Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-18 / 249. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 249. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1988. OKTÓBER 18.. KEDD Á szerkezetátalakítás tudati feltételeiről (3. oldal) Meddig bír nyugton maradni? (4. oldal) Napi postánkból (5. oldal) Grósz Károly fogadta John C. Whit Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, hétfőn délután hivatalában fogadta John C. Whi- teheadet, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettesét. A találkozón egyetértőén állapították meg, hogy a magyar—amerikai kapcsolatok kedvezően fejlődnek. A nemzetközi helyzetről szólva mindkét részről pozitívan értékelték a szovjet— amerikai viszonyban bekövetkezett fejlődést és hangsúlyozták a kelet—nyugati kapcsolatok további javításának fontosságát. Magyar részről rámutattak, hogy a nemzetközi légkör javulása kedvező feltételeket teremt a magyar—amerikai kapcsolatok további bővítéséhez is. Az amerikai politikust a nap folyamán fogadta Be- recz János, az MSZMP KB titkára és Pozsgay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás. az MSZMP KB titkára és Medgyessv Péter miniszterelnök-helyettes. A találkozók során a vendég tájékozódott a magyarországi helyzetről, a gazdasági és politikai reformlépések tapasztalatairól’, illetve a további elképzelésekről. A Külügyminisztériumban Várkonyi Péter külügyminiszter folytatott megbeszélést John C. Whiteheaddel, a magyar—amerikai kapcsolatokról, a magyar kormány elnökének az Egyesült Államokban tett látogatása során feltárt együttműködési lehetőségek kiaknázásáról, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes és Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Mórom gyárunkban Jelentősen jeniül! a baleseti helyzet Kedvezően alakult az év kilenc hónapjában az üzemi baleseti mutató megyénk három, megközelítőleg hasonló profilú gyárában, A számok tükrében arra is következtethetünk, hogy a javuló tendenciában közrejátszik a munkavédelmi oktatás szigorítása, a balesetelhárításra és az egyéni védőfelszerelésekre fordított jelentős összeg, valamint az, hogy a túlmunkák aránya némiképp csökkent az adórendszer bevezetése után. A tavalyi 61-gyei szemben idén eddig 55 dolgozó szenvedett kisebb sérülést a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Mint megtudtuk, a gyáróriásban 1983- tól fokozatosan csökken az üzemi balesetek száma. Azonos időszakokat vizsgálva még kedvezőbb a kép, hiszen például a múlt évben majd 3 ezer munkanap esett ki a termelésből a munkával összefüggő egészségkárosodás következtében, idén pedig „csak” 1649. A javulás mértéke 44,3 százalékos! Ilyen jelentős csökkenés már régen nem fordult elő a patinás gyár életében, örvendetes, hogy az 55 baleset közül egy sem volt azonnali bejelentéskötelezett. Bár idén 25 üzemi balesetet regisztráltak a Salgótarjáni Ötvözetgyárban, a tavalyi 16-tal szemben, a kiesett táppénzes napok száma mégis javuló képet mutat. Januártól szeptember végéig a múlt évben 829, idén 657 munkanap esett ki, bár tegyük hozzá: az idei számításokban a szombat és vasárnap is szerepel, mivel betegállományban ezekre a napokra is jár a táppénz. Az ötvözetgyárban a bekövetkezett balesetek egytől egyig könnyű sérülések voltak, s szerepel a statisztikában 3 úgynevezett úti baleset is. A 25 sérülésből 11 fegyelmezetlenség miatt következett be. Előfordult, hogy a dolgozó saválló ruhát viselt hőálló helyett. A balesetek számát illetően ugrásszerű a javulás a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. Tavaly kilenc hónap alatt 21, az idén, „csak” 9 üzemi baleset került a munkavédelmis füzetébe, s ebből is