Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-17 / 248. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 248. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. OKTÓBER 17.. HÉTFŐ Á művelődésről és házéról Szirákon (4. oldal) OTP-újdonságok a takarékossági hónapban (5. oldal) Főszerepben a tizenegyesek (7. oldal) Társadalmi vitára bocsátják a választási törvény tervezetét A Hazafias Népfront és a kormány a napokban társadalmi vitára bocsátja az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosításának tervezetét. A széles körű szakmai viták tapasztalataira épülő jogszabálygyűjtemény előkészítő munkálatait, a megújuló választási törvény főbb vonásait foglalták össze a Hazafias Népfront és a Minisztertanács munkatársai. A választásokról szóló törvény szabályainak első értékelését és kritikáját az a több száz sajtócikk jelentette, amelyek 1985-ben a választások előkészítésével és lebonyolításával foglalkoztak. Az országgyűlési képviselői és tanácstagi választásokat követően nyomban megkezdődött a tapasztalatok értékelése. A Hazafias Népfront megyei bizottságai, valamint Országos Tanácsa, továbbá a párt- és tanácsi szervek elemezték a választási rendszer új intézményeit. A Tömegkommunikációs Kutató Központ a lakosság körében közvélemény-kutatást végzett. Az MSZMP Társadalomtudományi Intézete feldolgozta a legutóbbi választások politikai tapasztalatait, elemezte a választói magatartás különböző formáit. A választások tapasztalatairól készült országos elemzés jelezte: a választások politikai sikere mellett új kérdések, új problémák is felvetődtek, esetenként ellentmondásos, tisztázatlan helyzetek adódtak, amelyek feloldásra várnak. Szükségessé vált az is, hogy a tapasztalatok mélyebb elemzését, a választási rendszer továbbfejlesztési lehetőségeinek számbavételét tudományos igényű megalapozás segítse. Elméleti és gyakorlati szakemberekből álló munkacsoport is széleskörűen elemezte a választási rendszer kérdéseit. A kidolgozott tanulmányok (megjelentek az Állam és Igazgatás 1988. évi áprilisi számában) vázolták a választási rendszer továbbfejlesztésének különféle lehetőségeit. Az elképzelések szakmai fórumok véleményei, javaslatai alapján csiszolódtak, s váltak a politikai állásfoglalás egyik alapjává. Ilyen előzmények után a párt Központi Bizottsága 1988. júniusi ülésén állást foglalt a választási törvény módosításának fő irányairól. Az állásfoglalást és annak indoklását közzétették a napilapokban, és teljes terjedelemben közölte a Pártélet szeptemberi száma. A politikai állásfoglalásra és az elemzések tanulságaira építve a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium elkészítette a törvénymódosítás szövegének tervezetét, amelyet a Minisztertanács a társadalmi vita alapjául elfogadott. A törvénymódosítás alapvető céljai és irányai a következőkben foglalhatók össze: váljon világosabbá,, hogy milyen program alapján, ki kit képvisel; a képviselői és a tanácstagi választás politikai tartalma határozottabban különüljön el egymástól; a választások erősítsék a társadalmi nyilvánosságot, a demokráciát, a hely) önkormányzatokat; bővüljön a választásokat körülövező jogi garanciarendszer. Az új Alkotmány előtt vagy után A törvény megújítására a politikai intézményrendszer átfogó reformfolyamatának részeként kerül sor. A politikai rendszer működésének alapvető szabályait az Alkpt- mány állapítja meg. Az alapelvek módosítására nincs szükség, mert kiállták a gyakorlat próbáját. Továbbra is általános, egyenlő, közvetlen a választójog, a szavazás titkosan történik. A választási szervek az államigazgatástól függetlenül működnek, a választás alapvető szabályait az Országgyűlés állapítja meg. A választások technikai lebonyolításának rendje (választók névjegyzéke, jegyzőkönyvek stb.) változatlan. A választási törvény módosításának tár- , sadalmi vitára bocsátott tervezete döntően az Alkotmány jelenlegi keretei között is megoldható módosítási javaslatokat és döntési változatokat tartalmaz. Természetszerűen felvetődhetnek a társadalmi vitában olyan kérdések is, amelyek túlmutatnak a közreadott törvényjavaslaton. így például szóba kerülhet az Országgyűlés, a tanácstestületek szerepének változása, az új társadalmi köz- megegyezés mechanizmusának kialakítása, amelyek a választási rendszernek a törvénytervezetben nem érintett intézményei újragondolását is igényelhetik. A társadalmi vitának az is célja, kiderüljön a javasolt változtatások alkalmasak-e arra, hogy a kor szükségleteit kielégítsék. Köztudomású, hogy folyik az Alkotmány felülvizsgálata. Megalakultak az előkészítő bizottságok, amelyek foglalkoznak a társadalmi rend, az államszervezet, az állampolgári jogok alkotmányos szabályozásának kidolgozásával. Hasznos, és elősegíti az Alkotmány felülvizsgálatát is, ha a választási törvény társadalmi vitájában elhangzanak olyan állásfoglalások és javaslatok, amelyek az említett kérdéseket is érintik. Ennek során megfogalmazódhat: célszerű-e az Alkotmány felülvizsgálatának befejezése előtt a választási törvényt lényegesen módosítani, vagy erre csak az új Alkotmány elfogadását követően kerüljön sor. Közbenső megoldásként az is elképzelhető, hogy azokat a változtatásra megérett kérdéseket, amelyekben kialakul a társadalmi egyetértés, most szabályozzuk. Ez akkor indokolt, ha a képviselői és tanácstagi választások időben elkülönülnek egymástól. Minden megoldás mellett és ellen szólhatnak érvek. Ezek az érvek a társadalmi vitában erősíthetik vagy gyengíthetik valamelyik változatot, és alapjául szolgálhatnak a döntésnek. Д törvénytervezet nyitott A törvény tervezete minden szempontból nyitott, nincsenek előzetesen eldöntött kérdések. A Hazafias Népfront által szervezett társadalmi viták résztvevői tehát alkotó módon járulhatnak hozzá a választási törvény megújításához. A nyitottságot jelzi, hogy a tervezet 24 rendelkezése kettős vagy hármas döntési változatot, alternatívát tartalmaz. Nyitott abban az értelemben is, hogy a társadalmi vita nemcsak az adott megoldások egyikét vagy másikát támogathatja, hanem új, a tervezetben nem szereplő javaslatot is kialakíthat. Egy időben vagy kelőn A képviselői és a tanácstagi megbízatás tartalma különböző az országos és a helyi politizálás eltérő jellege miatt. Ez azonban nem tükröződik eléggé a jogi szabályozásban. Esetenként a gyakorlatban is összemosódnak a feladatok és a szerepfelfogás sem teljesen tisztázott: a képviselőket helyi problémák megoldására buzdítják a választók, és en^ek alapján ítélik meg tevékenységüket. Ezt a keveredést a választókban erősíti az is, hogy az egy időben tartott választásokon sem az egyéni programokban, sem a választási eljárásban, az agitációban nem vált el egyértelműen az eltérő jelleg. Az időbeni elkülönítés segítheti, hogy markánsabban jelenjenek meg az országos és a helyi politikai ügyek, az érdekképviseleti különbözőségek. Döntő változás attól várható, ha ez a forma megfelelő tartalommal telítődik; a képviselőknek és a tanácstagoknak jól kirajzolódó, önálló arculatú választási programjaik lesznek. Ezt elősegítheti a választás szabályainak (például: jelölés folyamata) differenciálása is. A szétválasztás fontos politikai előnye, hogy. a választási ciklus (öt év) alatt a kormányzat két alkalommal teremt lehetőséget a legszélesebb körű párbeszédre a választókkal. Kétségtelen, hogy a szétválasztással szemben reális ellenérvek sorakoztathatok fel: a választási szervek tagjai munkaterhének növekedése, a költségek duplázódása, a választási eljárás szinte állandó folyamattá válása. Az érvekre és ellenérvekre tekintettel a törvény szövege két változatot tartalmaz, az (Folytatás a 3. oldalon) Я jó idő kedvez az őszi nuikikaak Drágább műtrágya — szerényebb talajerő-visszapótlás Fehér László, az ecsegi termelőszövetkezet növénytermc v- tési üzemvezetője — középen — Molnár Gyula és Rv ú* János traktorosokkal a soron levő vetést előkészítő