Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-18 / 275. szám
2 NOGRAD 1988 NOVEMBER 18., PÉNTEK Grósz Károly Párizsban Ülést tartott a Minisztertanács KormanyszöwiwSí tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) időkben is megőrizte identitását, nyelvét, nemzeti kultúráját — hangoztatta Francois Mitterrand, majd az együttműködés fontosságáról beszélve aláhúzta: az európai országoknak azért is össze kell fogniuk, mert „kontinensünk súlya, szerepe csökkenni látszik a világ- politikában”. Kis visszapillantással kapcsolódott e gondolatkörhöz Grósz Károly, s elmondta: hazánk 1945 előtt — nem a nép hibájából — nem a haladás oldalán állt, majd elkezdődött egy „tömbjeilegű bezárkózás”, amelynek okai az akkori nemzetközi viszonyokban keresendők. Méltatta Mitterrand elnök történelmi szerepét a kelet— nyugati párbeszédben, az európai közeledésben, azoknak a kedvező folyamatök- nak a fenntartásában, amelyekben —, bár népességét, területét tekintve kis ország — hazánknak is megvannak a maga teendői. — Éppen tíz esztendeje, Kádár János ittjártakor írtak alá politikai nyilatkozatot a magyar—francia kapcsolatokról, amely ma is aktuális megállapodásokat tartalmaz. Már ebben is tükröződött: a magyar vezetés felismerte a nyitás szükségességét, ám a kedvező nemzetközi feltételeket ehhez csak az új szovjet külpolitikai gondolkodás teremtette meg. Majd arról beszélt, hogy az együttműködés mai léhetőségei sem gazdasági, sem műszaki-tudományos Csütörtökön, a késő délelőtti órákban Moszkvából Üj-Delhibe utazott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő. A szovjet vezető kíséretében van Eduard Sevardnadze külügyminiszter, Vlagyimir Ka- mencev miniszterelnökhelyettes. Rafik Nyisanov, az Üzbég KP KB első titkáBhufto pártja rezet A pakisztáni parlamenti választásokon — a szavazatok több mint háromnegyedének összeszámlálása alapján — Benazir Bhutto néppártja szerzett többséget. Sikere viszont kisebb, mint amekkorára a választás előtt számítottak a megfigyelők, mert az ellenzéki párt a jelek szerint nem kap abszolút többséget a parlamentben. Az MTl-t illetékes helyen jelhatalmazták az alábbiak közlésére: A Magyar Népköztársaság népe és kormánya nagy jelentőséget tulajdonít a palesztin nemzeti tanács november 15-én elfogadott döntésének, amellyel a gyakorlatban kívánja érvényesíteni a palesztin nép önrendelkezési jogát. A Magyar Népköztársaság mindig elismerte a palesztin nép önrendelkezési jogát, beleértve saját független állama megalakítását is, így üdvözli és támogatja a PNT mostani döntését. A PNT elhatározásának teljes megvalósításáig még sok erőfeszítésre lesz szükség; nélkülözhetetlen a többi között az arab országok maradéktalan támogatása js. A Magyar Népiköztársaság úgy ítéli meg, hogy a PNT nemzetközi reatéren nincsenek kihasználva. Szeretnénk bekapcsolódni a nagy francia vállalkozásokba, fejlesztési programokba, a legtöbb lehetőséget erre az elektronikában, a számítástechnikában, a mezőgépiparban, az élelmiszeriparban, vegyiparban, illetve korszerű technológiák cseréjében és átvételében, valamint a harmadik piacokon való együttműködésben látjuk. — Franciaországnak nincsenek nagy hagyományai a gazdasági együttműködésben, a kereskedelemben, italán, mert a franciák nem szeretnek utazni” — adott tréfás magyarázatot a francia elnök. „Az előrelépéshez — fordította komolyra a szót — mindenekelőtt politikai akarat, impulzus kell.” Vissza-visszatérő témája volt a beszélgetésnek az 1992-es esztendő, az európai közösség egységes belső piacának megteremtése. Mitterrand elnök is megerősítette: ez nem lesz hátrányos a kívülállóknak, ellenkezőleg, „a közös belső piac létrejöttével még erősebbé váló EGK még nyitottabb lesz, az együttműködés jobb feltételeit tudja megteremteni”. Leszerelés, fegvverzet- kortátozás — fontos kulcsszavak a tárgyalásról. Francois Mitterrand nagy hangsúllyal szólt arról, hogy Franciaország az egyensúly megőrzésével minden területen híve a leszerelésnek, s fontosnak tartja ennek ellenőrzését. Nagyon lényeges, ra és Vaszilij Zaharov kulturális miniszter. Mihail Gorbacsov első