Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-25 / 255. szám
1988. OKTÓBER 25., KEDD NOGRAD A Nógrádi Szénbányák szanálását közvetlenül az idézte elő, hogy a kollektíva a múlt esztendőt 251 millió forint veszteséggel és 167 millió forint érdekeltségi alaphiánnyal zárta, s fizetésképtelenné vált. Miután a vállalat és legfőbb hitelezői között az egyeztetés sikertelen maradt, a pénzügyminiszter kénytelen volt elrendelni az eljárás lefolytatását.. Helybeli szakemberek lép- ten-nyomon hangoztatják: az állami támogatás csaknem felére csökkentése az oka a jelenlegi súlyos helyzetnek. Nem vitás, ameny- nyiben a vállalat tavaly is megkapta volna a szokásos dotációt, jóval kedvezőbben alakul a mérlege. Ugyanakkor az a külső vélemény is igaz: ha a nógrádi szénbányászok teljesítették volna a múlt évi tervüket, nem kerül sor a szanálásra. Egy szó, mint száz: a munkásgárda nem tudott megfelelni a magasabb gazdasági követelményeknek. Azt okvetlenül látni kell: a fizetésképtelenség bejelentése egy bő tíz éve tartó fo- л lyamat betetőzése. Mivel előző cikkünkben mar rámutattunk a visszaesés külső okaira, megpróbáljuk ösz- szegezni: miért felelős a vállalat? Nos, „színes” a paletta... Induljunk ki abból a külső tényezőből, hogy a kollektíva mindig megkapta a széntermelés veszteségét ellensúlyozó dotációt, semmi nem szorította rá a gazdálkodás ésszerűsítésére. Ebben a kényelmes állapotban csak arra kellett ügyelni, hogy a ráfizetés alatta maradjon a támogatásnak. Mivel tavaly a dotáció foltja nem fedte le a gazdálkodásban keletkezett lyukat, egyszeriben elővillant a meztelen valóság. — A „nullszaldós vállalati eredmény” koncepciójának többéves gyakorlata felborult, s felszínre engedte a lappangó tendenciákat — mondja Vadász Endre szanálóbiztos. A vállalat vezetőinek természetszerűen más az álláspontjuk. Szerintük igenis gondot fordítottak a gazdálkodásra, a költségek mérséklésére, hiszen az előre megállapított dotációval kellett veszteségmentesen kitermelni az előirányzott szénmennyiséget. Ezzel szemben egyre kevesebb pénz jutott a vállalatnak fejlesztésre. Az eszközállomány iís azért olyan magas, mert pénzügyi okok miatt nem tudtak selejtezni. Az elavult gépi berendezéseket sűrűn kell javítani, s az aknák azért kénytelenek megtartani a sok ócskaságot, mert újakra nem telik. Mitagadás, van benne igazság. Ám az is megcáfolhatatlan, hogy a meglévő gépeket sem használják ki megfelelően. Ez is oka a fronti és a vágathajtási teljesítmények tervhez viszonyított elmaradásának. A múlt évben a korábbi esztendőhöz képest 30 százalékkal csökkent a széntermelés. s a fejtések előkészítésében egyenesen tragikus helyzet alakult ki. Egyszerűen nincs olyan feltárt szénmező, ahol új frontot lehetne indítani. Különösen Kányáson bomlott meg erőteljesen a bányaművelés egyensúlya. Holott itt azért is időben kellene kihajtani a vágatokat, hogy elvégezhessék a szükséges elővíztelenítését. Különben „elszerencsétlene- dik” a termelés... Növékvő eszközállomány, csökkenő termelés, s a végeredmény: a vállalatnál az egy tonnára jutó fel nem osztott költség kétszerese az iparági átlagnak. A túlságosan magas készletszint fenntartása csak tovább tetézi a anyagi terheket, mivel tavaly a forgóeszközöknek csak a 22 százalékát finanszírozta saját forrásból „A biztonságos jövő alapját képező kutatási, feltárási tevékenység nem megnyugtató. . . Lemaradás mutatkozik a kiszolgáló munkafolyamatok gépesítésében. . . A javító tmk-bázis technikai felszereltsége elmarad a követelményektől. . . A szénen kívüli tevékenység fejlesztésében nincs érdemi előrelépés. . . Nincs megfelelő előrelépés az üzem- és munkaszervezésben. . . A vállalat párt- és gazdaságvezetése esetenként nem eléggé konkrétan fogalmazza meg a hatékony gazdálkodást, a termelést szolgáló célkitűzéseket. . . A dolgozók tájékoztatása nem mindig kellően gyors és megfelelő. . . A vezetés, a közép- vezetés káderutánpótlásának biztosítása nem megfelelő. . (A megyei párt vb. 1978. április 5-i állásfoglalásából.) a bánya, a többire hitelt kellett felvennie. Az aknáknál a kitermelt szén minőségével is komoly gondok vannak. Ebből következően a reméltnél kisebb az árbevétel. Pedig a nógrádi szénbányászkodás egyrészt úgy válhatna gazdaságosabbá, ha emelkedne a drágábban eladható lakossági szén termelésének aránya. A másik járható út: növeinij a szénen kívüli tevékenység árbevételét és nyereségét. — Pártbizottságunk az utóbbi tíz évben több alkalommal hozott ilyen határozatot. A végrehajtás mindmáig várat magára — jelenti ki Balázs Miklós, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A Nógrádi Szénbányák évi mintegy 1,5 milliárd forint árbevétele nagyjából fele részben származik szénértékesítésből és ipari termelésből. Utóbbival szemben egyértelműen az a követelmény, hogy nyereséget hozzon, mérsékelje a szénbá- nyászkodás veszteségét. A szénen kívüli tevékenység árbevételének növekedése viszont megtorpant, s a kívánatos évi százmilliós eredménytől is jócskán elmarad. Az ok: nem sikerült megfelelő húzóágazatot kialakítani, nem eléggé piac- orientált a termelés. A vállalat úgy akarta növelni a lakossági szén arányát, hogy felfuttatja Ká- nyás bányászkodását és mosómű üzembe helyezésével javítja a minőséget. Nos, megépült a szénmosó, ámbár nem sok köszönet van benne. a kányásj bánya re- kontstrukciója azonban immár két évet késik. — Meggyőződésem, időben léptünk a szerkezetváltás érdekében. De elkeli ismernem, nem egészen találtuk meg az elképzelések megvalósításához elengedhetetlen politikai eszközöket — gyakorol önkritikát Mákos Nándor, a vállalat pártbizottságának volt titkára. A kányási lejtősakna kihajtása geológiai okok miatt csúszott. A váratlan eseményekre minden bizonynyal jobban felkészülhettek volna a szakemberek, ha fúrólyukakkal alaposabban megkutatják a föld mélyét. A program csúszása miatt elmaradt a termelés várt felfutása, sőt kevesebb szenet ad jelenleg a bánya, mint korábban, A szállítási útvonal nem rövidült, maradtak a tetemes fuvarozási költségek. A szénmosónál az örökös meghibásodás okoz gondot. A darabos szenet a meddőtől elválasztó technológiai berendezések kifogástalanul működnek, a tíz milliméter alatti frakcióhoz tartozó egyik-másik gép viszont rendre felmondja a szolgálatot. Az ebbe a tartományba tartozó szén mosásától azonban nem szabad elállni, mert ez adja a kányási széntermelés egyharmadát. — Mi azért vagyunk hibásak, mert megbíztunk a szakcégben. Mentségünkre szolgáljon, nem volt ez irányú tapasztalatunk — magyarázza Kazinczi András vezérigazgató-helyettes. További változtatásokkal és persze, többletkiadásokkal vélhetően biztonságosabbá tehető majd a szénmosó üzemelése. Ám az addig keletkező termelésikiesés és az ebből származó árbevétel elmaradása viszont érzékenyen érinti majd a vállalat pénztárcáját. Ha jól betekintünk a kulisszák mögé, rá kell döbbennünk: kevés sikeres kezdeményezést könyvelhetett el az utóbbi időben a Nógrádi Szénbányák. Ez óhatatlanul felveti a vezetők felelősségét. Igaz, az irányító posztokon lévők is többségben vagy fiatalok, vagy nyugdíj, előtt állók. Éppen azok a 40 év körüliek hiányoznak, akik már kellő tapasztalattal bírnak és még akarnak is produkálni. Mindent egybevetve: az oda nem való vezetők nem kevés kárt .okoznak a vállalatnak. — Nem került volna ide az üzem, a vállalat, ha a vezetők következetesebben és határozottabban fellépnek a munkaszervezés javítása, a munkafegyelem erősítése érdekében — teszi szóvá Szálai Gyula, kányási 36*os front szakvezetője. — Rög- tönzünk, mert hiányzanak baj esetére a többaltematí- vás termelési tervek. De mi, egyszerű dolgozók sem csipkedjük magunkat eléggé. Egyeseket elnézve, eszembe jut: mintha saját zsebük ellenségei volnának... (Folytatjuk!) Kolaj László A végrehajtó bizottság ülésének napirendjén Nyilvánosságot — a nyilvánosságnak! A pártnyilvánosság helyzetét és fejlesztésének feladatait tűzi napirendre mai ülésén az MSZMP Nóg- rád Megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága. A testület elé kerülő írásos és szóbeli előterjesztések széles körű pártvita alapján készültek el: a mintegy 50 helyszínen megtartott fórumon több mint félezren vettek részt, mondtak véleményt, javaslatot. Alábbi összeállításunkban a vitákon elhangzott főbb gondolatokból adunk közre néhányat. „A megye párttagsága az elmúlt időszakban lezajlott vitákon — az országos pártértekezlet állásfoglalásával, a politikai intézményrendszer reformjával szoros ösz- szefüggésben — kifejezésre juttatta igényét a pártmunka nyilvánosságának fejlesztésére, a gyorsabb, pontosabb. rendszeresebb tájékoztatásra. A párttagok kifogásolták, hogy nincsenek megfelelően bevonva a párt- testületek döntéseinek kialakításába, nem érzik elég demokratikusnak az előmunkálatokat. Többet akarnak tudni a testületi vitákról, a felvetett javaslatok sorsáról, közvetlenebbül akarnak tájékozódni a különböző szintű döntésekről, hogy azokat meggyőzően tudják képviselni.” (A végrehajtó bizottság előterjesztéséből) „Új alapokra kell helyezni a nyilvánosságot, társadalmi méretekben már van változás, ezt a városi és a megyei testületeknél is jobban kellene érzékelni.” (Megyei kórház) „Néhányan nem értették, miért indokolt a párton belüli ríyilvárióáságról 'Külön is beszélni, s miért nemcsak a társadalmiról? A vita többször át is csúszott a szélesebb, társadalmi értelmezésre. Véleménykülönbség volt abban: a (párton belüli) nyilvánosságinak minden ügyre és teljes mélységre kell-e vonatkoznia, vagy lehetnek, illetve legyenek korlátái?” (BRG, Salgótarján) „Az elhallgatás nélküli tájékoztatás még nem demokrácia, de feltétele annak, — elsősorban a döntés- előkészítéseket kell komolyan venni; csak érdemi vitákban jöhet létre közmegegyezés; hatékony végrehajtás és ellenőrzés.” (Megyei tanács, művelődési osztály) „Olyan aggodalmuknak is hangot adtak, hogy a politikai kultúránk jelenlegi helyzete, de méginkább a gazdasági problémák nem kedveznek a nyilvánosságban rejlő demokratikus lehetőségek kihasználásának... Inkább gyengíti, mint erősíti a politikai hatalmat.” (Karancslapujtő) „A megyei szintű döntésre érett kérdésekről, elképzelésekről, várható intézkedésekről írásban kellene tájékoztatni és idejében a pártbizottságokat. Törekedni kellene arra, hogy ezt az információt az alap- szervezetekhez minél közelebb lévő ’ pártbizottságok kapják meg.” (Nógrádi Szénbányák) „Egyetértés alakult ki abban, hogy elemi erővel tört fel a nyilvánosság iránti igény. A nyilvánosság azonban veszélyes, ha ez egyoldalú.” (SZMT pártcsoportja) „A tömegtájékoztatással kapcsolatban elmondták, hogy bizonyos eseményekről nagyon egyoldalú a tájékoztatás, főleg a negatívumokat emelik ki. A propagandisták sok esetben kellően nem felkészültek, nem tudják, hogy mit mondjanak az embereknél?.” (Kisterenye) „A pártmunka nyilvánosságának, a nyílt, őszinte beszédnek a hiánya kedvezőtlenül hatott a pártdemokráciára, a tömegkapcsolatök alakulására, elszürkültté tette az alapszervezeti életet. Kevés információjuk van a választott testületek munkájáról, a döntéseket utólag ismerik meg, az előkészítésbe és ellenőrzésbe érdemben nem kapcsolódhatnak be.” (Pásztó, Kun Béla Általános Iskola) „A tagság vélemény- nyilvánítását követően minden esetben fontosnak tartják, hogy kapjanak visszajelzést.” (Romhány, ÉKGY) „Különösen erős kritika érte a megyei dolgokról a tájékoztatást. Az a néhány interjú, mely megjelenik a NÓGRÁD-ban, nem tudja megoldani a párttagok, de a közvélemény tájékoztatását sem.' Szinte a megyei feladatokról semmit nem tudnak. Felvetették valami szervezett tájékoztatás megvalósítását.” (Nagybátonyi gépüzem) „Az előzetes beszélgetéseken erőteljes igény merült fel a megyei pártbizottság alapszervezeti tájékoztatójának megjelentetése iránt. Az osztályok által szerkesztett kiadvány ismertetné a testület döntéseit, az aktuális információkat, feladatokat, választ adna a párttagokat foglalkoztató helyi kérdésekre.” (A végrehajtó bizottság előterjesztéséből) ,Az alapszervezeti tájékoztató megjelentetését fölöslegesnek tartjuk... Költséges, időigényes, körülményes lenne a terítés... van megyei pántlap!” (Oktatási igazgatóság) „Feltétlenül gyakoribbá és élénkebbé kell tenni a legfontosabb és időszerű kérdések nyílt fórumokon’ való megvitatását és tisztázását. Mit és miként képviseljenek a. párttagok? Ebben fejleszteni kell a sajtp és a televízió szerepét.” (Vámőrség) „A személyes szóbeli tájékoztatásnak helyi viszonylatban sokkal nagyobb jelentőséget kell kapni.” (Bátonytercnye) „A helyi tömegkommunikációs eszközöktől azt várják, hogy arról írjanak, amik az embereket foglalkoztatják, s ezekről őszintén... 1 (Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat) „A párttagság ismerni akarja a vezető testületek döntését, munkáját, az ülések vitáját... Az információs munka ne legyen kampány !” (Országos Bányagépgyártó (Vállalat) „A személyi feltételek kialakításánál jobban kellene ügyelni az elkötelezett, elvhű párttagok arányára, akik szívügyüknek tartják a szocializmus építésének feladatait...” (Zsunypuszta) „A jövőben kerülni kell az alulról felmenő információk kozmetikázását, még akkor is, ha az kisebb csoport, vagy réteg, esetleg egy-egy személy véleménye.” (Salgótarjáni Kohászati Üzemek) „B,,, elvtárs nyugdíjas, a községi alapszervezet tagja, egyértelműen úgy látja, hogy a régebbi időszakban működő instruktora rendszer volt az egyedüli jól bevált forma a párton belüli belső tájékoztatási rendszerben. Javasolja ennek visszaállítását, valamint mindenféle, a párt álláspontjától eltérő nézetek sürgős likvidálását, a proletárdiktatúra eszköz- mndszeréraek megerősítését.” (Diósjenő) „A nyilvánossággal érhető el, hogy a jelenlegi fórumrendszer merevsége megszűnjön, hogy a döntések a párttagság bevonásával érdemi testületi vitákban szülessenek.” (Pásztó) „Növelni szükséges a testületi ülések nyilvánosságát, nyitottságát, a tájékoztatás érdemibbé tételét, a hozott döntések lakossági kontrollja érdekében'. A pb-üléseken — az állandó meghívottakon kívül — lehetővé kell tenni az alapszervezeti titkárok, vezető propagandisták, érdeklődő párttagok, a helyi és az üzemi sajtó képviselőinek a részvételét.” (Salgótarjáni városi pártbizottság) „A NÓGRÁD e napirendről átfogóan tájékoztassa a közvéleményt.. (Á végrehajtó bizottság előterjesztéséből) Vesevédők Teng ízbe A salgótarjáni Salgó Cipőipari Saőveikeae*- bea speciális munka- védelmi cikkek gyártásával Is foglalkoznak. A különféle kesztyűk, és bórköíéuyek mellett a napokban négy «kiütvén vesevédői készítettek, melyet » Ten- C Ízben dolgosé mBukások használnak. —RT— t i 2. Hlért felelős о vállalat?
