Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-22 / 278. szám

1988. NOVEMBER 22.. KEDD

NOGRAD

3

Megkezdődtek az ózdi szállítások

Ismét van alapanyag az acélgyári huzalműben

A november eleji kritikus anyagellátási gondok mára enyhültek a Salgótarjáni Kohászati Üzemek huzalműi gyáregységében — tudtuk meg az anyagellátási főosztály vezetőjétől, Bolló Imrétől. Mivel az Ózdi Kohászati Üzemekben határidőre befejeződött az RDH- sor karbantartása, a mizéria óta feladott első vagonok is megérkeztek. Csupán a múlt hét péntekétől 1400 tonna hengerhuzalt fogadott a gyár. így a hét végén három műszakban termelhetett a huzalműi kollektíva, ledolgozva a két ünnep közötti napokat.

Mint ismeretes az ózdiak adóssága november elején elérte a 37 ezer tonnát, s tetemes lemaradás jellemezte a szovjet gyártókat is. A hazai ellátó vállalat feltehetően oldja majd a feszültségeket, hiszen a 6,5-ös átmérőjű után a múlt héten az 5,5-ös alapanyag is termelésbe 'került. S bár már látszik, hogy a partner nem képes teljesíteni maradéktalanul szállítási kötelezettségét, — ami nem jogi szerződés, csupán keretmegállapodás —, remény van rá, hogy év végéig 17 ezer tonnát küld az SKÜ részére, s ezzel folyamatossá teszi a termelést.

A másik szállító, a szovjetunióbeli krivoj rogi gyár — mint új partner —, az ellátási gondok kiéleződése óta több mint 400 tonna árut küldött. A múlt heti tárgyalások értelmében a jelenlegi 10,5 ezer tonnás adósságból december végéig 3,5 ezer tonnát faragnak le, így az előző évivel együtt halmozódó lemaradás 7 ezer tonnára csökken. A szovjet

féllel való egyeztetésen már a jövő évi szállítások ütemezése is szóba került, s megnyugtató válaszokkal tértek haza a küldöttség résztvevői. Az ózdiakkal az utolsó havi szállításokról novémber 28-án állapodnak meg az acélgyáriak.

A némiképp örömteli hírek mellett azt is megtudtuk, hogy a gyárban újabb ellátási gondok merültek fel, ezúttal a kovácsológyáregységben. Részükre a Lenin Kohászati Művek, csak e hó végén képes feladni a hiányzó, finomsoron gyártott rúdacélt. Emellett a darabológépek tartós meghibásodása folytán az ország 10 helyén kénytelen ezt a műveletet elvégeztetni az SKÜ. A kovácsolok lemaradása novemberben 19 tonna, ami még veszélyezteti a sikeres évzárást.

„Embervédelem” és állatvédelem

Az utóbbi időben világméretű tendencia, hogy különféle egyesületek fellépnek egyes állatok kísérleti felhasználása ellen, az állatok esetleges szenvedésére hivatkozván. Tárgyilagos megítélések szerint azonban az állatkísérleteknek egyik napról a másikra való megszüntetése beláthatatlan mértékben visszavetné az orvos- tudományt és a gyógyszer- ipart. Ám az is igaz, hogy az ..embervédelem" és az állatvédelem szempontjainak egyeztetésével egyre inkább az alternativ lehetőségek irányába kell fordulni.

vagyis — ahol lehet — a mind fejlettébb technikát kell igénybe venni az állatok kímélése céljából.

Így például a korszerű elektronika segítségével ma már prognosztizálhatók

egyes molekulák várható farmakológiái tulajdonságai. Vagy számítógéppel meg lehet mondani, milyen lesz egy meghatározott hatóanyag koncentrációs görbéjének a lefutása a vérszintben, az adagok és a bevételi időszakok függvényében. Emellett az élő szervezet egyes részjelenségei ma már jól szimulálhatok technikai eszközökkel is. Ismeretesek olyan modellek, amelyek a szív- és érrendszer, a tüdők, a gázcsere, a vesék, a folyadék- háztartás, az elektrolitkiválasztás területéi használhatók.

E gépek jelentős memóriakapacitása is segít az állatok kímélésében: mivel minden adat jól tárolható, feleslegessé válik az állatkísérlet megismétlése csupán azért, mert adatai nem kereshetők gyorsan elő. Audiovizuális elektronikus eszközök alkalmazásával pedig jelentősen csökkenthető az oktatási célú állatfelhasználás.

Könyvkötészet Nőgrádsápon

A nézsai termelőszövet' kezet — más közös gazdaságokkal egyetemben — már húsz évvel ezelőtt rá" érzett a melléküzemágak jelentőségére. Idejében fel' ismerte a kor szavát. Így hozta létre annak idején Nőgrádsápon a könyvkötészetét.

Az első időkben dobozkészítés, -ragasztás volt az üzemág fő profilja. A kezdetekben szinte kizárólag kézzel végezték a munkát. Már ezzel a megoldással is nyereségre tettek, szert, egyúttal munkalehetőséget biztosítottak a környező falvak lakosainak.

Jelenleg 120-an dolgoznak a két csarnokban. Az évek alatt több új gépet vásároltak, ezáltal könnyebbé, hatékonyabbá vált a munka. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy még ma is több munkafolyamatot kézzel végeznek. Például a naptárak műanyag gerincére is így húzzák rá a lapokat.

A naptárak mellett készítenek képeslapokat és egyéb nyomtatványokat is. A fő tevékenység azonban a könyvek rész-, —- olykor komplett — munkálatainak elvégzése. Ilyen volt legutóbb 23 ezer példányban a Kaláka'zenéskönyv, amelynek címe: Az én szívemben boldogok a tárgyak.

Másik jelentős vállalkozásuk a Világtörténet évszámokban, amelyből háromszor 46 ezer darab készült.

Fő megbízójuk a Móra Könyvkiadó és az MTI. A megyéből kapcsolatban állnak néhány rétsági vállalattal, nekik ■ szórólapokat készítenek. A salgótarjáni nyomdának borítók felületkezelését végzik.

Sajnos, a papírhiány itt is érezteti hatását, a vállalt feladatokat nem mindig tudták teljesíteni határidőre, Volt olyan munkájuk, amellyel augusztus végére kellett volna elkészülni, de a papírhiány miatt jó egy hónapot késtek. A jövő, a komplett munkák elvállalása felé mutat, bár ehhez feltétlen beruházásra van szükség.

(—DÁM)

Különböző életutak

azonos

Vannak. emberek, akiknek egy-egy ünnep különösen az. A szécsé- nyi Baraczki Imrénében és a pásztói Veres Mátyásban is iközös: saját számvetésük elkészítésével is ,emlékezhetnek a KMP megalakulásának hetvenedik évfordulójáról. Mit vállaltak, mit tettek, folytatva az elődök útját — az ünnep előtti beszélgetéseken erről is *zó esett.

Baraczki Imrénéhez a postás igazít útba: A nyugdíjaséletét most kezdő asz- szony jobbára otthon, vagy a nyolchetes unokájánál található. A szolid lakás fűtött nagyszobájában ázzál kezdődik az emlékezés, hogy családjában az öltözködéshez meg kellett várni a mosott ruha szárítását, majd 1952- ről esik §zó:

— Az akkori benyomásokat azóta sem feledem. Tizennyolc éves lány voltam, s amikor a párt tagjának ajánlottak, reszkettem, hogy meg’felelhetek-e a követelmény eknek.

Az utóbbiak talán túlzottak is voltak, még a magánéletben is. Mint mondja: fegyelmezetten végre kívánta hajtani mindazt, amit a párt kért. A hiányosabb fel- készültség mellett azonban ott volt a hit, az ösztönös munkavégzés. Ösztönös? Amikor az élet nagy traumája kerül szóba.. Baraczki Imréné azt mondja:

— Borzasztónak és tragikusnak éreztem mindazt, ami. 1956-ban Magyarországon és a pártban történt. S manapság, amikor az „átértékelés’’ szándékairól esik szó, ezt az akaratot én ie- söpröm az ásztalról.

Baraczki Imréné ötvenöt éves. műszaki ügyintézőként megy nyugdíjba a Szécsénvi Épít őipari és Szerelőipari Közös Vállalattól, ahol kis kitérő után huszonegy évig

dolgozott— Az életem mérlege?

Apró kis sikereket hosszasan sorolhatok, különös kudarcot azonban nem érzek. Még akkor sem, ha pártfegyelmivel kellett annak idején megválnom a párttitkári munkától, mondván: nem

eléggé figyeltem a gazdasági vezetők tisztességtelen munkájára. Természetesen küszködtem a döntéssel, de sértődés nem volt, soha meg nem fordult a fejemben, hogy rossz fát tettem volna a tűzre.

Az évekkel későbbi újbóli párttitkári megbízatás, a háelkötelezettség

rom cikluson keresztüli párt- bizottsági tagság egyfajta tisztázásnak is felfogható.

— Ha számvetést kellene készítenem? Egyszerű ember vagyok, a szó szoros értelmében megpróbáltam a népet szolgálni. Nekem és végtelenül szegény családomnak ez a rendszer ugyanis csak adott, megkíséreltem valamit viszonozni.

A beszélgetés kissé megakad, Baraczki Imréné némi meditáció után folytatja:

— A gondjaimat a mai napokban érzem. Nem azért, mintha bármiit is megbántam volna. A mind gyakrabban tapasztalható túlzások fájnak: egy emberéletet miért dolgoztam végig? Minden rossz! — rriondják nagy hangon. A vétket, a hibát én is vállalom, jó tudni, mit kellett volna másképp csinálni. Amiért éltem, amiért megküzdöttem, azt azonban nem hagyom. M; az. hogy nincs semmi eredmény? Én tisztességesen útnak indítottam a fiamat, Szécsény mai képe pedig annak az időszaknak az eredménye, amit ma sokan agyon akarnak vágni.

A sokat látott, személyes megpróbáltatásokat megélt asszony ma az unokájára gondol; dolgozik a városi pártbizottságban, tagja a korábbi munkahelye pár.fvé- zetőségének.

— Ügy hiszem, a pártmunkámat is a lakóhelyemen fogom végezni. Épp olyan kötődéssel, mint eddig, bár az átállás, a másabb környezet, a „munkanélküliség” némj lelki megterheléssel is jár.

Fiatalokról, befeléfordulás- ról, a gazdasági teljesítmény és az életszínvonal összefüggéseiről épp olyan hevülettel beszél,- mint arról: hogyan tovább?

— Emberileg elértem azt. hogy ismernek, némi túlzással talán azt is mondhatom: szeretnek. Dolgoztam, gyereket neveltem, társadalmi munkát végeztem: nekem ennyi elég, többre nem vágytam. Mit kezdenék vele, ha jelentősebb értékeim lennének? Érdemes volt? Ügy érzem nem tudtam volna másképp csinálni...

☆

A yégszó tökéletesen megalapozza a folytatást. Pász- tón. Az Üvegipari Gép- és Szerszámgvár rendészi irodájában Veres Mátyás az indíttatásról beszél.

— Huszonkét évesen, a salgótarjáni síküveggyárban lettem a párt tagja. Vagonrakóként.

A több mint két évtizedre emlékezve Veres Mátyás családi hagyományokat említ, majd a munkahelyi hatásokkal folytatja:

— Olyan emberekkel dolgoztam együtt, mint a fel- szabaduláskor pártot szerve, ző Zsély Károly. Kalocsai Mihály. Cserháti István. Láttam, hogv ha valamilyen gond van, akkor azzal a napi politikában legelőször ők foglalkoznak, s az ő ösztönzésükre lettem munkásőr, párttag.

Később pártcsoportvezető, pártvezetőségi tag, tizenkét éven keresztül pedig munka mellett párttitkárként is dolgozott az esztergályos.

— Rengeteg a kellemes és a féledni való élményem js. A jók között azt tartom számon, amikor segíteni tudtam. S a rossz? Én pártmunkásként is mindig a többiek között dolgoztam, tudtam a jogos igényeket, a körülményeket ismerve azonban mindig lehetett tienni.

Veres Mátyást mindig is kritikus szemléletű emberként ismerték. Arra is említ példát, hogy kihelyett párf-vb-ülésre többször is át kellett dolgoznia az „anyagot”, mert nem az volt benne, amit hallani szerettek volna. S amikor a mai befeléfordultságot említi, hozzáteszi;

— A kritikátlan másolást, a pontatlan tájékoztatást hamarább abba kellett volna hagyni. Ha manapság sok a kétség. akkor ez az oka. Ezzel korábban szembe kellett volna nézni, a jelentések helyét uralhatta volna a helyt politika. A szókimondás párosul az eltökéltr séggel, s a vitakészséggel azokkal szemben, akik a fürdővízzel a gyereket is kiöntenék az ablakon.

— A hibák mellett az eredményeket js megtagadni — fölöttébb furcsa dolog. A problémákat nem akarom én elkenni, a gondokra itt van az egyik bizonyíték a fehéredő hajamon is. S talán nem is így néznék ki, ha a családom nem segít, amikor azt sem tudták, hogy mikor megyek haza.

Szóba hozom, dg Veres Mátyás előtt sem titok: manapság többen vannak a hátat fordítók.

— Azokról, akik a nehezebb körülmények között mennek el, indulat nélkül nemigen tudok beszélni. Az én fejemben is megfordul, hogy jól csináltam? Rosszul csináltam? De otthagyni azt. amit gyerekfejjel vállaltam, s azokat, akik példaképeim voltak — ez képtelenség.

Nemcsak a krónikásnak, a hétköznapokon is mondja ezf éppen eleget Veres Mátyás. Azzal együtt: pontos és jó tájékozottság kell, mert aki nem iát tisztán, az képtelen a vitára is.

☆

Íme, két arcképvázlat, néhány idézett gondolat. S ha különbözőek is az életutak, közös a visszatekintés és az elkötelezettség. Az eltökéltség.

Kelemen Gábor Fotó: Bábel László

Az El Nino-jelenség

Ausztráliai kutatók szerint az elmúlt három évszázadban az ausztráliai Darling, az afrikai Nílus és az indiai Krishna folyó vízgyűjtő területén mindig azonos években volt aszály, illetve áradás. A kutatók összefüggést vélnek fölfedezni e három földrész aszályai és a tengervíznek Peru partjai közelében bekövetkező időszakos decemberi felmelegedése, az úgynevezett El Nino-hatáis között. Ügy találták, hogy valahányszor ez utóbbi bekövetkezett, e három folyó vízgyűjtő területén aszály pusztított.

Az El Nino-jelenség valószínűleg azzal a déli oszcillációnak nevezett átfogóbb

éghajlati jelenséggel függ össze, amelynek kialakulásakor gyengülnek a Csendes-óceán fölött a keleti irányú passzátszelek. E vizsgálatok annak az átfogó tanulmánynak a részét alkotják, amely földünk ég-« hajlatának az elmúlt ötmillió év alatt végbemenő alakulását kívánja felderíteni.