ízben látogat külföldre azóta, hogy a Legfelsőbb "Tanács Elnöksége elnökévé választották. A szovjet vezető látogatása idején fejeződik be Indiában a Szovjetunió fesztiválja, amelyet egy évvel megkezdte munkáját a litván parlament soros ülésszaka. A balti szovjet köztársaság törvényhozó testületé számos időszerű témát vitat meg. A napirenden a jövő évre szóló költségvetési terven kívül olyan kérdések is szerepelnek, mint a litván nyelv használatának, a litván államiság jellitásokat figyelembe vevő és az ENSZ határozatait elfogadó döntése kedvező feltételeket teremt a közel- keleti konfliktusban érdekelt valamennyi fél számára az átfogó rendezéshez. A Magyar Népköztársaság meggyőződése, hogy a sokat szenvedett Palesztinái arab nép számára — mint a térség többi állama, köztük Izrael számára is — a tartós és igazságos rendezést az ENSZ égisze alatt megtartandó nemzetközi békekonferencia biztosíthatja a Biztonsági Tanács állandó tagjai, az érintett felek, így a PFSZ és Izrael részvételével. A Magyar Népköztársaság az eddig következetesen képviselt elvi politikája alapján továbbra is a palesztin nép mellett áll önrendelkezési joga megvalósításáért folytatott jogos küzdelmében. hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökkentse hadászati fegyverzetét, s a nukleáris leszerelésben Franciaország is részt kíván venni. „Most azonban a hagyományos fegyverek csökkentésének, s a vegyi fegyverek korlátozásának 'kell elsőbbséget adni” — mondotta. „Ebben magunk is érdekéitek vagyunk” — emelte ki Grósz Károly, emlékeztetve vendéglátóját: Magyarország már többször kifejezte azt az óhaját, hogy már a leszerelési folyamat „első szakaszában érintve legyen”. ☆ A francia sajtó oldalas cikkeket, hírmagyarázatokat közölt a magyar politikai, gazdasági és társadalmi helyzetről, ismertette Grósz Károly politikai pályafutását. A független baloldali Li- bératiian közvetlen, szerény, határozott modorú embernek jellemezte a magyar kormányfőt. A Le Monde budapesti jelentésben arról ír, hogy „az MSZMP májusi értekezlete döntő fordulatot hozott az ország politikai életében” és „Budapesten vitathatatlanul a nyitás légköre uralkodik, amely különösen a sajtóban érezhető”. A L’Humanité rövid körképben áttekintette Magyarország demokratikus átalakulását és lendületes gazdasági fejlődését a felsza- baduiás után, ismertette az új gazdasági mechanizmus törekvéseit, a külföldi tőke bevonására tett erőfeszítéseket. ezelőtt Nyikolaj Rizskov kormányfő új-delhi tárgyalásai idején nyitottak meg. Moszkvában azt várják a mostani szovjet—-indiai csúcsszintű megbeszélésektől, hogy tovább erősítik a Szovjetunió és India hagyományosán barátinak számító kapcsolatait. vényeinek a problémája, valamint a Litván Szovjet Szocialista' Köztársaság alkotmányának módosításával kapcsolatos előkészítő munka áttekintése. A képviselők megtárgyalják a szovjet alkotmány esetleges módosítását és kiegészítését, valamint a szovjet képviselő-választást illető törvény- javaslatokat is. A Gutenberg Szakszervezeti Szövetség állásfoglalása A Gutenberg Szakszervezeti Szövetség legutóbbi országos értekezletén egyhangúlag állást foglalt a lőfegyverekről és a lőszerekről alkotott elnöki tanácsi törvényerejű rendelettel szemben. A szövetség állásfoglalásában kifejti, hogy sem a rendelkezés tartalma, sem a döntéshozatal módszere nem felel meg a közvélemény értékítéletének. — Küldötteink csalódottan állapítják meg, hogy egy ilven, kockázatokkal járó kérdésben nem kérték ki a lakosság véleményét — hangoztatja az állásfoglalás. A szövetség hangsúlyozza, hogy az Elnöki Tanács döntését a szövetség tagsága elutasítja és javasolja, hogy azt vonják vissza, vagy pedig a kérdést utalják az Országgyűlés decemberi ülésszaka elé. (MTI) A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly írásos tájékoztatóját Ausztriában tett hivatalos látogatásáról. A kormány elfogadta a politikai * intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről és ütemezésükről készített, az Országgyűlés elé terjesztendő beszámolót. A Minisztertanács az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal, a