Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-19 / 250. szám
2 NOGRAD 1988. OKTÓBER 19., SZERDA Ülést tartott az IIIISSEIIIII* Politikai Bizottsága Fejlődő magyar—amerikai kapcsolatok John Whitehead sajtóértekezlete Grósz Károllyal egyetértettünk abban, hogy júliusi amerikai látogatása rendkívül Isikeres volt, s kifejeztük kölcsönös törekvésünket a kapcsolatok további fejlesztésében rejlő lehetőségek kiaknázására — jelentette ki John White- head, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese kedden, a Ferihegyi repülőtéren elutazása előtt tartott sajtókonferenciáján. Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. Az esti órákban még tartó tanácskozásról '— Thürmer Gyula, a Központi Bizottság munkatársa adott tájékoztatást a sajtó képviselőinek, a távol levő Major Lászlót helyettesítve a szóvivői tisztségben. Mint elmondotta, a testület elsőként beszámolót hallgatott meg az idei népgazdasági terv teljesítéséről és áttekintette a jövő évi terv koncepcióját. Ezzel egyben előkészítette a Központi Bizottság novemberi ülésének ezzel kapcsolatos napirendi pontját, ez a fórum lesz ugyanis hivatott állást foglalni a terv politikai céljait illetően, mielőtt a konkrét elképzelések az Országgyűlés ülése elé kerülnek. Hangsúlyozta, hogy a sokszínű. szerteágazó, csaknem hat órán át tartott véleménycsere során a júliusi КВ-ülés szellemében tekintették át a gazdasági folyamatokat. Egyetértés alakult ki abban, hogy a főbb idei tervmutatók alapvetően teljesíthetők, tervcéljaink elérhetők. A vitában kiemelték, hogy javult a tőkés-külkereskedelmi egyensúly, csökkent a konvertibilis import, miközben a tőkésországokba irányuló export dinamikusan növekedett. Ugyanakkor fizetési mérlegünkben továbbra is hiány mutatkozik, bár mértéke a tavalyinál kisebb. Ez összefügg azzal, hogy változatlaA JKSZ Központi Bizottságának az ország belpolitikai válságából kiutat kereső, hétfőn kezdődött kibővített ülése kedden reggel folytatta tanácskozásait. Branko Mikulics, a szövetségi kormány elnöke felszólalásában áttekintést adott az elmúlt évtized jugoszláv gazdaságpolitikájáról, a téves, vagy megvalósítatlan lépésekről, majd megállapította, hogy az ország jövő sorsa az idén májusban meghirdetett új gazdasági reform következetes végrehajtásától függ. Vejko Kadijevics vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter felszólalásában kifejtette, hogy a mostani jugoszláv belpolitikai helyzetben két irányzat egészen világosan kirajzolódik. Az egyik arra törekszik, hogy reformok útján kivezesse az országot a válságból, a másik viszont a szövetségi állam és a szocialista önigaznul nagy az ország adósság- állománya, jelentősek az adósságszolgálat terhei és a világútlevél bevezetésének köszönhetően, ugrásszerűen nőtt a lakosság devizafel- használása. Áruforgalmunk a KGST-országok kai az eredeti elképzeléseknek megfelelően alakult. A Politikai Bizottság megállapította, hogy a gazdasági növekedés lényegében eléri a tervezettet, a lakossági fogyasztás pedig — a kitűzött céloknak megfelelően — csökkent. Ami a belső pénzügyi egyensúlyt illeti: bár a költségvetés hiánya csökkenő tendenciát mutat, a támogatások szintje még mindig igen magas, s összességében gazdasági helyzetünk változatlanul nehéznek minősíthető. A testület mindezek alapján úgy foglalt állást, hogy a gazdasági erőfeszítések kétségtelen, érzékelhető eredményeket hoztak, ugyanakkor korai volna arról beszélni, hogy minden feltétel adott a tartós stabilizációhoz, illetve a gazdasági-társadalmi kibontakozás megalapozásához. A gazdaság idei teljesítménye mindazonáltal jó alapot nyújthat jövő évi tennivalóink megvalósításához. 