Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-23 / 279. szám

ÚTTÖRŐSAROK J> Barátunk az újság« NOVEMBER 7-RE EMLÉKEZVE Gyár és kórház kapcsolata „Ünnepélyes csapatgyűlés­sel emlékezett meg a nagy októblti szocialista forrada­lom évfordulójáról a Jurij Gagarin Általános Iskola. A nap szemlével kezdődött. Ezután a nyolcadik osztá­lyosok kultúrműsora követ­kezett.” (Bánhegyi Zsófia, Salgótarján.) „Iskolánk kultúrműsor ke­retében emlékezett meg no­vember 7-ről. Ünnepségünk­re szlovák vendégek is ér­keztek Nagykürtösről. Lát­ványos műsorukban láthat­tunk szlovák táncokat, hal­hattunk szlovák énekeket, sőt két ügyes fiú bűvészmu­tatványokkal szórakoztatta a résztvevőket. Persze a mi iskolánk tanuló; is rövid műsorukkal részt vettek a megemlékezésen." (Kovács Csilla, Nógrád.) „A Lovász József Általá­nos Iskola tanulói is tartot­tak megemlékezést az évfor­duló alkalmából. Az ünne­pély kezdetén a csapatzászlót mindenki csendes tisztelgés­sel fogadta, majd elénekel­tük a magyar Himnuszt. Az 1. osztályosok kisdobosok­nak, a 4-edikesek pedig út­törőknek jelentkeztek, elha­tározva ezzel: megpróbálják kiállni a vörös, illetve a kék nyakkendő próbáját. Ezt kö­vetően az iskola 5. osztályo. sai eljátszottak egy orosz mesét, majd játékokat mu­tattak be oroszul. A 6. osz­tályosok egy Lenin-történetet adtak elő két nyelven. A kórus is orosz dalokat éne­kelt orosz és magyar nyel­ven. majd ünnepi verseket hallhattunk a 6—7. osztályo­sok előadásában.” (Magyar Zoltán, Salgótarján.) DIÓSJENÖI ESEMÉNYEK „A helyi tanács és a tár­sadalmi szervek rendezésé­ben öregek napját tartottak az új, korszerű iskolánkban. Az idős embereket először az énekkarunk, majd népi tán­cosaink köszöntötték. Ezután Teszáry Károly mondott ün­nepi beszédet. Az uzsonna elfogyasztása után fővárosi színészek vendégszereplésé­vel zenés, műsoros est kö­vetkezett. ☆ Iskolánk tanulói hasznosan töltik el a naponkénti isko­lai nagyszünetet: a sok diá­kot megmozgató, felfrissítő zenés torna, az erobik a program. A csapat megbíza­tásaként ezt a feladatot az 5. osztály vállalta, lebonyo­lításában azonban mi, nyol­cadikosok is segítünk. Min­den héten más-más 8-os pajtás van beosztva egy- egy 5-es tanulóval. Fiúk. lá­nyok egyaránt szerepelnek az udvari színpadon. Eleinte kevés, de napról napra egy­re több a résztvevő. Kicsik is, nagyok is, de a tanárok is szívesen beállnak közénk. ☆ Úttörőcsapatunk a szöuli olimpia tiszteletére csapat­olimpiát rendezett, a kisdo­bosok és úttörők részére. Az egyéni számok között távol­ugrás. kislabdadobás, súly­lökés, 60 és 800 méteres táv­futás, míg a csapatszámok között futball, kézilabda és kötélhúzás szerepelt. A résztvevők sok-sok aranyér­met szereztek. A legfonto­sabb azonban, hogy kilométe­reket gyűjtöttek rajuknak, s így nagyobb lett az esélyük a főnyereményre.” (Rafa Mária.) IRÁNY: BUDAPEST ..Iskolánk alkotó műhelye Budapestre látogatott. Másfél órás buszozás után feltűnt a főváros: az Országház kupo­lája, a kék Duna, a Budai Vár. Első utunk a Pannónia Film Vállalathoz vezetett, ahol sok-sok érdekes dolgot hallhattunk a rajzfilmkészí­téssel kapcsolatban. Ezután megnéztük a nemzetközi lo- vastalálkozót. Innen a panop­tikumba mentünk, ahoí lát­ható volt a viaszból elké­szített honfoglaló magyar, a kuruzsló török janicsár, há­remhölgy, bérgyilkos. Má­tyás király, Hunyadi László és még sok egyéb figura. Vé­gül városnézés következett, s búcsút vettünk Budapest­től,” (Godó Anett, St. Pető- falvi isk.) VERSMONDÓVERSENY „A Lovász József Általá­nos Iskolában november 16-án rendezték meg a Vá­ci Mihály versmondóver- senyt. A lelkes felkészülök közül a legjobbak vettek részt, mondták el versüket. Nemcsak a tanulók, hanem osztálytársaik, . osztályfőnö­kük és magyartanárnőik is izgatottan várták az ered­ményt. A szép verseket el­bíráló zsűri — amely ma­gyartanárnőkből és csapat- vezető tanárnőből állt — két csoportban értékelte á 18 5—6. osztályos és a 12 7—8. osztályos tanulót. Mindkét csoportban az első öt vers- mondó könyvjutalomban ré­szesült. A három továbbjutó: Bicskei Eszter, Pintér Zsu­zsa. Balogh Orsolya.” (Ma­gyar Zoltán, Salgótarján.) ISKOLÁRÓL - ISKOLÁRA „Iskolánk terítési ver­senyt rendezett a 3—4. osz­tályosok részére. A mi cso­portunk pudingot készített, amellyel elsők lettünk. ☆ Minden héten foglalkozás­ra járunk a művelődési ház­ba, ahol gyöngyöt fűzünk, játékokat készítünk és dalo­kat tanulunk.” (Szabó Melin­da, Bátonyterenye.) ☆ „Az idén is megrendeztük a Váci Mihály szavalóver­senyt. A zsűri több nevelő­ből és tanulóból állt. A ti­zenkét Indulóból az felső há­rom helyezett: Tőzsér Anett, Sándor Nóra, Ponyi Zsu­zsanna. ök képviselik isko­lánkat a városi döntőn.” (Kovács Szilvia, Makai Krisz­tina, Kazár.) ☆ „A MÉH vállalat felhívására és igazgató bácsi javaslatá­ra az iskola valamennyi ta­nulója elhatározta, hogy hul­ladékot gyűjt. Mivel verseny volt a rajok. illetve az osz­tályok között, a részeredmé­nyeket is figyeltük. Végül a mi osztályunk lett az első, de minden osztály sportfel­szerelést kapott jutalmul és a közös ajándékunk egy pingpqngasztal volt. Meg­érte! (Hugyecz Beáta, Bgy. Rákóczi isk.) REJTVÉNY Vízszintes: 1. Megyénk leg­híresebb rablovára, Petőfi is megénekelte. 7. Eszer! 8. Kis patak. 9. Üdvözöl. 12. Kettőzve: dunántúli város. 13. Kor. 14. Stan párja. 15. Egészséges ital. 18. Sülysáp eleje. 19. Levegőt hajt rá. 22. Mese fele. 23. Házhoz tar­tozik. , 24. Kártyajáték. 25. Homok közepe. 26. Északi nép. 27. Darab. 28. Asszony- nevek Után van. 29. Női név. 31. A török idők egyik leg­jelentősebb erődítménye me­gyénkben. Függőleges: 1. Szövőnő te­szi. 2. ...poetica. 3. A függ. 18. folytatása. 4. Hibáz. 5. Cipészszerszám. 6. Jókai Mór híres kalandregénye. - 10. o 4 L s •* y s f o * a o 9 40 44 <> 4L 41 O 49 4f 49 <r 49 O 41 lű 14 21 23 It ír ❖ If ❖ u V o u 'io O yi Mássalhangzó kiejtve. 11. Nátrium vegyjele. 12. Zsidó iratgyűjtemény. 14. PÜ. 16. Férfinév. 17. Szóösszetételek előtagja, levegővel kapcsola­tos. 18. A vízsz, 31. védője, folyt, a függ 3-ban. 20. GT. 21. Tartósítva van: 23. A hét vezér egyike. 26. ...-hard vas- kalapos (angol). 29. Hugó egynemű betűi. 30. Avas fe­le. Beküldendő a vízsz. 1, 31. sorok megfejtése. Beküldési határidő: december 2. Legutóbb; fejtörőnk helyes megfejtése: „Oskolamester háza — Zeuleus.” Könyvjutalmat nyertek: Mező Noémi Salgótarján, Kecskés Ildikó Salgótarján, Fösvény Bernadett Pásztó, Kurucz Imre Zagyvapálfalva, Kovács Béla Szügy. A könyveket postán küld­jük el részetekre! S AKOKSZEKKESZTÓ: tlVafKjcb Mi van mögötte? Szeptemberben öt új tra­umatológiai ággyal gyarapo­dott a balassagyarmati kór­ház sebészete. Az ágyakat a város ipari arculatának egyik meghatározó vállalata, a kábelgyár vásárolta. Imre Istvánt, a gyár sze­mélyzeti- és szociális osztá­lyának a vezetőjét ennek kapcsán kerestem fel. — Mi késztette önöket ar­ra, hogy támogassák a kór­házat? — Mindjárt az elején el kell mondanom, nem ado­mányról van szó! A gyá­runk és a kórház között 1987-ben kötött szerződés értelmében mi bizonyos esz­közöket beszerzőnk a kór­háznak, ennek fejében ők elvégeznek olyan vizsgála­tokat a dolgozóink köré­ben, melyeket különben nem lennének kötelesek. — Konkrétan ez mit je­lent? Városkörzeti tanácskozá­sok kezdődtek e hónap kö­zepén Salgótarjánban, s egé­szen a jövő hónap közepéig tartanak. Ezeken, az év vé­gi tanácsi fórumokon szám­ba veszik az adott körzet­ben az évet, de ennél is fontosabb, hogy a jövő. évi tanácsi tervek, elképzelé­sek kapcsán elmondhatják Véleményüket, észrevéte­leiket és javaslataikat a vá­roskörzet lakói. Minden egyes városkör­zeti tanácskozáson a városi tanács tisztségviselői — el­nök, elnökhelyettes vagy vb-titkár — vesznek részt, — Két esetet említek. Négyszáz dolgozónknál hal­lásvizsgálatot, és mintegy félszáz •vezető állású munka­társunknál komplex egész­ségügyi felmérést végzett el a kórház. Ennek ellenérté­keként, hogy így fejezzem ki magam, mi vásároltunk néhány osztálynak különbö­ző gyógyászati segédeszkö­zöket, felszereléseket. így került például az öt trau­matológiai ágy a sebészetre. — Mennyi pénzt szánnak erre az „üzletre”? — A szerződésben éves szinten 150 ezer forint kö­rüli összeg szerepel. Az idén, mostanáig, valamivel több mini negyedmilliót költöt­tünk rá. — Önök vásárolnak köz­vetlenül, vagy pénzt utal­nak át a kórháznak? — A mai gazdasági kör­nyezetben nem könnyű pénzt ütemterve tartanak tájékoztatót és vá­laszolnak a fórumon részt­vevők kérdéseire. Fontos ez a párbeszéd — mint ahogy azt a tavalyi fórumok is bi­zonyították — a jövő évi tanácsi tervek előkészítése érdekében. Városkörzeti tanácskozá­sokat az alábbi helyszíne­ken és időpontokban ren­deznek az elkövetkező he­tekben Salgótarjánban: — A Bányász Művelődési Házban (a Bajcsy-Zsilimsz- ky Endre úton) december 7_én 17 órakor. — A Kemerovo-lakótelepi párthelyiségben december 12-én, 17 órakor, adni. Megegyeztünk a kór­ház vezetésével, hogy jelzik az igényeket, s mi a lehető­ségeinkhez mérten részt- veszünk a kielégítésükben. Természetesen azokat az osz­tályokat részesítjük előny­ben, melyekkel leggyak­rabban kerülnek kapcsolat­ba dolgozóink. A sebészet mellett ilyen a belgyógyá­szat és a gégészet. — A gyár szociális kiadá­saiban milyen helyet foglal el ez a tétel? — Az összegszerűsége nem mondható jelentősnek, de hatásaiban legalább olyan fontos, mint a dolgozók egészségét védő bármely más kiadás. Vannak azonban ter­veink. Ezek között szerepel a vásárlásokra szánt költség- keret bővítése, s reméljük, a kórház kész lesz újabb igé­nyeink kielégítésére is. — A Gerelyes Endre Mű­velődés; Házban Zagyvapál- falván november 29*én és december 8~án, mindkét na­pon 17 órakor, — A Csizmadia-telepi kul~ túrházban november 28-án 17 órakor, — A Kohász Művelődési Központban december 8-án 17 órakor, — Az új városházán de­cember 12-én 17 órakor. A