Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-24 / 254. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Mit üzen a Rádió? 9.00: A hét zeneműve 9.30: A hét költője: Kormos István 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Gyurkovics Mária operettfelvételeiből 1-1.00: Bioritmus 11.20: A KISZ Művészegyüt­tes egyetemi énekkara énekel 11.29: Egy portugál apáca levelei 12.45: Házunk tája 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Szürke mese 14.19: Hagyományápolók 15.00: Arendába adott mozik 15.30: Kóruspódium 16.05: Hangoló 17.00: Eco-mix 17.30: Slágerfilmek filmslágerek 18.05: Levelekre röviden 19.15: Nyílt szín 19.45: Nóták 20.20: PAF-műsor 20.50: Budapesti művészeti hetek. A magyar színház a két világhá­ború között' 22.00: Hírvilág 22.33: Halló, itt vagyok! 23.30: Weiner: Magyar szvit PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Népdalok, néptáncok 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben (ÉLŐ) 12.10: Keringők, polkák fúvószenekarra 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Nóták 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Játék — 10 000 fo­rintért 19.30: Sportvilág 20.03: Adó—MK... 20.05: Az államtitkár úr Alexandre Bisson vígjátéka 21.05: Hét-fő-téma 23.10: Könnyűzene BARTÓK RÁDIÓ: 9.06: Pege Aladár dzsesszkvartettje játszik 9.25: Zenekari muzsika 10.45: Régi kórusmuzsika 10.58: Hangverseny 12.14: Haydn: Philemon és Baucis. Egyfelvonásos opera 13.05: Kilátó 13.50: Makay Ida versei 14.00: Zenekari muzsika 15.00: Vlagyimir Atlantov operaáriákat énekel 15.30: Félóra népzene 16.00: Monteverdi: Vespro della Beata Vergine 17.37: Mozart: c-moll vonós­ötös 18.00: Operabérlet 19.05: Élmények és hatások 19.35: Budapesti zenei hetek Kapcsoljuk a Magyar Állami Operaházat 21.20: Operaáriák 21.50: Rézfúvósegyüttesek felvételeiből 22.08: Polgár László énekel 23.05: A hét zeneműve MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hét­re, hétfőn este. Zenés maga­zin. . . Telefon: 35-510. Szer­kesztő: Csonka László. — El szeretném mondani. Paulo- vits Ágoston jegyzete — (Közben: 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora — Budapest — Pécs — Szeged SALGÓTARJÁNI kábel­televízió: 19.00: Mesefilmek 19.20: Reklám 19.30: Tarjáni magazin (közérdekű döntések- j ről, új igazgató a bányagépgyár élén, életvédő taxirádió a BRG-ből, megta­lálták a ,,tóstrandi szörnyet”). 20.00: Film 21.30: Reklám, Tarjáni magazin (ismétlés) BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.55: A nap percei 17.05: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.40: Az átépítés forradalmi útján 19.30: Híradó 20.00: Felhatalmazott férfiak. Tv-játék 20.55: Dokumentumműsor 21.40: Sportvisszhangok 2. MŰSOR: 16.45: Angol természetfilm­sorozat 17.15: Tv-állatkert 17.35: Winnetou — francia tv-sorozat 18.30 f A hét eseményei magyar nyelven 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Detva 1988 — folklórfesztivál 20.25: Kin-dza-dza — feliratos szovjet film. I. rész 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó* 22.15: Kin-dza-dza. II. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Tuti dolog. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Ka­mara: Zártkörű filmklub­program. Kohász: Gonoszte­vők társasága. Színes, szinkr. francia bűnügyi filmvígjáték. — IMH Zagyvapálfalva: Fel­támad a vadnyugat. — Balas­sagyarmati Madách: fél 4- től: Játék iskoláskorúaknak. Színes, szinkr. szovjet ifjúsá­gi film. Háromnegyed 6-tól: Titánia, Titánia avagy a dub­lőrök éjszakája I—II. (16) Szí­nes magyar filmvígjáték. — Madách Kamara: Zártkörű filmklubprogram. — Bátony- terenyei Petőfi: A szakasz. (16) Színes amerikai háborús filmdráma. — Kisterenyei Pe­tőfi: Kémek a sasfésZekben I—II. Színes, szinkr. látványos angol kémfilm. — Pásztó: Fél 6-tól: Átjáró élet és halál között. Színes francia fan­tasztikus bűnügyi film. Fél 8-tól: Senki földje. Színes svájci film. — Szécsény: 4­től: A dzsungel könyve. Szí­nes amerikai rajzmesefilm. 6 órától: Hannah és nővérei. Színes, szinkr. amerikai film­vígjáték. — Karancslapujtő: Bocsáss meg! (16) Színes szovjet film. — Irodalmi hő­sök a filmvásznon: Csutak és a szürke ló. — Jobbágyi: A mi kis ügyeink. Magyar do­kumentumfilm. — Nagylóc: Iskolamozi: Aladdin és a csodalámpa. Ersekvadkert: Vágyrajárók. Színes, szinkr. francia filmbohózat. — Rét- ság: A kobra. (16) Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. Bánki babák Aprólékos munkával öl' tözteti népviseletbe a különféle babákat Sú­lyán Pálné Bánkon, melyek határainkon túl­ra is eljutnak. A szlo­vák nemzetiség meg­őrzése érdekében a kor­osztályok ruhakultúrá­ját örökíti meg az utó­kor számára. —RT— telexen érkezett. .. MadáchróI és a Tragédiáról Egy új szlovák nyelvű kiadás ” A pozsonyi Tátrán Kiadó gondozásában a napokban jelent meg a legújabb Ma- dách-kötet, Ctibor Stitnicky szerkesztésében, aki Madách Imre remekművét 1966-ban fordította le szlovákra. Madách Imre származási és családi gyökerei Felvidé­ken, a mai Szlovákiában vannak, ősei Liptó és Zó­lyom megyéből költöztek le Alsósztregovára, akik kö­zött több szláv írót, költőt is találhatunk. Madách ugyan­azon évben született, mlint a magyar költészet másik nagy személyisége, Petőfi Sándor, akinek ereiben szintén folyt szlovák vér is. Erről nagyon találóan írt Stefan Krcméry, akit viszont anyai ágon rokoni szálak kö­töttek Balassagyarmathoz: „Mindkét nagy magyar köl­tőről a fentieket csak megál­lapíthatjuk, de eszünkbe sem jut őket kisajátítani a mi irodalomtörténelmünkbe. Nem a mi irodalmi hagyo­mányainkon nőttek fel, s nem is voltak hatással a mi irodalmi fejlődésünkre, jog­gal tartoznak a magyar irodalomtörténetbe.” Madách Imre fő művét, Az ember tragédiáját a leg­többször a csehek és a szlo­vákok fordították le. Már zadi műemlék kastélyának úgynevezett kasznárházá- ban szombaton megnyílt Körösi Csorna Sándor em­lékmúzeuma. A tibetológia megalapítójának, az orienta­lisztika úttörőjének, az Ázsi­ában hátramaradott elein­ket felkutató világszerte is­mert tudósnak Kő Pál szob­rászművész bronz dombor­műve állít emléket az épü­let homlokzatán. A megnyitó ünnepségen Térjék József egyetemi ta­nár, tibetológus, mondott be­szédet, felidézve Körösi Csorna életét pályafutását. Az ünnepségen ott voltak Csu Csi-jüan és Vu Kun­ming, a Kínai Társadalom- tudományi Akadémia tibeto­lógus professzorai is, akik a Magyar Tudományos Akadé­mia altájisztikai kutatócso­portjának vendégeiként tar­tózkodnak hazánkban. A megnyitón közreműködött a budapesti Körösi Csorna A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ galériájában látható emlék- kiállítás tisztelgés Králik Andor előtt, akit a szécsé- nyiek magukénak vallanak, aki élete során csendben, szerényen dolgozott, alko­tott. Nem hódolt be a kü­lönböző divatos művészeti áramlatoknak. Élete végéig hű maradt a palóc földhöz, annak szépségének ábrázo­lásához, az itt élő emberek mindennapi örömeinek, bá­natainak ,,elmeséléséhez”. Kitartott az általa válasz­tott technika, az akvarell mellett. Králiik Andor nem vég­zet képzőművészeti főisko­lát; Nagylócon született 1908- ban. A jászberényi tanító­képzőben jeles eredménnyé képesítőzött. Tanított Holló­kőn, Rimócon, majd Szé- csényben. Glatz Oszkár, a palóc táj festője fedezte fel 1892-ben cseh nyelvre ültet­te Jaroslav Vrchlicky, majd egy év múlva F. Brábek. La- dislav Hradsky, akire Balas­sagyarmat szintén büszke le­het, hiszen 1911-ban itt szü­letett, 28 évre fordította le a jeles művet, Szlovák nyelvre először 1905-ben Pa­vel Országh-Hviezdoslav ül­tette át, majd 1950-ben V. Makarius-Beniak; Ctibor Stitnicky 1966-os saját fordí­tását idén dolgozta át. A színházakban is — kül­földet tekintve — északi szomszédainknál került a legtöbbször bemutatásra. A budapesti első bemutató után, már 1892-ben a prá­gai Nemzeti Színház is elő­adta. Azóta játszotta szinte valamennyi csehszlovákiai színház, cseh és szlovák nyelven egyaránt, Prágától Kassáig. Hangjátékként a prágai és a pozsonyi rádiók­ban is nagy sikert aratott. Csehszlovákiában magyar nyelven kétszer is színpadra került Madách műve. Elő­ször 1937—38-ban a nyugat­szlovákiai Magyar Színház mutatta be: Pozsonyban, Ko­máromban, Érsekújváron, Dunaszerdahelyen, Léván, Ipolyságon és Losoncon. Ren­dező: Sarlay Imre és Földes Dezső Lucifert — mint ven­Sándor Gimnázium ének­kara, lamely Erdős Ákos kar­nagy vezényletével előad­ta Mohai Miklós Hosszú út porából című, Körösi Cso­rna Sándor emlékének szen­telt kórusművét. Az állandó kiállítás anya­tehetségét. Ö volt az első ta­nítómestere, biztatója, pél­daképe. Későbbi alkotói munkájára nagy hatással volt Diósi Jenő. Ez az emlékkiállítás, amely részben a család, részben magángyűjtők tulajdoná­ban lévő alkotásokból állt össze, jól tükrözik Králik Andor munkásságát, elkö­telezettségét, hitét. Képei­nek lírai hangulata mély művészi élményt vált ki a szemlélőből. A festészet vir­tuóza volt. A természet iránti rajongásáról több ké­pe is tanúskodik. Ugyanezek az alkotások a természet örök és megfordíthatatlan körforgásának gondolatát sugallják. Több művén is visszatér az ősz, az elmúlás gondolata: a születünk, élünk és meghalunk törvé­nye. A tartalmas emberi éle­tet alkotó ívű pálya jellem­dég — Törzs Jenő játszotta. A bemutató zenéjét édes­apám szerezte, aki a szín­ház karnagya volt. A máso­dik magyar nyelvű produk­ciót a MATESZ játszotta, előadásaival nagy sikert ért el a magyarlakta területe­ken. A legújabb Madách-kiad- vánvban Ctibor Stitnicky a szerkesztő bevezetőjében is­merteti Madách Imre élet­rajzát, fő művét, irodalmi tevékenységét, majd a szer­kesztő átdolgozott fordításá­ban közük Az ember tragé­diáját. Ezt követi, szintén a szerkesztő tolmácsolásában „a Mózes című dráma”, ami Csehszlovákiában az első fordítás. Végül Stitniczky be­mutatja Madách Imre hét költeményét. A kötet végén egy Madách-kalendárium van, ami viszont igen sze­rény és igen hiányos. Az új Madách-kötet a szlovákiai Tátrán Kiadó A világirodalom arany alapjai című sorozatában jelent meg, s egészében Madách Imre műveinek kitűnő válo­gatása. Kiadása újabb érté­kes művel gazdagította Szlo­vákiában a világirodalmi fordítói tevékenységet. gát számos magyar tudo­mányos intézmény, a göttin- genti egyetem, a Körösi Cso­rna Sándor Társaság és ma­gángyűjtemények által fel­ajánlott tárgyakból, doku­mentumokból állították ösz- sze. zi: ez köti össze a kezdetet és véget. A megbékélés és a lemondás, a megnyugvás és nem a beletörődés gondo­latait hordozzák ezek a ké­pek. A sok színben pompá­zó^ őszi táj, a gesztenyesor előtt állva eszembe jut a külsejében szerény, de belső lényegében gazdag, nemes, sokszínű élet amely Králik Andornak megadatott, s amely 9 évvel ezelőtt szá­mára befejeződött. Azóta élik képei önálló életüket. Szólnak a mához, hirdetik a pedagógus festő üzenetét: az emberek egymás iránti tiszteletét, a békét, a harmó­niát, az egymás megbecsülé­sét, a természet és az ember örök kapcsolatát. Ezt üzeni ezzel a kiállí­tással is, amely november 10~}0 látható a szécsényi művelődési központban. (szenográdi) Kedvetlen olvasók Az NSZK-ban sokan csak akkor gondolnak az olva- vasásra, ha nincs jobb, amit tehetnének. A német könyv- kereskedők egyesületének vizsgálata szerint a „kedvet­len olvasók” e csoportjához a lakosság 27 százaléka tar­tozik. Ebben a csoportban különösen sok a férfi — 31 százalék —. a nők aránya 23 százalék. A nőknél túl­súlyban van — 28 százalék — a tipikus „könyvember”, aki az életét könyvek nélkül egyáltalán nem tudja el­képzelni. Ä „kedvetlen olvasó” a tanulmány szerint sok eset­ben nem olvassa végig a könyvet, vagy egyszerűen csak belelapoz. A „könyv- ember” ezzel szemben szívvel-lélekkel könyvmoly, aki egyik könyvet olvassa a másik után. Ä tanulmány azonkívül megkülönbözteti még a „könyvbarátot”, aki­nek szoros kapcsolata van a könyvekkel, de nem annyi­ra megszállottja az olvasás­nak, mint a „könyvember”. Zenei krónika Növendékek sikerei A Salgótarjáni Állami Ze­neiskolában 670 tanuló kezd­te meg tanulmányait az 1988/89-es tanévben a klasz- szikus, jazz és a népzenei tanszakon. Üj kezdeménye­zése az intézménynek a Ju- rij Gagarin Általános Isko­lával és a táncházzal közö­sen kialakított „művészeti iskola” megszervezése. Ez közel 100 speciális oktatás­ban részesülő tanulót érint. A zeneiskolai hangver­senyévadot a zenei világ­nap tiszteletére tartott jóté­kony célú növendék- és ta­nári hangverseny nyitotta meg. A Hazafias Népfront megyei bizottságával közös rendezésű hangverseny be­vételét az Erdélyből áttele­pültek megsegítésére aján­lották fel és fizették be a rendezők. A zeneiskola jó szakmai munkáját fémjelzi, hogy eb­ben a tanévben 8 növendék kezdhette meg tanulmánya­it zeneművészeti szakkö­zépiskolában. A gyerekek az országos zenei versenyeken is eredményesen szerepel­nek. Legutóbb a Miskolcon megrendezett fafúvósver- seny területi válogatóján keltettek figyelmet a zene­iskolások. Ökrös Réka és Becze Szilvia oboista (taná­ruk: Kazinczi Andrásné), valamint Pap,p Márton kla­rinétos (tanára: Becze La­jos) bejutott a december­ben Leninvárosban meg­rendezésre kerülő negyedik országos zeneiskolai fafúvós- verseny döntőjébe. Hemerka Gyula Körösi Osonta Sándor- emlékmúzeum Szécsény ben A szécsényi Kubinyi Fe­renc Múzeum a XVIII. szá­A festészet virtuóza volt Králik Andor emlékkiállítása Szécsényben

Next

/
Thumbnails
Contents