Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

1988. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 A tapasztalat olyasva­lami, amihez csak köz­vetlenül azután jut az ember, hogy szüksége lett volna rá. (Olivier törvénye) ☆ Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1984 októberében hozott határozatot az ifjú­ságról. Ennek előzménye, hogy országos szintű igény jelentkezett az ifjúságii szer­vezet differenciáltabb struk­túráinak létrehozására. A határozat négy éve lé­pett életbe. Az azóta eltelt időszakban egyedül a szak- szervezet hozta létre a ma­ga ifjúsági tagozatát, a Ha­zafias Népfront pehg most gondolkodik ifjúsági nép­frontszervezetének meg­alakításán. f! ☆ A fiatalok azonban nem vártak a lassan reagáló szervezetek által majdan megalakítandó mozgalmak­ra. S a külföldről érkező „fertőzött” eszméket továb­bító hatásokat megszűrése­mül átvéve hozták létre a maguk csoportosulásait. Az el­múlt négy esztendőben — főleg a nagyvárosokban — meg­jelentek a skinhead (bőrfe­jű) mozgalom képviselői, létrejött a FIDESZ, s szám­talan — sokszor csak né­hány főből álló társaság, melyek létezését tudomásul1 kell venni, s a társadalom­nak megfelelő választ kell adnia ezek kihívására. ☆ — Egy érvényes párthatá­rozat végrehajtásában négy év alatt ettől többre kellett volna jutni —: összegzi Bold- vai László, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának első titkára. — önálló profillal rendelkező ifjúsági szerveze­tek egész sorának ' kellett volna kialakulnia. — Hol állna ebben a sor­ban a KISZ? — Az első helyen. A KISZ munkájának továbbfejleszté­sével kapcsolatosan több el­képzelés létezik. Ezek kö­zül egyet emelnék ki. A „prognosztizálható” társa­dalmi folyamatokat ismerve tovább folytatódik az a ré­tegződést tendencia, amely létrehozta a diákszövetséget, a FIDESZ-t és más szerveze­teket. Azon ifjúsági szerve- •zeteke.t, amelyek bizonyos követelményeknek eleget tesznek, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa tömöríte- né magába, melyben a KISZ is csupán egy szavazattal rendelkezne, a többi mozga­lomhoz hasonlóan. A ré- tegződési folyamat azonban a KISZ-en belül is folytatód­na, szervezetünk az elképze­lés szerint rétegszervezetek szövetsége lesz. Országos ko­ordináló szerv, amelyben meglehetősen nagy önálló­sággal dolgoznak majd az egyes szervezetek, például a dolgozó fiatalok szövetsége, diák- és katonaszövetség stb. Ezek a rétegérdeklődé­süknek leginkább megfelelő működési formát választa­nák, ám a fiatalok érdek- képviselete mégis kézzelfog­ható módon jelenne meg (a KISZ közvetítésével) az ál­lamapparátus számára. Eze­ket a szervezeti változásokat persze megújuló tartalmú célkitűzések követik, melvek java részét az országos KISZ- értekezlet küldöttei fogal­maznak meg. A pártnak fon­tos. hogy minél több, a poli­tikáját értő és támogató fi­atalra számíthasson. De az előbb ismertetett, elképzelt KISZ létrejötte érdeke a többi (majdani) ifjúsági szer­vezetnek is, hiszen külön- külön egyikük sem válhat olyan politikai tényezővé, amely az ifjúság egésze ér­dekeit tolmácsolhatná. — Ebben az esetben fel­merül a kérdés, hogy a párt ifjúsági szervezete megjele­nítheti-e a különféle réteg­igényeket programjában? — A korábbi, atyáskodó, paternalista pártirányítást minden szinten törölni kell, s helyébe egy emberköz­pontú napi gyakorlatnak kell lépnie. Az idősebb párt­tagok tapasztalataikkal se­gítsék az ifjúkommunistá­kat, de ne sértődjenek meg, ha azok nem minden eset­ben az ő útmutatásaikat követik majd. A pártirá­nyítás a KISZ testületéibe megválasztott párttagokon keresztül valósulna meg. Kardinális kérdésekben ezek a fiatalok természetesen a párt véleményét képvisel­nék, de részletkérdésekben akár egymás ellenében is véleményt nyilváníthatná­nak. Áz ilyen formában gya­korolt pártirányítás persze nemcsak nagyobb önállósá­got,' hanem nagyobb felelős­séget is jelent. Ha az irá­nyító szervezet úgy ítéli meg, hogy az adott KISZ- bizottság nem jól működik, kezdeményezheti a vezetők, vagy a bizottságban tevé­kenykedő pártcsoport felül­vizsgálatát. ☆ — Én személy szerint je­lentős eredménynek tartom, hogy a KISZ képviselője ott lehet a kormány ülésein és elmondhatja a fiatalok véle­ményét — magyarázza Kalo­csai Attila, KISZ-tag. — Iga­zán elégedett azonban akkor lennék, ha a községi taná­csok vezetői is ugyanúgy tárgyalópartnerként ismer­nék el az ottani KlSZ-alap- szervezet . titkárát, mint a Minisztertanács tagjai a KISZ KB képviselőit. Hiszen igazán jó KISZ-t — szerin­tem — csak a lakóterületen lehet csinálni. A közélet ugyanis igazában á lakóterü­leten zajlik, s a döntések többsége is itt születik, míg a munkahelyeken jóformán csupán a végrehajtás marad hátra. ☆ Az ifjúsági szövetség meg­újulási törekvéseinek az őszi országos KISZ-értekezlet ad majd útmutatót. Dr. Peter- csák Zsolt, a Salgótarjáni Városi Tanács fiatal, munka­társa, alapszervezeti titkára arról beszélt, mit vár ettől az értekezlettől: — Az ifjúságnak perspek­tívára van szüksége. Ennek megteremtésére persze nem ez az értekezlet hivatott, ezért „csupán” egy nyílt és közérthető dokumentumot várok tőle, amely azonban vissza tudja adni a fiatalok jövőbe vetett hitét. Képes legyen mozgósítani a tagsá­got, serkentsen tettekre. Tu­dom, hogy sok problémát vetnek majd föl a küldöttek, de nem szia bad," hogy a záró- dokumentum csak ezeket tar­talmazza ! Romhányi Tamás (Vége) . Betakarítják a silókukoricát A múlt hét közepén kezdődött e) * siló­kukorica betakarítása Fndrefalván, az Arany­kalász Termelőszövet­kezetben. A bárom kombájn várhatóan a hét végére végez a munkával. Felvételen: Dénes Ferenc dolgozik a Piliny melletti Bor­sós-táblában. — bp — Ifi RAS ELŐTT A széesényl kenyérboltban A frissen sült cipók íny­csiklandó illata a közleke­dőket is vásárlásra ingerli. Sokan nem is tudnak ellen­állni, mert aki egyszer meg­kóstolta az önmagukat kí­náló jóféle kenyereket, sü- teményeket, az rendszeres' vevője marad az üzletnek. A Nógrád Megyei Sütő­ipari Vállalat 3. számú szé- csényi szaküzlete előtt gyak­ran kocsisorok várakoznak, s a kis eladótér miatt a járdára szorulnak az embe­rek. Az utcában lévő pékség­ből folyamatosan érkezik a friss áru. A Palóc, az Al­földi és a tepsis kenyerek iránt különösen nagy a ke­reslet: naponta 100 mázsát adnak el belőlük a város­ban és vonzáskörzetében. A takaros üzletben kapható még többek között diabeti­kus kenyér, tortalap, túrós, lekváros, kakaós. és fo­nott sütemény. A polcokon . ízlésesen el­rendezve sorakoznak a „ne­héz áruk”, a füszértféle- ségek, az édességek. A hű­tőpultban a tej és tejter­mékek széles választéka kí­nálja magát. — Havi forgalmunk 700— 800 ezer forint — tájékoz-, tat Oláh Lajosné, aki éppen a napi forgalmat jegyzi be a pénztárnaplóba. — A mai napon 30 ezer forint volt a bevétel — te­szi hozzá Antal Istvánná, a zárással kapcsolatos munka végzése közben. — Tessék adni kenyeret, — kérleli az eladókat egy kesve betoppant fiatal ve­vő. — Anyu kolbászos le­csót főzött vacsorára, de nincs otthon kenyér. A „fityula” már ugyan nincs a fejen, de azért még kiszolgálják a tizenöt év körüli fiút, aki csaknem futva távozik a hóna alá szorított másfél kenyérrel. Úgy látszik, ők is a géppel dagasztott, kézzel „virgolt” alföldit szeretik... Kép és szöveg: Rácz András mmm® <■ ^ sasaikb*m ■ >.::: ■. n ia Az adászakértá válaszol Az átalányelszámolásos üzemeltetésről Nekünk még most sem tiszta — gondoljuk, mások is vannak még így —, hogyan kell, vagy lehet-e kisössze- gű kifizetésnek tekinteni, ha gmk-nkban több hóna­pig tartó, azonos feladat el­látására kötök szerződést, de a végzett munka értéke nem haladja meg a havi 2000 forintot. Hogyan kell elszámolni velünk, ha ugyanerre a munkára töb­ben szerződünk? (Gmk-ta­gok jelige.) Az első kérdésre: ameny- nyiben több hónapon ke­resztül, azonos tartalmú (tí­pusú) feladat ellátásába köt szerződésit ön, úgy az ez alapján történő kifizetés nem minősül kisösszegű ki­fizetésnek akkor sem, ha az egyhavi kifizetés ösz- sziege a 2000 forintot nem haladja meg. A második kérdésre: amennyiben több hónapig tartó, ugyanazon típusú fel­adat ellátására (végzésére) köt szerződést, de abban a feladatnak a megoldáséban többen vesznek részt, s az egyes személyek között a kifizetett összeg nagysága nem halad ja meg a 2000 fo­rintot, úgy