Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-04 / 264. szám
1988. NOVEMBER 4., PÉNTEK 3 4 NOGRAD fl KB ÁLLÁSFOGLALÁSA fi BELPOLITIKAI HELYZETRŐL ÉS fi PÁRT FELADATAI RÖL (Folytatás t 2. oldalról.) tákat. Nyíljon mód arra, hogy a különböző szerveződések a sajtótörvény alapján teremtsék meg saját nyilvánosságukat. 10. Felgyorsítjuk az elmúlt évtizedek tapasztalatait elemző munkabizottság tevékenységét. Az elemzés részletesen foglalkozzon a hibás döntésekért való felelősség tartalmi kérdéseivel. Készüljön világos helyzetértékelés a közvélemény számára a gazdaság állapotáról. 11. Gyorsítsuk meg az átfogó gazdasági reformfolyamatot. A vegyes tulajdonú piacgazdaság, a szükséges külgazdiasáigi nyitás megteremtéséhez, a társasági törvény érvényesítéséhez, a piaci feltételek kialakításához, a liberalizálás gyakorlati gazdasági és politikai sikere érdekében nagy döntési, cselekvési szabadságot kell hagyni a vállalatoknak. Konkrét iránymutató programokat, közgazdasági ösztönzőiket kell kialakítani minden tulajdonforma, így a magántulajdon részére is. Következetesen kell előrehaladni a bérreform, a költségvetési reform és az árreform bevezetésében. A gazdasági érdekegyeztetési gyakorlat gyors kiépítésére kéll törekedni. A gazdasági fejlődéshez az érintett rétegek számára egyértelmű érdekeltséget kell teremteni, hogy részt vállaljanak a gazdaság megújításában. Az intézkedések által sújtott, nehéz helyzetbe kerülő rétegek számára kezdjék meg a szociális háló kiépítését. Aktív képzési és foglalkoztatáspolitikára van szükség, amelynek célja a munkanélkülivé válás megelőzése, a munkanélküliség mértékének csökkentése és a munka nélkül maradó emberekről történő gondoskodás. 12. A Központi Bizottság megállapította, hogy több olyan feszültség és probléma terheli a lakosságot, belpolitikai életünket, amely részben megszüntethető, illetve a ma rendelkezésre álló eszközökkél is megoldható. Szükségesnek tartja, hogy az adórendszerből kiiktassák a termelést, a teljesítményt fékező hatásokat. Az államigazgatásban, a gazdálkodásban ésszerű takarékosság érvényesüljön. Át kell tekinteni, hogy az állam, a párt és egyéb szervezetek milyen eszközöket, erőforrásokat szabadíthatnak fel más társadalmi célokra. 13. Minden területen, pártállásra és beosztásra való tekintet nélkül, érvényt kell szerezni a törvényes és a morális követelményeknek. A páTt határozottan fellép a korrupció felszámolásáért és az abban vétkes tisztségviselők felelősségre vonásáért. ☆ A Központi Bizottság számot vetett a magyar társadalom mai helyzetének nehézségeivel. Felhívja a kommunistákat, a társadalom valamennyi, a nemzet jövője iránt elkötelezett haladó erejét, hogy munkálkodjon együtt a mai nehéz gazdasági helyzetből és ennek negatív társadalmi következményeiben való ki- lá'bajás lehetséges útjainak kialakításán. (MTI) kus kötöttségeinek oldása. Ez a gazdálkodó szervezetek teljesítményeiben, fejlődési lehetőségeiben különbségeket hoz létre, melyek óhatatlan feszültségekkel is járnak. Szigorú költségvetési és pénzügyi szabályozással szükséges elérni a fizetőképes kereslet megfelelő alakulását. — Ügy ítéli meg, hogy az adott gazdasági feltételek mellett az előttünk álló egy-két évben még nem számolhatunk a gazdaság érzékelhető növekedésével, a belföldön felhasználható nemzeti jövedelem bővülésével. Emiatt a gazdasági stabilizáció megvalósításával együtt járó terheket az államnak, a vállalatoknak, a lakosságnak egyaránt viselniük kell. A terhek megosztásánál tekintettel kell lenni a költségvetés egyensúlyi helyzetére, a gazdálkodói szféra cselekvőképességének és érdekeltségének fenntartására, a lakosság terhelhetőségének rétegenként eltérő mértékére. A Központi Bizottság az inflációellenes gazdaságpolitikát és kormányzati magatartást a stabilizáció nélkülözhetetlen feltételének tartja. Ezt csak a termelés hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének tartós javításával tehet megalapozni. A helyzet értékelése és a stabilizáció követelményei alapján a mai életszínvonal nem őrizhető meg, de az reális cél hogy mér 1989-ben a lakossági fogyasztás, oz egy keresőre jutó reálbér csökkenésének mértéke kisebb legyen, mint ami az idei évben bekövetkezik. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a fogyasztói áremelkedés 1989-ben az ez évinél alacsonyabb tegyen. A fogyasztói áremelkedés egy része központi glhatározású árintézkedések hatására valósult meg. Az alapvétő jellegű termékek és szolgáltatások körében a többletkiadások mintegy háromnegyedét ellentételezni kell. Kiemelt figye'- met kell fordítani, azokra, akiknek alacsony a nyugdíjuk, és segíteni kell az első lakás megszerzésében a fiatalokat. A Központi Bizottság a teljesítményösztönzés erősítése érdekében támogatja a bér- mechanizmus olyan átalakítását, amelyben megszűnik a keresetek elkülönült, merev szabályozása. Olyan bérmechanizmusra van szükség, amely nem növeli az inflációs nyomást és, amelyben érdemi szerephez jut a munkáltatóik és munkavállalóik közötti felelős érdekegyeztetés. A munkaerő hatékony foglalkoztatásának ösztönzésével egyidejűleg nagy hangsúlyt kell fordítani a felszabaduló munkaerő újraélő egyezkedéséhez szükséges feltételek megteremtésére, az elhelyezkedni nem tudók esetében megfelelő átképzési rendszer, a rászorulóknak munkanélkülisegély-rendszer bevezetésére és működtetésére. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a kormány hosszabb távú program alapján kezdje meg a lakásgazdálkodási rendszer ellentmondásainak feloldását. Elengedhetetlen a pénzügyi egyensúly, különösen az államháztartás helyzetének javítása, ehhez kiadásainak csökkentése és bevételeinek növelése egyaránt szükséges. Szükségesnek tartja az előkészítés alatt álló ár-, bér-, pénzügyi és elosztáspolitikai reform munkálatainak gyorsítását és összehangolását. 4. A Központi Bizottság tudatában van annak, hogy az új gazdaságpolitikai felfogásra épített eszközrendszer működése kiélezett egyensúlyi problémák között komoly gazdasági és társadalmi kockázatokat is tartalmaz. Bízik abban, hogy a liberalizáltabb gazdálkodási feltételek és a társadalmi élet gyors ütemű átalakulása közepette a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi és érdek- képviseleti szervek az ország súlyos helyzetének megfelelő felelősséggel és politikai érettséggel élnek a megnyíló lehetőségekkel. Csak így van esély arra, hogy a kibontakozásra módot adó feltételrendszer bevezetése ne akozzon rövid távon olyan feszültségeket, melyek ki kényszer ítenék az egyensúly védelmében a mozgástér beszűkülését, a Központi Bizottság által támogatott gazdaságpolitikai koncepció feladását. 5. A jövő évi gazdaságpolitika eredményes végrehajtása a korábbiaknál lényegesen ösz- szetettebb feladat, felelős politizálást kíván a párt vezető testületéitől, az egész párttagságtól, az ország helyzetének javításáért felelősséget érző, együttműködni kész társadalmi szervezetektől, csoportoktól, egyénektől. Feltételezi a konstruktív közreműködést törekvéseink valóra váltásában, a kialakuló feszültségek mérséklésében. A Központi Bizottság helyesli, hogy a jövő évi terv és a következő évekre is szóló gazdaságpolitikai irányvonal kialakításához a Minisztertanács kéri az Országgyűlés támogatását, együttműködését. (MTI) A Központi Bizottság állásfoglalása a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszeréről Számadások és tervtérképek 1. Az MSZMP KB november 1—2-i ülésén megtárgyalta a népgazdaság 1988. évi fejlődéséről és az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság megállapította, hogy 1988-ban a gazdasági folyamatok alapvetően a stabilizációs programban kijelölt irányban alakultak, de nem mentesek az ellentmondásoktól. Az eddigi teljesítmények alapján úgy ítél. hető meg, hogy a stabilizációs program meghirdetése óta eltelt egy évben az alapvető gazdaságpolitikai célok teljesülnek. A konvertibilis áruforgalomban a tervezett aktívum megvalósul. A fizetési mérleg hiánya — az emelkedő kamatok és a világútlevél bevezetésével összefüggésben ugrásszerűen növekvő lakossági devizafelhasználás miatt — valamelyest meghaladja a tervezettet. A KGST- kapcsolatainkban mérséklődik a fizetési mérleg aktívuma. A termelés növekedése eléri a tervezettet. A lakosság fogyasztása a számítottal összhangban csökken, a vállalati'beruházások viszont növekednek. Mindezek kedvező alapot teremtenek a stabilizációs program folytatásához, kiteljesedéséhez. Ennek értékét növeli, hogy a gazdálkodó szervezetek ezeket a teljesítményeket gyökeresen megváltozott közgazdasági környezetben az új adórendszer bevezetése és számos egyéb, szabályozóváltozás közepette érték el. A fő gazdasági mutatók kedvező alakulása mellett a gazdaságban számos olyian új és örökölt tényező van jelen, amely nehezíti a stabilizációt. Az adósságállomány magas, az adósságszolgálat súlyos terheket ró az országra. A minőségi változás, a gazdasági szerkezet átalakulása nem kielégítő. A konvertibilis export növekedését a javuló teljesítmények mellett elsősorban a hagyományos termékeink iránti konjunkturális kereslet és kedvező átalakulás magyarázza. A belső pénzügyi egyensúlyt még nem sikerült helyreállítani. A népgazdaságban erős Inflációs hatások érvényesülnek. A költségvetés túlköltekezik, a vállalati vásárlóerőt sem sikerült megfelelően szabályozni, s a keletkező jövedelmek aránya és megoszlása nem igazodik megfelelően a szerkezetátalakítás céljaihoz. Ezek gátolják a vállalatok hatékonyság szerinti differenciálódását. Egyre világosabban látható, hogy külső adósságunk tényleges terhei, a KGST-együtt- müködés beszűkülő lehetőségei, belső pénzügyi viszonyaink rendezetlensége a vártnál nehezebbé teszik a stabilizációs program megvalósítását. A kormányzatnak tovább kell folytatnia annak a gazdasági környezetnek a kialakítását, amely teret nyit a hatékonyan gazdálkodóknak, ösztönzi a vállalkozást, szélesíti a piaci viszonyok hatókörét, s szűkíti a veszteségforrásokat. A vállalatok és a költségvetés kapcsolatainak törvényi szintű szabályozásával csökkenteni szükséges az eseti központi beavatkozások lehetőségét, s erősíteni kell a vállalkozók biztonságérzetét. A társasági törvény, az elfogadásra váró nyereségadó-törvény várhatóan növeli a vállalkozási kedvet, elősegítheti a külföldi tőke beáramlását. 2. A Központi Bizottság tudomásul veszi, hogy koráhbi állásfoglalásának megfelelően 3 tervezőszervek a következő időszak fejlődési lehetőségeit két változatban vizsgálták, melyek a további évek gazdasági fejlődésének lehetséges útjait mutatják be. A változatok közötti lényegi eltérés elsősorban nem a jövő évi fejlődés számszerű előirányzataiban, hanem a gazdaságpolitikai felfogásban és a gazdaságirányítási magatartásban van. A Központi Bizottság azt a változatot támogatja, amely a nagyobb szerkezeti változást, a piaci viszonyok fejlesztését, a vállalkozói magatartás kibontakoztatását, a szocialista piacgazdaság kiépítését helyezi előtérbe, és az ezt szolgáló törekvéseknek ad elsőbbséget a gazdaságirányítási gyakorlatban. 3. A Központi Bizottság: — Támogatja a külpiaci nyitás politikájának a megvalósítását, az exportképesség javítását, a gazdaságos kivitel növelését, az importverseny erősítését, az importgazdálkodás kötöttségeinek oldását. A külpiaci nyitás a kereskedelmi és fizetési mérlegben nem eredményezhet kezelhetetlen feszültségeket. — A kormányzat és a gazdálkodó szervezetek kiemelkedő jelentőségű feladatának tartja, hogy feltárják a szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés további lehetőségeit. A rövid távú kereskedelmi és együttműködési érdekek érvényesítése mellett kezdeményezni szükséges a tartós kibontakozást segítő kapcsolatok kifejlesztését, szélesítését és elmélyítését. — Szükségesnek tartja, hogy a termelés- politikában a gazdaságirányító tevékenység középpontjába a gazdaság versenyképességének erősítését, a termelési szerkezet átalakításának gyorsítását, az ezeket szolgáló vállalkozások mozgásterének bővítését állítsák. Szükséges a gazdálkodó szervezeteik, vállalkozók erőforrásokhoz való hozzájutásának szabadabbá tétele, a gazdálkodás bürokratiKóstolják az önállóság ízeit Két hónap még az esztendő fordulójáig. A megye gazdálkodói már számolnak: visszafelé és előretekintve