Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-19 / 276. szám

2 NOGRAD 1988. NOVEMBER 19.. SZOMBAT Grósz Károly Párizsban Összehívtak a Központi Bizottság öleset A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott' Ságénak ülését november 22'ére, keddre összehívták. A testület — a Politikai Bizottság javaslatára — tá­jékoztatót hallgat meg az időszerű nemzetközi és kül- politikai kérdésekről Szű- rös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának előter­jesztésében. A Központi Bizottság tagjai tájékoztatót hallgatnak meg többek kö­zött a Szovjetunió fejlődé­sét meghatározó fő folyama­tokról, Lengyelország hely­zetéről, a LEMP törekvései­ről, az európai biztonsági és együttműködési folyamat eredményeiről valamint ha­zánk nemzetközi tevékenysé­géről. külpolitikai kezdemé­nyezéseiről. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munka­(Folytatás az 1. oldalról) ■litizálni, párbeszédet folytat­ni a körülöttünk zajló ese­ményekről csak így tudunk. Rugalmasabb munkamódszert sürgetett, s kifejtette véle­ményét a sokat emlegetett kérdésről: helybéli legven-e a vezetés? A válasz egyik része így hangzott: ismerjék azok, akik választanak. CyelVón Gyula szóvá tette, hogy a termelőmunkát vég­zőknek nincs megfelelő kép­viseletük a különböző fóru­mokban. Mint mondotta, na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a munkapadra, amely nélkül a kibontakozás sem valósulhat meg. Füssy József a legfonto­sabb folyamatok felvázolása A Nógrád megye élel­miszer-gazdaságához tarto­zó szövetkezetek, vállala­tok gazdasági és politikai vezetőinek részvételével pénteken mezőgazdasági ak­tívát tartottak Salgótarján­ban. A megye ez évi élelmi­szer-gazdasági teljesítmé­nyéről Havas Ferenc, a megyei tanács általános el­nökhelyettese szólt. Mint mondta, abban, hogy a hazai mezőgazdaság az idei évet is eredményesen zárja, a megyének is je­lentős része van. A búza hektáronként öt tonnát is meghaladó hozama min­den idők második leg­jobb eredménye Nógrádban, rendjére, munkamódszerére, a Központi Bizottság munka- bizottságainak és appará­tusának feladatkörére Grósz Károly főtitkár tesz javas­latot. Az MSZMP májusi pártértekezlete után számos kezdeményezés történt a párt vezető szerepének és műkö­désének korszerűsítésére, a pártértekezlet állásfoglalásá­nak érvényesítésére. Ezek so­rába illeszkedik e napirend megvitatása. Az országos és a helyi népszavazásról szóló tör­vény elveire vonatkozó ja­vaslatot Fejti György, a Központi Bizottság titkára terjeszti elő az ülésen. A javaslat az országos párt­értekezlet állásfoglalásá­nak megfelelően ajánlja, hogy politikai intézmény-! rendszerünk demokrati­kus vonásainak további után a Központi Bizottság legutóbbi ülésére utalva megjegyezte: politikai kor­szakváltás . folyik, és gyors ütemben kell megteremteni a szocialista piacgazdasá­got. Jelenlegi helyzetünk megváltoztatásához legfőbb eszközként gazdaságpolitikai fordulatot kell végrehajta­ni. A tényleges helyzet meg­ismerésének fontosságát, a hiteles tájékoztatást hang­súlyozta, majd arról szólt, hogy a párttestületek mun­káját is meg kell újítani. Ennek egyik jele az egy- testületes irányítás. Hall­gatás és halogatás helyett elengedhetetlen a politikai egység megteremtése, a po­litikai munka dinamizálása. s jól fizettek a tavaszi ár­pát nevelő táblák is. Más kérdés, hogy a jó termést hozott búza minőségével már nem lehetünk ilyen elégedettek. Az állatte­nyésztésben folytatódtak az előző évek kedvezőtlen fo­lyamatai, a tejtermelő te­hénlétszámtól eltekintve va­lamennyi állatfajtánál csök­kent a létszám. Érdekeltségről, piaci vi­szonyokról, szabályzókról beszéltek a vitában részt vevő mezőgazdasági szak­emberek. A szópárbaj akörül is folyt: vannak-e még hasznosítható tartalé­kok a mezőgazdaságban, avagy kiürült a tartalékok zsákja? Többi között e erősítése érdekében az Or­szággyűlés alkosson tör­vényt az országos és a he­lyi népszavazásról. A Központi Bizottság ülé­se a Politikai Bizottság ja­vaslata alapján foglalkozik a párttagdíj-fizetés egyes kérdéseinek módosításával, amelynek során figyelembe vették a párttagság észre­vételeit, s ennek értelmé­ben a tagdíjalap egyértel­műbb és áttekinthetőbb megállapítását javasolják Egy következő napirend ke­retében a Központi Bizott­ság megtárgyalja a saját. 1989. évi munkatervére vo­natkozó javaslatot is. Mind­két napirendi pont előter­jesztője Lukács János, a Központi Bizottság titkára. A testület Grósz Károlv főtitkár előterjesztésében személyi javaslatot is meg­tárgyal. (MTI) Pásztóit Szilágyi Albert összefog­lalója után a küldöttérte­kezlet enyhangúlag elfogad­ta az országos pártértekez­let óta eltelt idő tapasztala­tainak összegzését, a párt­munka megújításának irá­nyait. Ezt követően az el­nöklő Nagy József bejelen­tette, hogy a szervezeti vál­tozások végrehajtása érde­kében a pártbizottság le­mond.- A küldöttértekezlet azt egyhangúlag jóváhagy­ta. Egyetértésüket fejezték ki a küldöttek azokkal az új pártbizottsáigi tagokkal, akiket az alsóbb pártszer­vek delegáltak. Ezek: Tí­már Ágostonná, Zsida Ist­ván, Jegesné Verbói Va­léria, Klátyiik András, Török István, Sólyom János, Kapás Imre, dr. Káposztás József, Pata­ki Sándor, Tóthmé Madiász Julianna, Fábián Irnréné, Báthy Károlyné, Soós Fe­renc. A küldöttértekezlet ezután egy ellenszavazattal, öt tar­tózkodással úgy döntött, hogy a további személyi ■kérdéseket zárt ülésen tárgyalja. Az ezt követő tit­kos szavazás eredményeként a 83 szavazati jogú küldött egyhangúlag a városi párt­bizottság első titkárának vá­lasztotta Szilágyi Albertet, a pártbizottság eddigi titká­rát. Pártbizottsáigi titkár 71 szavazattal Soltész Sándor, a megvei pártbizottság mun­katársa lett. A közvetlenül választandó 11 pártbizottsá­gi tag az alábbiak lettek: Nagy Miklós, Pádár Sándor. Fekete Ferenc, Zeke László. Balogh Tibor, Buda Miklós. Szvetlik Mária, Pusztai Ti­bor, Rónai Gáborné, Hidvé- gi Ernő és dr. Langmayer Balázs. A küldöttértekezlet a vá­rosi pártbizottság héttagú legvelmi bizottságát is meg­választotta, amelynek elnö­ke Zeke László lett. kérdésre is válaszolt Szabó Ferenc mezőgazdasági ál­lamtitkár. Mint hangsú­lyozta: ma a legnagyobb tartalék a hatékonyság ja­vítása. Felhívta a figyel­met arra is, hogy az ága­zat minden sikere ellené­re sem mondhatjuk: soha ettől rosszabb évet! A jövő évről szólva töb­bi közt a következőt mond­ta Szabó Ferenc: a gaz­dálkodók mozgástere ér­demben nő, ezt azonban ne elsősorban százalékok­ban mérhető növekmény elérésére, hanem a termék minőségének javítására, a gazdálkodás hatékonysá­gának erősítésére használ­ják ki a szövetkezetek, vál­lalatok. (Folytatás az 1. oldalról.) Fabius érdeklődött a ma­gyar gazdasági és reformfo­lyamatról, valamint a ma­gyar—román viszonyról. Grósz Károly vázolta a ma­gyar gazdasági és azzal ösz- szefüggő politikai reformtö­rekvések fő irányait. Kifej­tette, hogy a külföldi adós­ságtörlesztések legnagyobb súllyal a 90-es évek köze­pén jelentkeznek, így arra törekszünk, hogy addigra befejezzük a gazdasági-tár­A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség politikai platformja meghirdetésé­nek, a KISZ XII. kongresz- szusa előkészítésének és személyi kérdések eldönté­sének szándékával kezdte meg munkáját a KISZ or­szágos értekezlete pénteken délután Székesfehérvárott. Az értekezletet Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB most leköszönő első titkpra nyitotta meg. A ta­nácskozáson részt vett és felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, államminisz­ter, aki a párt és a kor­mány nevében köszöntötte a KISZ országos értekezletét. Nagy Imre, a KISZ KB titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést az értekezlet elé ter­jesztett dokumentumokhoz. Bevezetőben a KISZ meg­újítását is befolyásoló poli­tikai, társadalmi és gaz­dasági változásokról szólt. A KISZ KB titkára a to­vábbiakban az ifjúsági szö­vetség megújulásának lehet­séges útját vázolta fel. Olyan KISZ-t szeretnének, amelynek van világos, ifjú­ságcentrikus, szocialista programja, amely nemcsak A Külügyminisztérium az MTI-hez a következő közle­ményt juttatta el: 1988. november 14-én a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetsége magas rangú diploma­tája ellen a román hivata­los szervek súlyos provoká­ciót követtek el. A kereske­delmi tanácsos által vezetett diplomáciai rendszámú gép­kocsit a főváros egyik fő- útján egy rendőrségi autó megállásra kényszerítette. majd több rendőrautó köz­refogta. Jóllehet, a kereskedelmi tanácsos diplomataigazol- "Vánnyal igazolta magát, a rendőrök megakadályozták, hogy továbbhaladjon és Jiem tették lehetővé, hogy kap­csolóiba lépjen a magyar nagykövetséggel, noha ezt többször határozottan kérte. Tiltakozása ellenére kocsijá­val együtt a bukaresti rend­őr-főkapitány ságra szállítot­ták úgy, hogy a gépkocsi el­hagyását annak szállítása köz­ben is megakadályozták. A tanácsost kezdetben azzal vádolták, hogy lopott gép­kocsival közlekedett, majd azzal, hogy súlyos balesetet okozott, végül pedig azon a . címen fogták vallatóra, hogy a „román állam ellen és a román állam- és pártvezetők ellen" uszító röpcédulákat szórt gépkocsijából a fő­város utcáira. A rendőrségen diplomatánkat jogellenesen közel hat órán keresztül tartották fogva, gépkocsiját tüzetesen átvizsgálták és le­fényképezték. A diplomatát szokatlanul hosszú távolléte miatt ag­gódó családtagjai és munka­társa találták meg. A Ma­gyar Népköztársaság buka­resti nagykövetségének kon­zulja a rendőr-főkapitánysá­sadalmi stabilizációs prog­ramunkat. Mint Grósz Károly hang­súlyozta, politikai, ideológiai felfogásunk és gyakorlatunk annyira különbözik a ro­mán vezetésétől, hogy a párbeszédnek egyelőre nincs látható eredménye. Aláhúz­ta, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelé­sei Romániával szemben, csupán azt szeretnék elér­ni, hogy a helsinki záró­okmányban foglalt elvek érvényesüljenek ott is, va­szavaiban. de tetteiben is reformer; amely a tagjaiért van és nem felettük, hanem általuk működik, amely az embert, a személyiséget, an­nak méltóságát helyezi kö­zéppontba, amelynek vannak valós válaszai a tagokat fog­lalkoztató kérdésekre; amely eszköz tagjai számára a megélt és nem vonzó való­ság megváltoztatásához, ér­dekeik érvényesítéséhez: amely politikai erőként tud megjelenni a társadalomban. Olyan KISZ-t szeretnének, amely a közösség lehetősé­gét kínálja és a szolidaritás jegyében segítséget nyújt, szolgáltatásokat biztosít tag­jainak; demokratikus és el­ismeri a kisebbségi vélemé­nyeket: rugalmas, a szerve­zeti keretei nem öncélt je­lentenek. hanem a tartalmat szolgálják és , nem felülről, hanem alulról építkezik. Ovan ifjúsági szövetséget szeretnének, amelyik a nyil­vánosság kontrolljával mű­ködik és végül, amely az egyenlő partnerség elvén ke­res kapcsolatokat más tár­sadalmi és ezen belül ifjú­sági erőkkel, szervezetekkel. A KISZ KB titkára e radi­kális reform négy alaptételé­ről is szólt. Mint mondotta, gon sikertelenül próbált a tanácsos szabadon bocsátása érdekében’ eljárni. Szabadu­lása csak nagykövetünknek a román külügyminisztéri­umban az éjszaka folyamán tett határozott fellépését kö­vetően, a hajnali órákban vált lehetővé. Ugyanakkor a magyar nagykövetség román állampolgárságú alkalmazott­ja, aki az incidens idején szintén a kocsiban tartózko­dott. november 18-ig nem tért vissza otthonába. Bukaresti nagykövetünk az események kapcsán jegyzék­ben akart tiltakozni a ro­mán külügyminisztérium­ban. Nagykövetünket azon­ban ott nem fogadták, és a kikézbesített jegyzék átvé­telét is megtagadták. Ugyan­akkor az ügy folytatásaként nagykövetünket november 15"én a déli órákban loan Totu román külügyminiszter magához kérette és az aláb­biakat adta elő:,, november 14_én 20.40 óra körül több román állampolgár jelezte illetékes szerveknek, hogy egy CD 241-es személygépkocsi­ból olyan röpcédulákat szór­tak, amelyek a román ál­lam és a román állami és pártvezetők ellen uszítanak. Az állampolgárok támoga­tásával, a rendőri szervek­nek sikerült megállítani a gépkocsit, amelyet a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereske­delmi tanácsosa, Győrfi Károly vezetett, akinek társaságában egy román ál­lampolgár volt. A külügy­miniszter azt közölte, hogy a fenti tények és eddigi vizsgálataik alapján olyan fellebbezhetetlen következ­tetésre jutottak, hogy el­lenséges tartalmú, úszitó röplapokat szórt a magyar diplomata. Erre hivatkozva lamint a két ország viszo­nyában. Elmondta, hogy ed­dig 12 ezer romániai állam­polgár kapott letelepedési engedélyt Magyarországon és további várakozók van­nak. A fő gond ezzel kap­csolatban az, hogy egyre több román ajkú van köz­tük, akik tovább akarnak vándorolni és ez elöbb-utóbb problémákat vet fel a szom­szédos országokkal. Alain Poher, a szenátus elnöke fo­gadta délben a Luxembourg- palotában Grósz Károlyt. a cél a demokratikus szocia­lizmus megteremtése. A má­sodik alaptétel, hogy az if­júsági szervezet stratégiai szövetségre törekszik a meg­újuló Magyar Szocialista Munkáspárttal. A harmadik elem a szer­veződési szabadság. Negyedik alaptételnek ne­vezte a taglétszám és a tö­megbázis összefüggését, és a más szerveződések teremtet­te versenyhelyzetet. Ezután Pozsgay Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a kormány nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Időszerűnek ér­tékelte az értekezletet, mert a tanácskozás demonstrál­hatja, hogy a párt méltó szövetségesre találhat az ifjúságban az ország előtt álló,' égető problémák meg­oldásakor. A mostani esz­mecsere nagy szerepet ját­szik ennek tudatosításá­ban. A tanácskozás résztvevői ezt követően szekcióülések­ben folytatták a munkát. Az országos KlSZ-értekez- let ma a szekcióvíták ta­pasztalatainak összegzésé­vel, a dokumentumok mó­dosítására vonatkozó javas­lat ismertetésével folytatja munkáját. (MTI) indítványozta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kor­mánya hívja vissza diplo­matáját és ebben az eset­ben a román hivatalos szer­vek nem hozzák nyilvános­ságra azokat a cselekmé­nyeket, amelyekkel a dip­lomatát Bukarestben vá­dolják. Hangsúlyozta, hogy amennyiben nem keiül sor a hazarendelésre, akkor a román fél fenntartja azon jogát, hogy megfelelő in­tézkedéseket tegyen. Nagykövetünk a leghatá­rozottabban visszautasítot­ta a képtelen vádakat, a román hatóságok eljárását, valamint a román vezetés döntését. A magyar Külügyminisz­térium az ügy miatt jegy­zékben tiltakozott a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetsége út­ján. Hangot adott annak a leghatározottabb vélemé­nyének, hogy a Gvőrfi Ká­roly tanácsos elleni vádak teljesen alaptalanok és a román eljárás súlyos pro­vokáció, amely rontja a két ország amúgy is feszültsé­gekkel terhes viszonyát. Követelte az ügy kivizsgá­lását, majd azt követően a megnyugtató felelősségre vonást, az okozott politikai, erkölcsi és anyagi kár hely­rehozatalát. Az ügy rendezése érdeké­ben magyar részről messze­menő türelmet tanúsítottak. Az eltelt időszakban a ro­mán fél nem tisztázta a történteket és nem mutatott készséget az ügy megnyug­tató rendezésére, a magyar diplomaták normális munka- feltételeinek biztosítására. Ezt figyelembe véve a Kül­ügyminisztérium szükséges­nek tartotta az eset részle­tes nyilvánosságra hozását. Küldöttértekezlet A pásztói városi pártbizottság új első titkára Szilágyi Albert 1946-ban született Héhalom köz­ségben munkás-, illetve parasztszülők gyermeke­ként■ Középiskolába Aszó­don járt, majd elvégezte Egerben a tanárképző fő­iskolát Később diplomát szerzett a politikai főisko­lán is. Erdőtarcsán, az általános iskolában tanított, majd két érig Rétságon, járási úttö­rőelnökként dolgozott■ Ezt követően több éven keresz­tül Héhalomban, az általá­nos iskolában volt pedagó­gus. majd ugyanennek az iskolának az igazgatója. 1976-ban megválasztották Palotáson a községi közös tanács elnökének, innen ke­rült 1978-ban a pártappa- ratusba. 1981-től a pásztói városi pártbizottság titká­ra. Szilágyi Albert közéleti • rékenységéért megkapta az ifjúsági mozgalom több kitüntetését, tulajdonosa a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatának. A városi pártbizottság új első titkára nős. Felesége pedagógus, aki 1 a Héhalmi Általános Iskolában tanít, leánya középiskolás. Mezőgazdasági aktíva Salgótarjánban A Külügyminisztérium közleménye Megkezdődött a KISZ országos értekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents