Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-09 / 267. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. Alexen Érkezett. •'^TxÚTTÖRÖSAROK »Barátunk az újság« FOTÓKIÁLLÍTÁS ÜZEM LÁTOGATÁSON „A Lovász J. iskolában nyitották meg Fancsik Já­nos főorvos és felesége cso­dálatos fotókiállítását. A megnyitón osztályonként tíz tanuló vett részt, míg a többiek az iskolarádión ke­resztül hallhatták az esemé­nyeket. Először két vers hangzott el. majd négy ci- terázó lány énekelt, az ötödik pedig furulyán játszotta el a dal egyes részeit. Ezt kö­vetően az iskola kamarakó­rusa mutatkozott be. A mű­sor után vendégeink és ta­nulóink megtekintették a kiállításit.” (Magyar Zoltán, Salgótarján.) TÚL AZ OLIMPIAI MÉRFOLDON „Kis falunk ifjainak lehe­tőségük volt az 1988 méteres távot végig futni. Tanulóink 80 százaléka meg is tette ezt, mellyel egy kicsit részeseivé váltunk az olimpikonok küzdelmének. Az első három befutó külön jutalomban is részesült. Az értékelésnél1 figyelembe vették azt is. hogy osztályonként milyen arányú volt a tanulók rész­vétele. Eredmény: 1. 6. a, 2. 7. o., 3. a 6. b.” (Fritz Noémi, Nógrád.) SZÍVÜGYEM AZ EGÉSZSÉGEM „Balassagyarmaton a II. Rákóczi F. iskola 490 tanuló­ja közül a „Szívügyem az egészségem” mozgalomban 334 tanuló teljesítette a kö­vetelményeket. Az osztályok rendjének és tisztaságának értékelésénél az alábbi sor­rend alakult ki: 1. 5. a, 2. 7. b, 3. 4. b. A „Tiszta, rendes osztály” táblát a raj­titkárok vették át. Iskolánk pedig oklevél és „Tiszta is­kola” tábla kitüntetésben ré­szesült.” (Pára Adrienn.) KLUBFOGLALKOZÁS „Ügy döntöttünk, hogy eb­ben a tanévben a rajgyűlé­seket klubfoglalkozás formá­jában fogjuk megtartani. A tervbe vett öt foglalkozás­ból már az elsőt meg is tar­tottuk „Ki mit gyűjt” téma­körben. A bemutatkozók között volt olyan aki sörös-, míg a másik dezodorosdo- bozokat gyűjt. De olyan tanulónk is van. aki a ké­sek gyűjtésének hódol, vagy éppenséggel a különböző ál­latok számát növeli. E klub- foglalkozáson tánc is volt, no meg zsúpasztal, ahonnan te­át, vajas zsemlét, almát le­hetett fogyasztani. Összejö­vetelünkön a rajvezetőt és egy szülőt is vendégül lát­tunk.” (Kovács Szilvia, Ma­kai Krisztina. Kazár.) MUNKÁNK GYÜMÖLCSE „Mi, a nógrádi iskola fel­sős tanulói minden évben kétkezi munkánkkal is hoz­zájárulunk iskolánk techni­kai színvonalának emelésé­hez. Az előző években a tsz tyúkfarmján szorgoskodtunk. Munkánk béréből színes tévét ill. videót vettünk. Az idén viszont makkot szedtünk. Igaz, kicsit csípősek voltak a reggelek, de mindannyian lelkesen kapkodtuk, annak reményében, hogy munkánk megtermi gyümölcsét: meg- vehetjük a termelőszövetke­zettől év végén kapott szá­mítógéphez a kistévéket.” (Fritz Noémi.) „Mi, nyolcadikosok nagy út előtt állunk: döntenünk kell. az általános iskola be­fejeztével hová megyünk to­vábbtanulni. Ezzel a céllal tettünk látogatást a pásztói bőrdíszműüzemben. ahol szemtanúi lehettünk, a szabó- és varrógépek működésének, s bepillantást nyerhettünk