Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-25 / 281. szám
1988. NOVEMBER 25., PÉNTEK NOGRAD 3 A változás évo után Egészséges türelmetlenség él az emberekben Mintha megállt volna a? idő, a falu fölé magasodó hegyen, ahol az agyagbanya van. Akárcsak harminc esztendeje, most i§ kürtszó jelzi Neműben: odafenn robbantani készülnek. Mint akkoriban, most is porzik hegymenetben az út a szállítójárművek nyomában. Talán csak annyi a különbség, manapság dömperek helyett teherautók hordják a kitermelt agyagot. Nem volt eseménytelen Bakos Galambos István életében az 1985-ös esztendő. A geológus-technikus, a bányamentő, a földtani kutatással is foglalkozó fiatalember 13 évi munkaviszony után ekkor került Nemtne, s azóta ő az itteni agyagbanya vezetője. — Nem okozott .-.zakmai visszaesést ez a munkahely- váltás? — Igen a recski ércbányában több fantázia volta munkámban, de itt u- latom a perspektívát. Szuhán végzünk most fúrásos kutatásokat, ami egyben elöveterve- zést is jelent. Ott folytatnánk, ha az itteni bánya kimerülne. Most pedig már szorosan a kérdésére válaszolva, nem hiszem, hogy szakmai visszaesést okozna, jelenlegi munkaköröm betöltése. Volt munkatársaimmal ma is tartom a kapcsolatot, és szerencséim e olyan vagyok, aki fontosnak tartja az öniképzést. Oh.honi kis könyvtáramban legalább kétszáz szakkönyv található, járnak a szakfolyóiratok, kü- lönkiadványok. Tagja vagyok a Magyarhoni Földtani Társulatnak, nem mondhatom hát, hogy nem tudok szakmám legújabb eredményeiről, a friss információkról. — Gyűjti is az ásványokat? — Túl sokat hern őrzök már belőlük, a helyszűke miatt. No, és azért is csökkent az állomány, mert sc- kat ajándék óztam iskoláknak általános és középfokú intézményeknek, egyetemeknek, sőt a miskolci Herman Ottó Múzeumnak és a Nemzeti Múzeumnak is. Csak az édesapámtól — aki a pályán elindított — örökölt ritkaságokat tartottam meg, és a számomra különösen kedveiteket. Például a kanadai, a cseh, a szovjet termésezüstöket, Recskrői — a mélyszinten előforduló — molibdeniteket, vagv azt a Peruból származó ásványt, amelyhez bátyám révén jutottam. Teljességre egyébként sem törekedtem sosem, .. Bakos Galambos István 1985-ben nem csak munkahelyet változtatott. A ta- nócsvélasztások idején a lakók bizalmat szavaztak neki,, s tanácstag lett, majd vezetője a tizennégy főből álló dorogházi elöljáróságnak. Az is új, szokatlan volt a számára. S nyilván nehéz ,is, hiszen pont akisor került társaival e posztra — fiatalítás történt az elöljáróság soraiban —, amikor a községbeliek körében nem éppen elégedett hangulat uralkodott: ánellőzöttnek érezték magukat a székhely község, Nemti lakóival szemben, így a társadalmi munkavégzésnek sokan nem látták értelmét. — Azóta megváltozott a dorogháziak közérzete? — A mostani tanácsi vezetéssel jó munkakapcsolat alakult ki, rendszeres a kétirányú tájékoztalás. Természetesen van egyfajta- türelmetlenség az emberekben, de ez jó értelmű, egészséges kívánságokat jelez. Látják, hogy fejlődik a község, de természetes, hogy többet-job- bat szeretnének számos területen, Teljesül is, csak kisebb léptékkel, hisz’ közismert mindenki előtt a pénztelenség. Abban van talán a legnagyobb feladatunk, hogy megértessük: mi az, amire a jelenlegi gazdasági helyzetben telik, mi az, ami elodázható. Rangsorolni és rangsoroltain! kell az igényeket. Tuza Katalin Kedvező évzárás előtt a Vegyépszer Családi üzlet Moszkvában A dolog azzal kezdődött, hogy a 32 éves Pjotr Bessz- mertnij, aki egész a közelmúltig egy tröszt mérnökeként dolgozott, elhatározta, hogy családi vállalkozásban egy üzletet vesz bérbe. Egybeesett ez a moszkvai agráripari komplexum vezetőinek álláspontjával, akik azt szerették volna, hogy üzletüket ne olyan ember vegye át, ak; tisztában van minden kibúvóval, hanem valaki, aki a szakmában teljesen új. Pjotr Besszmertnij ilyen volt. A volt mérnök, a Lenyiv fca utcai családi vállalkozás vezetője jogot kapott, hogy közvetlenül . szerződjön különféle gazdaságokkal zöldség- és gyümölcs- szállításira, beszerezze azt a lakosságtól, a nap folyamán változtathassa meg az árakat, ő maga határozza meg a dolgozók számát és fizetését. Pjotr Besszmertnij jól él e jogokkal. „Csapatát” például 70 százalékban családi kapcsolatai alapján válogatta össze. Pjotr már az üzlet nyitása előtt meghirdette alapelvét: A vásárló érdekei mindenekelőtt. A jelszó nem új. Milyen hatékonysággal működik az üzlet? öt hónap alatt egy hasonló zöldség- üzilet, ahol hattal többen dolgoznak, feleannyit forgalmazott, mint ez. Hogyan keresnek a vállalkozásban részt vevők? Egyesek szerint majdnem 500 rubelt havonta. A valóságban azonban, mint az várható is volt, a fizetések szerényebbek. Átlagban a havi 300 rubelt érik el. Hajra nélkül A Vegyépszer salgótarjáni gyárának az idén 430 millió forint árbevételt és 50 millió forint nyereséget kell elérnie. Megkérdeztük Hajdú János főmérnököt: milyenek a kilátások a tervek teljesítésére? A szakember elmondta: minden reményük megvan arra, hogy eleget tegyenek a kötelezettségeknek. Jelentős eredmény lesz ez, hiszen a gyár az első három negyedévben elmaradt az időarányos programtól. Közrejátszott ebben a még jelenleg iis gondot okoVó anyaghiány. Elsősorban 'a külföldről vásárolt anyagok késedelmes beérkezése hátráltatta a termelést. Ezen túlmenően az is kihatott az árbevétel és a nyereség alakulására, hogy a nagy értékű berendezések gyártása folyamatos, nem lehet pontosan adott negyedévekre befejezni. Ebből adódóan az elszámolás sem történhet meg. A Kőbányai Gyógyszer- árugyárnak eddig 15 fer- mentort indítottak útba, a salgótarjániak, s a tizenhatodik berendezés is hamarosan elhagyja a gyárkaput. Ez évi teendő 30 darab siló gyártása NSZK-beli megrendelésre. Az NDK-ba úgynevezett függesztőket és hőcserélőket szállítanak a ve- gyépszeresek. November végére készülnek el a Dunai Kőolajipari Vállalat MSA- üzemének utolsó berendezései. Az idei hazai legnagyobb üzlet 110 millió forintot hoz majd a gyárnak. Hajdú János szerint nem lesz szükség év végi hajrá a feladatok végrehajtásához. Annak ellenére sem, hogy jelentős a létszámmozgás a gyárban. Az elmúlt tíz hónapban 96-an léptek munkába és 121-en távoztak el az üzemből. Minősített hegesztők és lakatosok külföldi munkavállalás reményében hagyták el a gyárat. A hegesztőket önerőből, saját képzéssel sikerült pótolni. Lakatosokra viszont továbbra is igény van. Az év Során csaknem 8 százalékkal növelték a béreket, igaz, ennél jóval nagyobb arányban emelkedtek az árak. Az adózás miatt megszűntek a vállalati gazdasági munkaközösségek, s kevesen vállalkoznak akár 80 forintos órabérért is túlórázásra. Közel az év fordulójához, magától értetődően a jövő is szóba került. A főmérnök megjegyezte: árproblémák miatt két számottevő megrendeléstől is elesett a gyár. A konkurencia 30—40 százalékkal olcsóbban el.vál- lálta a munkáikat. Ami biztos, a nyergesújfalui Magyar Viscosagyárnaik 50 millió a kábái cukorgyárnak 80 millió forint értékben gyárt majd komplet üzemi berendezéseket a salgótarjáni kollektíva. A második csőüzlet keretében Tengíz- ben felhasználásra kerülő csövek felületkezelését és csőidomok előállítását vállalta a vasasok csapata. Védőháló nélkül — önállóan Mi szeretjük a konkurenciát, Az átállás nem lesz könnyű ■ mondj» Pádár Sándor. A szeptember elsejével önállóvá vált kollektíva kikerült a biztonságot szolgáló védőháló alól. Éves termelésének csupán 60 százalékát kötötték le a művekhez tartozó gyárak, a többire az egyedi gépeket kérő más gyárak, vállaillaitok tartottak igényt. Az eltelt rövid időben már testközelből érzi a piac kívánalmait, a nevében is új pásztói Üvegipari Gép- és Szerszámgyár. — Hosszú távon biztos piac, ezért továbbra is megtartjuk az üveggyártás háttéripari szerepét, ^zal az alapvető változtatással, hogy most már-valóban egyenrangú partnerek vagyunk — vázolja a gyér; stratégiát Pádár Sándor igazgató. — Viszont már most látszik, hogy az átállás, a piaci igazodás nem lesz könnyű, hiszen a régi gyakorlat beleivódott az egész kollektívába. — Azzal, hogy kicseréltük a vállalati névtáblát, nem enyhültek a szigorú követelmények. A dolgozók a műhelyben még nem érzik: a munkahelyüket jobban meg kell becsülniük. Még most is vannak, akik azt mondják: a kis hiba