Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-14 / 246. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Pásztó környéki tanácsok „bankja" (3. oldaD Egy hét a rádióban és a tv-ben (4—5. oldal) Nyilatkozik a szövetségi kapitány _______ . ' J F el(ki) hívás! A szokatlan és kifejező cím — természetesen a hozzá tartozó tartalommal — széles körben beszédtéma Nóg- rádban. Bizonyára éppen azért, amit a röp- irat is sugall: több a puszta felhívásnál, megfogalmazóit a jelen követelményeinek való megfelelés igénye vezérelte. A módszer kissé szokatlan. A megyei KISZ- bizottság gyakorlatában sem mindennapos, hogy szórólapokkal és a megye legnagyobb hatókörű sajtóját igénybe véve lépjen a nyilvánosság elé. Vállalva a nézetek esetleges ütközését, sőt serkentve a vitát. Azt a vélemény- cserét, amely a tényekre alapoz és a jövőért szól. Az első vélemények szerint osztatlan egyetértés fogadta a kezdeményezést, hogy a KISZ nem szűk körű gyűléseken adja közre gondolatait. Az új hang megnyerő. még a középgeneráció is elismeréssel szól a tények tiszteletében fogant sarkos fogalmazásról. Ez ügyben, persze, vita is várható — de éppen ez a cél. S hogy a nézetekben nincs teljes azonosság, az már a nyilvánosság első óráiban is kiderült. Mi az, hogy „az ifjúsághoz is”? — kérdezik a Fel(ki)hívás! alcíméről. Kihez szólna a KISZ, ha nem a fiatalokhoz? Is. Igen, a fiatalokhoz is, mert sokkal többről van szó, mint egy réteg gondjairól, tennivalóiról. A legnagyobb vitát minden bizonnyal a röpirat váltja ki. Műfajából eredően nincs kommentár, tényekből és célokból építkező jelmondatokból áll. Helytelen lenne hát ezekből egyet-egyet kiragadni, s azt megerősíteni vagy letromfolni. A figyelmes és értő olvasónak egyébként is feltűnik, hogy a két dokumentum — a Fel(ki)hívás! és a programtervezet — végső soron egy. Legalábbis ami a tartalmat illeti. S amíg az egyik követelményeket fogalmaz, a másik kibont és magyaráz. Gyanítható, hogy nem marad majd el a dorgálás sem. Vérmérséklet kérdése, hogy ki miként viszonyul az itt- ott lehangoló tényköz- léshez; az azonosuló és megerősítő megnyilatkozások mellett bizonyára meg is róják a KISZ-t szókimondása miatt. A tények azonban makacs dolgok, s talán éppen itt helyénvaló idézni az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésének egyik felszólalóját: „Ha a tükör rosszat mutat, nem a tükröt kell összetörni.” Kelemen Gábor Árubemutatók, kiállítások, kóstolók Palóc szövetkezeti 'vásár Szécsényben A megszokottnál is nagyobb a sürgés-forgás Szé- csény központjában, a Palóc- Skála Áruházban és környékén. Már hagyomány, hogy — az 1979-től működő — áruház, valamint a Szécsé- nyi Egyesült Afész helyi szakboltjaiban minden esztendőben sor kerül a Palóc szövetkezeti vásárra. Az áfész fennállásának 25. évfordulója jegyében idén október 10—15. között bonyolítják le akciójukat a szécsényiek. A vásár első programjára már a múlt hét szombatján sor került: ekkor rendezték meg a nagy sikert aratott műsoros divatbemutatót a helyi művelődési központban. Hétfőtől nagyüzem van a Palóc-Skála Áruházban és a többi áfészes szaküzletben. A bútorboltban engedményes áruk és kiállítás várja az érdeklődőket. A kistermelők boltjában mezőgazdasági kisgép- és termékbemutatót tekinthetnek meg a látogatók, s vehetik meg a kiválasztott árukat. A legnagyobb forgalom és a legnagyobb választék — mi sem természetesebb — a Skálában van. Árengedményes ruházati és lakástextilvásár bő kínálatából választhatnak a vásárlók. A műszaki osztályon a rádió- és televízió-csereakció a „csalogató” a sok-sok árengedményes cikkhez. Az engedményes vásárok mellett nem hiányoznak a különböző termékbemutatók és kóstolók sem. A partner nagykereskedelmi vállalatok élelmiszer-ipari termékei mindennap megtekinthetők. Volt cukrászsütemény- és tejipari bemutató és kóstoló, ma pedig a Márka üdítőitalcsalád mutatkozik be a nagyközönség előtt. A Palóc szövetkezeti vásár utolsó napján, szombaton délelőtt a Skála-áruház mögött megrendezik a bolhapiacot. ahol lehetőség kínálkozik használt cikkek vételére és eladására. Mindazok, akik a V rásár ideje alatt ötszáz fc >rint, vagy annál nagyobb é' rtékű árut vásároltak, nyerer nény- jegyeket kaptak. Ugya ncsak szombaton, a Palóc-ái uház- ban rendezik meg a sorsolást, melyen fődíjként egy MZ 125 cm3-es kerékp tár talál gazdára, valamint kisorsolnak egy Junoszty televíziót és egy asztali rí idiót is. Az első felmérései' c szerint egyébként a vásárba bevont hatmillió-százötven- ezer forint nagyságú engedményes árualap termékeiből a legkelendőbbek a flanell- ingek, az ágyneműk, a porszívók, a színes televíziók, a tűzhelyek és a kályhák- voltak. A korábbi hetek for-,' galmához képest jelentősen nőtt az áruház és a szaküzletek bevétele is. (vaskor) Csőd szélén a s zolgáltatás JA H1ÍDSZ központi uezi etöséginek ülése A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége csütörtökön ülést tartott, amelyen a tanácsi ipari vállalatok helyzetét vitatta meg. Mint elmondták, e terület a kevésbé automatizálható, zömében kézierőt igénylő szakmákat öleli fel, s a vállalatok eredményeit alapvetően a munkaerő-ellátottság befolyásolja. A vitában többen kifejtették, hogy nehezíti a tanácsi ipari vállalatok helyzetét az anyag- és alkatrész- ellátás egyre romló színvonala. A szolgáltatást végző tanácsi vállalatok helyzete még a többinél is ellentmondásosabb — mondták e terület képviselői. Az állami támogatások megszüntetésével az utóbbi egy évben a szolgáltatásc к árai jelentősen emelkedtf ;k, a mosás ára például : megduplázódott. A lakossá) > igénye jelentősen csők) cent, így mostanra a szí jlgáltatások jövedelmezősége minimális, és az adózás utá. n a gazdálkodóknál maradó > alapok általában a műsza ki színvonal szintentartására is kevésnek bizonyulnak. A vállalatok ezért a szolgált atásnál jövedelmezőbb . árutermelésre csoportosítják át kapacitásaikat, ám ezí 'el megszűnik alapfunkciójuk, •. Ezzel kapcsolatban szól" iák arról is, hogy a terve ;Zett egységes vállalkozási r íyereségadó bevezetésével v árhatóam a szolgáltatások jövedelmezősége tovább csökken majd, s így a fejlesztési források teljesen megszűnnek. Ez pedig rövid időn belül súlyos mennyiségi és minőségi zavarokat okozhat — különösen vidéken — a szolgáltatásokban. Szóltak arról is, hogy ilyen ellentmondásos helyzetben különösen nagy az igény a tagság körében az erőteljesebb szakszervezeti érdekképviselet iránt. Mind sürgetőbb azonban, a szakmai érdekeket jobban kifejező, önállóbb szakmai szövetség kialakítása. A tagság elengedhetetlennek tartja a bérreform megvalósítását, ám attól elsősorban a munkát elismerő béremelést vár. (MTI) fi niograd megyei partbizottság ülése I I Ma Salgótarjánban ülést tart az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága. A tanácskozáson tájékoztató hangzik el, a Központi Bizottság 1988. szeptember 27-i üléséről, valamint az ezzel összefüggő megyei tennivalókról. Ezt követően a testület személyi kérdésekben dönt. Sor kerül a pártbizottság gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárának megválasztására, valamint a pártbizottság kiegészítésére, megújítására. „Fél órára sem szabad leállni!” Minisztériumi szemle a Nógrád Volánnál Klézl Róbert miniszterhelyettest bízta meg a közlekedési tárca irányítója, hogy az ötévenként esedékes felügyeleti ellenőrzést folytassa le a Nógrád Volánnál. Csütörtökön, a Salgótarjánban megtartott értékelésén a miniszterhelyettes hangsúlyozta: „A kor szellemének megfelelően ezek a szemlék nem utasítás jellegűek, hanem stratégiai helyzetértékelésnek foghatók fel.” Majd hozzátette, hogy egyben sor került a vállalat igazgatója tevékenységének minősítésére is. A Nógrád Volán központjában megtartott munkamegbeszélésen jelen voltak a megye és a város párt- és állami vezetői, képviselői, valamint a vállalat első számú irányítói. Az elmúlt öt év gazdasági fejlődéséről, a Nógrád Volán közüzemi tevékenységéről Huszák Artúr igazgató szólt. Kiemelte, hogy a személy- szállítás elsősorban gazdasági, másodsorban politikai kérdés a kollektíva számára. A helyijárati kategóriában legnagyobb feladatuk a salgótarjáni tömegközlekedés átszervezése volt, s az ma is, amíg a rendszer a korábbi állapot csiszoltságát el nem éri. A távolsági buszjáratok szervezése sajátos gondokat jelent; ezen a területen a minőségi feladatok szinten tartását tűzték ki céluL Bonyolultabb a helyzet az áruszállításban, hiszen a versenyhelyzet a szakmában itt éleződött ki igazán. A Nógrád Volán jó üzletpolitikája is hozzájárult ahhoz, hogy ma a Volán-vállalatok között is előkelő helyen jegyzik a helyiek tevékenységét. A több lábon állás azonban újabb tartalékokat rejteget, s ezeket szeretnék is kiaknázni. Emellett több mint 20 millió forintot fektettek a stabilitást megteremtő vállalkozásokba. Huszák Artúr önkritikusan megállapította, hogy a szervezeti felépítésben még akad átalakítani való, igazodva a piac elvárásaihoz. Ebben új lehetőségeket hordoz á társasági törvény megjelenése. Zárószavaiból kitűnt, hogy a bérklubtagság adta viszonylag magas bérfejlesztés ellenére is számottevőek a létszámgondjaik. C. Becker Judit, Salgótarján Város Tanácsának elnöke, a helyijárati átszervezés kapcsán megemlítette, hogy igazán nagy feszültség nem alakult ki; ami a jó előkészítésnek köszönhető, de természetesen elvárja, hogy a vállalat rugalmasan reagáljon a lakossági igényekre. Balázs Miklós, a megyei pártbizottság osztály- vezetője megfelelőnek ítélte a vállalt szerep megvalósítását. Az alapellátás színvonalát megőrizte a vállalat, s az új igényekben is részt vállalt. Kiemelte, hogy a Nógrád Volán toleranciája is szükséges volt ahhoz, hogy a szénbányák újabb lehetőséget kapjanak a bizonyításra, a szanálás után. Hangoztatta, hogy a gazdálkodás mellett nem elhanyagolható a lakosság kiszolgálásán keresztül ható hangulati elem sem. Szomszéd József, a megyei tanács osztályvezetője — a salgótarjáni helyijáratokról szólva — elmondta; nem az a cél, hogy minden jelzésre menetrendet módosítsanak, hiszen amíg bejáró- dik a rendszer, időre van szükség. Jelezte, hogy kis kapacitású autóbuszok beszerzésére nőtt az igény, s ez országos gond. Garami Kálmán, a Volán vállalatok vezérigazgatója, a nemzetközi árufuvarozásban érzékelhető feszültségekre, a (Folytatás a 2. oldalon.) Finn Erdély-társaság alakult Finnországban a héten megalakult a finn Erdély- társaság. Elnöke Reima T. A. Luoto író, akit hazájában magyar szakértőként ismernek. Alelnöke Osimo Lam- pinen történész lett. Az eseményről az Erdély-társaság tájékoztatta csütörtökön telexen a Magyar Távirati Irodát. A Szervezet Helsinkiben megtartott első rendezvényén a résztvevők kifejezésre juttatták aggodalmukat az erdélyi eseményekkel kapcsolatban. A sajtó, a rádió és a televízió sok hírt közölt Romániáról, de további adatok szükségesek az erdélyi helyzet pontosabb megismerésére — mutattak rá. Elmondták: a társaság kész arra, hogy Finnországban és a környező országokban pénzgyűjtést kezdeményezzen a Romániából Magyarországra érkező menekültek megsegítésére. Csütörtökön Budapestre utazik Reima T. A. Luoto, a társaság elnöke, hogy pontosabb tájékoztatást kapjon a kérdéskörrel kapcsolatban — olvasható a telexüzenetben. Vásári hangulat a Skála t lőtt. Közel 800 ezer forir t az árengedmény. *