városkörzeti tanácsko­zásokra elsősorban a körze­tek lakóit várják, de raj­tuk kívül a város más pont­ján lakók is részt vehetnek a fórumokon. Enyhíteni a gondokon Most, a szinte már unalomig ismételt pénzszűke világban, amikor eszeveszet­tül dúl a kénytelen restrikció, a helyi ta­nácsokat is megélhetési gondok fojtogat­ják, mindezen túl többes szorításban ver­gődnek. Feszítik a csökkenő, vagy legalább is nem növekvő, pénzalapok, a magasra szö­kő árak, a növekvő költségek. Mert ami már elkészült, annak megvan a maga rossz tulajdonsága, miszerint folyamato­san romlik, elhasználódik. S ami még nem készült el, csak éppen jó lenne, ha len­ne, arra ugyebár az idő múlásával az igény is egyre csak növekszik. Ilyen kö­rülmények között biztosítani vagy éppen fokozni az ellátási színvonalat, úgy terel­getni az anyagiakat, hogy mindenhová csurranjon, ahhoz lassan kevés egy gon­dos gazda. Van ugyan egy régi, jól bevált módszer a kéz megtoldására. Nevezetesen a társa­dalmi munka — s jelenleg is élnek vele becsülettel a nógrádiak. Csakhogy az em­berek egy része üres óráiban inkább konkrétabban jövedelmező foglalatosság után néz. S éppen erről jut eszembe: bizony a ta­nácsok működési területén az emberek jó része nehezen él. S mind több lesz azok­nak a száma, akiknek számtalan problé­ma sújtja mindennapjait, akiknek szerény jövedelme egyre kevesebbre lesz elegen­dő. Valakinek fel kell vállalni az ő problé­máikat. S ki más légyen ez, mint a taná­csok. Persze ez eddig se volt másképp, sőt az évek során számtalan jól kidolgozott formája és módja alakult ki a különféle szociális támogatásoknak, segélyezések­nek, kedvezményes étkeztetésnek, házi­gondozásnak. Jómagam ezért ottjártamkor inkább csak arra voltam kíváncsi, hogy a jelen­legi körülmények között mire van lehe­tősége például a Nőtincsi Községi Közös Tanácsnak, amelyre négy falu ügyes-ba­jos gondjai nehezednek. Munkájukban ki­emelt szerephez jut a rászorulók folya­matos támogatása. A rendszeres segélye­zésre havonta 140 ezer forintot fordítanak, amelyből 14-en részesülnek. Részükre ezen túlmenően évi négy alkalommal rendszeres segélyt is folyósítanak, össze­sen 6 ezer forint mértékben. Folyamatos nevelési segélyt 32, rendkívüli gyámüg' támogatást ötvenöt kiskorú számára biz­tosítanak. Kedvezményes étkeztetésben csaknem százan, házi szociális gondo­zásban tizenöten részesülnek a tanácshoz tantozó településeken. Mindez csak egy kiragadott példa a sok közül, ám általánosítható jellemvonás a tanácsok munkamoráljában. Becsületükre legyen mondva, általában ezúttal sem er­ről a kevésbé látványos területről lefa­ragva igyekeznek megtakarításra szert tenni. Ámbár kell-e dicsérni mindezért a ta­nácsiakat. Dolgukat teszik. Gyakorta is­mételgetjük, miszerint legfőbb érték az ember, s ez vonatkozik az°kr,a is, akik ke­nyerük javát már elfogyasztották. S ez esetben nem lehet kifogás, hogy már nem igazán tőlük várjuk el, hogy megváltsák a világot. Meg aztán lehetünk még mind­annyian öregek... B. R. Képünkön azokat a Nógrád községi felső tagozatos fiúkat mutatjuk he, akik elhatározták, hogy fizikai erejükkel is hozzájárulnak környezetük szebbé tételé­hez. (A fotót beküldte: Palotai Zsolt.) (mag) Egy hónapon át Városkörzeti tanácskozások

Next

/
Thumbnails
Contents