Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-31 / 260. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 260. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. OKTÓBER 31., HÉTFŐ Bizalomerősítő lépés (3. oldal) Á megújulás sodrában (3. oldal) Vállalkozó vizslásiak (5. oldal) Mielőbbi döntést a nógrádi vállalat helyzetének végleges rendezésére! Iparági bányászkonferencia Az MSZMP Politikai Főiskoláján, szombaton iparági bányászkonferenciát rendezett в Bányaipari Dolgozók Szakszervezete. A tanácskozáson mintegy 280 küldött: szb-titkárok, főbizalmiak, gazdasági, párt- és KISZ-szervezeti vezetők tekintették át az iparági szakszervezetnek a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáját és a mozgalom megújításának feladatait. Megjelent a tanácskozáson Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, továbbá részt vett a vitában Pet- rovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára is. Kovács László, a szak- szervezet főtitkára összegezte az utóbbi majdnem három évben végzett munka tapasztalatait és a feliadatokat. Egyebek között kifejtette, hogy az életkörülmények rosszabbodásával! ösz- szefüggésben, a tagság az eddiginél határozottabb érdekvédelmet és érdekképviseletet követéi. Azt kérik továbbá, hogy a mozgalmi munkában a szakszervezet erősítse a demokratikus elemeket és így juttassa jobban kifejezésre a részérdekek védelmét is. Véleményük szerint a szakszervezet nem mondhat le a termelés támogatásáról sem. mert érdekvédelem az is, ha mozgalmi eszközökkel segítséget nyújtanak a nagyobb anyagi alap megteremtéséhez és annak elosztásához. Ezért szorgalmazza a szakszervezet jelenleg is a .szénbányászait alapos és önkritikus vizsgálatát, mert az utóbbi években hozott számos kormány- és tárcaszintű határozat ellenére sem sikerült a meglevő feszültségek feloldása. A tisztánlátást akadályozzák egyebek között az eocén- és a liászprogoram, valamint az erőmű-rekonstrukció körül kialakult problémák, bizonytalanságok; a ’80-as évek elejétől 1986-ig kierőszakolt széntermelési ■rab 1 ógazd á Ik od ás köve t kéz - lében felborult a bányaművelési egyensúly. Nincs olyan elfogadott és jól megalapozott komplex energetikai program sem, amelynek alapján az iparágat ki lehetne vezetni a gondok erdejéből. A mecseki István-aknai sztrájkot is elsősorban a szénbányászat általános problémái miatti elkeseredés robbantotta ki,, s a hűségjutalom reálértékének csökkenése csak az az utolsó csepp volt, amelytől kicsordult a pohár. A Mecseki Szénbányák szanálásával kialakult bizonytalanságot és feszültséget növelték olyan általános gondok is, mint a bányászok kiemelt bérezésének megszűnése, továbbá a túlórázás és a bérpótlékokat érintő nagy adóterhek. A szakszervezet elnöksége jogosnak ítélte a gazdasági követelések e végső eszközének, a sztrájknak az alkalmazását, mert a megelőző jelzések, kérések válasz nélkül maradtak. A testület ugyanakkor elismerte, hogy a hűségjutalom ügyében keletkezett feszültségeket a vállalat vezetőinek kellett volna levezetni, megoldani. A tagság többségi véleménye az, hogy törvény rögzítse a sztrájkjogot, s a munkabeszüntetés meghirdetésére és megszervezésére a szakszervezet legyen jogosult. A konferencia vitája is — amelyben húszán szólaltak fel — megerősítette: a bányászok úgy érzik, hogy problémáikra eddig csak tüneti kezelést kaptak., s a végső rendezés még elmaradt. Ezért is sürgetik, hogy jól megalapozott komplex energiaprogramban határozzák meg a bányászat helyzetét és rendezzék a dolgozók alapvető gondjait, tehát egy ilyen ésszerű reformot támogatnak. A konferencia résztvevői a szak- szervezeti mozgalom megújulására ajánlásokat dolgoztak ki, amelyeket majd a szakszervezetek országos értekezlete elé terjesztenek. Egyebek között azt szorgalmazzák: a magyar szakszervezeti mozgalom hozzon nyilvánosságra olyan állásfoglalást, amelyben kifejezésre juttatja, hogy nem ért egyet a bérből és fizetésből élők életszínvonalának további csökkentésével. Az ajánlásokban rögzítették azt is, hogy a bányászszakszer- v ez et elfogadhatatlannak tartja a munkanélküliséget és ennek még gondolatát is kategorikusan elutasítja. A bérreform vitájában azt az elvet képviseli, hogy a munkabér — mint a munkaerő ára — foglalja magában a munkaerő újratermeléséhez szükséges költségek teljes fedezetét. Ugyanakkor elutasítja a bányaipari veszélyességi pótlékok megadóztatását, mert ezek a pótlékok nem a végzett munkát és teljesítményt, hanem a veszélyes munkakörülményeket ismerik el. A konferencia résztvevői a bány.ás zszákszer vezet legközelebbi kongresszusáig tartó idiősziakra akcióprogramban határozták meg a feladatokat. Többek között sürgetik, hogy mielőbb döntés szülessen a szanált tatabányai, nógrádi és mecseki vállalat helyzetének végleges rendezésére, a dolgozók gazdaságos továbbfoglalkoztatására. Megállapítja a program azt is, hogy bár a munkavédelem állami irányítás állá került, a szak- szervezet továbbra is alapvető érdekvédelmi feladatának tartja, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítson a balesetmentes munka feltételeinek megteremtésére. Az iparági tanácskozás végül külön állásfoglalásban szögezte le, hogy a szakszervezet — a kormányzati elképzelésekkel szemben — továbbra is. szükségesnek tartja a vállalati kollektív szerződések megkötését. Ezen kívül javaslatot fogadtak el arról, hogy a szakszervezeti szolidaritási alapból egymillió forintot juttatnak az Erdélyből hazánkba ’ települt és a bányászatban foglalkoztatott dolgozóknak. (MTI) Megalakult a Nyilvánosság Klub Pénzügyi liatalok szakmai tábora A forint konvertibilissá tételének lehetőségeiről beszélt Villányi Miklós pénzügyminiszter a pénzügyi fiatalok háromnapos szakmai táborának vasárnap Badacsonytomajon megtartott záróülésén. Nem csodatervről van szó — hangoztatta a miniszter —, az elképzelések megvalósítása többéves folyamatot Igényel, de feltehetően sokat lendít a gazdaság belső rend- teremtésében. Hatékony piacgazdálkodásra, a verseny felélesztésére van szükség, amely elősegítheti gazdasági gondjaink enyhítését. A nyilvánosság intézményeinek megújítását, a szólás- és sajtószabadság érvényesülésének elősegítését tűzte ki céljául a Nyilvánosság Klub országos egyesület, amely szombaton alakult meg. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott alakuló közgyűlés résztvevői — a nyomtatott és elektronikus sajtó munkatársai, társadalomtudósok, írók, — megvitatták, majd elfogadták az egyesület alapszabály-tervezetét, s a fő célkitűzéseket tartalmazó alapítólevelet. Ebben a többi között hangsúlyozzák: a klub küzd azért, hogy a társadalmi élet minden területén érvényesüljön a véleménynyilvánítás, a bírálat, az alternatív elképzelések és programok előterjesztésének és népszerűsítésének joga, s hogy maradéktalanul megvalósuljon a vitaszabadság. A közgyűlésen felolvasták azt a köszöntőlevelet, amit a Nyilvánosság Klub Egyesület felügyeletét vállaló Pozsgay Imre áUamminisz- ter intézett a résztvevőkhöz. A megalakult egyesület 9 tagú vezetőséget választott. Befejeződött a VSZ ktilügymiaiszten bizottságának ülése Szombaton délelőtt befejezte munkáját Budapesten a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülése. A kétnapos eszmecseréről közleményt hoztak nyilvánosságra: A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága, 1988. október 28—29-én Budapesten tartotta meg soros ülését. Az ülésen részt vett Pe- tar Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Jaromir Johanes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Tadeusz Olechowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkomyi Péter, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere és Eduard Se- vairdnadze, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A miniszterek áttekintették az európai és a világ» helyzet alakulását. Megállapították, hogy ma is időszerűek a politikai tanácskozó testület ez évi varsói ülésén a nemzetközi helyzetről és annak perspektíváiról elhangzott értékelések. A Varsói Szerződés tagállamai a jövőben is minden tőlük telhetőt elkövetnek azért, hogy tényleges fordulat következzen be a vrlágpol'iti - kában a béke megszilárdítása, a leszerelés — mindenek(Folytatás a 2. oldalon.) Megyei akti на értekezletet tartott az MHSZ Különös figyelemmel ax ifjúság nevelésére Megyei aktívaértekezletre gyűltek össze szombaton Salgótarjánban az MSZMP oktatási igazgatóságának épületében a Magyar Honvédelmi Szövetség Nógrád megyei tisztségviselői, a honvédelmi klubok, szakosztályok képviselői és a társadalmi aktívák. Az elnökségben jelen volt Úszta Gyula nyugállományú altábornagy, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke, az MHSZ országos vezetőségének tagja és Tringer Gyula ezredes, az MHSZ főtitkár- helyettese. Az elmúlt időszak munkájáról Szakmár Rezső alezredes, az MHSZ megyei titkára számolt be az értekezleten. Elmondta, hogy a szövetség tevékenysége átfogja az egész megyét s nincs olyan község, ahol ne működne MHSZ-klub vagy szakosztály, s az általános iskolákban, középfokú tanintézetekben is sorra alakulnak meg a honvédelmi klubok; jelenleg Nógrádban 118 klub dolgozik. Mind a megyei, mind a területi vezetőségek, sőt a klubok is sajátos honvédelmi feladataik végrehajtásán túl szervezésben, mozgósításban és részvételben is mind többször csatlakoznak más szervek — például béketanács, népfront, szolidaritási bizottság — kezdeményezéseihez, tömegakcióihoz. A nevelő munkában a szövetség legfontosabb feladata a sorkötelesek honvédelmi oktatása, a katonai életre való felkészítés, míg szakhonvédelmi ismeretszerzés a gépjármű-, a rádió- és a modellezőszakágban folyik az MHSZ megyei szervezeténél. Szép hagyományai vannak a megyében a tömegversenyeknek s a minőségi sportnak egyaránt — hangsúlyozta beszámolójában Szakmár Rezső —, évente mintegy hetvenezren versenyeznek a hatfordulós Hdnvédelmi Kupa lövészversenyen. A minőségi eredményeket pedig az is jelzi, hogy a diáksportkörök versenyében a salgótarjáni Gagarin iskola csapata országos bajnokságot nyert. Hazai és nemzetközi sikereket értek el a nógrádiak modellezésben és rádiózásban. (Folytatás a 2. oldalon.) A csizmák talpát szigorú előírások szerint ragasztják. A termékek minőségét Mile Lászlóné ellenőrzi. Női csizmák belföldre Az év második felében a salgótarjáni Salgó Cipőipari Szövetkezetben negyvenkilencezer pár női csizmát készítenek hazai értékesítésre. A divatos lábbelikből nyolcféle modellt gyártanak, ezek még az idén kaphatók lesznek az, üzletekben.. Bába Györgyné és Bata Józsefné a talpbélést rakja a lábbelikbe. képek: Rigó Tibor