a különböző táskák készítésé­nek birodalmába. Lehet, hogy közülünk is lesz olyan, akit a szeptember itt köszönt, mint bőrdíszműtanulót.” (Tolmács! Márta. Csécse.) „Iskolánkban minden raj kap két tanítás nélküli na­pot, melyet valamely üzem látogatására kell felhasznál­ni. Mi Pásztora indultunk, ahol először a MÁG bőrdísz­műüzemében csodálhattuk meg a szép és tetszetős ter­mékeket, majd az antenna- készítés fortélyaival ismer­kedhettünk. Utunk követke­ző állomása a Mátra Üveg volt, ahol a gyógyászatban nélkülözhetetlen petricsészé- ket készítik. Innen az EGERVIN-hez mentünk. A márkagyár után kíváncsian indultunk a cukrászüzembt 2 ahol éppen szakmunkásta- nulók készítették a sok fi- J nomságot. De mindezek me’.- 4 lett szakítottunk időt arra ^ is. hogy megtekintsük az oskolamester házát, a kápo! t na gyönyörű festményeit is. ' 7 (Barna Éva, Tar.) ! AKCIÓINK- 3 „Úttörőcsapatunk papír- gyűjtést hirdetett. Ezen a napon elleptük az utcákat, jártuk a házakat, s az össze­gyűjtött papírokat szortíroz­tuk, kötegeltük, s vittük a leadó helyre. A cserébe ka­pót összeg csapatunk pénz­tárába került, ezzel is segít­ve jövő évi nyaralásunk költségeit. A nagyobbak — elsősorban a nyolcadikos fi­úk — az iskola és a pálya között húzódó patakot men­tettük meg a sok gaztól.” (Palotai Zsolt, Nógrád.) KIRÁNDULTUNK „Kora reggel izgatotton vártuk a busz érkezését, mely Székesfehérvárra vitt bennünket. Hosszú volt az út, de a végére értünk. Meg­álltunk a város szélén a Bpry-várnál. amely kápráza­tos építészeti alkotásaival, festményeivel, szobraival le­nyűgözött bennünket. Ezután a Szent István-bazilikában gyönyörködtünk. Megnéztük a királyok temetkezési he­lyét is. A Velencei-tó meg­tekintését sem hagytuk ki a programból. Áthajóztunk a másik partra és felmentünk a pákozdi emlékműhöz, ahol megemlékeztünk a szabad­ságharc hőseiről.”, (Annus Gyöngyvér, Lászlók Nóra, Nagylóc.) „Először Salgótarjánba ve­zetett utunk, ahol a film­színház épületét tekintettük meg. s részt vettünk a János vitéz c. film vetítésén. A Nógrádi Sándor Múzeumban egy kiállítás képeit néztük végig. Ezután Karancsbe. rényben a partizánmúzeum­ban Nógrádi Sándor életút­ját ismerhettük meg.” (Bab- lena Katalin, Rimóc.) ISKOLÁRÓL ISKOLÁRA — Szeptember 29-én, a fegyveres erők napján ke­rült sor az új sportpálya avatására, melynek tisztele­tére akadályversenyt ren­deztünk. E viadalból mi, nyolcadikos lányok kerül­tünk ki győztesen. (Laczkó Henrietta, Rimóc.) ☆ — Iskolánkban leg... leg- leg vetélkedőt rendeztünk. Legnagyobb tetszést a „leg­több ruhát felvevő” verseny­szám váltotta ki, ahol Nagy Gábor 7. osztályos tanuló 62 ruhadarab felöltésével lett az első. (Kecskés Ildikó. Zagy­varóna.) ☆ — A hatodikosok osztály- főnöke cirkuszlátogatást szervezett a Fővárosi Nagy­cirkuszba. Mivel a buszon volt még hely és jegy is ma­radt, a 8. osztály néhány tanulója is utazhatott és gyönyörködhetett a látvá­nyos műsorszámokban. (Ko­vács Csilla, Nógrád.) ☆ — A homokerenyei 7—8. osztályos tanulók egy hétre mentesítve voltak a tanulás alól. Napi négy órában al- rhát szedtek a mátraballai termelőszövetkezetnél. (László Krisztina.) REJTVÉNY ❖ A l 3 u 5 r r~-\ 9 j ❖ ♦ 40 M « « ❖ 41 4+ 0 AS O ir $ <* O *1 IO O 24 2* O i\ 2* IX O U o if 29 25 IO M U I O n O L a *4 Vízszintes: 1. Egyik va­rosunk XV. sz-i gótikus há­za, — 1978—79-ben tárták fel (zárt betűk: O, E, S. T, R). 9. Iskolai tantárgy. 10. Szibériai folyó. 12. Be párja. 13. A mélybe. 14. Táncot lejt. 15. Nógrádi községbe való. 17. Nátrium vegyjele. 18. Tejtermék. 19. Hordó be­tegsége. 21. Terem, táncte­rem. 23. Helyhatározó. 24. Mássalhangzó kiejtve. 26. Európa Kupa. 27. Valamit cselekszik. 29. A ía levele is ilyen. 31. Biztató szó. 32. Biliárd. 33. SzínüLtig van. 34. Műemléki templomáról híres községünk (a 21-es út men­tén) középkori neve (zárt betűk: Z. U, S). Függőleges: 2. Esef! 3. Nagy cirkusz. 4. ...a csodák csodája. 5. Háziállat lakhe­lye. 6. Óhajt. 7. A mai nap. 8. Testnevelési óra helye. 11. Óriáskígyó. 15. Népcsoport. 16. Idős röviden. 18. Bukta- féle. 20. Orszarvú fele. 22. A madár ruhája. 25. Sportoló kitüntetése. 28. Napszak. 30. Volt király. 31. Neutron ele­je. 33. Személyes névmás. Beküldendő a vízsz. 1, 34. sorok megfejtése. Beküldé­si határidő: november 18. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése; Nagy Iván, Ku- bi.nyi Ferenc. Könyvjutalmat nyertek: Tóth Éva Balassagyarmat, Zsíros Márta Szécsény. Bu- rovinyecz Róbert Salgótar­ján, Pénzes Szabolcs Hugyag, Fehér Balázs Nógrádsáp. A könyveket postán küld­jük el részetekre! S AROKSZEKKESZTO: ^líloiratb J^CUrQlfc Vizsgálják a Margit hidat Tízévenként valamennyi hídnál alapos vizsgálatokat végeznek a szakemberek. A Lánchidat követően most a Margit híd szerkezeti ele­meinek, felépítményének állapotelemzése kezdődött meg. A Fővárosi Közterü­let-fenntartó Vállalat meg­bízásából az UVATERV a Budapesti Műszaki Egye­tem két tanszékének bevo­násával adatgyűjtéssel ké­szíti elő a tervezőmunkát. A vasbeton szerkezeteket a helyszínen szilárdsági vizs­gálatoknak, illetve a letö­redezett kis darabokat vegyelemzésnek vetik alá. A szerkezet nehezen hoz­záférhető részeit a híd alat­ti vizsgálójárdákról köze­lítik meg. A Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat a hídhoz kapcsolódó létesítmények­kel, aluljárókkal, felhajtók- kal, közművekkel, a világí­tással, a villamos felsőve­zetékkel, a forgalmi rend korszerűsítésének előkészí­tésével foglalkozik. A mérési, megfigyelési adatok alapján állítják majd össze a felújítási ter­veket. Dorogházáa is Nemtiben Örülnek a kicsinek is Jövőre körbekerítik a temető kertet Nemtiben. fotó: Bencze Kicsit furcsa, hogy a ke­vesebb létszámú Nemtiben székel a közös tanács, s ahol több ember él, Dorog- házán a „társ”. Tévedés len­ne ám azt hinni, hogy a székhelyközség jogtalan elő­nyöket élvezne a másikkal szemben, kiváltképp nem a legutóbbi tanácsi választá­sok óta. Akkor ugyanis az elöljáróságot is fiatalították, akik aztán friss energiával kezdtek munkához a köz­ségbeliek érdekében. Utak felújítása, a villany­hálózat korszerűsítése, a boltok bővítése is jelzi, hogy választóik kéréseit, igénye­it el tudják fogadtatni a közös tanáccsal, amelynek mostani vezetésével külö­nösen jó a kapcsolatuk. Az oda-vissza kölcsönösen áramló információk tolmá­csolása — nyomában a cse­lekvések — változást hozott a két falu kapcsolatában. Ma egészségesebb és jobb a közhangulat. A dorogháziak érzik, az elöljáróság és a közös tanács eleget tesz el­várásaiknak, az anyagi fe­dezet lehetősége szerint. A lakók pedig, hogy több jusson, társadalmi munkát végeznek egy-egy cél eléré­séért. A legutóbbi falugyű­lésen is jelezték: amikor bővítik, korszerűsítik az or­vosi rendelőt, segítenek. Szükséges is lesz, hiszen előreláthatólag 2 millió fo­rintba fog kerülni az épít­kezés, s a tehó és a pályá­zat révén nyerhető összeg nem lesz elegendő. Az pedig közös érdek, hogy jobb kö­rülmények között rendel­hessen az orvos, hogy ha­marabb gyógyuljon a beteg. Természetesen mérföldes léptekkel nem tudnak elő­rébb haladni se Doroghátán, se Nemtiben, de azért örül­nek a kisebb változásoknak itt is, ott is. Az egyébként takaros Nemtiben például régóta csúnya látványt nyújtott a főút mellett álló kultúrház — felújították az idén. Sok az idős ember a faluban, akiknek több hozzátartozó­ja nyugszik már a temető­kertben. Nekik nehezükre esik a község felett maga­sodó dombra a virágoknak vizet felhordani. A tanács éppen ezért víz­tartályt helyeztetett el a sír- kertben, s nemrégen pályá­zati pénzből és tehóból — pár forint híján 470 ezer forintba került — felújíttat­ta a temetőkertben lévő, máló vakolatú ravatalozót, és cserélteti a kegyeleti tár­gyakat is. S mert sok-sok nagy értékű síremlék van itt — s az esztétikai szem­pontok sem mellékesek —, jövőre tervezik a sírkert ke­rítésének elkészítését is. Miért áll a toronyóra? Hegjelent a demográfiai évkönyv A Startisatikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megjelent a legújabb demográfiai év­könyv, amely a KSH 1987. évi adatait tartalmazza Ma­gyarország népesedés! hely­zetéről. A demográfiai évkönyv tíz fejezetben taglalja a né­pesedés főbb adatait, a há­zasságkötések és válások számának, okainak alaku­lását képet ad az élveszü- letésekről, a magzati és a csecsemőhalálozásokról, de tartalmaz adatokat arról is, hogy például hányán haltak meg baleset következtében, vagy öngyilkosság miatt. Az adatok szerint Ma­gyarország népessége az idén január elsején 10 mil­lió 604 ezer 360 volt, 0,2 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A csökke­nés mértéke egyébként öt éve azonos. A férfiak ará­nya tovább csökkent, az 1987. évi 48,3 százalékról 48,2 százalékra, s növeke­dett a női lakosság aránya. Az 1988. január elsejei adatok szerint a 15 évesnél idősebb korosztályban a férfiak közt 24,1 százalék volt a nőtlenek aránya, míg a hajadonok létszáma a korcsoport 14.9 százalékát tette ki. A statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy az or­szág lakossága évről évre öregszik. Jelenleg az 5 mil­lió 116 ezer 264 férfi közül már 790 841 a 60 éven fe­lüli, s az 5 millió 488 096 nő közül több mint 1 millió 175 ezer lépte túl a hatodik x-et. A férfiak leginkább 25 és 38 éves koruk között, a nők ennél korábban, 22 és 34 éves koruk között váltak el. Az országban tavaly ösz- szesen 125 845 gyermek szü­letett, 2359-cel kevesebb, mint 1986-ban. Nem vállal­koztak szülésre az. 50 éven felüliek. Fél hat múlt néhány perc­cel. A balassagyarmati Rá­kóczi fejedelem útja és Sza­bó Lőrinc utca sarkán ma­gasodó plébániatemplom to­ronyórája már hónapok (évek?) óta ennyit mutat. Lejárt? Senkinek nem jutiitt eszébe újra felhúzni? Felkerestem Sághy Ferenc kanonok-plébánost, a balas­sagyarmati plébánia vezető­jét. — Kanonok úr, miért áll a toronyóra?­— Sajnos, mert rossz. — Nem lehetne megja­víttatni? — Az ilyen fajta óraszer­kezethez csak kevesen, egy­re kevesebben értenek. Bu­dapest környékén valahol él egy idős mesterember, aki ezzel foglalkozik, én tárgyal­tam vele arról, nézze meg az órát, meg is ígérte, hogy eljön. De nem jött. — Az óra a város központ­jában van. Az ember fel­pillant rá, de nem tudhatja meg, mennyi az idő... — A mai világban, ami­kor minden embernek van már órája... Persze, ha a hí­vek úgy látják, hogy kell az óra, és péhzt áldoznak rá, lehet arról szó, hogy megja­víttatjuk. ☆ Egy jóakaróm azt taná­csolja, nem ártana egy ki­csit „megpiszkálni” a taná­csot, s a többieket, példá­ul... a városszépítő egyesü­letet. Hiszen ők ugyanúgy észre kellett vegyék, hogy az óra a város csúfságára (is) áll. „Az öreggel, a Sándori Nagy Jenővel beszélj! ö már sokat tett a városért; ha van valaki, aki el tudja indítani az órát, £(kkor aző”, mondják még. Elmegyek Sándori Nagy Jenőhöz. A Széchenyi utca nyolcas számú portájának kapujánál két tábla fogad. Az egyik azt tudatja, hogy nyolc és tizenhét harminc között a kapu nyitva van, nem kell csöngetni. A másik arra kér, ne támasszak kerékpárt a ház falához. Akkurátus hely. S. N. J. kissé zavart: — Elnézést a rendetlensé­gért, de éppen most érke­zett egy menekült erdélyi család, át kell rendezked­nünk... — A telefoniban említet­tem, hogy az óra miatt... — Tudom, tudom. Meg­lesz. — Mikorra? — öt-hat hét múlva. De a tél beállta előtt biztosan. — Tehát ön azt állítja, hogy legkésőbb december elejére a toronyórát megcsi­nál tat ja? — Igen. Már beszéltem az illetővel, aki rendbe hozza. — Ki fogja a költségeket fedezni ? — Én. — De talán szükség lenne valakire, aki rendszeresen ellenőrizné, karbantartaná. — Ilyen is lesz... illetve, van. Itt él a városban. Ügyes kezű mesterember. S. N. J. mosolyog. — Nagy kockázatot vállal ezzel a nyilvánosság szá­mára tett ígéretével. A sza­vahihetőségéről van szó... — Tudom. Az óra a tél beállta előtt működni fog. Ezer százalék! ☆ Lehetnek olyanok, akik szerint nem mindent kell komolyan venni, amit S. N. J. mond, de lehet, hogy sike­rül „elintéznie” az óra meg- javíttatását. I ! ☆ Kíváncsian várom a telet. (mag)

Next

/
Thumbnails
Contents