nem számít, pedig erre a stílusra ma már egyetlen megrendelő sem vevő. Pénzéért kifogástalan terméket követel — érzékelteti a jelen beszédes valóságát Sándor József, a forgácsoló- üzem nagy szaktekintélynek örvendő vezetője. — Annyit máris érzünk, hogy nagyobbak a követelmények, mint régen. Ennél fogva gyakrabban vitázunk a dolgozókkal, mert vannak, akik úgy vélik: eddig is jó. volt, ezután is így legyen jó. Ilyen felfogással ma már nem lehet megélnj — folytatja az előbbi gondolatot Nyári Károly, az öntöde fiatal üzemvezetője. — Megszűnt az a biztonság, amelyet korábban a nagyvállalat garantált nekünk — állítja Nagy János, a technológiai osztály vezetője. — Az új helyzetben többet kell az üzemrészeknek segíteni. Napi döntéseinkért pedig vállalnunk kell a felelősséget. A mi csapatunk érti és teljesíteni fogja az új követelményeket. — Az elitéit idő kevés volt ahhoz, hogy a megszokott beidegződésektől megszaba- dúlijiunlk. Azt viszont határozottam állítom, hogy a kollektívát nem sokat kellett győzködni az önállóság megszerzésére. Kezdettől fogva akarták az újat, abban a reményben, hogy gyorsabban rülmények. vastagabb lesz a boríték — tájékoztat Nagy József, az üzemi pártbizottság titkára. Vajon a gyár jelenlegi pozíciója, jövőbeni kilátásai mennyiben támasztják alá a dolgozók bizakodását? — Eddigi számításaink szerint ez évi tervünket csaknem mindenben teljesítjük mondja az igazgató. — Az előzetes információk alapján, 1989-ben az üvegipari;; szerszámoknál az igények meghaladj ák a jelenlegi lehetőségeinket. Az alkatrészellátásban is kedvezőbbnek ígérkezik a helyzetünk, mint az idén, s vonatkozik ez az önt vény gyártásra is. Spécimert... ális gyár lévén, előnyt jelenít számunkra, hogy képesek vagyunk magasabb szakmai tudást kívánó gépek, berendezések gyártására. Névkártyánkat egy kemenceszerkezet „kíséretében” elküldtük az NSZK-ba. Amennyiben sikerül megegyezni velük, több milliós exportra is sor kerülhet. Ha lesz szabad kapacitásunk. azt. az építőanyag-ipari vállalatoknak kínáljuk fel. — Az előbbiek egyúttal azt jelentik, hogy fokozniuk kell rugalmasságukat? — A vásárlót meg keli becsülnünk. Jelenlegi vevőkörünk 40—50-re ^tehető, számukat tovább bővítjük oly módon, hogy alvállalkozóként is szerepelünk. Egyébként m; szeretjük a konkurenciát, mert ez serkent bennünket — summázza gondolatait Pádár Sándor. — Rugalmas árajánlatokkal erősítjük az irántunk megnyilvánuló érdeklődésit — egészíti ki az előbbieket Nagy János. — Az eddiginél jobb minőségű munkát követel tőlünk a gyár érdeke. Csökkenteni szükséges a termékek gyártásának átfutási idejét. — szólt Ismét Sándor József. — Nincs létjogosultsága annak a felfogásnak és gyakorlatnak, ami még ma is feliedhető: ez nem az én dolgom. Mindenki felelős azért, hogy a folyamatos munka feltételei meglegyenek — hangsúlyozza a pártbizottság, titkára. — Alapvetően másként kell felfogni pénzügyi helyzetünket és hitelképességünk garantálását, mint eddig — kapcsolódik a beszélgetésbe Bozsár Károly gazdasági igazgatóhelyettes. Csak a kiszállított áruért jár pénz! Pénzügyi stabilitásunk tehát megkívánja a termékgyártásra fordított idő csökkentését, az ütemes kiszállítást, az azonnali számlázást, a takarékos anyag-, alkatrész- gazdálkodást, a különböző osztályok szoros együttműködését. Venesz Károly javulnak majd a munkaköA* Üveggyapot Rt olvMEtökemeneéjéRek vasszerkezeti elemeit gyártják a lakatosüzemben. HAGY-tempó Alig két hónapja kezdték meg a Híradásipari Anyagok Romhányi Gyáregységében a mozdulatelemzésen alapuló szerelést a Szervezési Információs és Tanácsadó Vállalat szakembereinek útmutatása alapján, s máris kézzel fogható sikert könyvelhetnek el a kollektíva tagjai. Az első tíz havi gazdálkodásuk mérlege szerint teljes termelési értéküket 22 százalékkal, nem rubelelszámolású exportjukat pedig 60 százalékkal szárnyalták túl az előző évihez képest. Az előirányzatok szerint az említett időszakban 143 millió forintot kellett teljesíteniük, ezzel szemben 162,7 millió forint a tényleges termelési érték. A nem rubelelszámolású export 30 helyett 46 millió deviizafo- rintra sikeredett a HAGY- ban.
