Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON telexen Érkezett... MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Társalgó 9.44: Sanzonok 10.05: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 10.25: Brahms: Hegedű­verseny 11.03: Népdalkörök énekel- ' nek 11.34: Prenn Ferenc hányatott élete 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidő­ben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Dobai Vilmosnak hívják 15.30: Grabócz Miklós: Nyugat­dunántúli táncok 15.40: Poggyász. Tudnivalók utazóknak 16.05: Éneklő ifjúság 16.20: Testőrségen. Egészséges életmódról gyerekeknek 17.00: Védtelenül? A pedagógusok (érdek)- védelmében 17.30: Borisz Godunov. Koro­názási jelenet 17.45: A Szabó család 19.15: Könnyűzene, hang­szerszólók 19.45: Az Ifjúsági Rádió bemutatója. 20.47: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 21.40: Amerika Reagannel és Reagan után 22.30: Szenthelyi Miklós hegedül 23.30: Népszerű szimfonikus dallamok PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Slágermúzeum 9.05: Napközben 12.10: Slavko Avsenik fúvós­együttese játszik 12.25: Háztáji állattenyész­tőknek 12.30: Nóták 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Trió 15.00: Pánczél Éva énekel 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tárcsázz! 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Országok, tájak nép­zenéje. Jugoszlávia 20.25: Clivia. Részletek Dostál operettjéből 20.43: Almáskert. Veres Péter regénye rádióra alkalmazva 21.05: Háló 22.00: Könnyűzenei stúdiónk új felvételeiből 22.50: Az élő népdal 23.10: A dzsessz története 23.50: Régi kórusmuzsika BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Olasz szerzők műveiből 9.45: Glinka: Iván Szusza- nyin 10.30: Diákfélóra 13.04: Rendezte: Dobai Vilmos. A nagy lepantói csata 14.15: Bemutatjuk új kórus­lemezünket 14.50: ,,A nap születése” 15.05: Labirintus 15.20: Táncok operákból 15.44: A bajor rádió szimfo­nikus zenekarának hangversenye 17.00: A tudákosság könyvei 17.20: Professzor úr, mesél­jen . . . 17.30: Poggyász 17.50: Beverly Sills opera­áriákat énekel 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: ln der Muttersprache 19.35: A Magyar Rádió orszá­gos fafúvósversenye 22.00: Bartók: A csodálatos mandarin 22.34: Roland-ének MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30. és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. — Hírek, tudósí­tások, információk, szolgálta- jj tások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. 37.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Pódium. Ze- i nés riportműsor. Szerkesztő: Beély Katalin. — Döntött a ■í bíróság. Dr. Tímár László előadása. 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — Reklám. 18.25—18.30: Lap. és jj műsorelőzetes. I ______I________ M AGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Tévétéka Hármas csatorna 9.50: Mi-tu-ház XIX/13. rész 10.05: Kóborlás a nyugati parton VI/4. rész 10.30: Mozgató 10.40: Képújság 16.50: Hírek 17.00: A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepén 17.30: Három nap tévéműsora 17.35: Egy szó mint száz 18.15: Reklám 18.25: Tévétorna 18.30: Nils Holgersson csodá­latos utazása a vadludakkal 18.55: Olvassatok mindennap! 19.00: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 21.00: Reklám 21.05: özvegyek. Angol bűnügyi tévéfilm­sorozat. XII/8. rész 21.55: Stúdió ’88 22.40: Reklám 22.45: Ki a tettes? Bokréta 23.20: Híradó 3. 2. MÚSOR: 17.05: Képújság 17.10: Stiri 17.15: Kuckó 17.45: Kalandozások a zene- történetben XVI '9. rész 18.30: özvegyek. XII/7. rész 19.20: Országok, emberek, életek. Tora tiltott szerelme Japán film 21.05: Tanglewood 11/2. rész 21.05: Betűreklám 22.00: Híradó 2. 22.15: Kalifornia és lakói 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Tv-játék — ism. 10.25: Sportvisszhangok 11.30: Az éveket nem lehet megállítani — ism. 12.15: Tévébörze 16.15: Objektív — magazin 16.45: Tévéenciklopédia a művészetről 17.15: A nap percei 17.25: Ipari tanulóknak 18.00: Portréfilm 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok — magazin 19.30: Híradó 20.00: Robin Hood — angol tv-sorozat 20.50: Vitaműsor a designtól 21.30: Divat a filmekben 22.05: Musica viva — magazin 2. MŰSOR: 16.35: Angol nyelvtanfolyam 17.05: Megyei magazinok 17.25: Egy fiatalság zenekara — jugoszláv film 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Dokumentumfilm — az orosz építőművészet a 18. században. moziműsor: Salgótarjáni November 7.: Hanussen. Színes magyar— NSZK-beli koprodukció. — Kohász: Aranylánc. Színes szovjet kalandfilm. — Kama­ra: Egy teljes nap (16). Szí­nes magyar film. — Balassa­gyarmati Madách: fél 4 és háromnegyed 6-tól: Nézz kö­rül! Színes szovjet film. Este 8-tól: A bolygó neve: Halál (18). Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kaland­film. — Kamara: Történelmi portrék. Magyar dokumr.n- tumfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: Én szép kis mosodám (18). Színes angol film. — Bányász: Rocky horror pic­ture show. Színes, zenés amerikai film. — Pásztói Mát­ra: Hálószobaablak. Színes, szinkronizált amerikai Dűn- ügyi film. — Rétság: Rövid­zárlat. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film­vígjáték. Tévé-műsorfüzet vakoknak Franciaországban tévé­műsorfüzetet indítanak vakok számára. Az első pillantás­ra abszurdnak látszó terv valóságos igényt elégít ki: a vakok — mint a párizsi Li­beration megjegyezte — ^rendszeres és gyakran na­gyon js igényes tévénézők”. A „hangsavra koncentrálnak” — magyarázza a születésétől vak, a tévét mégis kedvelő popénekes, Gilbert Montagné. A hangok, zajok és csendek birodalma nagyon sokat mond nekünk”. Montagné, aki már ötéve­sen is a tévékészülék előtt ült és egy parabolaantenna segítségével 14 tévécsatornát fog, már tenisz-, boksz- és jégkorongmérkőzéseket is fi­gyel a tévében. („A mikro­fonok olyan ügyesen van­nak elhelyezve, hogy §iz em­ber követni tudja a közvetí­tést.”) A tvfolyóirat vakok számára Braille-írással a Té­lé 7 jours című legnagyobb francia műsorújság (példány­szám: 3,3 millió) tömör ki­vonatát fogja tartalmazni. Kiadásonként 5—10 ezer pél­dányt adnak ki és az ára legfeljebb 10 frank lesz. Terep az ön­megvalósításra Mini Ki mit tud ? Balassagyarmaton A Kiváló címmel kitün­tetett Varietas Együttes, il­letve a Balassagyarmati Csa­ládi Intézet vezetője Csi­kasz István, úgynevezett mi­ni Ki mit tud?-ot szervez a városban és a környékén lakó fiatalok számára. Az esemény Balassagyarmat fel- szabadulási ünnepéhez kap­csolódik. — Milyen meggondolásból hirdette meg a Ki mit tud?- ot? — Többféle oka volt. Az egyik legfontosabb az, hogy együttesünk elég nehéz fel­tételek között működik. Munkatársaink ugyanis nem függetlenítettek, s így sok­szor okoz gondot a fő mun­kahelyükkel való időegyez­tetés. Míg a hetvenes évek­ben jó pontnak számított, ha munkaidőben kulturális elfoglaltságuk is volt, ma ezt már nem veszik jó néven a munkaadók. Tevékenységün­ket csak úgy folytathatjuk megfelelő színvonalon, ha lesz utánpótlás. A Kj mit tud?-on remélhetőleg sok te­hetséges fiatal tűnik fel. — ön szerint mi az oka annak, hogy nagyrészt elkal­lódnak ezek a jó képességű gyerekek? — Nincsenek kellő szám­ban olyan típusú felmőttek. akik biztos szakmai ismere­tek birtokában, erőteljesen tudnának hatni a fiatalokra. Ha vannak is, idővel elhagy­ják a megyét. Lehet, hogy a kulturális közigazgatás nem biztosít megfelelő munkafel­tételeket? Továbbá, ha van is néhány rendezvény, amely megmérettetést jelent az ál­talános, illetve a középis­kolások számára, ezek inkább kampányjellegűek. Pedig a gyermek- és a serdülőkor határán óriási önkifejezési vágy él az emberben. Vala­milyen területen mindenki tehetséges, de a mai oktatá­si rendszer nem alkalmas ar­ra, hogy kiderüljön, „ki mit tud”. — Kikre számit indu­lóként? — Főleg középiskolásokra. A legjobban szereplőknek szerződést és tiszteletdíjas foglalkoztatást ajánlok. Erre lehetőség van. Nem csupán a családi ünnepeken, hanem különböző közművelődési és tömegszervezeti megmozdulá­sok alkalmával is felléphet­nek majd. v. m. Vélemény Késő esti érdekességek Bizonyára nem voltam egyedül, akik már láttak előzőleg egy kis kíváncsisá­got serkentő részletet a hu­morista Sándor György „El vagyok tévedve” című hétfő esti műsorából. Ez és a kivá­ló eliméköszörülő művész más munkáinak ismerete fo­kozta várakozásomat. s amint az ilyenkor rendsze­rint lenni szokott, végül is nem,; csalódottsággal keltem fel a készüléktől. Sándor György ugyan ez­úttal is sziporkázott, s éles­látásával, emberismeretével a legtöbbször az elevenünkbe vágott. Élvezhettük régi, be­vált előadói módszerét. Úgy leplez le és figuráz ki fo­nákságokat (vagy ennél sú­lyosabb minősítést érdemlő tulajdonságokat, cselekmé­nyeket), hogy az abszurdu­mig komolyan veszi partne­reit, és a maga konok gü- gyeségében világosodik meg a többieké. Mulatságosakká lesznek a helyzetek, a figu­rák, de sohasem annyira, hogy igazán felszabadult le. gyen a mosolyunk. Mert Sándor György — mint a jó cirkusz; bohóc — gondosko­dik arról, hogy elgondolkod­junk. képzeljük bele ma­gunkat a mások bőrébe, el- játszadozván az ötlettel, va­jon mi miképpen reagál­nánk, viselkednénk. Hogyan állnánk szóba egy olyan ágrólszakadt kinézetű em­berrel, aki szándékolt ger- manizmussal csökönyösen csak azt hajtogatja: „El va­gyok tévedve”? Hogyan fo­gadnánk a budai villalaká- sok tulajdonosainak, cselé­deinek szavait, akár még ha Mikulásnak öltözve is? Sándor György humora intellektuális és mély, eleve nem azért születik, hogy milliók röhögjék könnyesre magukat rajta. Ilyen volt a mostani műsor is. és még­sem tudtam elfogadni, meg­emészteni teljes egészében, igazán. Az utcai bohóckodás ötlete remek, ebben az egy óra húsz percben azonban (Farkasházy Tivadar szer­kesztette, rendezte) a tűrhe­tőség határát túllépő hosszú­ságúnak tartom. Mint annyi­szor, az olló színvonalasab­bá, nézhetebbé tudta volna tenni ezt a programot. El­lenkezést váltott ki belőlem az is, hogy úgy konferálták be a műsort, mint amelyik rejtett kamerákkal készült, magam pedig úgy tapasztal­tam, hogy a kamerák nagyon sokszor lelepleződtek, és az emberek végül, is tisztában voltak azzal, hogy tévébeli szereplésre invitálják őket. A spontaneitásnak ez a megbicsaklása részben meg­kérdőjelezi a játék hiteles­ségét, őszinteségét Róbert László szerkesztő­je, riportere, rendezője a Ki a tettes? című négyré­szes bűnügyi riportsorozat­nak, amelynek második da­rabja a héten ment. A Lá­nyok a térről a főváros hí­res-hírhedt termetére, a Rá­kóczi tér és a Múzeum kör­út környékére kalauzolt, megismertetve a- „könnyű lá­nyok” családjával, nehéz munkájukkal, gondolkodá­sukkal, stricijeikkel. Meg­ítélésem szerint a témában nagyobbak a lehetőségek. Ró­bert László túlságosan atyáskodó szemlélete, időn­ként lelepleződő célzatossá­ga — hasonlóan Sándor György és Farkasházy Tiva­dar utcai játékaihoz — az őszinteség, a valószerűség ro­vására megy. Egészében sikerültnek éreztem viszont B. Farkas Tamás Nekcsei Demeter Bib­liája című összeállítását. Ká­roly Róbert tárnokmesteré­nek (mai szóval pénzügymi­niszterének) 1500 oldalas kéz­zel festett-írt szent könyvet készített évek fáradságos munkájával egy Bolognában tanult magyar mester. A könyv 1338-ban, abban az évben lett kész, amikor a pénzügyi reformokban is je­leskedő Nekcsei Dömötör (így is mondják) meghalt. Csodával határos a megma­radása, kalandos az útja a washingtoni kongresszusi könyvtárig (amelynek tulaj­dona), és hasonmás kiadatá­sa a Helikon Könyvkiadó által. Erről szólt okosan, szépen a 35 perces doku­mentumfilm, Sinkovits Imre és Dunai Tamás színművész közreműködésével. (ok) Parányi iskola, vonzerővel Szlovák nyelvű okfa fás £! algagután Matematika- és szlovák nyelvű óra a Galgagutai Általános Iskolában Képek: Rigó Furcsán néznek rám, ahogy belépek a parányi iskola épületébe. Éppen a cserépkályhást várják. Vagy én hasonlítok rá, vagy ő hordozza vonásaimat. Saj­nos, nem tudom megjavíta­ni az újonnan elkészült cserépkályhát.. . A Galgagutai Általános 'Is­kolát még a nagy körzetesí­tések idején csatolták a nóig- rádkövesdi intézményhez. Mégis megtartotta önállósá­gát, s nem vesztette el ar­culatát sem. A kicsi épület három tan­teremből áll. Tornaterem, tornaszoba nincs. A gyerekek mozgásigényének kielégí­tésére, a füves udvaron kí­vül, ott van a közeli fut- ballpálya és a Kopaszhegy. Télen marad a folyosó, a tantermek. MálLik a vakolat, az iskola megérett a felújításra. Jö­vőre az álom valósággá vá­lik. Már elkészültek a ter­vek a korszerűsítésre. Vi­zesblokkot kap az intéz­mény, a betont műanyag és szőnyegborítás takarja majd, újra festik a falakat. A pénzeszközök szűkösek, de bíznak a szülők társa­dalmi munkájában is. öt pedagógus tanítja a 38 gyereket. A tanulók túl­nyomó többsége galgagutai. Bércéiről három tanuló jár be. ők vállalják a minden­napos ingázást. — Ez utóbbinak az okai összetettek — mondja Hu- gyecz Jánosné, a tagiskola vezetője. — Bercelen egész napos iskola van, ezt nem mindenki kedveli. A másik vonzerőt a szlovák nyelv oktatása jelenti. Már ott tartunk, hogy az egyik család a kicsit is idehozza az óvodába, hiszen ott meg­ismerkedhet a szlovák nyelv alapjaival. A felszabadulás óta oktatjuk a gyerekeket a nyelvre... A hatvanas évek elején valamilyen szin­ten már minden diák be­szélt szlovákul. A hagyo­mányok köteleznek bennün­ket. Aki ebbe az iskolába akar járni, annak határozott célja, hogy elsajátítsa a nyelvet. Az iskola minden támo­gatást megkap a magas színvonalú munkához. Pat­ronálja őket a helyi műve­lődési kör, a tanács, és nem utolsósorban a szlovák szö­vetség. Sok segédanyagot küldenek. Alapvető szemlél­tetőeszközökkel rendelkezik az iskola. Gondként jelent­kezik itt is az elavult isko- lakönyvtár. K<v.cl hétszáz kötet található a polcokon, lehangoló állapotban. Az idei selejtezéssel felére fog csökenni a könyvállo­mány. — Nagyon szeretik a gye­rekek a szlovákot — veszi át a szót Bágyon Zsuzsa, a nyelv tanítója. — Érdek­lődőek, öröm velük foglal­kozni. Az el.ső osztályosok képeskönyvből tanulják az alapvető fogalmakat. A má­sodik évben már elsajátítják az olvasást és az írást. Har­madikban és negyedikben tökéletesítik tudásukat. Ek­kor szövegfeldolgozásokkal és nyelvtannal bővítik ta­nulmányaikat. Annak elle­nére, hogy a felső tagozatot nem itt végzik a gyerekek, nem szakad meg a szlovák nyelv oktatása. Nógrádkö- vesden folytatják tanulmá­nyaikat. A szlovák szakkör már huzamosabb ideje működik az iskolában. Szeretnének rendezni a közeljövőben szlovák népdailversenyt. Ver­sengéssel is ösztönzik a gyerekeket a tanulásra, a hagyományok ápolására. Terveik között szerepel egy szlovák munkaközösség lét­rehozása. Ennek, az alapvető teendőkön túl, az a célja, hogy a szülők együtt tanul­ják a nyelvet a gyerekekkel. Megvalósításra vár a kap­csolat kiépítése egy testvér­iskolával. Gondolkodnak a csereüdültetés lehetőségén. A falu kulturális életé­ben jelentős szerepet játszik az iskola. Számtalan rendez­vényen közreműködnek az iskolások és a pedagógusok. Rendszeresen adnak szlovák műsort például a nyugdíjas- klubban és a kultúrházban. A lenini nemzetiségi po­litika végrehajtása nem mindig tökéletes. Az egyik legnagyobb megtartó erő, a nyelv, annak ápolása, őr­zése rendkívül nagy jelen­tőségű. Galgagután tudják ezt... Ádám Tamás á

Next

/
Thumbnails
Contents