új tabletta a dohányzás ellen Segít leszokni a dohány­zásról az a gyógynövényki- vonatokait tartalmazó új tabletta, amelyet a hazai szabadalom alapján a tö­rökbálinti Energy—Innov Kisszövetkezet állít elő és forgalmaz. Amint ismere­tes, a cigarettát elhagyók szervezetében éppen a ni­kotin elvonása következté­ben hiánytünetek léphetnek fel, közéjük tartoznak a kü­lönféle gyomorpanaszok, il­letve éppen a megnövekvő étvágy, ennek nyomán az elhízás. Sokakat éppen az ettől való aggodalom tart a cigaretta mellett. A Noni- kot elnevezésű tabletta sze­désével mérséklődnek a do­hányzás abbahagyását kí­sérő tünetek, csökken a ni­kotinéhség és az étvágy, ugyanakkor javul az emész­tés. Az idén már 100 ezer do­bozzal készül a Nonikot tablettából, amelyhez első­sorban a gyógynövénybol­tokban lehet hozzájutni. Hí­re már külföldre is elju­tott, NSZK-beli és osztrák cégek érdeklődnek iránta. Próbaüzem Egy hónapja adtuk hírül, hogy a Nógrád Megyei Sü­tőipari Vállalat salgótarjáni kenyérsütő üzemében ki­gyulladt a kemencei szállí­tószalag alatti zsemlemor­zsa. A szakemberek azóta kijavították a megsérült sza­lagot és a GLN folyamatos kelesztőberendezést, mely­nek próbaüzeme ezekben a napokban kezdődött. Vár­hatóan két hét múlva — az alkatrészek teljes pótlása után — indul be a gépi ke- lesztés. Üzemek segítségével Salgótarjánban is alkalmazzák Ez itt Uj eljárás az ízületi betegségek gyógyítására Dr. Palkonyay Gábor szemé­lyesen kért segítséget az üzemektől a már meglévő műszer beszerzéséhez. , Az arc szenvtelen, a fek­vő test mozdulatlan, s de­rektől lefelé érzéktelen. Gu­mikesztyűs ujjak szakava­tott mozdulatokkal apró metszést ejtenek a Vértelen bőrön, mely utat nyit a csőszerű műszernek. Vér­zés nem látható. Néhány pillanat még, s a vizsgáló előtt láthatóvá válik a térd­ízület, esetleges elváltozá­saival, vagy egészséges szö­veteivel. Az orvos műszeré­vel végigjárja az ízület bel­sejét, megállapítja a diagnó­zist, s ezzel a beteg végtag sorsa eldőlt, már csak a gyógymód alkalmazása van hátra. Egy ölyan beavatkozás szemtanúi voltunk nemré­giben a salgótarjárf; megyei kórházban, mely egy nagy­távlatú új tudományág tér­hódítását jelzi, és sok szem­pontból figyelmet érdemel. Dr. Kalabay László, a bu­dapesti Ortopédiai Klinika docense, és dr. Palkonyay Gábor, a Madzsar József Kórház ortopédiai osztályve­zetője egy új vizsgálómód­szer alkalmazását mutatta be. Az arthroszkópiáról, vagy magyarul a csőtük­rözésről van szó, melynek előnyeire Palkonyay főorvos külön is felhívta a figyel­met: — Betegkímélő, egyszerű eljárásról van szó, mellyel olyan ízületi betegségek is felderíthetők, melyek a ha­gyományos, vizsgáló eszkö­zökkel nem voltak biztosan diagnosztizálhatok. A táp­pénzes napok száma felére, egyharmadára csökken. Ért­hető, hiszen nincs nagy vá­gás, s nem kell annyi utó­kezelés sem. Az arthroszkóp ma főként a térdízület be­tegségeinek felismerésében nyújt komoly segítséget, de más ízületek gyógyítására is mind gyakrabban hasz­nálják. Hétszázezer forintba ke­rült a műszer beszerzése, megvásárlása — dr. Pal­konyay Gábor személyes közbenjárásával, a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek, a Nógrádi Szénbányák és a bányagép­gyár anyagi hozzájárulásá­val valósulhatott meg. — A már meglévő mű­szer része egy korpplett készletnek, amely kamerá­val, képernyővel, shaverrel — azaz ízületi borotvával — működik, s nemcsak a be­tegség megállapítását köny- nyíti meg, hanem például elszakadt ízületi porc, ke­resztszalag varrását, re­konstruálását is lehetővé te­szi — mondja a főorvos. — A felsoroltak azonban ná­lunk még hiányoznak, meg­vételükhöz — ismerve az egészségügy jelenlegi körül­ményeit — szerétnénk meg­nyerni a megyei üzemek anyagi segítségét. S, hogy megéri-e ez a faj­ta befektetés a vállalatok­nak? Ezt dr. Kalabay László docens a következő­képpen bizonyítja: — Magyarországon tavaly négyezer olyan — hagyomá­nyos — műtétet végeztek, melynek során felvágták a beteg térdét. Ha arthrosz- kóppal csinálták volna eze­ket — a már említett, mun­kába állásig eltelt időszak jelentős lerövidülésével — tekintetbe véve a kórházi napok számát a kifizetett táppénzt, s a kiesett terme­lési értéket, 226 millió fo­rintot takaríthattak volna meg. Az elmondottak elgondol­koztatóak. Már csak azért is, mert ma Magyarország 23 kórházi orthopéd osztá­lyának 26 százaléka rendel­kezik arthroszkóppal. A sportolók jó része térdsé­rült. Dr. Kalabay László a sal­gótarjáni megyei kórház tevékenységéről megjegyez­te még: — Ebben az intézmény­ben is megvannak a feltéte­lei annak, hogy az arthrosz- kópia gyakorlati vizsgáló és kezelő módszerré válhasson. —Mihalik— Dr. Kalabay László az első arthroszkópos vizsgálatot meg­örökítő diaképpel a kezében. a „reklám" helye? Csöndes szombat délután. Néhány kocsi áll a pásztói benzinkútnál, többen vannak a 92-esek. Ám, amikor bekanya­rodik egy Wartburg, az utol­só fehér Skoda kis manőver­rel helyet ad neki, hogy tan­kolni tudjon. Aztán kiengedi őt, majd vissza áll a sorba, kissé ferdén. Mindez két-há- rom percig tarthat. Újabb kétütemű érkezik, ő már be tud állni, azonban a tankolás végeztével várnia kell a távozásra. Ekkor a kútkezelő- szőke, harmincas - nem épp1 türelmesen odaszól a Skoda vezetőjének:- Apukám gurulj má* hát­rébb!- Ha előre megy a sor, ki tud majd menni - igy a sko- dás, s vár nyugodtan. Valóban csak pár másodperc kell, hogy felszabaduljon az út. Mikor aztán a Skoda sorra kerül, a kutas ismét kioktatásba kezd:- Az a sáv nem azért van ott, hogy ott várakozzál! A sor végére kell állni! Ha tűz lenne, merre menekülsz?! - igy keményen replikázva. Köz­ben azonban újabb két kocsi érkezik Pásztó felől, s beáll­nak az emlegetett sávba.- Azoknak is szóljon akkor- válaszol a skodás, közben fizet, s indul a kocsihoz.- Mindenkit nem oktatha­tok ki - csattan fel a kútke­zelő, látható dühvei.- Azért van itt vagy nem? - kérdezi még mindig csöndesen a Skoda vezetője, majd be­száll a kocsiba, s indít.- Hiszen ezért is kapja a fizetését... - szól még oda a Skoda egyik utasa, bekapcso­lódva az épületes diskurzusba. Miközben kigördülnek a kút­ról, mi még halljuk, ahogy utánuk szól az overallos:- Hülye állat! A legigazabb intelem is felháborító, ha emberi durva­sággal, szemtelenséggel, neve­letlenséggel párosul, ahogyan itt is. Tán mással kellene fog­lalkoznia ennek a kútkezelő­nek. (vay) 1819. novemberében egy magányos utazó, Körösi Csorna Sándor hagyja el a magyar határt, hogy felkutassa Ázsiában a ma­gyarság őshazáját. Hogyis sejthette vol­na a keleti ,nyelvtudomány leendő nagy­sága, hogy a sors keze a Himalája bér­cei rközé tereli, s válik a hazaszeretet és a tudós önfeláldozás örök példájává. Em­lékkiállítása Szécsényben a Kubinyi Fe­renc Múzeumban tekinthető meg. Bencze Péter képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents