Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-19 / 276. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. 7 Jog a tájékozódáshoz Kevesebb a tiltott könyv A polcokon helyet kaptak a vezető nyugati lapok és a ma­gyarországi vallási felekeaetek kiadványai is. Fotó: Bencze Könyvtárainkban elkülö­nítve, zárolt anyagként tá­rolják azokat a könyveket, újságokat, amelyek eszmei­leg kifogásolható, káros né­zeteket tartalmaznak; eddig csak különleges engedély- lyel rendelkező kutatók fér­hettek hozzájuk. Nemrégi­ben arról adott hírt az MTI, hogy az Országos Széchényi Könyvtár — a legteljesebb körű anyaggal rendelkező közgyűjtemé­nyünk — a közeljövőben hozzáférhetővé teszi az olva­sók számára elkülönített do­kumentumait, így az eddigi­nél jóval könnyebbé válhat a kutatómunkái a forrásfel­dolgozás. Követik a példát Nógrád- ban is? Erről érdeklődtünk Salgó­tarjánban a Balassi Bálint megyei könyvtár igazgatójá­tól, Kojnok Nándortól. — A korlátozottan hozzá­lérhető könyvtári dokumen­tumok körét a könyvtárak­ról szóló 1976-os törvény- erejű rendelet határolta be, amely viszonylag rugalma­san értelmezte az engedé­lyeztetést. öt évre rá kiadtak egy miniszteri utasítást is, amelynek értelmében az in- tézménvigaz.gatók hatáskö­rébe utalták a döntést.- En­nek alapján kellett felül­vizsgálnunk az állományun­kat. , — Sok anyagot érintett éz? — A vizsgálat során derült ki, h'ogy nálunk meglehető­sen szűk körű a szóba jö­hető dokumentumok köre. A könyvtár ugyanis 1949- ben alaikult, ezért régebbi állományunk nem volt. így csak azok a kiadványok jö­hettek számításba, amelyeket egyéb intézkedések nyilvání­tottak zároltnak. Ilyen volt például az 1970-ben kiadott levéltári dokumentumokat közlő Sorsforduló című gyűjtemény, Batsányi Györgytől Kun Béla élet­rajza (1979-ben adták ki), Síik Endre önéletrajzi visz- szaemlékezése. A másik cso­portot az 1956-os esemé­nyekről szóló művek alkot­ják, az úgynevezett gyors­kiadványok, a „fehér köny­vek”, amelyek nem a való­ságnak megfelelően mutattak be egyes élő személyeket, vagy nem hiteles informá­ciókat tartalmaztak, egyebek j dós férfi kopogtat szer­kesztőségi szobám ajta­ján. Vpltaképpen nem hoz­zám jött. Nem tudja, kihez. De hozott valamit. Egy pi­ros vinyettás, kék csíkos fü­zetet, melybe Amíg a kender­ből vászon lett címmel le­írta a fonás-szövés történetét. — Kell-e ez nekünk? Tu­dunk-e kezdeni vele vala­mit? — kérdi, s tekinteté­ben a kétkedés, a félénkség, az elutasító válaszra való eleve felkészülés. Rozgonyi József karancs- lapujtőí nyugdíjas tisztelt meg látogatásával. Az im­már harmadik évé özvegy férfi négy gyereket indított útnak, közülük háromnak diplomát adott a kezébe, ö maga a jeles bizonyítvány­nyal elvégzett négy polgári után az acélgyár bérelszá­molója lett. Ott ellesett any- nyit a számviteli tudomá­nyokból. hogy másodállás­ban hét esztendőn át a la- pujtői téesz könyvelését is elvállalta. Kellett a kere­set, sokba volt a négy gyerek. Az oklevelet, miszerint 1955- ben a járás legjobb tsz- könyvelője címet nyerte el, máig őrzi. Közben olvasom a kender vászonná levésének a törté­netét. „A kendermagot május közepén vetették el jól elő­készített trágyás földbe. Na­gyon hamar kikelt. Az a mondás járta, hogy ha a kendermag nem szégyellte volna magát, előbb kikel mellett Nőgrád megyével kapcsolatban sem. S, ilye­nek még a Horthy-korszak- ban megjelent politikai munkák és általában az el­csatolt területekkel — Er­déllyel, a Felvidékkel — foglalkozó kiadványoki Mi 'idesoroltuk még a kimon­dottan vallásos szemléletű elméleti és történeti műve­ket is, meg a Kossuth Könyvkiadó által kiadott „Szigorúan bizalmas” jel­zésű könyveket. — Ezeket a könyveket egyáltalán nem lehetett for­gatni? — Igazgatói engedélyhez kötve tanulmányozhatták azelőtt is a helytörténeti kutatást végzők, a politikai oktatásban részt vevők. Sőt, ha nem tudtak róla, mi ajánlottuk nekik. Indokolt esetben senkit nem korlátoz­tunk a használatukban. Oly­annyira nem, hogy még a középiskolások is bepillant­hattak — az iskolaigazgatók igazolását bemutatva, hogy pályázathoz, tanulmányi ver­senyre kell nekik —, mást ne mondjak, az 1956-os ki­adványokba. Arra is volt példa, hogy egy amerikai kutató jött könyvtárunkba érdeklődni, milyen megyei lapok jelentek meg Nógrád- ban ’56—’57-ben. — Kapott önöktől erről információt ? — Természetesen. Máso­latot is szeretett volna, ezért viszont, az utasítást követve, az Országos Szé­chényi Könyvtárba irányítot­mintsem a szántó-vető em­ber a vetési munkából ha­zaér.” Honnan tud erről Rozgo­nyi József, amikor életének negyvenkét esztendejét nem a szabad ég alatt, a földe­ken, hanem az acélgyárban, legtöbb részét a hengermű­ben töltötte? — Tudja, mióta egyedül' élek, sok a gondolkodniva- lóm — kapja el tekintetem a kék csíkos füzet fölött. — És hol járnának egy öreg­ember gondolatai, ha nem a múltban? Amit én ott le­írtam. múltam egy darab­kája. Csak azt nem tudom, érdekel-e ez ma valakit? Olvasom tovább a gyakor­lott írásra valló sorokat. „Június közepén különvált a magvas- és a virágos (pasz- konca) kender. Ekkor a vi­rágosat kiszedik (kinyövik). Kévékbe kötözik és eláztat­ják az ierre o. célra ásott kenderáztatóban (mocso- lyában).” A 73 esztendős , férfi, ki magát öregembernek nevezi, aggodalmaskodik. Ugyan kit érdekel manapság, hogy mit neveztek a palócok mocso­tuk. Bár, igazi oka az volt, hogy akkor még nem ren­delkeztünk megfelelő máso­lóeszközökkel, — Mi a helyzet most az újabb nyitással ? — Év elején a Művelődési Minisztérium könyvtári osztálya felhívta a könyv­tárak vezetőinek figyelmét, hogy vizsgálják újra felül a fent említett dokumentu­mok körét, éppen a széle­sebb körű tájékoztatás ér­dekében. Az alkotmány elő­írásait, az erkölcs, az íz­lés védelmét kell szem előtt tartanunk. Az állománynak ez a része ma is elkülönít­ve áll, de a hozzáférhetősé­gük, használatuk rendkívül előnyös, csupán a „Szigorúan bizalmas” jelzésűekhez kell engedély. — A nagyobb társadalmi nyíltságra és nyilvánosságra az állománybővítést illetően a könyvtár hogyan reagál ? — Alapvető feladatunk a változásokra való gyors rea­gálás, tehát a dokumentum- gyarapítást ennek megfelelő­en végezzük. Évekig nem szereztük be a vallásos la­pokat. Ma viszont a Ma­gyarországon működő feleke­zetek lapjai éppúgy meg­találhatók az olvasóterem­ben, mint néhány vezető nyugati lap, nevezetesen a francia L’Express, a nyugat­német Der Spiegel és az an­gol Observer. A többletet csupán anyagi lehetősége­ink korlátozzák. — Tuza — lyának, kinyövésnek, csapó" fának? S nekünk kelbe vajon tudni mindezt, mikof napjá­ban panaszoljuk, hogy nem győzzük követni feldolgoz­ni a ránk zúduló informá­ciók áradatát? Felgyorsult a világ, alig tudunk vele lé­pést tartani. S akkor itt ez a három és fél oldalas munka a fonás­ról, szövésről... — Ami abban a füzetben van, azt az én szüleim még csinálták. Emlékszem rá — bizonygatja az írás „létjogo­sultságát” a szerző. De lát­szik, nem igazán hiszi, hogy meg tud győzni emlékezete e néhány oldalas darabkájá­nak érdekességéről. — Font, szőtt öt lánytestvérem is. Mi másból is került volna kj mindőjük staíírungja? ..A kicsépelt kendert ké­vékbe kötözték. Egy kévébe négy-öt markot raktak. A virágos kenderhez hasonló­an eláztatták. Csak míg a virágos két hétig ázott, ad­dig a magvasnak négy hé­tig kellett az áztatóbán len­ni. Ennek az volt iaz oka, hogy a magvaskender rostja Kcll~e nekünk Rozgonyi József kék csíkos füzefe ? Karácsonyra új lemez Beszélgetés Benkó Sándorral — A Ki-mit-tud? zsűri­jében rendszeresen láttuk Benkó Sándort, a Benkó Dixieland Band vezetőjét. Mielőtt zenekaráról fagga­tom, engedje meg, hogy a vetélkedővel kapcsolatban megkérdezzem: mi a véle­ménye a versenyen induló dzsesszegyüttesekről ? — Sajnos kevesen ját­szottak igazán szvinges ze­nét. A mai muzsikán első­sorban a rockos hatás ér­ződik. Felkészültségük jó volt, de improvizációs tu­dásuk még csiszolásra szo­rul. Azt is jellemzőnek tar­tom, hogy modern dzsesszt kevesebben játszottak, mint hagyományos, tradicioná­lis zenét. — Talán ezért lett dixie­land-zenekar az első? — Amennyire örültem, annyira kényelmetlenül éreztem magam emiatt, de egyszerűen ténykérdés, hogy a dixielandet játszó együt­tesek magasabb teljesít­ményt nyújtottak a töb­bieknél. — ön szerint milyen lehe­tőségeik vannak a mai fia­tal dzsesszmuzsikusoknak? — Nem mondaná/h, hogy könnyű helyzetben vannak, de az kétségtelen előny a hatvanas évekkel szemben, hogy szabadon muzsikálhat­nak. A dzsessz mindig ré­tegzene .volt, kevés a fel­lépési lehetőség, a fizető­képes kereslet. Hiányoznak á műhelyek, ahol az idő­sebbek körében tapaszta­latokat szerezhetnének a most indulók. — Benkóék foglalkoznak utánpótlás-neveléssel? — Évek óta. Hazánkban ötven dixieland zenekar bontogatja szárnyait. Mi kölcsönözzük nekik kottáin­kat, felléptetjük őket Tö­rök Pál utcai klubunkban, a Kosztolányi Művelődési Házban. Bevezetett gyakor­lat, hogy meghallgatásra jelentkeznek a rádióban Kiss Imrénél felvétel ké­szítése céljából. A legjob­bak részt vesznek a drez­dai dixielandfesztiválon. Felléphetnek Salgótarján­ban, Kecskeméten, Tatán, Diósgyőrben az évente meg­rendezett dixielandfesz­tiválon, (a két utóbbinak én vagyok a művészeti ve­zetője). Ezekben a zene­karokban négyszáz gyerek zenél, bennünket is inspi­rálnak, adott a lehetőség, hogy „befogják” a BDB-t. — A Benkó Dixieland Band rendszeresen játszik fiatal közönség előtt? — Ragyogóan megy a műegyetem új várklubjá­ban a dixikocsma, ahol kéthetenként csütörtökön játszunk mi, a közbeeső héten pedig modern dzsesszt hallgathatnak a résztvevők. Koncertezünk a kertészeti egyetem klubjában, az EL- TE-n, a SOTE-n, a mű­szaki egyetem E klubjá­ban, a Közgázon, a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­temen. Programjaink ösz- szeállításakor a klubok min­dig elsőbbséget élveznek, mert úgy gondoljuk, hogy tagjaikból lesz a mi későb­bi közönségünk, „önző ér­dekből” ingyen játszunk a Török Pál utcában, és a dixikocsmában is csak jel­képes tiszteletdíjat foga­dunk el. — Láthatjuk-hallhatjuk a BDB-t a közeljövőben na­gyobb nyilvánosság előtt is? — A televizióban vala­mikor november végén, de­cember elején sugározzák a Benkó Dixieland Band tör­ténete hatvan percben cí­mű showműsorunkat. Köz­vetlenül utána a kettes csatornán pedig egy negy­venperces koncertfilmün­ket muntatják be. Novem­berben jelenik meg a Gön­cöl Kiadónál az a kötet, amely a BDB történetét dolgozza fel a sajtó tükré­ben. A Soros-alapítvány és a BDB támogatásával lét­rehozott műben Simon Gé­za Gábor nemcsak a hazai, hanem a külföldön megje­lent, rólunk szóló cikkeket is összegyűjtötte. — Készítenek mostanában új lemezt? — Karácsonyra jelenik meg első CD-kompakt* lemezünk a Glória Kft ki­adásában All of me címen, amelyen a mai New Or- leams-i dixielandmuzsikát ját­szunk. Első csak saját szer­zeményeinket tartalmazó anyagunk a Magyar Hang­lemezgyártó Vállalatnál ké­szült Benkó s Play Benkó s címen. Ez is karácsony előtt jelenik meg, és szintén CD-lemez lesz. Rakita Agnes Ven (elégségbe n otiboM A miskolci rádió népszerű portrésorozatban Kukely Júlia operaénekes-nővel be­szélget Antal Magda és G. Tóth Ferenc. A Salgótarján­ban készült felvételt holnap, azaz vasárnap 9.30-kor hall­hatják a miskolci rádió hullámhosszán. (Fotó: Bábel L.) Ravd-esire készül a Győri ßalctf sokkal szívósabb volt és ne­hezebben vált le a kender róla.” A magvaskender rostja sokkal szívósabb volt... Rozgonyi József is szívós akár a magvaskender rost­ja. Legyőzte a .,kisembere^ ” kis tuda-tát, eljött egy vad­idegen szerkesztőségbe, hogy egy vadidegen ember kezébe adja életének e megörökí­tett apró részét. — Kell-e nekünk ez? — ismétli sokadszor a kérdést. Kedves Rozgonyi József, karancslapujtői otthonában talán olvassa most a vá­laszt. Igen, nekünk is fon­tos a múltunk. Akkor is. ha mi magunk már nem saját kezűleg készítjük el kelen­gyénket. Fontos, mert múlt­ismeret híján jövőnket sem sejthetjük. Az ön gondolatai már a múlt ösvényeit járják hiszen hetvenhárom eszten­dős. Mj még többet gondo­lunk előre. Gyakran ugyan­olyan aggodalmakkal, mint ahogyan ön nyújtotta át kék csíkos füzetét. Biztos, nyugodalmas jövőt szeretnénk, s megpróbálunk megdolgozni érte. Jobban, mint eddig iparkodtunk. De biztonságtudatunkhoz az is kell, hogy sejtjeinkben hordozzuk a múltat. Ismer­jük, méghozzá jól, pontosan történelmünket. Annak pe­dig része — bár kicsiny — az is, hogyan lett a kender­ből vászon. — szendi — Ravel-est címmel új be­mutatóra készül a Győri Balett. Az együttes Markó Iván koreográfiájában há­rom önálló táncjátékot visz színre. A La Valse, illetve a Daphnis és Chloé Maurice Ravel azonos című kompo­zícióira készült. Az előbbi a hivatás iránti elkötelezett­ség drámája, amely egy táncosnőnek művészi pályá­ja utolsó szakaszában a ha­lál árnyalakjával vívott harcát eleveníti meg. Az utóbbi a híres szerelmi tör­ténet. a La Valse főbb sze­repeit kettős szereposztás­ban Horváth Erika és Bom- bicz Barbara, illetve Kiss János és Tárnoki Tamás alakítják. A Daphnis és Chloé címszerepeit Dem- csák Ottó és Főnyi Éva tán­colják. Mindkét táncjáték magyarországi bemutató lesz, ugyanis a koreográfiá­kat ez év nyarán a firenzei operaház együttese egy nem­zetközi zenei fesztiválon már színpadra állította Markó Iván közreműködésé­vel. A két táncjáték olasz szólistái decemberben a Rá- ba-parti városban vendég­szerepeinek: három alka­lommal őket láthatja majd a győri közönség. A harmadik tánckompo- zició a Bolero felújítása lesz, amellyel az elmúlt években az országhatárokon túl, egyebek között az Egye­sült Államokban, az NSZK- ban, és a szöuli olimpián is sikert aratták a győri táncosok. A Bolero szólóját kettős szereposztásban Bom- bicz. Barbara és Loósz Krisz­tina táncolják. A premier november 25-én lesz a Kis­faludy Színházban. Világszépe 1988 Izland 18 éves szépségki­rálynőjét választották meg csütörtökön 1988 világszé­pévé a londoni Royal Albert Hallban. A szürkéskék sze­mű, szőke Linda iPetursdot- tir 84 ország szépségkirály- nöje közül bizonyult a leg­szebbnek, két udvarhölgye Dél-Korea és Nagy-Britan- nia szépségkirálynője lett­A hírügynökségi jelenté­sek szerint Linda szállodai fogadóportás, szabad idejét pedig főleg bodybuildinggel, úszással tölti, és nagyon szeret utazni. Ez utóbbinak most már csak azért is nyu­godtan hódolhat mivel a fe­jére helyezett koronával együtt 30 ezer angol fontot is nyert.

Next

/
Thumbnails
Contents