kettő munkába jövet történt. A táppénzes napok száma viszont alig csökkent — 385-ről 381-re módosult —, de ebben a fentebb említett számítás a „ludas”. Még kedvezőbb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a vállalatnál két tavalyról áthúzódó betegállomány 91 napja is bekerült az összesítésbe. A sérülések mindegyike enyhe fokú volt, s többnyire azért következett be, mert a dolgozó az előírástól eltérően végezte munkáját. A csökkenés okairól faggatva a munkavédelmi vezetőt, elmondta: jelentősen ja'vult a vállalatnál a dolgozók munkakörülménye, sok az új, korszerű technológia. valamint a létszámracionalizálás következtében döntően rutinos, jó szakemberek állnak rendelkezésükre. Dolny Kubin járás küldöttsége Szécsényben Jan Blasko, Közép’Szlová* kia északi részén lévő Dolny Kubin járás pártbizottsága titkárának vezetésével tegnap négytagú delegáció érkezett Szécsénybe. A küldöttség tagjai: Ladiszlav Csucs- ka, Barnabás Molnár és Porcia Francisek, a nemzeti bizottság járási elnökségének tagjai. A városi pártbizottságon Balta László, a párt- bizottság első titkára és Zagyvái Sándor, a városi tanács elnöke fogadta a vendégeket. A várost és térségét Bat- ta László mutatta be. Rövid tájékoztatást adott a természeti, történelmi, néprajzi nevezetességekről, a térség Nógrád megyén belüli sajátosságairól, a politikai, gazdasági, társadalmi életről, a kibontakozás folyamatáról, soron levő feladatairól. A vendégek tegnap délután felkeresték a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetet, ahol az ipari ágazattal, a csomagológépgyártással és a szarvasmarha-tenyésztéssel ismerkedtek. A program következő eseményére a város új művelődési központjában került sor. Ma a BRG szécsényi gyáregységével ismerkednek, ahol a termékszerkezet-váltás eredményeiről, és az üzempolitika soron levő feladatairól kapnak tájékoztatást. A kétnapos program Ipoly- tarnóc és Hollókő nevezetességeinek bemutatásával zárul. A baráti kapcsolat felvételére két évvel ezelőtt került sor, a mostani találkozón az együttműködés továbbfejlesztésében állapodtak meg. — rácz — Д KIOSZ, a KISOSZ és a VOSZ vezetőinek állásfoglalása A Kisiparosok Országos Szervezetének, a Kiskereskedők Országos Szervezetének, valamint a Vállalkozók Országos Szövetségének az elnökei — készülve az államminiszterrel való érdekegyeztető találkozásra — hétfőn áttekintették az Országos Érdekegyeztető Tanács létrehozásával, összetételével kapcsolatos javaslatokat, és megállapodtak abban, hogy közös álláspontjukat az MTI útján nyilvánosságra hozzák. Eszerint nem értenek egyet azzal, hogy a három szervezetet egy testületi tag képviselje a tanácsban, változatlanul fenntartják azt a kérésüket, hogy mindhárom szervezet képviselhesse önmagát az OÉT-n belül. E szervezetek a munkaképes lakosság több mint 15 százalékát kitevő réteg érdekeit védik. Csal« statisztikai jellegűek a listák Mennyire érvényesül a rászorultsági elv a szociális ellátásban? A tanácsok szociálpolitikai gyakorlatában elégtelenül érvényesül a rászorultság elve. Nem sikerült megvalósítani, hogy a tanácsi szociális ellátórendszer a támogatásra váró rétegek, családok közül lazokat karolja fel, akik a leginkább rászorulnak a segítségre; s a támogatottak helyzetüket lényegesen javító mértékű és minőségű ellátásban részesüljenek. A tanácsi szociálpolitika nem tudja megállítani a rászorulók helyzetének további rosszabbodását; annál kevésbé, hogy egyre újabb rétegek igénylik a támogatást — állapítja meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban végzett vizsgálatának summázata. A népi ellenőrök hét megye és a főváros 96 helyi tanácsi szakigazgatási szervének