1989-ben változatlanul középponti feladat lesz — a stabilizációs program keretein belül — fizetőképességünk megőrzése és a gazdaság minőségi jegyeinek erősítése, a termékszerkezet korszerűsítése. S tovább kell liberalizálni a gazdaságpolitika eszközrendszerét, gatás felszámolását tűzte ki célul. Ez utóbbi romboló erők különféle színezetűek — mutatott rá —, a nacionalistáktól kezdve egészen a polgári eszmék hirdetőiig, minden árnyalat megtalálható közöttük. A jugoszláv néphadsereg szerepét illetően, két végletes nézet jelentkezik — folytatta Kadijevics. — Az egyik szerint a hadseregnek úgymond nagyobb szerepet kell vállalnia, beleértve a hatalomátvétel lehetőségét is. A másik szerint a hivatásos katonákat teljesen ki kell vonni, távol kell tartani a politikai élettől.' Mindkét nézet elfogadhatatlan. Szlobodan Milosevics, a Szerb Kommunisták Szövetségének elnöke minden téren gyökeres váltózásokait sürgetett és megállapította, hogy a változásokat csak azok ellenzik, akik kiváltságaikat féltik. Elsőrendű hogy a fejlődés követelményei megfelelően érvényesülhessenek. Thürmer Gyula kiemelte: a vita minden felszólalója elmondotta, hogy idei eredményeink mögött az állampolgárok nagy áldozatai, a nép erőfeszítései állnak. S mivel gazdaságpolitikái irányvonalunk folytatása a jövőben is feltételezi a lakossági fogyasztás csökkenését, olyan politikai munkára is szükség van, amely világosan megérteti az ország helyzetét, az előttünk álló feladatokat, a lehetséges alternatívákat. Ezért a Politikai Bizottság kérni fogja a párt alapszervezeteit, hogy vállaljanak részt a konkrét helyzet és az országos, illetve helyi teendők tudatosításában, politikai munkájúkká] segítsék a felmerülő feszültségek megoldását. A tájékoztatóban elhangzott, hogy a Politikai Bizottság napirendjén — több más kérdés mellett — szerepelt az ifjúsági mozgalom megújításával kapcsolatos tervezet is. E szerint a párt a jövőben is igényli a cselekvő együttműködést az ifjúsággal, s ehhez szükség van egy olyan tömegszervezetre, amely tömöríti a szocialista célokat elfogadó fiatalokat. Felmerült az a lehetőség, hogy ez a tömegszervezet különböző rétegszervezetet összefogó szövetségként működjék. E napirendi pont vitájáról Thürmer Gyula nem tudott részletekkel szolgálni, hiszen az eszmecsere a tájékoztató időpontjában is tartott. (MTI) feladatként a koszovói válság megoldását jelölte meg. A Központi Bizottság ülésétől Szerbiában mindenki azt várja, hogy napirendre tűzi azt a kérdést: kik a felelősek azért, hogy Koszovóban veszélyben forognak az emberi jogok, hogy az autonóm tartományban élő szerbek és crnagoracok kitelepülnek szülőföldjükről, hogy Koszovóban a XX. század talán utolsó népirtása folyik mondotta Milosevics, majd felszólalását így fejezte be: Az egész jugoszláv társadalom számára jobb lenne, ha a dolgozó emberek akarata békés és demokratikus úton valósulna meg. A válságból való kilábalás egyedüli akadálya egy olyan — igaz, nem kis létszámú — csoport, amelynek tagjai felett eljárt az idő. Jugoszláviának nincs szüksége rendkívüli intézkedésekre. Most rendkívüli erőfeszítések ás eredmények kellenek. Az amerikai diplomata a magyar miniszterelnökkel, pártfőtitkárral és más vezetőkkel folytatott tárgyalásairól szólva élmondotta, hogy áttekintették a kelet— nyugati kapcsolatokban tapasztalható kedvező folyamatokat, így az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyának javulását. Ugyancsak elégedetten szóltak a regionális konfliktusok békés megoldása érdekében tett lépésekről. John White- head megjegyezte, hogy elismerését fejezte ki a Koreai Köztársasághoz és Izraelhez fűződő magyar kapcsolatok fejlesztésében elért eredmények és az ENSZ irak—iráni békefenntartó erőkben vállalt magyar részvétel kapcsán. A tárgyalásokon külön hangsúllyal szóltak anna^ fontosságáról, hogy mielőbb megkezdődjenek a megbeszélések az európai hagyományos haderők csökkentéséről. és ezek nyomán a kontinens erőegyensúlyát a lehető legalacsonyabb szinten teremtsék meg. A külügyminiszter-helyettes kifejtette: tájékoztatta magyar partnereit arról, hogy az Egyesült Államok érdekelt reformtörekvéseink sikerében, és segíteni kívánja a piacorientált gazdaság és a demokratikusabb, pluralista társadalom megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket. „E támogatás konkrét formáiról is tárgyaltunk” — tette hozzá. A két ország kapcsolatait érintve kiemelte, hogy minden eddiginél szélesebb körű együttműködés alakult ki számos tudományágban, őszKádár János fogadta Wolfgang Mischnicket Kádár János, az MSZMP elnöke kedden délelőtt a KB székházában fogadta Wolfgang Mischnicket, az NSZK- beli Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti csoportjának elnökét és a frakció küldöttségét. amely Szűrös Mátyásnak. áz MSZMP KB titkárának, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen érintették a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit és vélemény- cserét folytatták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. töndíjasok képzésében és a kultúrában. Külön kitért a most megnyíló nemzetközi menedzserközpontra, hangsúlyozva: ez az intézmény kedvező lehetőséget teremt arra is, hogy túllépjenek a hagyományos kétoldalú kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokon. Mint mondotta, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes és Villányi Miklós pénzügyminiszter tájékoztatta őt a magyar gazdasági reformprogram sajátosságairól, s ezzel ösz- szefüggésben kifejezte az Egyesült Államok érdekeltségét, a kereskedelmi forgalom növelésében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jelenleginél kiegyensúlyozottabb forgalomra törekednek, szeretnék tehát, ha Magyarország több amerikai árut vásárolna. John Whitehead szavaiból kitűnt: tárgyalópartnereinek figyelmét felhívta annak fontosságára, hogy ösztönözzék a magántőke beáramlását, amely úgy járulhat hozzá a magyar gazdaság technológiai korszerűsítéséhez, hogy nem jár újabb kölcsön- fölvételekkel. Ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy nagy benyomást tett rá a budapesti tőzsdén tett látogatása. Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter-helyettes kijelentette: bár tartózkodni kíván a magyar—román kapcsolatok, kommentálásától, az a benyomása alakult ki, hogy a két ország viszonya jelenleg „nem olyan jó, mint amilyennek lennie kellene”. A mostani európai útja soA Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének elnökletével Prágában október 17—18-án megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottsága. Az ülés munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és törzsfőnöke. A honvédelmi miniszteri bizottság az egyesített rán Romániában tett látogatásakor —, mint mondotta — szemtanúja volt falvak lerombolásának, s ezt az emberi jogok „tragikus megsértésének” minősítette. — A legfontosabb emberi jogok közé tartozik, hogy az emberek megválaszthassák lakhelyüket, joguk legyen ott élni, ahol apáik, nagyapáik éltek — fűzte hozzá. — Ezek az intézkedések a románokat éppúgy érintik, mint a magyar nemzetiségű román állampolgárokat. Sajnálattal láttuk a magyar nemzetiségűeket sértő román intézkedéseket, azt, hogy sokan Magyarországon keresnek menedéket. Éppen ma reggel petíciót kaptam menekültek egy csoportjától; ebben sürgetik az Egyesült Államokat, hogy vállaljon szerepet a menekültprobléma megoldásában. Készek is vagyunk erre, közösen az ENSZ menekültügyi főbiztosságával — hangsúlyozta. Egy tudósító érdeklődésére kijelentette: látogatása során meggyőződött arról, hogy valamennyi magyar tárgyalópartnere — a legkülönbözőbb posztokon álló vezető személyiségek — a reformfolyamat elkötelezett hívei, annak továbbviteléért munkálkodnak. John Whitehead végül megerősítette, hogy az Egyesült Államok kormányának határozott törekvése lesz a jövőben is a kelet-európai országokkal, mint független államokkal kialakított kapcsolatok erősítése, s bárkit választanak az Egyesült Államok új elnökévé, e folyamat nem szenved majd törést, hiszen mindkét párt politikai céljainak megfelel és nincs számottevő ellenzéke. fegyveres erők gyakorlati tevékenységével, a Varsói Szerződésben részt vevő államok által, a politikai tanácskozó testület idei varsói ülésén előterjesztett békekezdeményezések megvalósításával kapcsolatos kérdéseket vitatott meg, és megfelelő határozatokat hózott. Az ülés tárgyszerű légkörben, a barátság és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. (MTI) Tanácskozik a JKSZ KB (MTI) Befejezte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottsága Robyn Williams repülőhadnagy és Deboran Hicks kadét boldogan mosolyog a Pearce légi támaszpont egyik hangárjában, röviddel azután, hogy sikeresen letették a pilótavizsgát és felvették őket az ausztrál királyi légierő kötelékébe. A bátor hölgyek mindazonáltal nem vezethetnek harci gépet, csak Ausztrália területén teljesíthetnek szolgálatot. Ismét Dél-Koreáról t C zöulból jelentem. Az ^ egyes szám első személy ezúttal Kalmár Györgyre vonatkozik, s könyveimet idéz — még akkor is, ha manapság az olimpia felejthetetlen, álmatlan éjszakáit juttatja eszünkbe — no és győzelmeink kellemes emlékeit. Azok a hetek elmúltak, ma már nem jelentkeznek a riporterek Szöulból, ám Dél-Korea — vagyis a Koreai Köztársaság — a korábbinál ma is sokkal többet szerepel a hírekben. Nem haszontalan tehát a könyvet forgatni, amelyet a Kossuth Kiadó éppen az ázsiai ország iránt megnövekvő érdeklődésre számítva adott ki. A számítás többféleképpen is bevált: Dél-Korea — nehéz ma eldönteni, menynyi köze van ehhez a sikeres olimpiának, vagy éppen az olimpiát előkészítő két- és sokoldalú kapcsolatfelvételeknek — olyan vonatkozásban is bekerült 'mostanában a hírekbe, amelyre nem is olyan régen még aligha gondolt volna bárki is. Nevezetesen Dél-Korea és a szocialista országok enyhén szólva, fagyosnak mondható kapcsolataiban állt be az olvadás, s elmondhatjuk: ebben hazánk úttörő szerepet játszott. Nagy feltűnést keltett a bejelentés a képviseletek kölcsönös megnyitásáról — ám a sor ezzel nem szakadt meg: sűrűn olvashatunk, hallhatunk Dél-Korea és egy-egy szocialista ország — legutóbb éppen a Szovjetunió — gazdasági kapcsolatainak bővítéséről. Érthető tehát, ha az olimpia idején fel-felcsipegetett felületes ismereteit a rendszeres újságolvasó szívesen egészíti ki, mélyíti el alaposabb, átfogóbb tudással. S bár kétségtelen, 1988 őszén már igazán nem számít kuriózumnak a Dél-Koreát megjárt magyar, Kalmár György azon kevesek közé tartozik, akiknek nemcsak az utazás adatott meg jóval korábban, hanem izgalmas beszélgetések sora is olyan dél-koreai személyiségekkel, akik hiteles képet tudnak festeni erről a különös országról. Egyedülálló világtörténeti jelenségnek nevezi a szerző, s ennek okaként a földrajzi körülményeket, a kínai kultúra hatását és a 36 éves japán uralmat említi. A mai politikai fejleményeket figyelemmel követőknek nem árt olvasmányos, történetekkel és színekkel fűszerezett formában megismerni a mostani állapotok eredetét. Igaz, mellékes körülménynek is mondható, milyen színű posztóval volt letakarva az a hí^ res-nevezetes asztal 1953- ban, ám a hely, ahol állott, Panmindzson, oly sokat szerepel és csak oly keveseknek mond igazán valamit, hogy nem árt megtudni kulisszatitkokat is. Hasznos betekinteni abba a gazdasági csodába is, amit Dél-Korea az elmúlt évtizedekben produkált. Sőt nyomon követése elengedhetetlennek tűnik ahhoz, hogy megértsük: hogyan és miért változik az ország megítélése a világban.
