Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-21 / 277. szám

1988. NOVEMBER 21. HÉTFŐ NOGRAD 3 Miért a hajsza? Kérdezem valakitől — csak tudnám, hogy kitől — miből fogyasztóik én többet, mint amennyit a legutóbbi népgazda­sági, középtávú és éves tervek megengedhetőnek vélnek? Kérdezem ezt azért is, mert rendre olvasom — legutóbb is a Partéiét című folyóiratban, a rangos szerző helyzetelem­zésében —, hogy „A lakosság 1985—1986. évi többletfogyasz­tása miatt olyan intézkedéseket kellett hozni, amelyek a fogyasztást mind 1986-hoz, mind a jóváhagyott 1987. évi tervhez képest mérséklésre késztetik” A bérből és fizetésből élő magyar átlagpolgár havi át­lagbére — KSH adat! — 6596 forint, a havi átlagkeresete 6958 forint. Kell ehhez kommentár? Mi marad? A hajszaltság. Ha úgy tetszik: a pénz, a kü­lönmunka, a különkereset hajszolása. A piac, nem csak egyeseknek, és nem csak a kiváltságosoknak, de egyre töb­beknek, majdhogynem beláthatatlanul széles: a lehető leg­változatosabb — esetenként és gyakorta egészen lehetetlen „jövedelemkiegészítő” források kínálkoznak. Félreértés ne essék, nem csak a maszekoknál, nem csak a palacsintasü­tőknél, lacikonyhásoknél, nem csak illegális ,,fekete” munkavállalóként, hanem állami vállalatoknál, intézmé­nyeknél, hivataloknál és megannyi egyéb legális helyen és legális módon. S mind e helyen — főleg az utóbbiakra gondolok — kell lennie egy kasszának, amiből ehgem, mint másod-, har­mad-, vagy negyedállásút, mint szerződésest, mint alkalmi­lag megbízottat, mint esetenkénti megbízást aláírót, mint mellékfoglalkozásút — széles a skála, sok a variáció nem­de? —, szóval mint főállásom mellett valami módon „ma- szekolót” kifizetnek. Nem sóik pénzzel, de fizetnek. Ezek a keretek és ezek az összegek nem tervezendők a mindenkori vásárlóerő-kiáramlást rögzítő népgazdasági ter­vekben? Ha nem, akkor miért nem? S ez esetben miért a rendre ismétlődő hivatalos megdöbbenés, a tervezettnél na­gyobb bér-, illetve jövedelemlki áram lás miatt? S miért a többletfagyasztás miatti állandó szemrehányás? Esetleges szabad rendelkezésű jövedelmünkből takarékoskodjunk? A mai kamatfeltételek mellett? ...Ha pedig az úgynevezett pót­lólagos jövedelerrftorrásból származó többletjövedelem va­lami módon mégis csak tervezhető — mellesleg ez techni­kailag sem különösebben kunszt —, akkor az iménti kérdé­sek még hangsúlyosabbak. Belátom: kerülgetem a lényeget. Hogy tudniillik: miért kell bennünket állampolgárokat olyan (anyagi) helyzetbe kozni, hogy pótlólagos jövedelemforrások után nézzünk, többnyire nem a luxuslakásaink felépítése, inkább csak a valamennyire is elfogadható egyéni életszínvonalunk fenn­tartása, megőrzése miatt? S ha már egyszer erre kényszerülünk, akkor nem lehet­ne ezeket a „pótlólagos jövedelemforrásokat” valami módon átterelni a főmunkahelyünk bérkasszájába? Semmiképpen ,sem megoldható, hogy — a mainál sokkal keményebb, sok­kal szigorúbb teljesítményikövetelmények mellett — legyen annyi pénze a mumkakönyvünket raktározó munkahelyünk­nek, hogy abból, ha megérdemeljük, ne havonként csak néhány száz forintot csepegtessenek béremelés címén, de sokkal többet is fizethessen? Másképpen fogalmazva, illetve kérdezve: nem megoldha­tó, hogy erős kézzel elzárjuk a mellék-, a másod-, s a jó ég tudja mi minden egyéb módon nevezhető, kategorizál­ható maszek tevékenységek fizetésére szolgáló pénzügyi forrásokat? Nem lenne éppen példátlan eset: azokban az országokban, ahol komolyan veszik a (fő)munkahelyi telje­sítményt, s persze komolyan veszik az ezért járó fizetséget js, ott az ide-oda történő „maszekolás” majdhogynem fő­benjáró bűn, mellőzése legalábbis alkalmazási kritérium. Tudom: intézményeknek, hivataloknak, gyáraknak és sok mindenki másnak is szükségük van a „maszekolókra”. Ám ez az állítólagos kényszerűség egyszerűen nem érdekel! Oldják meg a dolgaikat úgy, ahogy tudják. Például a telje­sítőképesség és éppen ezért jól fizetett saját