parlament ügyrendjének megváltoztatásával, a népszavazással, az alternatív polgári szolgálat bevezetésével és az alkotmánybíróság létrehozásával kapcsolatos előkészítő munkálatokkal összhangban javaslatot fogadott el az alkotmány megfelelő szakaszainak módosítására. A javaslatok az Országgyűlés téli ülésszaka elé kerülnek. A kormány kezdeményezte a Munka törvénykönyve, továbbá a személyi jövedelemadó-törvény és a kincstárjegyről szóló törvényerejű rendelet módosítását. A Minisztertanács megtárgyalta a társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének korszerűsítéséről szóló előterjesztést és úgy határozott, hogy a társadalombiztosítás önálló működéséhez szükséges, a pénzügyi feltételeket garantáló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. Még tartott a Minisztertanács csütörtöki ülése, amikor Marosán György kormányszóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit a tanácskozáson addig elhangzottakról. Bevezető nyilatkozatában elmondta: a miniszterelnök távollétében Medgyessv Péter elnökletével ülésező testületnek több mint egy tucat kérdésben kellett döntenie. Ennek ellenére az Országgyűlés novemberi illésszaka előtt jövő szerdán találkoznak a Miniszter- tanács tagjai. A napirendi pontok közül kiemelte a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos előterjesztést. Hangsúlyozta: az allammin.iszter készítette tájékoztató kiemelkedő szerepet tulajdonít az alkotmány I elül vizsgálatának, ugyanakkor rögzíti, hogy az új alkotmány létrehozása előtt és után egyaránt további jelentős jogalkotási feladatokat is el kell végezni. A Minisztertanács több olyan előterjesztést vitatott mag, amely majd az Országgyűlés elé kerül. Ilyen például a Munka törvénykönyvének módosítása, a társadalom- biztosítás reformja. A kormány tartja magát Ígéretéhez A " kormány törvényben előírt kötelezettsége, hogy minden évben javaslatot tegyen a személyi jövedelem- adó következő évi sávjaira és kulcsaira. A Minisztertanács szándéka az. hogy a nominálbér-növekedésből adódó adóbevétel-többletről lemond. A társadalmi igazságérzet érvényesítése érdekében indokoltnak tartja az adómentes sáv alsó határának, a nyugdíjasok adómentes sávjának felemelését és bizonyos túlóradíjak növelését. A kormány továbbra is tartja magát ígéretéhez, hogy az első évi tapasztalatok birtokában áttekinti a személyi jövedelemadó teljes rendszerét. A kormányszóvivő bejelentette: határozat született az ülésen a szakképzési hoz. zájárulás bevezetéséről és a szakképzési alap létrehozásáról. Ennek lényege, hogy a gyakorlati oktatás költségeit megosztja a szakoktatásba bekapcsolódó, illetve az ebből közvetlenül részt nem vállaló munkáltatók között. A vállalatok ezért a jövőben szakképzési hozzájárulást fizetnek, ennek mértéke előreláthatóan a társadalombiztosítási járulékalap 1—1,5 százaléka lesz. Alapvető véleménykülönbség A kormány áttekintette a Munka törvénykönyve módosításával kapcsolatos társadalmi vita tapasztalatait. Erről a sajtóértekezleten Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy a kormány nem újratárgyalta azokat az elveket, amelyeket októberben elfogadott, hanem bemutatott néhány módosítási javaslatot. Az ülésen rendkívül éles párbeszéd alakult ki Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és a kormány képviselői között. Továbbra is alapvető véleménykülönbség maradt a szakszervezetek és a kormány elképzelései között; g Minisztertanács tagjai a korábban megfogalmazott rendező elvekben alapvető módosítást nem javasoltak. A szakmai véleménycserék, amelyeket a különböző szervezetekkel folytatott a kormánv, megerősítették a Munka törvénykönyve módosítására vonatkozó korábbi elképzeléseket, ugyanakkor heves tiltakozásoknak adott hangot a napisajtó a szakszervezetek jogainak csökkentése és a szakszervezeti vívmányok megszüntetése miatt. A társadalmi vitában a valóságos szakszervezeti érdekek keveredtek nem kívánatos hangulati elemekkel, és ennek következtében a kormány törekvése, szándéka nem biztos, hogy helyesen került a közvélemény elé — mondotta az államtitkár. A kormány nem kívánja megszüntetni a kollektív szerződések intézményrendszerét, sőt érdemibbé akarja tenni, tartalommal kívánja megtölteni azt — szögezte le. A SZOT főtitkárával folytatott vitában a kormány úgy foglalt állást, hogy ezt a szabályozást most kell megalkotni, mert a változások szükségessé teszik, hogy felülvizsgálják a múltban hibásan hozott döntéseket a Munka törvénykönyvét érintő szabályozásokban, s felkészüljenek azokra a fejleményekre. amelyek 1989- től kezdve új helyzetet teremtenek gazdasági, társadalmi politikai téren egyaránt — mondta Halmos Csaba. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára a mostani ülésen indítványozta, hogy a kormány decemberben, a Munka törvénykönyve módosítása kapcsán ne terjessze a,z Ország- gyűlés elé a munkabeszünte- tési jogra vonatkozó szabályozást. Azzal érvelt, hogy a SZOT testületéi érdemben nem tudták megtárgyalni az ezzel kapcsolatos kérdéseket, s ennek megfelelően a végleges testületi állásfoglalás sem alakult ki. A kormány a vitában kompromisszumos javaslatot tett; eszerint a fontos kérdésekben a kollektív szerződést kötelezően előírnák. Ezt a javaslatot a szakszervezetek elutasították, és továbbra is a kollektív szerződés megkötésének általánosan kötelező jellegéhez ragaszkodnak. A kormány a kérdésben megerősítette korábbi állás- foglalását, ugyanakkor kinyilvánította: még egy alkalmat kell találni arra, hogy a szakszervezetek és a kormány képviselői a parlamenti beterjesztés előtt próbáljanak megegyezni. Ennék megfelelően elhatározták, hogy november végén a SZOT és a kormány vezetői megbeszélést tartanak a kollektív szerződés, a szakszervezeti bizalmiak egyetértési joga és a munkabeszüntetési1 jog szabályozása kérdésében. Ezt követően az újságírók tettek fel kérdéseket. A Népszava munkatársa, utalva arra, hogy a szak- szervezetek és a kormány álláspontja között nem történt közeledés, felvetette: célszerű lenne, ha mindkét fél a parlament elé vinné a maga elképzelését. Halmos Csaba elmondta: személy szerint ő sem vár sokat az újabb SZOT—kormány találkozótól. Ugyanakkor egyetért azzal, hogy a kormány a parlementi beterjesztés előtt még egyszer indokoltnak tartja az érvek, ellenérvek mérlegelését. A végső döntést azonban a partementnek kell meghoznia — vélekedett. A Veszprém Megyei Napló munkatársa megkérdezte: meddig tartható fenn a ma már nevetséges ösz- szegnek tűnő 31 forintos napidíj. Végső döntés a parlamenté Halmos Csaba kifejtette: a megoldásra három lehetséges út kínálkozik: a napidíj megszüntetése, ösz- szegének felemelése, illetve vállalati hatáskörbe utalása. A kérdés minél gyorsabb eldöntése érdekében továbbra is intenzív , műhelymunkát folytatnak. A társadalombiztosítási hozzájárulás mértékével, illetve a magánbiztosítás lehetőségével kapcsolatos kérdésre (Magyar Televízió) ■válaszolva a kormányszóvivő leszögezte: a társadalombiztosítási hozzájárulás szintjét illetően a kormányülésen 43 százalékban állapodtak meg. Halmos Csaba kifejtette: a társadalombiztosítási járulékot nem a dolgozó. hanem a munkáltató fizeti be az élőmunkaköltségek, a bérköltségek alapján, tehát ez — amennyiben a jogszabályban rögzítik — az ellátás szintjétől függően nem változtatható. Az MTI gazdasági hírszolgálatának (Econews) munkatársa egy Marosán György- gyel készített külföld; interjúra utalva megkérdezte: megerősíti-e a szóvivő, hogy Magyarországon csúcsminisztérium létrehozását tervezik az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, illetve az Országos Árhivatal összevonásával. Marosán György válaszában hangsúlyozta: egy háttérbeszélgetésen ezzel a kérdéssel kapcsolatban több tendenciát vázolt fel, de konkrét döntés ez ügyben még nem született. Lehet-e ott sztrájkot kezdeményezni, ahol nincs szak- szervezet? — kérdezte a Magyar Hírlap munkatársa. A sztrájkjog a szervezett dolgozók jogosítványa, ahol nincs szakszervezet, ott sztrájk nem lesz kezdeményezhető — válaszolta Halmos Csaba. (MTI) Indiába utazott Mihail Gorbacsov Megkezdte munkáját a litván parlament Csütörtökön Vilniusban Magyar álláspont a palesztin nemzeti tanács döntéséről
