Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
2 NOGRAD 19BB. NOVEMBER ló. SZERDA Ülést tartott a Politikai Bizottság A SZOT elnökségének előzetes állásfoglalása a munkanélkülisegély-rendszerre vonatkozó állami elgondolásokról A SZOT elnöksége, tekintettel a munkaerőhelyzetben jelentkező és várható feszültségekre, elhelyezkedési nehézségekre, a munkanélküliek számának növekedésére, szükségesnek tartja a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének továbbfejlesztését, összehangolását. a társadalompolitika egész rendszerével, a munkanélküli-ellátás átfogó rendszerének mielőbbi, 1989. január 1-jei bevezetését. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak a munkanélküli-segélyről kidolgozott, a sajtóban közzétett elgondolásairól a következő állásfoglalást alakította ki, amely- ről kéri a szakszervezeti tagság véleményét. 1. A korábban munkaviszonnyal rendelkezők ellátását már 1989-től biztosítási alapokra kell helyezni. Ez mértékeit, feltételeit tekintve (a megfelelő kereset meghatározásának kivételével) több pontosítással, és a szervezeti feltételek megteremtésével fő vonalaiban megfelelne az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal javaslatainak. Az ajánlott megoldások a finanszírozás konkrét megvalósításában térnek el: a SZOT elnöksége nem a foglalkoztatási alapból, hanem a társadalombiztosítási járulékokból elkülönítve javasolja fedezni a korábban munkaviszonyban állók ellátását. 2. Az átképzésben részt vevő munkanélkülieknek felemelt ellátást kell biztosítani. 3. A biztosítási rendszert már 1989-től egészítse ki szociális segélyezési rendszer, amely — mérlegelés alapján — kiegészítheti a munkanélküli-ellátás normál mértékeit, anyagi támogatást nyújthat az egyéves időtartam után, iiletve a biztosítási rendszerből kiszoruló munkát kereső más rétegeknek (pl. pályakezdők). 4. A bérminimumot szükséges 4000 forintra felemelni annak érdekében is, hogy a munkanélküliek minimális ellátása megközelíthesse a létminimumot. 5. Az 1989. évi kollektív szerződések kötésekor a munkavállalók és a munkáltatók állapodjanak meg végkielégítés fizetésében, annak mértékében és az érintettek körében is. Részletes indoklás (folytatás az 1. oldalról.) A Politikai Bizottság áttekintett több más, a párt- szervezetek tevékenységével összefüggő kérdést, és ajánlásokat fogadott el a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Az ülést követően a napirendek .előadói tájékoztatták a sajtó képviselőit. Az első napirendi pont előadója, Ra- dics Katalin, a KB tudományos. közoktatási és kulturális osztályának vezetője ismertette a testület elé került dokumentum főbb megállapításait és a körülötte kialakult véleményeket. A PB ezúttal is határo- zottan leszögezte: az egyes állampolgárok adott nemzetiséghez való tartozása kizárólag az egyén vállalásán, saját elhatározásán alapulhat. A Magyar Hírlap kérdésére válaszolva Radics Katalin megerősítette: a cigányság szervezetei maguk jelezték, hogy számot tartanak a nemzetiségi státusra, s ezt a szándékot tiszteletben kell tartani. A Magyar Rádió arról érA kormány stabilizációs munkaprogramjának az első évben várható gazdasági eredményeit tekintette át, s a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvénymódosítások tervezeteit vitatta meg az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága a Parlamentben — Géczj István elnökletével — tartott keddi ülésén. Szóbeli kiegészítőjében Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese hangsúlyozta: az elmúlt 15 esztendőben felhalmozódott adósságállomány az éves nemzeti jövedelem háromnegyed részét teszi ki. A kamatteher egy évben 60 milliárd forint, ez a lakossági fogyasztás 8—9 százalékával egyenlő. Mindezek miatt beszűkült a gazdaság mozgástere, hiszen a következő1 években is számolni kell ezekkel a terhekkel. A nehézségek enyhítésére a foglalkoztatási alapot a duplájára, az át- és továbbképzésre fordítható forrásokat a háromszorosára növelik. A lakáshelyzet javítását célozza a központi lakásalap létrehozása, ebből a befizető vállalatok saját dolgozóik számára 400 ezer forintot v.isszaigénvelhetnek. A lakáshiteleknél jövőre áttérnek a piaci szintű kamat alkalmazására, ezzel egy időben a megnövekedő terhek kompenzálására a gyermekes családoknál bevezetik a törlesztési támogatást. A lakossági fogyasztásban 1 százalékos csökkenésre lehet számítani 1989-ben. a (Folytatás az 1. oldalról.) megyei intézmények felépülte, felújítása, — de mindez nem jelenti azt, hogy a művelődésre való hajlamot is sikerült igazából felébresztenünk. Megoldásra vár — mondta az elnökhelyettes —, az igények ébrentartása, illetve újraélesztése, amelyet csak tartalmas intézményi programokkal érhe- tünk el. Ennek pedig — hangsúlyozta — előfeltétele, hogy a kultúra munkásai az eddiginél nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést kapjanak. A minőségi munka alapja ugyanis az, deklődött — miiként az Országgyűlés külügyi bizottságának egyik ülésén is már megfogalmazódott —, hogy a készülő törvénytervezet lehetőséget teremt-e azoknak, akik zsidóságukat nem vallásként, hanem nemzetiségként kívánják megélni. A tájékoztatási törvényjavaslat előkészítését megvitató második napirend előadója, Andics Jenő. a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője tájékoztatta az újságírókat — az őket ;s érintő — témáról. Ezzel kapcsolatban a Politikai Bizottság megfogalmazta azokat az elveket, amelyeket a Központi Bizottság és később a törvényalkotók figyelmébe ajánl. Ezek között említette, hogy az új, már 1989- ben életbe lépő tájékoztatási törvénynek átfogó állampolgári szabadságjogként kell szabályozni a szólás- és sajtószabadságot. Kifejezésre kell juttatnia a véleménynyilvánítás szabadságát, a tájékozódáshoz és a tájékoztatáshoz való államreáljövedelmek, illetve a reálbérek is mérséklődnek. Az árnövekedések részbeni ellensúlyozására 16 milliárd forint értékben terveznek szociálpolitikai intézkedéseket. A felszólalásokra válaszában Craveró Róbert kiemelte: várhatóan a gimnáziumot végzettek egy része nem tud majd elhelyezkedni. A megoldás az át- és a továbbképzés lehet, erre TOO1—800 millió forintot fordítanak jövőre. Békési László pénzügyminiszter-helyettes kifejtette: szembe kell nézni azzal a realitással, hogy a magyar gazdaság gondjai rövid távon megoldhatatlanok. Mivel a gazdaság jövedelemtermelő képessége nem nő, az egves jövedelemtulajdonosok — a költségvetés, a vállalatok és a lakosság — közötti elosztásban kell a kielégítő kompromisszumot megtalálni. A tér. vek szerint jövőre a családi pótlékot 300 forinttal növelik gyermekenként, a nyugdíjak összegét egységesen 400 forinttal emelik. Nincs gazdasági fejlődés drasztikus visszafejlesztés nélkül — mutatott rá a pénzügyminiszter-helyettes. A jövőre tervezett 25 milliárd forintos támogatáscsökkentés kikényszerítheti a szerkezetváltást. Ebből a lakosságot a fogyasztói ártámogatás mérséklése érinti: emelkedni fog az ivóvíz- és a csatornadíj, a helyi közlekedés, a vasúti személyszállítás, a háztartá. sj energia, illetve tej. és tejtermékek ára. A végleges áremelésekről decemberben dönt a parlament. hogyha javulnak életkörülményeik. A megnyitó után a tanácskozás résztvevői megvitatták a közművelődési és az iskolai könyvtárak ellátási rendszeréről szóló jelentést, amely egy közeljövőben tartandó miniszteri értekezletre készült. (A magyar könyvtárügy helyzetét és fejlesztésének feladatait ugyanis a közelmúltban átfogóan értékelte az MSZMP KB mellett működő agitációs és propagandabizottság és az Országgyűlés kulturális bizottsága.) A két testület megerősítette, hogy a könyvtárakat polgári jogot, s újra kell szabályozni az újságírók, fő- szerkesztők és információszolgáltatók felelősségét. A vitában hangsúlyosan felmerült: meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a gazdasági szervezetek automatikusan kötelezettek információszolgáltatásra. Üjra kell gondolni a sajtórendészeti és- helyreigazítási garanciális szabályokat is. Alapeivként szükséges érvényesíteni, hogy a sajtóban is mindent szabad, ami nem ütközik jogszabályba. Az új sajtótörvényben egyértelműen meg kell fogalmazni az újságírók jo" jogait. kötelezettségeit. Andics Jenő jelezte, hogy a legközelebbi parlamenti ülésen az államminiszter tá- jékozatást ad az új sajtó- törvény elveiről. Végezetül Thürmer Gyula bejelentette: döntés született arról, hogy a Központi Bizottság november 22-én ülésezik. Ezt megelőzőn 21- én ülést tart a Politikai Bizottság. Gorbacsov—Reagan— Bush találkozó Mihail Gorbacsov december elején részt vesz az ENSZ közgyűlésén, s ez alkalomból New Yorkban találkozik Ronald Reagannel, valamint George Bushsal, — jelentette hétfőn este az amerikai CBS-hálózat. A CBS nem sokkal később hivatalosan is megerősített információja szerint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke december 7—8- án vesz részt (és szólal fel) az ENSZ közgyűlésén, s e tartózkodása alkalmából találkozik ott a vezető amerikai politikusokkal. Nagy-Britanniába látogat a szovjet államelnök Mihail Gorbacsov szovjet államelnök elfogadta a brit kormány meghívását és felesége kíséretében december 12 és 14 között hivatalos látogatást tesz Nagy-Britan- niában — jelentette be hétfőn este Margaret Thatcher brit. kormányfő. Független palesztin állam Kedden hajnalban az algíri nemzetek palotájában kikiáltották a független palesztin államot. A szimbolikus lépést a palesztin nemzeti tanács egyöntetű akarattal tette meg 19. rendkívüli ülésszakán. a művelődés alapintézményeinek, a társadalom egyik legdemdkratikusabb intézménytípusának kell tekinteni. Azt mindkét testület kiemelte, hogy fejleszteni kell a könyvtárak együttműködését, az ezen alapuló ellátási rendszert, s mert a felesleges párhuzamosságok csak így szüntethetők meg, s így lehetséges a még mindig meglévő „fehér foltjainak” felszámolása. A tanácskozás ma folytatja munkáját, a könyvtárak gazdasági társasága a számítógépes program céljairól folytat megbeszélést. A magyar államnak valamennyi polgára számára biztosítani kell a megélhetést, alapvetően és elsősorban munkával, annak hiányában pedig más eszközökkel. A munkanél'küili-ellátást is e funkció egyik megnyilvánulásának kell tekintenünk. amelynek hatóköréből nem zárható ki senki azért, mert csak régebben - volt munkahelye, vagy most keresi első munkahelyét. A munkanélküli-ellátás rendszere A SZOT elnöksége — állásfoglalása kialakításakor — a munkanélküli-ellátás rendszerére vonatkozó hosszú távú elképzelésekből indult ki. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elgondolásai — bár hosszú távon állampolgárt joggá kívánja tenni a munka nélküli-segélyt, és biztosítási alapra helyezni — csak részben illeszthetők e hosszú távú elgondoláshoz. A javasolt rendszerben keverednek a biztosítási és a segélyezési elemek: valemeny- nyi korábban munkaviszonyban álló munkanélkülire kiterjed — és ennyiben valóban jelentős előrelépést jelentene a jelenlegihez képest —, keresetarányos ellátást biztosít, adóköteles, de a felső határt maximálni kívánja, a mértékben differenciál, és nem kíván elkülönült alapot létrehozni. Nem számol továbbá azokkal, akik nem férnek bele e rendszerbe, illetve ak:kinek a segélye nem éri el a létminimumot. A SZOT elnökségének az n véleménye, hogy az ellátás módjában hosszú távon is különbséget lehet és k*sll tenni annak megfelelően, hogy a munkanélkülinek volt-e korábban munkaviszonya. Ennek alapján gz ellátás különböze szintjeit kell kiépíteni: a munkanélkülibiztosítás, a munkanélküli- segély rendszerét és a szociális segély ezeken túlnyúló, a munkanélküli-ellátásokat adott esetben kiegészítő rendszerét. 1989. január 1- jétől — bár most jelzi a különböző formák egymáshoz kapcsolódását — még nem javasolja mindhárom forma megvalósítását, a munkanélküli-segély rendszerének bevezetését később tartja lehetségesnek. A munkanélküliség ugyanolyan kockázati tényező, mint az életkor növekedése, vagy az egészség megrendülése. Ezt a kockázatot mind" azoknál, akiknek munkaviszonya van. egy munkanél" küti-biztosítási rendszer enyhítené, amely meghatározott ideig — legalább egy évig — keresetarányos ellátást nyújtana. A munkanélküli-biztosítás — a biztosítási rendszer logikájának megfelelően — nem tenne különbséget az egyéb jövedelmek léte, vagy nemléte, illetve a munkahely elvesztésének oka szerint. A SZOT elnöksége szükségesnek tartja — a munkavállalók és a munkáltatók megállapodására ala- pozva. a kollektív szerződé" sekben rögzítve —> a vég" kielégítés intézményének bevezetését, első lépésben azok számára, akiknek munkaviszonyát a munkáltató szüntette meg. A munkanélküli-biztosítás rendszerét követné — a hosszú távú szakszervezeti elképzelések szerint — a munkanélküli-segély rendszere, amely állampolgári jogon illetné meg mindazokat, akiknek nincs biztosításuk, vagy lejárt, és meghatározott feltételekkel keresnek munkát, de nem találnak. A szociális segély a munkanélküli- és szociális ellátás határterülete, amely hosszú távon csak a rászorultsághoz kötődne, a foglalkoztatáshoz, elhelyezkedési szándékhoz nem. (A rászorultság is megállapítható normatív jellemzőkkel: családnagysággal, eltartottak számával, egy főre jutó jövedelemmel.) Szociális se- gély_ egészítené ki például a munkanélküli-biztosítási pénzt vagy -segélyt, ha annak mértéke nem érné el a létminimumot. A SZOT elnöksége javasolja a kormánynak, hogy első lépésben — készíttessen alternatív számításokat a munkaviszonyban állók munkanélküli-biztosítási rendszerére (pl. különböző — 75 illetve 70 százalékos — induló összegeket figyelembe véve), azok költségeire, és ezen alternatívákról döntsön a Minisztertanács vagy a parlament; — terjessze ki a szociális segélyezésre való jogosultságot munkaképesekre is abban az esetben, ha biztosítással nem rendelkező munkanélküliek megélhetése nem biztosított, és — igazolt szándékaik ellenére — nem találtak maguknak munkát. A SZOT elnöksége ebben a szakaszban lemond a munkanélküli- és a szociális segély elkülönítéséről, illetve a mupkanélkülise- gély-forma bevezetéséről, amelyet hosszú távon — a munkát vállalni kívánó, azt kereső és a passzívan segélyből élő emberek megkülönböztetésére — feltétlenül szükségesnek tart. Finanszírozása A SZOT elnöksége elfogadja, hogy a munkanélküliellátást költségvetésből fedezzék, de erre nem tartja elegendőnek és megfelelőnek a foglalkoztatási alapot, amelyből a foglalkoztatás többi eszközét is finanszírozzák. Javasolja, hogy összhangban a hosszú távú elképzelésekkel — a társadalombiztosítási járulékokból különítsék el a szükséges forrásokat (ez nem adhat okot a járulékok újabb felemelésére, tekintettel arra is, hogy a finanszírozás egyébként is a költségvetési kiadások terhére történnek), az előzőleg ajánlott alternatív számítások eredményeinek megfelelően. Ezen túl a kormány biztosítsa a szociális segélyezéshez szükséges alapokat azokból az összegekből, amelyekkel csökkenteni kívánja a gazdálkodó szervezetek támogatását. Feltételei Pontosan ki kell munkálni a megfelelő munkahely kritériumait, amelynek elfogadása a munkanélküliellátás folyósításának feltétele, meg kell határozni a képzettségi szint, átlag- kereset fogalmát, tartalmát. A SZOT elnöksége nem fogadja el azt a feltételt, mely szerint a munkanélküli-ellátás megtagadható attól, aki nem fogadja el a felajánlott, a munkanélkülipénz — idővel csökkenő — összegével azonos átlagkeresetet kínáló állást. A SZOT elnöksége javasolja a kormánynak, hogy a munkanélküliek ellátására vonatkozó elgondolásokat a Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal közös előterjesztésében tárgyalja. A kérdés jelentőségére való tekintettel indokoltnak tartaná a széles körű társadalmi vitát és a munkanélküli-ellátás rendszerének törvényszintű szabályozását. Egyetért azonban azzal, hogy a rendszer bevezetése sürgető, így támogatja azt 1989. január 1 -jével, ameny- nyiben lehetséges a jelenlegi elgondolások olyan átalakítása, amely figyelembe veszi a szakszervezetek javaslatait és a vita során felmerülő egyéb észrevételeket, a társadalombiztosítási, munkaügyi, az OTP- kölcsön átütemezésére vonatkozó szabályok megalkotása, a munkaügyi és szociális szervezetek felkészítése kérdéseit. ☆ A SZOT elnöksége kéri az iparági-ágazati szak- szervezeteket és a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsait, hogy a munkanél k ü 1 iseg él y - re nds zerről kialakult tervezetet, illetve előzetes állásfoglalást a tagság minél szélesebb körével vitassa meg, és december 10-ig tűzze vezető testületi ülés napirendjére. (MTI) Hz Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése Országos tanácskozás Salgótarjánban