embereikkel, akiktől — éppen a jó fizetés fejében — követelhetnék is. Tudom azt is, hogy a maszek munka, végérvényesen, ki- irthatatlan. Az imént említett országokban — de bizonyos szakmákban nálunk is — dívák a „négerezés”, ám ez a je­lenség mégis csak kezelhetőbb — amellett, hogy veszélyes kockázatokkal jár együtt — mint a mai hazai gyakorlat. Azzal kezdtem, hogy nem értem: ugyan miből fogyaszt­hatnék többet és állandóan, s rendre többet a mindenkori tervek álltai megengedhetőnél? De legfőképpen azt nem ér­tem, hogy a közösségi fogyasztás miért több. s egyre több, az ugyancsak tervezett megengedhetőnél? S ha ez arányai­ban sokkal több mint az állandósult, szemrehányásként nekem címzett személyes fogyasztásom, akkor miiként kezel­jem a szemrehányásokat? Mit kezdjek ezekkel? Kérdem ezt azért is, mert olvasom a másik folyóiratot, a Közgazdasági Szemlét, amelyben az ugyancsak rangos — szakmailag, is rangos! — szerző statisztikái tényekkel alá­támasztva közli, hogy „. . .lehetetlen, hogv a lakossági fo­gyasztás a nettó nemzeti termelés 71 százalékáról 53 száza­lékára süllyedjen, a közösségi fogyasztás pedig 11 százalék helyett elérje az állami jövedelemről való 18 százalékos részesedést”. A szerző egyetlen — az 1985-os esztendő gazdasági jelen­ségeit elemezve jutott az iménti megállapításra.. S akkor most hadd kérdezzem ismét: hogy is vagyunk ezzel a rend­re növekvő lakossági fogyasztással?... Vértes Csaba Szombaton a határban Megmenthető megyénk szénbányászata Beszélgetés dr. Zsákay János miniszteri biztossal Amint az közismert, egészségi okok miatt szeptem­ber 30-tól korengedményes nyugdíjba vonult Zsufia Miklós, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója, s az ipari miniszter október elsejétől miniszteri biztost nevezett ki a szanálás alatt álló vállalat élére. Dr. Zsákay Jánosnak, a Bányászati Egyesülés igazgató- helyettesének a mandátuma hat hónapra szól, s azt a feladatot kapta, hogy vezényelje le a szanálást, teremtse meg a szervezet újbóli életképességének alapjait, stabilizálja gazdasági helyzetét, majd indít­sa el a 4700 főnyi munkásgárdát a megújhodás útján. Tennivalói tehát rendkívül sokirányúak, ám siker­re csakis akkor számíthat, ha a gondjaira bízott kol­lektíva az eddiginél fegyelmezettebben, a lehetősé­geket jobban kihasználva végzi munkáját. Másfél hónappal a kinevezése után, miként látja: teljesíthe- tök-e a szanálási programban foglaltak? — többek kö­zött erről beszélgettünk a szigorú és következetes szakember hírében álló miniszteri biztossal. — Megbízatása időtarta­mának egynegyede immár letelt. Megkérdezhetem, ho­gyan érzi magát? — Köszönöm, a körülmé­nyekhez képest jól vagyok. Ám bevallom, előfordult, hogy már-már jómagam is megkérdőjeleztem küldeté­sem eredményességét. Két­kedésem azonban múló pil­lanatig tartott csupán, mert miért is menne minden flot­tul, tökéletesen?! Egy válla­lat talpra állítása magától értetődően sók gonddal, nehézséggel jár, s azért va­gyok itt, hogy ezeken úrrá legyünk. Szóval elmúlt a pillanatnyi rossz közérze­tem, kettőzött erővel folyta­tom a munkát, s örömömre a részsikerek is erre ösztö­nöznek. Beszélgetve az em­berekkel, tapasztalom, hogy ismét bízni kezdenek a jö­vőben, újra éled bennük a remény, miszerint meg­menthető a nógrádi szénbá­nyászkodás. — Megítélése szerint is így van? — Igen. Optimista véle­ményemet a termelési ered­mények is alátámasztják. Októbert ugyan még nem sikerült tervteljesítéssel zár­nunk, melyben többek kö­zött közrejátszottak a szén­mosóműben végzett javítá­sok, de november első fe­lében az időarányos terv­hez képest már mintegy nyolcezer tonna többletter­melést ért el a vállalat. Ügy tűnik, a negyedik ne­gyedév során kibányásszuk az élőirányzott 213 ezer ton­na szenet, s így esély van a szanálási programban meg­fogalmazott idei minimum 690 ezer tonnás termelésre. Kedvezőnek ítéli meg ki­bontakozási lehetőségeinket a pénzügyminiszter is: olyan információkat kaptam, hogy már jóváhagyta a vál­lalat helyzetét szanálással rendező megállapodás végleges szövegét. Most már tehát csak az aláírás van hátra... — Milyen intézkedések­nek köszönhető, hogy a ter­melőegységek elmozdultak a holtpontról? Vegyük sor­ra a mélyművelésű akná­kat: hol tartanak tennivaló­ik végrehajtásában? — Mind Kártyáson, mind Mónkesen felpörgettük az elővájás ütemét, meggyorsí­tottuk a fejtéselőkészí^ést. Szükség van erre, hogy le­gyen honnan termelni. Ká- nyáson több front indításán fáradoznak. A szállítási re­konstrukció befejeződött, s mire mostani beszélgetésünk megjelenik majd az újság­ban, megkezdi üzemelését az új lejtősaknai szalagrend­szer. Ménkesen december közepére befejezik a gépi berendezések áttelepítését a távolabbi Alfa-bányamező­ből az akna bejáratához kö­zelebb levő Keleti szénme­zőbe, ahol új fejtést indí­tunk. Szorospatak végnap­jait éli, de tegyük hozzá: kiváló eredményekkel bú­csúznak aknájuktól az itte­ni bányászok. Ma már min­den egyes dolgozó tudja, hogy a legkésőbb január közepére esedékes bezárás után hol1 folytatja majd a munkát. Amint az várható volt, a létszámot és a ter­melőeszközöket a két, távla­tokban is megmaradó akná­ra, tehát Kányáira és Mén- kesre kívánjuk átirányítani. — Mit tud elmondani a kiegészítő tevékenységről? — Vizsgáljuk annak le­hetőségét, hogyan tehetnénk eredményesebbé az üzemek munkáját. A fúrási üzem- egviségnek, a tervező-, a földmérő- és a számítás- technikai irodának egyaránt keresnie kell a lehetőséget meglevő kapacitásának tel­jesebb kihasználására. Lét­4 rehoztuk az anyaggazdálko­dási üzemet, mélynek fel­adata: az eddiginél éssze­rűbben gazdálkodni az anya­gokkal. A kisterenyei üze­Az adószakértő válaszol Nyugdíj és kincstárjegy Nigériai szakemberek a síküveggyárban Túl vannak a betanulási idő kétharmadán azok a ni­gériai szakemberek, akik a Salgótarjáni Síküveggyár­ban sajátítják el a síküveg feldolgozásának fogásait. A 18 vendéget, akik kivétel nélkül felsőfokú végzettség­gel rendelkeznek, a legjobb helybeli szakemberek ok­tatják. A jó előmenetelt ta­núsító „diákok” visszatérve hazájukba, különböző veze­tő beosztásban hasznosít­ják majd a Salgótarjánban tanultakat. Hogyan kerültek a nigé­riaiak a síküveggyárba ? Nos, az első ilyen vállalko­zás a meglévő szellemi ka­pacitás külpiacon való hasz­nosítását szolgálja, s devi­zát hoz a gyárnak. A távo­li ország Imo államában épült fel az az üveggyár, melynek gépeit segítenék majd üzembe helyezni a salgótarjániak, s egyúttal lehetőséget biztosítanak a leendőbeli vezetőknek a szakma megtanulására is. A nigériai szakemberek de­cember közepén utaznak majd haza, s „tanítóikkal” együtt indítják be a terme­lést üveggyárukban. Bővült a betonelem- termelés A Beton- és Vasbeton- ipari Művek gyárai az év első tíz hónapjában a múlt év azonos időszakához és az időarányos idei előirány­zathoz képest is növelték a lakosság saját házainak épí­téséhez szükséges betonele­mek termelését. Elsősorban szombat-vasárnapi munká­val alapozták meg a szál­lítások bővítését. Az épüle­tek ablak- és ajtónyílásait áthidaló betongerendákból a szerződésekben lekötött* nél 12,5 százalékkal többet szállítottak az építőanyag­telepeknek. A gyáraknál közvetlenül értékesített ter­mékekkel együtt pedig 19 százalékkal, vagyis 145 ezer méterrel több betongeren­dához jutottak azv építke­zők. Födémgerendából 561 ezer méter a többlet a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva. Ezen belül lényege­sen növekedett a kereslet a francia licenc alapján gyár­tott korszerű, anyag- és energiatakarékos födémge- renda iránt: az idén már 850 ezer méternyit értékesí­tenek ebből a termékből, mintegy 300 ezer méterrel többet az előző évinél. Év közben megyek nyug­díjba. Hogyan vonatkozik rám a 96 ezer forintos ked­vezmény? Aki év közben megy nyugdíjba, az a törvény szerint egész évben nyugdí­jasnak minősül. Ha mellette munkát vállal és abból jö­vedelme van, arra ugyan­úgy vonatkozik a nyugdíja­sokat megillető adókedvez­mény. mint aki már egész évben nyugdíjban volt. Rokkant nyugdíjas va­gyok. (Nyugdíjam 4 ezer Ft.) Egy mezőgazdasági szövet­kezetben havi 60 órás állá­som van. (Erre 4700 Ft-ot kapok.) Megillet-e engem az alkalmazotti kedvezmény? (N. N.) Az alkalmazotti kedvez­mény jogosságát nem a nyugdíj mértéke, illetve a kereset nagysága dönti el, hanem az, hogy a nyugdíj mellett való foglalkoztatás folyamatossága fennáll-e. A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény 5. § (2) bekez­dés alapján, az adóalap-ki­számításokat az összjövedel­met a naptári év során munkaviszonyban töltött minden hónap után ezer forinttal csökkenteni kiéli. Az összjövedelmek egyidejű­leg csak egy munkaviszony alapján csökkenthetők. A részmunkaidős nyugdí­jast is megilleti az alkalma­zotti kedvezmény, ha a te­vékenységet főmunkavi­szonyban végzi. Erre utal például az, hogy a tsz a kérdező' munkakönyvét ma­gánál tartja-e. Vállalkozásunk kincstár- jegyet szeretne váltani. Kér­dezzük: év végén a tagok személyi jövedelemadóját terheli-e ez az összeg? (Be­fektetés jelige.) A vállalkozás által vásá­rolt kincstárjegy és más értékpapír befektetésnek minősül, így a tagok sze­mélyi jövedelmét nem nö­veli, viszont a 35 1988. VIII. 1. PM-rendelettel módosí­tott vhr. 1. sz. mellékletének 1 c. pontja szerint az egyéb értékpapírok (kötvény, kincs­tárjegy, stb.) után kapott kamat, osztalék képez adó. köteles bevételt. Hasonló a válaszom a „Városi gmk” jeligére is. az­■m met vagy leányvállalati for­mában, vagy a jelenlegi szervezettel, de önállóbb gazdálkodás mellett akarjuk működtetni. Hozzá kívánjuk csatolni a nagybátonyi gép­üzemet és a villamosmotor- javító részleget. Az így megerősödött kollektívának korszerűsítenie kell a ter­mékszerkezetet, olyan ve­zér-profilt kell kialakítania, amely az eddiginél nagyobb árbevételt és nyereséget hoz majd. Tervszerűbb, a me­gyei struktúrához is igazo­dó gyártmányfejlesztésre van szükség, mert nem le­het máról holnapra, bizony­talanságban élni. — Tudunk személyi és egyéb szervezeti változások­ról is. Szólna ezekről? — Üj főmérnöke van a kányási bányaüzemnek. Ki­neveztem az új gazdasági vezérigazgató-helyettest. Az anyaggazdálkodási üzem lét­rehozása is létszámmozgás­sal járt. Visszaállítjuk a táv­lati fejlesztési osztályt, mely­nek a kutatási eredmények és a gazdaságossági számí­tások alapján döntenie kell majd a rendelkezésre álló szén-mezők leművelhetősé- gének sorrendjéről. Az in­tézkedés az egyenletesebb és biztonságosabb termelést hi­vatott szolgálni. — Beszélgetésünk végére maradt a legkényesebb kér­dés: sikerült-e már pénzhez jutnia a vállalatnak? Tu­dott-e már valamit törlesz­teni tetemes adósságából? — Ezen a téren is élőbb­re léptünk. Az idén 500 mil­lió forinthoz jutunk majd a szanálási alapból, s 300 mil­liót már megkaptunk. Folya­matosan törlesztjük az adós­ságokat. Megegyeztünk a Budapest Bank Rt-vel, hogy csak 1990 után és alacsony kamattal kel/1 visszafizetni a 200 milliós tartozást, de az sem kizárt, hogy a pénzin­tézmény az említett össze­get leírja majd kockázati alapjának terhére. A bank az Állami Fejlesztési Inté­zetnek járó hiteltörlesztést is megelőlegezi. Kolaj László zal az eltéréssel, hogy a társaság tulajdonában lévő kötvény kamata után (te­kintve, hogy a társaság nem alanya a személyi jövede­lemadónak), a jogszabály értelmében a 20 n„-os for­rásadó nem vonható le. így a kettős adózás elkerülését jogszabály garantálja. Munkaviszonyon kívüli szellemi tevékenységből származó jövedelmemet meg kívánom osztani. Mi a te­endőm? (SZ. M.) A megosztás iránti kérel­mét a jövedelem megszer­zésének időpontjától számí­tott 30 napon belül kell el­juttatni az adófelügyelőség- hez. (Három részre történő megosztást kérhet.) Az adó- felügyélőség 15 napon belül bírálja el a kérelmét és döntését határozattal hozza az ön tudomására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents