Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-23 / 279. szám
1988. NOVEMBER 23., SZERDA NOGRAD 3 Az MSZMP Központi Bizottságának ülése Szavaz a Központi Bizottság. Titkárválasztás előtt Salgótarjánban Hárman vállalták a megmérettetést (Folytatás a 2. oldalról.) ci'tum). Ha a plebiszoitum jogszabály rrjeghozatalára irányul, eredménye köti az Országgyűlést és a tanácsokat. c) A döntést előkészítő, csupán véleményt nyilvánító népszavazás (konzultatív plebiszcitum) jogilag nem köti a népképvíseleteket, elhatározásuk a szavazástól eltérhet. Ebben az esetben a népszavazás — lényegét tekintve — intézményesített társadalmi vita. Az előkészítő konzultációkon egyöntetű támogatást kapott, hogy a B ponttal jelzett népszavazás legyen a fő forma. Konzultatív népszavazást pedig főként helyi szinteken rendezzenek. A Politikai Bizottság úgy véli, hogy a népszavazásról szóló törvény fő formaként — országos és helyi szinten .egyaránt — az ügydöntő jellegű népszavazásról (plebisz- citumról) rendelkezzék. Népszavazásra országos, megyei (fővárosi) és helyi szinten kerülhet sor. Országos népszavazást országos jelentőségű, az egész lakosságot közvetlenül érintő, s főiként az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehessen elrendelni. Megyei (fővárosi) és helyi népszavazást a tanács hatáskörébe tartozó, a megye (főváros) vagy a település egészének vagy valamely részének a lakosságát közvetlenül érintő ügyben tegye lehetővé a törvény. A Politikai Bizottság a 'következők mérlegelését javasolja : — A törvényjavaslat ne sorolja fel sem a népszavazás kötelező eseteit, sem az abból kizárt tárgyköröket. — A törvényjavaslat sorolja fel azokat a tárgyköröket, amelyekben kötelező népszavazást tartani (például alkotmány, illetve az alkotmány főbb elvi tételeinek elfogadása; helyi szinten a közös községi tanácsból való kiválás), és azokat is. amelyekben a szavazás elrendelése kizárt (például költségvetési, illetve adókérdések). — A törvényjavaslat csak azokat az eseteket sorolja fel, amelyekben nem lehet népszavazást tartani (például költségvetési. illetve adókérdések). Bármelyik alternatívát fogadják is el, hangsúlyozandó, hogy egyedi hatósági és a bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben ne lehessen népszavazást elrendelni. A népszavazás szabályai — hangsúlyozza a javaslat — alapvetően a képviselő- és tanácstágválasztásokna vonatkozó törvényben megfogalmazott eljárási rendre épüljenek. Legyen mód azonban a népszavazás konzultatív formájában egyszerűbb eljárási rendben való lefolytatására is. Erről az Országgyűlés, illetve a tanácsok, az ügy körülményeire és a települések sajátosságaira tekintettel dönthessenek. Például arról, hogy a népszavazást esetleg falugyűlés keretében tartják meg. Arról, hogy mikor legyen kötelező, meghatározó a népszavazás során hozott döntés, ugyancsak alternatívát fogalmaz meg a javaslat: a) a szavazásban részt vesz a választójogosultak több mint kétharmada, és a szavazatok több mint féle igenlő vagy nemleges, illetve valamelyik változatot támogatja; b) a szavazásban részt vesz a választójogosuitak több mint fele, és a szavazatok több mint kétharmada igenlő vagy nemleges, illetve valamelyik alternatívát támogatja ; c) a szavazásban részt vesz a választójogosultak több mint fele és a szavazatok több mint fele igenlő vagy nemleges. Ha a szavazásra föltett kérdés nem kapta meg a választópolgárok szükséges hányadának a támogatását a népszavazás változatlan körülmények mellett való ismételt kezdeményezésére, illetve elrendelésére csak Három éven belül és egy ízben kerülhessen sor. A népszavazás eredményeként született törvényt vagy tanácsrendeletet az Országgyűlés, illetve a tanácsok két évig ne módosíthassák. A népszavazások lebonyolításához szükséges anyagi eszközökről az állami költségvetés gondoskodjon. A javaslat végezetül kiemeli: indokolt, hogy az országos és a megyei (fővárosi), helyi népszavazás, valamint a népi kezdeményezés alap- elveit és főbb szabályait az alkotmány rögzítse. A népszavazás törvénysértő elrendelése vagy annak megtagadása, illetve szabálytalan lebonyolítása miatt a megalakítandó alkotmánybírósághoz lehessen fordulni. Ugyancsak az alkotmánybíróság legyen a népi kezdeményezések törvényes működésének garanciája, azaz itt nyíljon lehetőség jogorvoslatra. Az írásos javaslathoz Fejti György, a Központi Bizottság titkára szóban is tett néhány kiegészítést. Elöljáróban kiemelte: a népszavazás a közvetlen demokrácia legősibb formái közé tartozik. Népszavazás esetén a parlament, vagy az illetékes önkormányzati testület mintegy lemond hatásköre gyakorlásáról és azt átengedi, másként fogalmazva „visszaadja” a választópolgároknak. A népszavazás kiírására általában- akkor kerül sor, ha a társadalom valamely kérdésben erősen megosztott, vagy például ha a többség érdekében tervbe vett döntés esetleg egy széles réteget hátrányosan érint. De alkalmas lehet a népszavazás arra is, hogy a többségi akarat kinyilvánításával megerősítsen egyes politikai, kormányzati célokat, s ennek révén hozzájárulhat a társadalmi közmegegyezéshez. A népszavazás természetesen nem helyettesítheti, csak kiegészíti a képviseleti demokráciát. Ilyen értelemben tehát csak mint kivételesen alkalmazandó eszköz jöhet szóba — hangsúlyozta. A Politikai Bizottság azt javasolja, hogy a népszavazást — különösen az országosat — mi is a társadalmi döntéshozatal kivételes intézményének tekintsük. A népszavazásra bocsátható .kérdések körét többféleképpen határozzák meg a különböző országokban. Közös jellemző azonban, hogy általában csak döntő fontosságú ügyek képezik a szavazás tárgyát. Ilyenek például az államforma meghatározása, az alkotmány elfogadása vagy jelentős módosítása, a nemzetközi gazdasági közösségbe, illetve katonai szövetségbe való belépés. A javaslat szerint az országos népszavazás elrendelésének joga — a jelenlegi alkotmányos szabályozástól eltérően, amely azt az Elnöki Tanács feladatkörébe utalja — a jövőben az Országgyűlést illesse meg. Ezt a változtatást indokolja az Országgyűlés megnövekedett szerepe, az a tény, hogy országos népszavazást főként a parlament hatáskörébe tartozó ügyben lehet majd kiírni. Határozathozatal következett : a Központi Bizottság az országos és a helyi népszavazásról szóló törvénytervezet elveire vonatkozó írásos előterjesztést, illetve Fejti György szóbeli kiegészítőjét egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjét, munkamódszerét, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörét vázoló írásos előterjesztéshez Grósz Károly fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott: az előterjesztés elfogadásával', a határozat végrehajtásával a {tárt társadalmi befolyását kívánják növelni. mégpedig úgy, hogy az MSZMP ügyintéző pártból mindinkább politizáló párttá váljék. Ez bizonyos önmérsékletet jelent a napi ügyek intézésében, de nagyobb következetességet, határozottságot, nyíltságot a társadalmat foglalkoztató és a társadalom életét befolyásoló legfontosabb politikai kérdésekben. Olyan ajánlás előterjesztését tartották indokoltnak — hangoztatta a főtitkár —, amely, ha meghonosodik, akkor növekszik a választott testületek szerepe, mindenekelőtt a Központi Bizottságé. Ehhez remélhetőleg társul az apparátus szakértelme és nagyobb szervezettsége. Ezt keld a Központi Bizottság tagjainak, tisztségviselőinek kiegészíteniük közéleti tevékenységükkel. A KB a politikai döntések fóruma, a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság előkészítő és végrehajtó szerve — mondotta Grósz Károly. Külön kiemelte a főtitkár a Központi Bizottság és az Országgyűlés viszonyát. Már az előkészítő viták is felszínre hozták, hogy a Központi Bizottságnak szorosan együtt kell dolgoznia a parlamentben dolgozó kommunista közösségekkel mégpedig a törvényalkotó munkában, a törvények végrehajtását, a kormányzati munkát ellenőrző tevékenységében. Rámutatott arra, hogy a kormányzatnak szabadabb kezet kell adni feladatai ellátásában, támogatni kell a kormányt, bár lehetnek részkérdések, amelyekben a Központi Bizottság álláspontja eltér a kormány napi döntésétől. A kormány akkor tudja eredményesen betölteni e rendkívül bonyolult és nehéz időszakban a feladatát, ha teljes politikai bizalmat érez a Központi Bizottság részéről, szabadabb kezet kap a gyakorlati folyamatok irányításában, miközben a Központi Bi zottság vád i alj a, h ogy a kormányzati szándékot, törekvést igyekszik elfogadtatni a pártmozgalmon belül, segíti megteremteni a társadalmi hátteret. A Központi Bizottság apparátusának átalakítását illetően Grósz Károly bejelentette, hogy ezt két lépcsőben tervezik megvalósítani: december 31-éig az osztályokat szervezik át, majd március 31-éig ezek létszámát vizsgálják meg. Ez utóbbiról szólva elmondta, hogy a KB-ban jelenleg 249 politikai munkatárs dolgozik; ez a létszám a korábbi 10 százalékos csökkentés után alakult ki. Űjabb 8—10 százalékkal még csökkenthető ez a létszám. Bármelyik más párt gyakorlatával összehasonlítva rendkívül kicsi ez a központi apparátus — mondta a főtitkár. A vitában felszólalók sokoldalúan, a szervezeti kérdéseket meghaladva, politikai szempontból elemezték: miként alakuljon a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság kapcsolata, hogyan módosuljanak az eddigi munkamódszerek. Grósz Károly a 13 hozzászólás valamennyi lényegi észrevételére reagált zárszavában. Elöljáróban egyetértett azokkal a konkrét javaslatokkal, amelyek arra irányultak, hogy két kongresszus között csak a KB hozhasson döntést az egész párttagságra, s ugyancsak a testület hatásköre legyen az országos pártvita témájának meghatározása. Támogatta azt az indítványt is, hogy a PB rendszeresen, de legalább félévente köteles le- gven tájékoztatni munkájáról a Központi Bizottságot. Az úgynevezett „nagy kérdésekkel” kapcsolatban először az egypártrendszer- többpártrendszer problematikájáról szólt. — A pártértekezleten döntöttünk, hogy az egy párt álláspontján vagyunk. Ezt kell képviselni a kongresz- szusig. Ugyanakkor én nem hiszem, hogy tartósan az egypártrendszer viszonyai között fogunk dolgozni, de ezt majd vitassa meg és döntse el a kongresszus. Én azon az állásponton leszek, azt fogom támogatni, hogy a többpártrendszer irányába menjünk. Nem hiszem persze, hogy ez minden problémát megold. Ezután szavazás következett. A Központi Bizottság — egyhangúlag — elfogadta a KB és a PB munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére előterjesztett dokumentumot, Grósz Károly előadói1 beszédét és a vitában elhangzottakra adott választ. A megvitatott dokumentum szövegét a Pártáiét közli. A testület döntött arról is — 15 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett —, hogy a következő központi bizottsági ülésen a társadalmat és a párttagságot foglalkoztató legfontosabb négy-öt belpolitikai kérdésről) — előterjesztés alapján — kialakítják a testület álláspontját. Ugyancsak szavazással foglaltak állást a KB-tagok amellett, hogy a testület üléséről kialakult jelenlegi tájékoztatási rendszer maradjon fenn. A Központi Bizottság ezt követően — Lukács János előterjesztése alapján — jóváhagyta a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására tett javaslatot, majd határozott a KB 1989. évi munkatervéről. A testület végezetül állami tisztségek betöltésére fogadott el ajánlásokat. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Sándor Lászlót, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkárát a közelmúltban a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárának választották. A megüresedett vezetői poszt betöltésére a városi pártbizottság Kassalné Karácsony Éva titkár vezetésével jelölőbizottságot hozott létre, amely a múlt héten elkezdte a tájékozódást. A bizottság tagjai a párttagság lehető legszélesebb köréből kértek javaslatokat az első titkár személyére. Véleményt mondtak a pártalapszervezetek képviselői, a pártbizottsági tagok és a nagyüzemek gazdasági vezetői, de külön egyéni javaslatok is érkeztek a párttagok egy részétől. — Milyen követelpiényeket fogalmaztak meg a salgótarjáni pártbizottság első titkárának személyére vonatkozóan? — Mindenképpen olyan személynek kell lennie, aki sokoldalú politikai tapasztalatokkal rendelkezik — kezdi válaszát Kassainé Kéfrá- csony Éva, a jelölőbizottság vezetője. — Magas szintű gazdasági ismeretei vannak, jól ismeri az iparvárost, a politikai munkában megfelelő jártassággal bír, s mindehhez olyan erkölcsi, emberi tulajdonságok társulnak, amelyek alapján a jelöltet a többség elfogadja. — A tájékozódás után a jelölőbizottság már megtartotta első ülését, és lmérlegre tette a javaslatokat, észrevételeket. Mi a lényege az összegzésnek? Kemerovói pártdelegáoió kezdte meg tegnap látogatását Nógrád megyében. A küldöttséget Vaszilij Jeszimo- vics Makszimenko, a Kemerovo megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese vezeti, s a küldöttség tagja még Vlagyimir Vlagyimirovics Arsinov, a Kemerovói Városi Tanács elnökhelyettese, Jurij Fjodorovics Kurakov, a kerületi pártbizottság titkára és Anatolij Sztyepa- novics Koszinov, a novo- kuznyecki városi pártbizottság osztályvezetője. Nógrádi látogatását megelőzően a kemerovói pártküldöttség hétfőn Budapesten megkoszorúzta a Gellért-hegyi szovjet hősi emlékművet, majd a főváros nevezetességeivel ismerkedett. A szovjet vendégeket tegnap az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságán Juhász András, a pártbizottság titkára fogadta, aki tájékoztatást adott a város belpolitikai életéről és á gazdasági munka helyi tapasztalatairól. A tájékoztató során a kemerovói küldöttség tagjai a gazdaság pártirányításának módszereiről és a pártmunka időszerű tennivalóiról érdeklődtek vendéglátóiktól. — A megkérdezettek többsége felkészülten, felelössen nyilvánított. véleményt, s ugyanígy indokolta döntését. Elenyésző volt azoknak a száma, akik tanácstalannak: mutatkoztak a jelölt személyét illetően. Általános Igényként fogalmazódott meg a többes jelölés intézményé, nek az érvényesítése. — Hány személy neve került szóba? — Tíz név szerepelt végül is az ajánlottak listáján. A jelölőbizottság valamennyivel tanácskozott, s a beszélgetések háromra szűkítették a javasolták körét. Ezek Sára János, a megyei tanács tervosztályának a »vezetője. Juhász András, a városi pá rtb i zo tt ság gazdaságpolitikai titkára és Gajdár Géza, a Volán pártbizottságának a titkára. Valamennyien rneg- tisztelésnék vették a felkérést, és akár többes jelöléssel is készséggel vállalták a megmérettetést. — Ezek után milyen teendői vannak a jelölőbizottságnak? — A bizottság tagjai ä jövő héten ismételten felkeresik a javaslattevőket, és elbeszélgetnek arról, miért tartják alkalmasnak a jelölteket az első titkári teendők ellátására.. Egyúttal véleményt kérnek egész eddigi szakmai munkájukról és politikai tevékenységükről. Mindezen ismeretek birtokában készítjük elő a pártbizottsági ülést, amelyen a testület megválasztja az első titkárt. S. L. A pártbizottsági látogatást követően a delegáció a Nógrád Megyei Tanácsi Tervező- és Építő Vállalat szakembereivel találkozott, ahol a vállalat igazgatója, Botka Miklós ismertette a gazdasági egység tevékenységét, és a vendégek érdeklődésére részletesen szólt a dolgozók munka körülményeiről, jövedelmi viszonyairól. Ezután a küldöttség tagjai néhány olyan létesítményt tekintettek meg Salgótarjánban. amelyet a NOTTÉV épített, így többek között jártak az MHSZ új székházában és a Gorkij-lakótelé- pen a Déryné úti társasházaknál. A kemerovói pártdelegáció tegnap felkereste a Salgótarjáni Síküveggyárat, itt dr. Juhász Gyula igazgató adott tájékoztatást, ismertette a közelmúltban önállósult gyár fő tevékenységét, gazdálkodását, majd a ra- gasztottüveg-gyártó üzemben Gyöngyösi Gyula főmérnök kalauzolta végig a vendégeket. Ismertette az üzemben az autóbuszüvegek készítésének technológiai folyamatát és elmondta a vendégeknek, hogy foglalkoznak hazai felhasználásra a Lada személygépkocsik szélvédőinek gyártásával is. Kemerovói pártdelegáció Salgótarjánban Kemerovói vendégeink megtekintették a Salgótarjáni Síküveggyárat.