a kisösszeigű ki­fizetésre vonatkozó szabá­lyok alkalmazhatók. Általános szabályként ke­zelendő: ha a magánsze­mély a vállalt feladatának ellátásában olyan rendsze­rességgel vesz részt, hogy az folyamatos jogviszony­nak minősül és a jogviszony egészéből a 2000 forintot nem haladja meg a kifize­tés, akkor az a kisösszegű kifizetések szabályai sze­rint kezelendő, de azt rész­feladat teljesítésének ürü­gyén nem lehet 2000 forint alatti kifizetésekkel kisösz- szegű kifizetések szabályai alá kényszeríteni. Szövetkezetünk több rész­legét átalányéiszámolásos rendszerben üzemelteti. Most ezt bővíteni akarja —' amit mi szívesen vesítink —, de mint leendő adóalanyok, nem tudjuk pontosan, mit keli a munkaszerződésünk­nek tartalmazni. Eddig sok utólagos bonyodalom adó­dott a korábban ilyen rend­szerű elszámolásban részt­vevőkkel. Segítene nekünk — de gondoljuk, az adóha­tóság munkáját is megköny- nyíti majd —, ha most tá­jékoztatna a legfontosabb tartalmi követelményekről. (Szövetkezeti tagok jelige.) A szövetkezetek egyes részlegeinek ' átailányelszá- molásos rendszerű üzem,él­tetésére vonatkozóan a 26/1981. (XI. 29.) PM—MŰM. számú rendielet és az azt módosító 1/1986. (II. 1.) PM—MŰM. számú rendelet intézkedik. (Megtalálhatók a Munkaügyi Közlöny 1981. évi 1. számában és az 1986. évi Magyar Közlöny 2. szá­mában. ) Á talány elszámolá­sos rendszerben a szövet­kezettel tagsági, vagy mun­kaviszonyban álló dolgozók f oglallikozitiath »tők, akik k el erre az üzemeltetési formá­ra külön megállapodást kell kötni. Pzt a dolgozók mun­kaszerződésében is rögzíte­ni kell. v A külön megállapodásnak • tartalmaznia kell (többek között) a tevékenységen­ként várható évi árbevételt, valamint a várható évi ár­bevétellel kapcsolatban fel­merülő költségeket költ- ségnemenkémt (anyagkölt­ség, dolgozónként részlete­zett bérköltség). Ez magá­ban foglalja a bérköltséget terhelő összes díjazást, úgy mint bérköltség, alapbér terhére folyósított prémium, jutalék, bérpótlék, kiegészí­tő fizetés, egyéb bér, to­vábbá ennek társadalom - biztosítási járulékát, vala­mint az egyéb költségeket. A részleg által közvetlenül fizetendő költségeket, azok megnevezését. Ezek , után határozható meg a szövet­kezethez befizetendő átalány évi összege. A megállapodásnak tar­talmaznia kell: 1. A hasz­nálatra átadott álló- és fo­gyóeszközöket (vagy a szer­ződésben való utalással mellékletként). Az anyag- és alkatrészbeszerzés (-ellá­tás, -elszámolás) módját 1988-tól célszerű felvenni a megállapodásba, hogy az általános forgalmi adóval (áfa) terhelt vásárlások tényleges számlált a szö­vetkezet nevére kiállítva, a szövetkezethez nyújtsák be az áta lan y élszámolá&os üze­meltetők, amely levonhatja saját adókötelezettségéből a részére benyújtott számlá­bain előzetesen felszámított áfá-t. (A dolgozónak az áfá-val növelt számlaérté- ke.t térítik meg.) 2. Garanciális javítás vég­zése esetén, annak elszá­molási módját. 3. Az állóeszközök fenn­tartására, felújítására, cse­réjére vonatkozó rendelke­zéseket. Felhívom figyelmüket, hogy a 26/1981. (IX. 29.) PM—MüM. számú rendelet 4. paragrafus (3) bekezdése kimondja: az átalányelszá- molásba adott eszközök karbantartása a dolgozó feladata. Az állóeszközök felújításáról azonban — a külön megállapodás szerint — a szövetkezet gondosko­dik. (A fődarabcserék a fel­újítás részét képezik a gép­járműnél.) A szövetkezethez befize­tendő átalánynak tartalmaz­nia kell: 1. A megállapodás szerinti munkabér alapján számított társadalombizto-i sítási járulékot, nyugdíjjá­rulékot. 2. . A szövetkezet költségeihez való hozzájá­rulást, beleértve az érték­csökkenési leírást is. 3. A szövetkezet nyereségéhez való hozzájárulást. Figyelmükbe ajánlom, hogy az á talány elszámolásos részleg dolgozójának 1988. január 1-től vállalkozói adót kell fizetnie a várható éves jövedelme után. Természe­tesen ezen kívül a szövet­kezet, illetve az átalány el­számolásban résztvevő ta­gok több olyan kérdésben történt megállapodást rög­zíthetnek a munkaszerző­désben, amivel a későbbi vi­tát el akarják kerülni. Intézményesült fiatalság IV. i ! " I • ' í ' t Első az egyenlők között

Next

/
Thumbnails
Contents