is. Az eddig elért eredmények áttekintése azért fontos, mert az idei teljesítmények alapozzák meg a jövő évi produktumot. A tervezőmunka pedig előkészítése az 1989-es gazdálkodás sikerének. Lekötött kapacitások Mindössze egy hónapja élvezi az önállóságot és viseli az ezzel járó felelősség terhét az Üvegipari Gép- és Szerszámgyár. A pásztói munkáskollektívában nagyok a várakozások: sorsuk jobbulásán túl személyi konzekvenciák levonására is számítanak. Ahol szükséges, ott nyilvánvalóan sorra kerülnek a minőségi cserék is, egyelőre azonban a piaci munka erősítése a legfontosabb a gyári teendők sorában. A pásztói termékek hatvan százalékát éppen azok a gyártók vásárolták mindeddig. melyek szoros szervezeti kötöttségei most megszakadtak. A szétválás azonban nem jelent egyúttal elválást is: a pásztói munkásgárda arra számít, hogy a következőkben az egyenrangú piaci kapcsolatok lesznek az együttműködés legfőbb jellemzői. Tisztában vannak ugyanakkor azzal, hogy új piacok meghódításával is törődniük kell. Az idei terv teljesítését nem fenyegeti veszély, többletproduktum felmutatására is jó remények vannak. Üvegipari szerszámokból és alkatrészekből a jövő évi kapacitás tetemes részét lekötötték már a partnerek,^ s Pásztón eztán is a hazai üvegipar szerszámellátását tekintik legfőbb teendőjükül. Nem jelenti azonban ez azt, hogy ne tennének kísérleteket a más területek felé irányuló nyitásra. Gondolnak többi között az építési kerámiagyárak szerszámmal való kiszolgálására. Egy angol céggel vegyes vállalat létrehozását illetően tárgyalnak a pásztóiák, annak reményében, hogy a brit üzletfél jelentős tőkével segíti majd a pásztói szerszám- gyártás fejlesztését. A külhoni piacokat elsősorban egyedi gyártmányokkal célozza meg a pásztói szerszámgyár. A jövő évben 35 millió forint hasznot akar a kasz- szájában tudni a gyár, s ehhez mindenekelőtt jelentős többlettermelésre van szükség. Osztrák, angol partnerek Ugyancsak az önállóság ízeit kóstolgatja a Ganz Acélszerkezeti Vállalat mátraterenye; gyára. A kollektíva életében döntő fontosságú szervezeti változás közben a munka zavartalan volt, az ez évre tervezett 523 millió forint értékű terv 80 százalékát már teljesítették. Számottevő a tőkésexportban elért eredmény is. A mátraterenyeiek számítása szerint idei munkájukat 10—30 millió forintos nyereség jutalmazza. A várható haszon becslése azért mozog egyelőre tág határok között, mert a gyár szinte hetente kap árdrágításról szóló értesítést alapanyag-szállítóitól, s e jelzések esetenként 90 százalékos áremelésről szólnak. Mun'kaellátottsági gondokkal nem kell küszködnie a gyárnak. A nagymarosi vízlépcső építése 1993-ig ad roppant jelentős feladatot a kollektívának. A nagyberuházás rájutó részének felét ez évben befejezi. A jövőt természetesen könnyelműség lenne egyetlen, bármily jelentős teendőre alapozni. S, hogy mi lesz, ha „elfogy” a vízerőmű? A jövőt ez idő szerint már előrehaladott tárgyalásokkal készítik elő a mátraterenyeiek. Egy osztrák céggel csőszerelvények közös gyártása a megbeszélések témája, egy angol partnerrel pedig számítógéppel vezérelt emelőgépek előállítása ügyében ültek a tárgyalóasztalhoz. Természetesen a műszaki fejlesztést sem vették le napirendről: a technológiai korszerűsítések sorában kiváltképp a hegesztés modernizálását szorgalmazzák, de fokozott gondot fordítanak a termékek igényes kikészítésére, valamint a lemeztechnológia fejlesztésére is. Zárás veszteséggel? A salgótarjáni bányagépgyár számára a bizonyítás esztendeje tesz a következő. Az ideit minden bizonnyal veszteséggel zárja, ugyanezt azonban aligha engedheti meg magának jövőre. A kilátások egyelőre biztatóak: jelenleg 250 millió forint értékű a már lekötött munka. s a teendők összetételével is elégedett lehet a gyári közösség. A bányák részéről élénkülő érdeklődés érzékelhető, így az egyelőre még szabad kapacitásra is bizonyára találnak feladatot. Már csak azért is, mert néhány olyan új termék gyártása kezdődött meg az idén, melyek piaci keresettségét nem ok nélkül remélik a bányagép- gyártók. Szendi Márta