munkáját értékelve arra keresték a választ, miként érvényesül a szociális ellátás gyakorlatában a rászorultsági elv. A többi között megvizsgálták, hogy íi helyi tanácsok milyen szempontok alapján ítélik rászorultnak az érintetteket, miként követik nyomon életkörülményeik alakulását. Értékelték azt is, hogy a tanácsi szociális juttatások elosztása mennyiben felel meg a társadalmi céloknak. A nyolcvanas évek elejétől mindinkább előtérbe kerülő rászorultsági elv megvalósításának feltételrendszerét elemezve a népi ellenőrök megállapították, hogy a tanácsoknak nincs olyan átfogó, tartalmas nyilvántartásuk az érintett rétegekről, amely alapot adna célirányos munkájukhoz. Jobbára csak azok az emberek kerülnek látóterükbe, akik rendszeresen igénybe vesznek valamilyen tanácsi támogatást, illetve azokról tudnak, akiket a jogszabályoknak megfelelően nyilvántartásba kell venniük. Ezek a listák azonban csak statisztikai jellegűek, tartalmi értékük csekély. A naprakész nyilvántartást nehezíti, hogy az elmúlt években egyre emelkedő ütemben növekedett a támogatásra szorulók tábora. Az időskorúak gyakran már kritikus szociális helyzetéből fakadó gondokat — a tanácsok jelzései szerint — hamarosan felülmúlják a két- és többgyermekesek, a lakásnélküliek, a gyereküket egyedül nevelők szociális problémái. Súlyosbítják a gondokat a korábbi elvi, ideológiai tévedésekből fakadó következmények. Ezek közé tartozik, hogy nincs egyseges szociálpolitikai tervezés: megoldatlan a gyakorlati szociálpolitika helyi összehangolása, egységes irányítása; az ellátórendszerek széttagoltak, elemeiben hiányosak, nem alkotnak egységes rendszert. Bár, a helyi tanácsok szociális ellátó munkájukban alapvetően eleget tesznek a jogszabályok előírásainak, nem mindig azok kapják a segítséget, akik arra a leginkább rászorulnak. A jelenlegi helyzetre jellemző, hogy aki nem kér, az nagy valószínűséggel nem is kap támogatást. A segítségre szorulók nagy hányada viszont önérzete miatt nem is jelentkezik a tanácsoknál. Súlyos gondokat okoz a tanácsok növekvő forráshiánya, összevetve a nagy és egyre emelkedő igényekkel. A vizsgálat megállapítása szerint ez komoly veszélyeket rejt magában a meghirdetett társadalmi elvek hitele tekintetében is. A rászorultsági elv érvényesíthetőségének további jelentős akadálya, hogy a tanácsok még mindig nem eléggé gazdái államigazgatási területüknek. Sokkal inkább államhatalmi, mint népképviseleti szervek; a helyi érdekek kevésbé törnek felszínre. A szociális ellátás problémáinak másik vetületeként a KNEB-vizsgálat megállapította: a lakosságnak csak mintegy kétharmada tud arról, hogy szociális gondjaival a tanácshoz fordulhat segítségért. Am, ez az ismeret is megmarad az általánosság szintjén. A lakosság nagyobb részének elképzelése sincs arról,- milyen mértékű és tartalmú támogatást igényelhetne. A lehetséges megoldásokat kutatva a vizsgálat a többi között állást foglal amellett, hogy kormányzati szinten, koncepcionálisan újra kell gondolni, és felépíteni egy megújuló, realista elosztáspolitikát. Szükség van egy új tartalmú bérpolitikára, a társadalmi jövedelmek belső szerkezetének minőségi megújulására. Bojtos Lászlóné apró alkatrészeket épít a panelekbe. Kovács Béláné is szigorúan ügyel az exportáru minőségére. Pilinyi Jánosné nagy gondossággal látja el munkáját. Színes tévék műszerei .Színes televíziók karbantartásához, javításához szükséges szervizműszereket állítanak össze szovjet megrendelők részére a Nógrád Megyei Szolgáltatóipari Vállalat Videotechnika Leányvállalatánál. A szakemberek az idén háromszáz garnitúra készüléket szállítanak határainkon túli vevőiknek. —kulcsár—
