Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-30 / 285. szám
1988. NOVEMBER 30., SZERDA NOGRAD A szénmosóban A Nógrádi Szénbányák bátonyterenyei szénmosójára 500—"00 tonna szén kerül naponta. A 10 milliméter feletti termelvényt három fó termékre választják szét: a lakossági és erő- művi szénre, valamint a meddőre. A 10 milliméter alatti szén egy részét a téglagyárak hasznosítják. Zenélő vezeték Egy rétsági kísérletről Elgondolkoztató kijelentést hallottam a minap: ha csupán az ÉMÁSZ területén általánossá válna a hangfrekvenciás körvezérlés, elhalasztható lett volna a paksi atomerőmű milliárdos költséggel felépült negyedik blokkja. Hogy ez mit jelent népgazdaságunk jelen helyzetében, aligha kell fejtegetni. Miféle csodaszer az imént említett műszaki megoldás ? Lényege, hogy kiegyenlíti az adott körzet fogyasiztás- ingadozását, ami a tapasztalatok szerint főként délelőtt és éjszaka figyelhető meg. S, mivel az erőmű- ' veket csúcsfogyasztásra tervezik — egyébként csak „félgőzzel” termelnek —, a csúcsot adó rásegítő erőművek, akár országos szinten ■kiiktathatók lennének. Természetesen mindez pénzbe kerül, de sokkal kevesebbe, mintegy új erőmű kivitelezése. A Budapesti Elektromos Művek a nyolcvanas évektől teremtette meg a hangfrekvenciás körvezérlés feltételeit, a kör egyik „szelete” megyénkbe is benyúlik. Szendehelyen és Katalinpusztán néhány esztendeje 230 éjszakai fogyasztókészülék használatára jogosult háztartást kötöttek be a rendszerbe. Rétság körzetében tehát megteremtődött a speciális üzemvitel néhány feltétele, csupán a tartalék vezeték hiányzott. Az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságának szakemberei ezt is megoldották, mivel a lebontásra ítélt — korábban nemzetközi energiaellátásban szerepet játszott — Göd—Dubicsóny közötti nagyfeszültségű vezetéket alakították át erre a célra. Sőt, a megszüntetés 50 milliós költségét is lefaragták 10 millióra, miután az új rendeltetés megteremtése ennyibe került. Az ÉMÁSZ így nagy biztonsággal vághat bele nagyszabású kísérletébe Rétság térségében. Napjainkban 650 vevőkészüléket szerelték fel az éjszakai fogyasztóval, azaz bojlerrel és hőtárolós kályhával rendelkező háztartásokban, természetesen a kiadásokat saját , erőből fedezve. A hangfrekvenciás körvezérlés „csúcsnyeső” hatásán túl alkalmas fogyasztásmérők automatikus díjtételváltására, szükség esetén a fogyasztás korlátozására, s egyéb vezérlésekre. Ily módon növekszik a transzformátorok kapacitásának kihasználtsága, s a napi nyolc óra előírás szerinti működtetés eztán egyenletesebben oszlik meg. Valódi teljesítménygazdálkodásról van tehát szó. Valójában azonban csak akkor lehet a rendszer segítségével energiát megtakarítani, ha teljesen kiküszöbölhető lesz a hő- és atomerőművek csúcsra fűtése. Ehhez természetesen a jelenleginél szélesebb körben kellene alkalmazni a hang- frekvenciás körvezérlést. A bővítéshez szerezhetnek tapasztalatokat a szakemberek Rétság környékén, ahol az említettnél jóval több villamos berendezés kapcsolódik be a rendszerbe. Idén 650 új készülék — döntően bojler és hőtárolós kályha — bekapcsolására nyílt lehetőség, jövőre további kétezerre. Megyénk területén e rendszerrel 3 megawatt energia gazdaságos elosztását valósíthatják meg, s hogy érzékeltessem a nagyságrendet: körülbelül ennyi villamos energiát igényel napjában a Salgótarjáni Öblösüveggyár. T. N. L. Szakmérnökképzés Gödöllön A jövő év februárjában több agrártudományi egyetemen szakmérnökképzés indul. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó oktatási intézményekben, levelező rendszerű oktatásban, a tanulmányi idő: két év. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, többéves megszakítás után, újra megindítják a mezőgazdasági vízügyi szakmérnökök oktatását, ezenkívül az intézmény mezőgazdaság-tudományi karán talajerő-gazdálkodási és szarvasmarhatenyésztési szakmérnökök képzése kezdődik el. Az egyetem társadalomtudományi karán vállalatgazdálkodási szak indul. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem keszthelyi és mosonmagyaróvári mezőgazdaság-tudomány karán egyaránt indítanak évfolyamot a vállalatgazdálkodás témakörében; ezen felül az egyetemi központban a dombvidékig meliorációs munkákkal foglalkozó szakmérnököket és sertéstenyésztő szakmérnököket képeznek. Az egyetem mosonmagyaróvári karán — a környékbeli vállalatok és szövetkezeték igényeihez alkalmazkodva — húsipari szakmérnöki tagozatot is indítanak, és megkezdődik a tailaijerő'-ga'zdélkodási, valamint mezőgazdasági innovációs és iparjogvédelmi szakemberek oktatása. A Soproni Erdészeti és Fapiari Egyetemen fahasználati és anyagmozgatási szakmérnökjelöltek tanulhatnak. (MTI) Lopják a villanypásztort 1 f^jólag dicséretet kapott a mezőgazdáit U ság. Az országé is, meg Nógrád me- | gyéé is. Teljesítette feladatát, ellát. | ja a hazai lakosságot, külföldre is juttat | termékeiből. | A földek rekorderedményeket produkáló I munkásai valahogy mégsem örülnek íga8 zán az elismerésnek. Szkeptikusak? Rezig- ^ náltak? Vagy egyszerűen megszokták már, j hogy ebben az országban a mezőgazda- ! ságnak általában jó szó jár? | A nemrégiben Salgótarjánban tartott | mezőgazdasági aktíván valaki a pulpitusI ról ezt mondta: „Lehet, hogy fásultak, közönyösek vagyunk, a tényleg jelentős eredmények talán ezért sem dobnak fel ben- ! nüniket igazán. A valódi kérdés azonban | az: hogy vág össze a rekorderedményekkel | az, hogy az újratermelés anyagi feltételei | az előző évek szintjére pott/annak visz- I sza?” | E megjegyzés egyben az eszmecsere I hangvételét is megszabta. Sorra vetődtek felszínre azok a jelenségek, melyek ma I *5, joggal irritálják a mezőgazdaságban dolgozó embert. Vannak, akik úgy vélik: kilátástalan mindazok helyzete, akik eddig elsősorban az alaptevékenység fejlesztésére áldoztak. Több évig eltartó beruházás, nak nekifogni meg kiváltképp életveszélyes. Hiszen ahogy hadad elcr,e az jdő, mind jobban kitűnik: a tervekből már csak a rajzok használhatók, a költség-előirányzat az inflációval egyező tempóban avul el. Míg a tervben egyetlen gép 2,5 millió forintos beszerzési árral szerepelt, mire megvették, ötmillió forintot költötték rá, plusz, az áfa természetesen. A kishartyáni tsz-ben is úgy látják: szomorú, de valós tény, hogy a mezőgazdák a mezőgazdaságból nem képesek meg- élni. Ök a hetvenes évek végén fejlesztet- S ték juhászatukaí, s ezért a lépésért azóta I sem győzik egymást korholni a vezetők. Merthogy döntésük nem sokat hozott a konyhára. Noha akkor is, ma is arra bizI tátják valamennyi gazdaságot: nem hagyják elfogyni csordáikat, nyájaikat! A kis- hartyániak mindezek ellenére nem felszáll molni, hanem jövedelmezővé kívánják ten. I ni juhászatukat. De joggal kérik számon: | ha ez a kívánatos, miért csinálnak a terít melciszövetkezetekkel olyan „vicceket”, Í mint az idén például a gyapjú vagy a tejesbárány felvásárlási árával tették? A „tréfán” valahogy nem, volt kedvük ne- I vetni... | A gazdaságok számára mindig is a légii fontosabb szempontok egyike .a likviditás. | Ami a fizetőképességet illeti, a kis gazdáit ság is nagyot tud bukni. Márpedig enyhén | szólva is veszélyes helyzet az, ami ma a I tartozok-fizetek körben kialakult: sorban állnak pénzükért a gazdaságok, s mí,g kinnlevőségüket meg nem kapják, ők is | várakoztatják azokat, akiknek viszont nekik kéne fizetni. A kör ördögi. Lehet, hogy csak egyetlen pontjába kéne pénzt injekciózni, s máris megindulna a menet? A gazdaságok és a bankok kapcsolatai egyébként is megérnének egy külön mi. sét. Most csak annyit: a mezőgazdászok túlzásnak tartják, hogy húsz százalékot is meghaladó kamatot számítanak hiteleikre. Másfelől az is igaz, hogy érdemesebb szabad forintjaikat banki műveletekbe befektetni, mert többet fial így, mintha a termelés bővítésére, korszerűsítésére fordítanák. S hol van még utóbbi kockázata? Akikor hát hogyan döntsenek, mit fejlesszenek a gazdaságok? Az elhatározáshoz különféle érveket kell mérlegelni. Tény, hogy használható információkat § csak az üzleti kapcsolatokban lehet szerezni, azaz a piacon. De való« az is, hogy a piac ma még manipulált, pályáin a futók egy része zsákban szalad, mások meg anélkül, s az üzleti kapcsolatok tisztessége sem makulátlan. A mustármag esete szemléletesen érzékelteti a partner kapcsolatok esetenkénti „korrektségét”. A szurdokpüspökiek például jól megjártak vele. A termékre korábban nem volt vevő a külföldi piac, ez évre fordult a helyzet, mindenki mustármag után kajtatott. A püspökiek 600 forintos önköltséggel áilították elő, vevőjük 800 forintot ad érte. Ö viszont már 1800- 1 ért passzolja tovább! Így fest az üzleti tisztesség? — kapnak észbe a gazdaság- j ban. Akkor már inkább mi rúgjuk fel a | szerződést! Mi dolgoztunk a mustárral, | mi keressünk rajta, ha már ilyen kapós I lett! Ez ;s piac. Mármint a mai. Meg az is, | amim villany pásztort egyszerűen nem le- | hét kapni. Amúgy nem kerülne sokba — | ha volna. A ceredieknek volt is, de ellop- | ták. Bejárták Tolnát-Baranyát, de vil- | lanypásztorfr sehol sem léitek. Így aztán | felvették egy „igazit”, havonta cirka 1 ugyanannyi munkabérért, mint amennyi- | be a villanyos kerülne. Jó dolog az elismerés — mondják a me- 8 zőgazdák —, de szép szavakkal nem lehet § piacra menni. Oda pénz kell, s áru, amit 1 veszünk érte. De azért hozzátették azt I is, nem árt, ha a.z eszét is használja az | ember. Aki okosan gondolkodik, az kis | pénzét is ügyesen költi el, apró ötleteit | is gyorsan fialtatja. S az ötletek nemcsak | picinykék lehetnek... Mert igaz ugyan, hogy a cerediek hiá- | ba kutászkodtaik a vifflanypásztor után, de § nem hiába kotortak bele saját létszám- I gazdálkodásukba. Rájöttök ugyanis, hogy I a korábbi száz helyett negyven ember is | el tudja látni az úgynevezett nem terme- | lőteendcket — s úgy tőn. S még mindig § akként látják: csak közelítenek ahhoz a I létszámhoz, melynek valóban érdemi fel. | adata van. Másütt meg arra 'jötték rá, | hogy a régi. megszokott ágazati rendszer | ma inkább a fejlődés fékje, mint motor- | ja. Arra persze ma is jó, h'ogy emberek | „bújjanak” mögéje, de arra már ,nem, | hogy valóban hathatósan serkentse a vál- j lakkozásokat, kezdeményezéseket. Több a I ráció a termelési rendszerekben, kivált- | képp az esetben, ha irányításukat leiemé- | nyes szakemberekre bízzák. A vezetői | motiváció, a jó szakemberek morális és | anyagi érdekeltsége már nem éppenséggel | új ötlet, de nagyrészt feltáratlan „bánya” I még, s nem csak a helyi „vájárok” ügyet- | fensége folytán... H ü A kkor most szkeptikusak vagy rátarti- | a!k legyenek a mezőgazdák? Egyik- | tői is másiktól is többet ér, ha re- | ailisták — és alkalmazkodók. Mert egy vil. § lanypásztort bármikor el lehet lopni, de szakma:; furfanggal, fortéllyal sokféle hiány pótolható. S ezek legalább mindig kéznél vannak. Szondi Mártii Ez év januárjától kisszövetkezeti formában gazdálkodik a diósjenői volt VILLTESZ Ipari Szövetkezet. A mintegy százfőnyi kollektíva változatlanul jól dolgozik, s tervtúlteljesítéssel zárta az elmúlt kilenc hóna pót. A termelési feladat is a régi, mivel továbbra is autóvillamossági alkatrészeket gyárt a túlnyomó többségben asszonyokból és lányokból'álló munkásgárda. A legnagyobb megrendelő az Ikarus Karosszéria* lés Járműgyár, melynek exportra kerülő buszaiban kifogástalanul működnek a diósjenőiek által készített lámpák.
