Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-17 / 274. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.30: Behár György szer­zeményeiből 9.15: Labirintus 9.30: A külpolitikai rovat műsora 10.05: Diákfélóra 10.35: Operettnyitányok 11.05: Népdalok és balladák 11.39: Gogol kisregénye foly­tatásokban. VII/3. rész 12.45: Válaszolunk hallga­tóinknak 13.00: Klasszikusok délidö- ben 14.10: A magyar nyelv századai 14.25: Zenei tükör 15.00: Szóról szóra 16.05: Concertino Praga ’88 16.20: A kétvégű zongora 17.00: Rafael Arié opera­áriákat énekel MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.15: A varieté világa NDK-tévéfilmsorozat VII/3. rész: Festek ne­ked egy képet (ism.) 10.15: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Hazai tükör 19.05: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.20: Tévétorna 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.10: Reklám 20.15: Szomszédok 20.45: Van öt perce? 20.50: Hírháttér 21.35: Reklám 1. műsor: 21.40: Háború a háború után. 17.30: Északi nyelvterületi népművészek hangal­buma 18.00: Kritikusok fóruma 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Mi lesz veled magyar ipar? 20.00: Chopin—Douglas: A szilfidek — balettszvit 20.30: Világablak 21.00: Találkozásom a nép­zenével 22.00: Hírvilág 22.30: Régi híres énekesek műsorából 22.50: Mindennapi dogmáink 23.00: Esti muzsika PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Tárogatómuzsika 8.20: A Szabó család 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.10: Fúvósindulók 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Nóták 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Betűtenger 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Egy falu álmai 16.35: Fiatalok popzenei fel­vételeiből 17.05: .,Fecsegő-Recsegő”. Diákrádiósok műsora 17.30: Mint(a)film 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: a Poptarisznya dalai­ból 21.05: Kattogó Kabaré 22.05: Böngészde a zenei an­tikváriumban 23.10: A Cure együttes összes nagylemeze. — X/3. rész 23.53: Boogie woogie — orgonán BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Zenekari muzsika 10.29: A budapesti kamara- együttes játszik 11.10: Magyarán szólva 11.25: Lully: Az úrhatnám polgár. Balettkomédia 13.05: A boldogság neve: Jónás 13.54: Dalos mesék 14.14: Joan Grimalt zongorá­zik 14.51: Pophullám 16.00: Sába királynője 17.00: Nyitnikék 17.30: Mi újság a régi zene világában 18.06: Strausz Kálmán vezényel 18.30: in limba materna 19.05: Diákfélóra 19.35: Willem Mengelberg két nyitányt ^vezényel 20.00: Tűzbenéző 20.30: David Ojsztrah legszebb felvételeiből 21.08: új Bach-kantáta leme­zeinkből 21.51: Rádióhangversenyekről 22.21: Napjaink zenéje MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — Reklám. —17.30: Műsorismertetés, hírek. idő­járás. 17.35: A Tiszától a Du­náig. Zenés magazin. Szer­kesztő: Jakab Mária. (Köz­ben: 18.00—18.15: Észak-ma­gyarországi krónika. — Rek­lám. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes.) 21.40: Fejezetek az első világháborúból (25., 26. fejezet.) 22.25: Híradó 3. 2. MŰSOR: 16.40: Képújság 16.45: Správy 16.50: Verdi Olasz életrajzi filmsorozat IX 7. rész: Nehéz évek (ism.) 18.10: Nas ekran A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi magazinja 18.40: Képújság 18.45: Színházi este... Közvetítés az egri Gárdonyi Géza Színházból Osztrovszkíj: Tehetségek és tisztelők 22.00: Kerényi Jenő Portréfilm 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Japán film 9.55: Dokumentumfilm 11.25: Művelődési sorozat 11.55: Tévébörze 16.15: Egy üzem tapasztalatai­ból 16.35: A szocialista országok életéből 17.00: A nap percei 17.10: Orvosi tanácsok 17.20: Művelődési műsor 17.50: ipari tanulóknak 18.20: Esti mese 18.30: Kék fény 19.30: Híradó 20.00: Egy család története 20.20: Publicisztikai műsor 21.05: Dalok a képernyőről 21.25: Autósok, motorosok magazinja 22.05: Koncert 2. MŰSOR: 17.25: Kiküldött munkatársaink jelentik 17.45: Sámson és Sally — dán animációs film 18.45: Egy lakótelep története 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Labdarúgó-összefoglaló 20.15: Téli szemeszter — tv-film 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Az utolsó csata MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Az istenek fegyvere. Színes, lát­ványos hongkongi kaland- ' film. — Kamara: Soha. sehol, senkinek. Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: du. fél 4-től: Kicsi kocsi Monte-Carlóba megy. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. Háromnegyed 6. 8-tól: Háló­szobaablak. Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. — Ma­dách Kamara: A rekord. NSZK—svájci horrorszatíra. — — Filmklub: Boszorkányt vet­tem feleségül. Amerikai lilm- vigjáték. — Pásztó: A sza­kasz (16). Színes amerikai háborús filmdráma. — Video: Gyilkosság rendeletre. Színes angol bűnügyi film. — Szé- csény: 6-tól: '53 hideg, nyara. Színes szovjet film. — Iro­dalmi hősök? A ménesgazda. (Középiskolásoknak). — Job­bágyi: A kis szemtanú. Szí­nes amerikai bűnügyi film. — Nagylóc: Frances. Színes, szinkr. angol film. NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. FI LM JEGYZET Rocky Horror Picture Show Ültem a moziban, és vár­JűvhIó feltételek - bővülő tevékenység Nagyorosziban a körzeti könyvtár és fiókkönyvtárai munkáját két évvel ezelőtt értékelte a tanács végre­hajtó bizottsága. Arról, mi­lyen változások történtek azóta a körzetben, nemré­giben adott számot Kodei­né Vad Rózsa, a körzeti könyvtár vezetője ugyanezen testület előtt. Időközben bő­vült — negyven négyzetmé­ter olvasóteremmel — az intézmény alapterülete, tár­sadalmi összefogás — a honvédség, a Favorit Cipő­ipari Szövetkezet, az Egyet­értés Termelőszövetkezet se­gítsége révén. Pusztaberki­ben festették a könyvtárat, Horpácson pedig új helyen, a nevelőotthon iskolájában kapott helyet, ahogyan a bor- sosberényi is. A leltárkönyv adatai sze­rint a mostani könyvállo­mány csaknem tizenhárom- ezer. Annak ismeretében, hogy a központi intézmény három hónapig zárva volt. figyelemre méltóak a mu­tatók. Háromszáznegyvenen iratkoztak be, akik több, mint hatezer kötetet kölcsö­nöztek, a látogatók száma pedig meghaladta az ötez­ret. Ez utóbbi adat bizonyít­ja a megnövekedett igényt és használatot, amelyhez nyilván hozzájárult az is, hogy a kényelmesebb körül­mények között kellemeseb­ben töltik az időt a kölcsön­zők és a rendezvényeket lá­togatók egyaránt. A rendhagyó tanórák, a napközis foglalkozások és a mindenütt működő kiscso­portok jelzik könyvtáraink megváltozott tevékenységi körét. így van ez Nagyoro­sziban és fiókkönyvtáraiban is. Azért is jelentős e tevé­kenységük, mert Pusztaber­kiben például a könyvtári szakkör — általános iskolá­sok járnak ide — az egyet­len szórakozási lehetőség a faluban. Hagyománnyá vált már az évek során e területen azok­nak a szolgáltatóprogra­moknak a szervezése is. amelyek a kistelepülések könyvtári és egyúttal kultu,- rális ellátásának javítását szolgálják. tam. Mindhiába, mert sen­ki nem perdült táncra, sen­ki nem szórt rizst a közön­ség közé, és amikor eleredt a filmbéli eső, sehol egy yí- zipisztoly, amivel vizet fröcs­költek volna a fejünkre. A Rocky Horror Picture Show című. Jim Sharman által rendezett amerikai mo­zidarabot 1975-ben mutatták be először, és azonnal meg­bukott. Az előzmények ugyan biztatóak voltak, mert az angliai színpadi változat ha­talmas sikert hozott. S ha egy bolt jól megy, az elöbb- utóbb Amerikában köt ki. Ez történt a Rockyval is, és a hollywoodi Sunset Streeten folytatta reménykeltő pálya­futását. A Broodvay azonban már nem vette be a maszla­got, és hiába próbálkoztak a moziverzió premierjével egy időben, helyből megbu­kott mindkettő. Csakhogy ek­kor már egy csomó pénzt beleöltek, amit viszont akar­tak látni a producerek. Bo­lond filmet áprilisban a bo­londok napján kell bemutat­ni! Ezt tették, és a csak éj­félre vállalt vetítések kény­szeréből is tőkét kovácsolva, 1976. április 1-jén újra út­nak indult a Rocky Horror Picture Show. Diadalmenet lett belőle. Rövidesen Rocky Horror­rajongók klubjai alakultak, és a spontán szerveződő tag­ság bárkit befogadott, aki valamilyen módon kifejezte azonosulási szándékát. Kül­sőleg hasonló excentrikus öltözék jelezte a hovatarto­zást, viselkedésben pedig először a transzvesztita fii- mi főszereplők és a tánckar utánzása. Majd amikor már nemcsak transzvesztita haj­lamúak és homoszexuálisok, hanem a társadalom legkü­lönbözőbb rétegeiből duzzadt tömeggé a közönség, úja'bb fordulatot vett a ..klubélet”. A nézőtéren ugyanazt ját­szották, mint a vetítővász­non. Sőt a filmet már nem is nézték, a showt maga a kö­zönség csinálta önmagának. Mindaz megtörtént a nézőté­ren, amj a filmen. (Hogy a mozisok ezt hogyan viselték, arról nincs híradásunk.) Nos, ezek után már csak az a kérdés fúrhatja ki az oldalunkat, hogy ugyan mi váltotta ki ezt a reagálást? Bátran és azonnal bevallom: a leghalványabb fogalmam sincs róla. A film önmaga biztosan nem lehetett. Egy­részt annyira nem elementá­ris hatású sem a története, sem a zenéje, noha egészen jó] elviselhető és szellemes számok találhatók benne; isem az alakítások, bár ez utóbbiak is eléggé maradha, tósak. A film egy merőben fur­csa históriát ad elő. Narrá­torunk, egy kriminológus me­séli el, attól a házasságkö­téstől kezdve, amelynek ha­tására főhőseink is eljegy- zik egymást. Mit sem sejtve indulnak útra, mígnem egy sejtelmes Frankenstein-kas- télyban ki nem kötnek. Itt azután olyan kalandokon mennek át, amely felvonul­tatja a klasszikus horror fontosabb alakjait, rekvizi- tumait és jellegzetes rituá­léját. Természetesen mind­ezt egy elsöprő ritmusú, dina­mikus zenéjű musical és et­től talán valamivel ernyed- tebb humor fűszerezi. Hogy egy hazai érdekeltséget is említsünk a keretjátékot a fantázia birodalmában léte­ző Annual Transsylvanián Convention (éves transsyl- vaniai konferencia) szolgál­ja. A dolog pillanatnyilag ki­csit ízetlennek is tűnhet, de a vámpírológiában jártasak tudják, hogy Transsylvania ezúttal nem politikai célzás, hanem a legenda szerint a vámpírok egykori őshazája. Visszatérve azonban a ha­talmas siker titkának meg­fejtéséhez, legfeljebb talál­gathatunk. Lehet, hogy még divatja volt a rockmusica- loknak, lehet, hogy annyira excentrikus külsőségek je­lennek meg a filmben, hogy szinte vonzóak. Más néző­pontból: ott többet tudnak a klasszikus horrorról, mint nálunk és jobban ülnek a poénok. Végül és nem utol­sósorban, valószínűleg ott kellett volna élni ahhoz, hogy megértsük, mi indu­kálta a sikert, mit szabadít­hatott fel — ötletet is kí­nálna — az akkori, 1976-os amerikai és más nyugati társadalmak emberében. Ma már persze tudjuk, hogy olykor, ott ez csak egy múló divat volt. Egy jópofa hülyéskedés, ami néhány napra jókedvet okozott a Rocky Horror-rajongók klub­tagjai számára. Ennyi és nem több. Ültem a moziban és vár­tam. Mert már megint az a birka jóindulatom! A fene egye meg, újra csőbe húztak! Ez is egy lefutott darab, ar­ról nem is beszélve, hogy ez itt nem Amerika. Bodnár Mihály Iskolai videomühelyek szemléje Salgótarjánban Türelmes kamera, fiirelv® ne nézők A közelmúltban zajlott le — több országos és Nógrád megyei intézmény, szervezet összefogásával — az iskolai videomühelyek II. szemléje Salgótarjánban. A találkozó megszervezésében és lebo­nyolításában a helyet adó 211. számú szakmunkásképző vezetőin, munkatársain kí­vül legnagyobb érdeme Mo­hos Sándornak, az Országos Pedagógiai Intézet főmunka­társának van. Ö kezdte el tavaly dr. Horváth István­nal — a Nógrád Megyei Tanács művelődési osztályá­nak akkori vezetőjével — az ötlet megvalósítását. Eh­hez megtalálták a megfe­lelő intézményt is, ahol , a ■technika] berendezések le­hetővé teszik az elmélyült szakmai munkát, s ahol már régóta hagyománya van a videózásnak. Így — az eredetileg vándorrendez­vényként tervezett prog­ram — minden páros évben Salgótarján nevezetessége lesz, s talán majd olyan hírnevessé válik, mint a grafikai biennálé. Mérei Ferenc pszichológus utolsó interjújában említet­te, hogy két dolog fogja gyö­keresen megváltoztatni az iskolai munkát: a számító­gép és a video. Az állítás több szempontból is helyt­álló, hiszen a video huma­nisztikus médium, a széles körű művelődést, haladást segítő tájékoztatási eszköz. Nem csak a kultúra ter­jesztésére, hanem terem­tésére ]s alkalmas. S, aho­gyan a XVIII. század iskolájában kötelező volt a versfaragás, zenélés, úgy napjaink feladata felkészí­teni a tanulókat, hogy az új eszközzel i,s ki tudják fejezni magukat. A video eszköz lehet kollázsok, magazinok és is­kolaújságok szerkesztésé­hez. Készítés közben a ta­nulók rájönnek, milyen mó­don lehet a figyelmet a lé­nyegre terelni, hogyan kell szerkeszteni, bizonyos má­sodlagos jelentéseket el­rejteni, népszerűtlen infor­mációkat becsempészni a műsorba. Tágabb pedagógiai kon­cepciók része az iskolai vi­deomühelyek szemléje. Tö­rekvése az iskolák orientá­lása: ne csak féltett leltári tárgy legyen a felszerelés. Minden elkészült filmből mögöttes tartalom is kiol­vasható: milyen az iskola, milyenek a nevelési elvek, a drill milyen erős. Ez lát­szik, ha a képernyőn egy kisgyerek mereven, félve, beállítottan, ráparancsolva mond egy verset. Ez idegen a videótól, a humanista pe­dagógiától. E médium ru­galmas, kötetlen, közvet­len lehetőség. Ezt példázzák a balassagyarmati Dózsa György Üti Általános Iskola filmjei. Ott a szemekben látszik, hogy nemcsak be­tanulták a szöveget, hanem értik, örömmel adják elő. Nagyszerű pedagógusgárda vezeti a munkát, s Vigh Sándor szinte profi módon kezeli a kamerát. Annál a pedagógusnak, aki lát a videózásban fan­táziát, ez óriási többletmun­kát jelent —, s lehet, hogy nem is méltányolják —, de biztos, hogy megéri. Az a tanár, akj nem számol az új technika térhódításával, előbb-utóbb a pedagógia „dinoszaurusza” lesz. A múlt évben 24 intéz­mény 59 filmjét mutatták be. Csak középiskolákét, mert a felmérések szerint a 2995 berendezés főleg ezekben működik. Közülük is csak 600—700 rendelkezik kamerával. Most 43 intézmény 127 filmmel pályázott. A zsűri 29 intézmény 50 filmjét ja­vasolta bemutatásra. Már általános iskolák és me­gyei pedagógiai intézetek alkotói is nevezhettek. Így kerültek bemutatásra a ba­lassagyarmatiak alkotásai: Óh, hogy szeretem!, Az ára­dj vértanúk emlékére, Kiál­tás az emberért, Kása, Mik­roelektronika az iskolában; a 211. Sz. ISZI Szakképzés 1988 és az Automatikus gyártósor című filmje; a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet Iskolagaléria című alkotása; a salgótarjáni Beszterce-Iakótelepi Általá­nos Iskola A beton című munkája. Az idén sokkal kevesebb volt a gyermekprodukció. A filmek jelentős része az ok­tatáshoz, a szakmai , mun­kához kapcsolódott. Iskolai referenciafilmek, bemutat­kozó, pályaválasztást segítő alkotások voltak. Mint min­den új kezdeményezésnek, ennek is észrevehetők a gyermekbetegségei. Ez egy­személyes médium. Legfel­jebb kis csoportban lehet nézni. „200 ember nem tud együtt szuszogni a képer­nyő előtt.” A szemle szervezői kibő­vítve szeretnék folytatni az iskolai videomühelyek be­mutatóját. Két év múlva külföldi filmek részvételére is számítanak. A testvéris­kolák viedósait, s az NSZK-ban, Dániában tartott iskolai filmszemlék részt­vevőit is meghívják Salgó­tarjánba. Szabó Ágnes I

Next

/
Thumbnails
Contents