munkálatokat beszéli meg. Megyénk • termelőszövetkezeteiben jó részében jelenleg kettős feladatot oldanak meg. Betakarítják az őszi érésű növényeket, s ezzel egyidőben előkészítik a talajt a jövő évi kenyérnek és takarmánynövényeknek. Növelik a búza vetésterületét Az ecsegi termelőszövetkezetben már befejezték a betakarítást. A jelentős bevételt képviselő napraforgóból sajnos nem tudták elérni a tervezett mennyiséget, mert a szemképződés időszakában nagy volt a szárazság. A kétmilliós bevételkiesést, a gabonánál elért rekordtermésből adódó nagyobb árbevétellel ellensúlyozták. Jól haladnak az őszi vetés-előkészítő és vetési munkálatokkal. Kétszázharminc- két hektáron földben van az őszi árpa, kétszáz hektáron pedig az őszi káposzta- repce. Az idén — a korábbinál 20 hektárral nagyobb területen — 800 hektáron vetnek őszi búzát, s eddig kétszázhatvan hektár munkájával végeztek. Úgy tűnik két műszakban, 10 nap alatt végeznek. Húsz vagonnal kevesebb műtrágya A szurdokpüspöki nagyüzem, a környék közös gazdaságai közül, napraforgóból talán a leggyengébb eredményt — hektáronként 17 mázsát ért el. A raktáron lévő termésből eddig 30 vagonravalót már kiszállítottak a Martfűi Növényolajipari Vállalatnak. Már maguk mögött tudják a 620 hektár őszi búza vetéséhez szükséges talajmunkálatokat. Elképzeléseik szerint október 25. és 30. között befejezik a búzavetést is. őszi mélyszántást 500 hektáron terveznek. A talajerő-visszapótlásról itt sem szívesen beszélnek a szakemberek. A jelentősen megdrágult műtrágyából az idén 20 vagonnal kevesebb kerül a földekre. Egyenesben vannak A pásztói termelőszövetkezetben is ütemesen folynak az őszi munkák. Az 598 hektárról betakarított napraforgó, a hektáronkénti 20 mázsa fölötti termésátlaggal elfogadhatónak mondható. Szép eredményt hozott viszont a silókukorica. A tervezettnél kisebb területről takarították be а szükséges 880 vagonos termést. A 100 hektáron termelt kukorica törését ezen a héten kezdik meg, s 40— 50 vagon termésre számítanak. A 8- hektár cukorrépa betakarítását később kezdik meg. Kellemes gondot jelent a szőlőszüret bár, az utolsó pillanatban érkezett és nem várt eső jelentősen csökkentette az elérhető mennyiséget. A szőlő cukorfoka viszont jó. A szürettel — 96 hektárról van szó — október 31-ig végeznek. Az őszi vetés folyamatos, 50 hektáron földben van az őszi árpa, 100 hektáron pedig az őszi káposztarepce magja. Egy kissé elkéstek az őszi takarmány- keverék vetésével, amelyből 20 hektárt terveztek. Öszii búzából ezer hektárra- valót vetnek. Ebből 300 hektárra való mag már földben van. Számításaik szerint október 25-ig végeznek az őszi kalászosok vetésévé'. Akárcsak Szurdokpüspökiben, itt is kevesebb 10 vagonnal a műtrágya. A kiesés ellensúlyozására növelik a szerves trágya felhasználását. Az 1200 hektár őszi mélyszántással előreláthatólag novemberben végeznek. Gőz és áram Kemerovóha A megyeszékhely távfűtéses lakásainak melegét a Gagarin tlüerőmű Vállalat salgótarjáni fűtőerőművé biztosítja. Az idén szeptember 23-tól indították a fűtést. Az időjárás kedvező, így ezen a hét végén óránként mindössze 12—13 tonna gőzmennyiségre volt a városnak szüksége. Az óránként 120—130 tonna gőzmennyiség előállítására alkalmas kazánok terhelése tehát még bőven fokozható. Az erőműben lehetőség adódik villamos energia előállítására is, ebben az esetben az országos elektromos hálózathoz kapcsolódnak. —kulcsár— utazott Gordos János A Kemerovo és Nógrá-d közötti testvérkapcsolat, a több mint két évtizedes múltra visszatekintő sokoldalú együttműködés jegyében tegnap Szibériába utazott Gordos János, az MSZMP Nóg- rád Megyei Bizottságának titkára. A várhatóan egyhetes kemerovói tartózkodása során a megyei pártbizottság titkára előadásokat tart a társadalmi-gazdasági kibontakozási program megvalósítása, a politikai intézményrendszer reformjának országos és Nógrád megyei tapasztalatairól, ebben a párt. a kommunisták helyéről, feladatairól.
