Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-23 / 279. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ián­MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 279. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. NOVEMBER 23., SZERDA Az MSZMP Központi Bizottságának illése Kedden délelőtt 9 órakor Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt jó- titkárának elnökletével összeült 'az MSZMP Központi Bizottsága. A testület — a Politikai Bizottság javaslata alapján — határozott íaz ülés napirendjéről: 1. Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szűrös Mátyás. 2. Javaslat a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munka- módszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának jeladatkörére. Előadó: Grósz Károly. 3. Javaslat az országos és la helyi népszavazásról szóló törvény elveire. Előadó: Fejti György. A Központi Bizottság megvitatja ja tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására, a KB 1989. évi munkatervére, valamint a személyi kérdésekre 'vonatkozó előterjeszté­seket is. Hetvenéves a magyar kommunista mozgalom Grósz Károly ezután a kommunisták 70 évvel ez­előtt, 1918. november 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának jelentőségét méltatta, fel­idézve a hét évtizede tör­tént események néhány, a ma szempontjából is fontos jellemzőjét, mozzanatát. A főtitkár a kommunista párt programját elemezve kiemelte: éles határvonalat húzott az általa világtörté- mlmileg meghaladottnak tekintett és már aktuálisan meghalad'hatónak látott pol­gári rend, valamint a törté­nelem által napirendre tű­zött szocialista perspektíva között. A szocializmusban jelölte meg az egyetlen le­hetséges utat, amelyen az akkori magyar társadalom előre juthatott. Politikai be­folyása, tömegtámogatása rohamosan nőtt. A párt programja össz­hangot mutatott nemcsak a magyar társadalom alapkér­déseinek helyzetével, hanem a keletről indult, világtör­ténelmi nagyságrendű vál­tozásokkal is. Elméletileg következetes és megalapo­zott, szemléletét tekintve lenini ihletésű volt. Befo­gadását meggyőző ereje és az is elősegítette, hogy a szociáldemokrácia által osz­tállyá szervezett munkásság soraiban már régtől is­mert volt, eleven erőként élt a marxizmus, a szocia­lizmus eszméje. A program újat hozott azért is, mert a szocializmust nem a távla­tokba utalta, a hozzá való eljutást pedig nem spontán módon kibontakozó evolú­ciónak tekintette, hanem időszerű és tudatosan ve­zetett forradalmi folyamat­nak. Rendkívül figyelemre­méltó, hogy a Kommunis­ták Magyarországi Pártjá­nak felfogásában a szocia­lizmus eszméje és távlata előremutatóan ötvözte a magyar századelő Ady End­re neve által is fémjelzett nagy szellemi átalakulását, a polgári radikalizmus esz­méit, az eleven munkás- mozgalom tömegerejével és lendületével. A pártot sok­félül érkezett, különböző eszmei forrásokon nevelke­dett, de egy irányba néző, áldozatkész forradalmárok hítvák életre Kun Béla ve­zetésével. Az útkereső ér­telmiség legjobbjai, felelő­sen gondolkodó, régen vál­tozásokra készülő körei azonosultak a munkásság legkvalifikáltabb magja ál­tal megszervezett, irányí­tott mozgalom eszméivel, törekvéseivel. Ezek a tervek és távla­tok a gyakorlatban is felté­telezték, követelményként állították minden progresz- szív erő összefogását, tömö­rülését. Ez volt az egyedül képes és alkalmas erő an­nak a küzdelemnek a kö­vetkezetes vezetésére, amelynek során a szociális felszabadításért folytatott harc egyben utat nyitha­tott a nemzeti felemelkedés előtt is. A szocializmust a párt erős és eleven mozga­lomra kívánta építeni. El­utasította az öncélú „forra- dalomcsinálás” mindenféle teóriáját és gyakorlatát. A tömegekhez fűződő kap­csolat erősítésére törekedett. Ennek szolgálatába állította lapját, a Vörös Újságot is. A párt programadó ké­pessége, építő aktivitása, cselekvő lendülete, bátor, kiállása és tántoríthatatlan célratörése követésre ösz­tönzött, mert bitet, reális reményt, önbizalmat adott az embereknek — szögez­te le a főtitkár. A pártot a tömegek szemében ezek a tulajdonságok avatták a legjobb értelemben vett „él­csapattá”. A Kommunisták Magyar­országi Pártjának csupán röpke időt, alig fél eszten­dőt adott a történelem ön­maga és a tömegek meg­szervezésére, felkészítésé­re — emlékeztetett Grósz Károly. Hatalmas feladatok sorát oldotta meg ered­ményesen. — 1919 márciusában új út, új fejezet keződött né­pünk életében. A magyar- országi Tanácsköztársaság, az első munkáshatalom győzelmével, a szocializmus lehetősége — mégha csak rövid időre is — kilépett hazánkban a teória keretei­ből. Negyedszázados elnyo­más után válhatott ismét sorsunkat meghatározó, foly­tonos megújulást igénylő társadalmi gyakorlattá. — A szocializmus öröksé­gének, a mozgalom hetven év alatt felhalmozott érté­keinek értő hasznosítása és gazdagítása közös felada­tunk. Csak ezek megoldá­sával lehetünk méltó folyta­tói annak az ügynek, ame­lyet hazánkban legelőször a kommunisták Magyaror­szági Pártja képviselt, és amelyet — a lényegét te­kintve történelmi perspek­tívába helyezve — ma is érvényes programnak te­kintünk — szögzete le vé­gül a párt főtitkára. Tájékoztató nemzetközi kérdésekről Az elfogadott napirendnek negfelelően ezután Szűrös dátyás, a Központi Bízott­éig titkára tartotta meg tá- ékoztatóját. Az időszerű nemzetközi térdésekről a KB tagjai elő- :etesen írásos anyagot kap­uk kézhez, amely foglalko­zik a Szovjetunióban végbe- nenő folyamatokkal, a len­gyelországi fejleményekkel, í Varsói Szerződés Külügy­miniszteri Bizottságának bu- Japesti ülésével, a kormány, Hetve az MSZMP nemzet- tözi tevékenységének né- náiny eseményével. A szovjet fejlődést meg­határozó fő folyamatok élén­ken foglalkoztatják a párt tagságát és a közvéleményt — állapítja meg a tájékoz­tató. Az SZKP XIX. konfe­renciája a politikai reform meghirdetésével új ösztön­zést kívánt adni a megkez­dett folyamatoknak; azok azonban csak hosszabb tá­von befolyásolhatják a szov­jet társadalom közérzetét. Ezért az SZKP Központi Bi­zottságának szeptember vé­gi, majd a Legfelsőbb Ta­nács október elején megtar­tott ülésén a politikai re­formok első intézkedéseinek meggyorsítását, a reformvo­nal feltételeinek erősítését határozták el. Ennek jegyé­ben figyelemre méltó átcso­portosításokat hajtottak végre a párt- és az állami vezetésen belül. Az SZKP vezetése a gazdaság néhány kulcsterületén is nagy hord­erejű kezdeményezéseket tett, amelyek javíthatják az átalakítás lehetőségeit. Kiemelt feladatként kezelik az életszínvonal emelését, az ellátás javítását. A gazda­sági reformnak az ellátás javításával is összefüggő leg­fontosabb területe a mező- gazdaság gyökeres átalakítá­sa. Az SZKP hozzákezdett a nemzetiségek együttélését hosszú távon szabályozó új koncepció kidolgozásához. A szovjet párt a nemzeti- nemzetiségi problémákat az átfogó társadalmi, gazdasági reform keretében, az egyes köztársaságok fejlődésének meggyorsításéval:, a bürok­ratikus centralizmus meg­szüntetésével tartja meg­oldhatónak. A jelenlegi lengyelországi helyzettel foglalkozva, a LEMP törekvéseit vázolva a tájékoztató rámutat: az elő­ző évtizedek elhibázott gaz­daságpol it ik á jónak követ ­kezményeit máig sem sike­rült felszámolni, az élet­színvonal csökkenése alap­vetően befolyásolja az álta­lános közhangulatot. A ki­bontakozást akadályozza az is, hogy a társadalom több­sége bizalmatlan a párt és a hatalom iránt, s ezt alig enyhíti a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésének je­lenlegi helyes politikája. Az elhúzódó válság oka és egy­ben következménye, hogy 1981 óta nem valósult meg a nemzeti megbékélés, a hatalom és a társadalom ki­egyezése. A LEMP jelentős erőfe­szítéseket tesz a társadalmi kiegyezés kereteinek kiala­kítására: a demokrácia for­málódó „lengyel modellje” a többi szocialista ország gya­korlatában eddig ismeretlen vagy szokatlan előremutató megoldásokat is tartalmaz. A lengyel politikai rendszer reformjának változatlanul fontos kérdése az ellenzék legalizálásának prob 1 érné j a. Az új Rakowski -kormány a helyzet őszinte feltárására törekedve kész következete­sen vógrehajitahi a gazdasá­gi szerkezetváltást, vállalva az ezzel járó konfliktusokat. A Varsái Szerződés Kül­ügyminiszteri Bizottságának október 28—29-ei budapesti ülésével kapcsolatban a tá­jékoztató leszögezi: a ta­nácskozáson felszólalók megerősítették a bécsi utó- találkozó sikeres befejezése iránti elkötelezettségüket. A külügyminiszterek részéről megfogalmazódott az igény a szövetségi rendszerünk együttműködésének hatéko­nyabbá tételére. Egyetértés­re talált az a szovjet kez­deményezés, amely szorgal­mazza egy, a jövő év ele­jén tartandó kötetlen mi­niszteri találkozó létrehozá­sát. Az írásos előterjesztés a bécsi utótalálkozóról hang­súlyozza: az Európában ki­bontakozó kedvező külpoli­tikai irányzatok, a kelet— nyugati kapcsolatok töretlen fejlődésének megőrzése szem­pontjából rendkívül fontos, hogy a találkozó mielőbb ér­demi, gyakorlati kötelezett­ségeket tartalmazó megálla­podással érjen véget. A fel­tételek lényegében létre­jöttek a záródokumentum szövegének véglegesítéséhez — nyitott kérdés még az utórendezvények száma és helyszíne, s függőben van a hagyományos leszerelési, il­letve a bizalomerősítési tár­gyalások kapcsolatának meg­határozása —. s így még az idén befejeződhet a tanács­kozás. (Folytatás a 2. oldalon.) I megyei tanács vb ülése: tlénkebb érdekűitől« előtt A korábban jól bevált munkamódszert folytatva kihelyezett ülést tartott ked" den a Nógrád Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A testület ezúttal Szécsény- ben tanácskozott. Havas Fe- rénc általános elnökhelyet­tes vezetésével áttekintet­ték a megye gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetét, kü­lönös tekintettel a módosí­tott családjogi törvény vég­rehajtására, az ebből adódó feladatokra. E napirend tár­gyalásán részt vett dr. Ber- nád István, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője. A továbbiakban szabályoz­ták a helyi tanácsok és vég­rehajtó bizottságok tevé­kenysége törvényességi fel­ügyeletét; elfogadták a me­gye testnevelése és sportja fejlesztésének 1990-ig szóló intézkedési tervét; állást foglaltak helyi végrehajtó bizottsági titkárok jelölésé­ben. Letovai Ildikó megyei népfronttiítikár tájékozta­tást adott a megyei bizott­ság legutóbbi üléséről, ame­lyen úgy döntöttek. hogy dr. Körmendy Józsefet, a megyei tanács végrehajtó bizottsága titkárát javasol­ják a megyei tanács elnö­kének. A kihelyezett ülésre az adott alkalmat, hogy a vég­rehajtó bizottság a Szécsé- nyi Városi Tanács VB mun­káját értékelte, különös te­kintettel a lakosság kommu­nális igényei kielégítésére. Zagyvái Sándor tanácselnök beszámolójához kiegészítő jelentést készített dr. Boros Sándor megyei tanácselnök­helyettes, aki Szécsényben a komplex felügyeleti vizs­gálatot vezette. A két anyag együttes tárgyalásában részt vett Batta László, az MSZMP Szécsényi Városi Bizottsá­gának első titkára. A részletes és elemző vi­ta azt tanúsította, hogy a kiegészítő jelentés kritiku­sabb ugyan, de a beszámoló is átfogó, reális képet mu­tat a végrehajtó bizottság tevékenységéről, a testületi munkáról. Az elismerések mellett a javaslatok kitér­tek arra, hogy korszerűsí­teni szükséges a döntési me­chanizmust, jobban fel kell készülni arra. hogy a dön­tések élénkebb érdekviták­ban születnek meg. A végrehajtó bizottság ösz" szességében úgy értékelte — ez tűnt ki Havas Ferenc általános elnökhelyettes ösz- szefoglalójából is —, hogy a helyi végrehajtó bizott­ság munkája pozitív. irá­nyításával figyelemre mél­tó eredmények születtek a városban. E megállapítás mellett sürgették a minél szélesebb körű lakossági kapcsolatokat, a gazdaság- szervező munkában pedig a nagyobb kezdeményezőkész­séget. Fel kell vállalni a vonzáskörzet gondjait is, a hogyanra adandó választ pedig ki kell dolgozni,. A szécsényi végrehajtó bi­zottság munkáját elismerő és számos javaslatot meg­fogalmazó vita után a ha­tározat kitér arra is, hogy az említett két előterjesztés, valamint az elhangzott hoz­zászólások alapján intézke­dési terv készüljön, s ezt kibővített apparátusi ér­tekezleten vitassák meg. Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság november 22- én, kedden ülést tartott. A testület vizsgálati tapaszta­latok alapján összegezte véleményét a Magyar Nép- köztársaság 1989. évi állami költségvetésiről szóló tör­vényjavaslatról, s úgy dön­tött, hogy azt a Miniszter­tanács elé terjeszti. Ezt kö­vetően a KNEB elfogadta jövő évi ellenőrzési tervja­vaslatát, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) Távirat Kern érövéből DEVCS1CS MIKLÓS elvtársnak, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága első titkárának Salgótarján A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásá­nak 70. évfordulóján forró üdvözletünket és őszinte 'jókí­vánságainkat küldjük, a kuznyecki medence kommunis­tái és lakói nevében. Magyarország — Nógrád megye — dolgozói méltán vállalhatják azt a küzdelmes utat, amelyet élcsapatuk, a Magyar Szocialista Munkáspárt megtett. Gazdasági, kul­turális fejlődésükben iaz elmúlt hét évtizedben a magyar kommunista mozgalomnak nagy szerepe volt. Kívánjuk a testvéri Nógrád megye kommunistáinak, dolgozóinak érjenek el sikereket a szocialista Magyar- ország további fejlődésében. Erősödjék tovább népeink, megyéink közötti barátság és együttműködés. R. LOSZKUTOV a kemerovói területi pártbizottság titkára Tegnap reggelre leesett az első igazi hó. Délelőttre az utak­ról eltűnt a fehér lepel és az összefüggő hótakarót márcsak a környező erdők konzerválták. (Hójelentésünk a 8. oldalon olvasható.) V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents