Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
1988. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 A tapasztalat olyasvalami, amihez csak közvetlenül azután jut az ember, hogy szüksége lett volna rá. (Olivier törvénye) ☆ Az MSZMP Központi Bizottsága 1984 októberében hozott határozatot az ifjúságról. Ennek előzménye, hogy országos szintű igény jelentkezett az ifjúságii szervezet differenciáltabb struktúráinak létrehozására. A határozat négy éve lépett életbe. Az azóta eltelt időszakban egyedül a szak- szervezet hozta létre a maga ifjúsági tagozatát, a Hazafias Népfront pehg most gondolkodik ifjúsági népfrontszervezetének megalakításán. f! ☆ A fiatalok azonban nem vártak a lassan reagáló szervezetek által majdan megalakítandó mozgalmakra. S a külföldről érkező „fertőzött” eszméket továbbító hatásokat megszűrésemül átvéve hozták létre a maguk csoportosulásait. Az elmúlt négy esztendőben — főleg a nagyvárosokban — megjelentek a skinhead (bőrfejű) mozgalom képviselői, létrejött a FIDESZ, s számtalan — sokszor csak néhány főből álló társaság, melyek létezését tudomásul1 kell venni, s a társadalomnak megfelelő választ kell adnia ezek kihívására. ☆ — Egy érvényes párthatározat végrehajtásában négy év alatt ettől többre kellett volna jutni —: összegzi Bold- vai László, a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának első titkára. — önálló profillal rendelkező ifjúsági szervezetek egész sorának ' kellett volna kialakulnia. — Hol állna ebben a sorban a KISZ? — Az első helyen. A KISZ munkájának továbbfejlesztésével kapcsolatosan több elképzelés létezik. Ezek közül egyet emelnék ki. A „prognosztizálható” társadalmi folyamatokat ismerve tovább folytatódik az a rétegződést tendencia, amely létrehozta a diákszövetséget, a FIDESZ-t és más szervezeteket. Azon ifjúsági szerve- •zeteke.t, amelyek bizonyos követelményeknek eleget tesznek, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa tömöríte- né magába, melyben a KISZ is csupán egy szavazattal rendelkezne, a többi mozgalomhoz hasonlóan. A ré- tegződési folyamat azonban a KISZ-en belül is folytatódna, szervezetünk az elképzelés szerint rétegszervezetek szövetsége lesz. Országos koordináló szerv, amelyben meglehetősen nagy önállósággal dolgoznak majd az egyes szervezetek, például a dolgozó fiatalok szövetsége, diák- és katonaszövetség stb. Ezek a rétegérdeklődésüknek leginkább megfelelő működési formát választanák, ám a fiatalok érdek- képviselete mégis kézzelfogható módon jelenne meg (a KISZ közvetítésével) az államapparátus számára. Ezeket a szervezeti változásokat persze megújuló tartalmú célkitűzések követik, melvek java részét az országos KISZ- értekezlet küldöttei fogalmaznak meg. A pártnak fontos. hogy minél több, a politikáját értő és támogató fiatalra számíthasson. De az előbb ismertetett, elképzelt KISZ létrejötte érdeke a többi (majdani) ifjúsági szervezetnek is, hiszen külön- külön egyikük sem válhat olyan politikai tényezővé, amely az ifjúság egésze érdekeit tolmácsolhatná. — Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy a párt ifjúsági szervezete megjelenítheti-e a különféle rétegigényeket programjában? — A korábbi, atyáskodó, paternalista pártirányítást minden szinten törölni kell, s helyébe egy emberközpontú napi gyakorlatnak kell lépnie. Az idősebb párttagok tapasztalataikkal segítsék az ifjúkommunistákat, de ne sértődjenek meg, ha azok nem minden esetben az ő útmutatásaikat követik majd. A pártirányítás a KISZ testületéibe megválasztott párttagokon keresztül valósulna meg. Kardinális kérdésekben ezek a fiatalok természetesen a párt véleményét képviselnék, de részletkérdésekben akár egymás ellenében is véleményt nyilváníthatnának. Áz ilyen formában gyakorolt pártirányítás persze nemcsak nagyobb önállóságot,' hanem nagyobb felelősséget is jelent. Ha az irányító szervezet úgy ítéli meg, hogy az adott KISZ- bizottság nem jól működik, kezdeményezheti a vezetők, vagy a bizottságban tevékenykedő pártcsoport felülvizsgálatát. ☆ — Én személy szerint jelentős eredménynek tartom, hogy a KISZ képviselője ott lehet a kormány ülésein és elmondhatja a fiatalok véleményét — magyarázza Kalocsai Attila, KISZ-tag. — Igazán elégedett azonban akkor lennék, ha a községi tanácsok vezetői is ugyanúgy tárgyalópartnerként ismernék el az ottani KlSZ-alap- szervezet . titkárát, mint a Minisztertanács tagjai a KISZ KB képviselőit. Hiszen igazán jó KISZ-t — szerintem — csak a lakóterületen lehet csinálni. A közélet ugyanis igazában á lakóterületen zajlik, s a döntések többsége is itt születik, míg a munkahelyeken jóformán csupán a végrehajtás marad hátra. ☆ Az ifjúsági szövetség megújulási törekvéseinek az őszi országos KISZ-értekezlet ad majd útmutatót. Dr. Peter- csák Zsolt, a Salgótarjáni Városi Tanács fiatal, munkatársa, alapszervezeti titkára arról beszélt, mit vár ettől az értekezlettől: — Az ifjúságnak perspektívára van szüksége. Ennek megteremtésére persze nem ez az értekezlet hivatott, ezért „csupán” egy nyílt és közérthető dokumentumot várok tőle, amely azonban vissza tudja adni a fiatalok jövőbe vetett hitét. Képes legyen mozgósítani a tagságot, serkentsen tettekre. Tudom, hogy sok problémát vetnek majd föl a küldöttek, de nem szia bad," hogy a záró- dokumentum csak ezeket tartalmazza ! Romhányi Tamás (Vége) . Betakarítják a silókukoricát A múlt hét közepén kezdődött e) * silókukorica betakarítása Fndrefalván, az Aranykalász Termelőszövetkezetben. A bárom kombájn várhatóan a hét végére végez a munkával. Felvételen: Dénes Ferenc dolgozik a Piliny melletti Borsós-táblában. — bp — Ifi RAS ELŐTT A széesényl kenyérboltban A frissen sült cipók ínycsiklandó illata a közlekedőket is vásárlásra ingerli. Sokan nem is tudnak ellenállni, mert aki egyszer megkóstolta az önmagukat kínáló jóféle kenyereket, sü- teményeket, az rendszeres' vevője marad az üzletnek. A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat 3. számú szé- csényi szaküzlete előtt gyakran kocsisorok várakoznak, s a kis eladótér miatt a járdára szorulnak az emberek. Az utcában lévő pékségből folyamatosan érkezik a friss áru. A Palóc, az Alföldi és a tepsis kenyerek iránt különösen nagy a kereslet: naponta 100 mázsát adnak el belőlük a városban és vonzáskörzetében. A takaros üzletben kapható még többek között diabetikus kenyér, tortalap, túrós, lekváros, kakaós. és fonott sütemény. A polcokon . ízlésesen elrendezve sorakoznak a „nehéz áruk”, a füszértféle- ségek, az édességek. A hűtőpultban a tej és tejtermékek széles választéka kínálja magát. — Havi forgalmunk 700— 800 ezer forint — tájékoz-, tat Oláh Lajosné, aki éppen a napi forgalmat jegyzi be a pénztárnaplóba. — A mai napon 30 ezer forint volt a bevétel — teszi hozzá Antal Istvánná, a zárással kapcsolatos munka végzése közben. — Tessék adni kenyeret, — kérleli az eladókat egy kesve betoppant fiatal vevő. — Anyu kolbászos lecsót főzött vacsorára, de nincs otthon kenyér. A „fityula” már ugyan nincs a fejen, de azért még kiszolgálják a tizenöt év körüli fiút, aki csaknem futva távozik a hóna alá szorított másfél kenyérrel. Úgy látszik, ők is a géppel dagasztott, kézzel „virgolt” alföldit szeretik... Kép és szöveg: Rácz András mmm® <■ ^ sasaikb*m ■ >.::: ■. n ia Az adászakértá válaszol Az átalányelszámolásos üzemeltetésről Nekünk még most sem tiszta — gondoljuk, mások is vannak még így —, hogyan kell, vagy lehet-e kisössze- gű kifizetésnek tekinteni, ha gmk-nkban több hónapig tartó, azonos feladat ellátására kötök szerződést, de a végzett munka értéke nem haladja meg a havi 2000 forintot. Hogyan kell elszámolni velünk, ha ugyanerre a munkára többen szerződünk? (Gmk-tagok jelige.) Az első kérdésre: ameny- nyiben több hónapon keresztül, azonos tartalmú (típusú) feladat ellátásába köt szerződésit ön, úgy az ez alapján történő kifizetés nem minősül kisösszegű kifizetésnek akkor sem, ha az egyhavi kifizetés ösz- sziege a 2000 forintot nem haladja meg. A második kérdésre: amennyiben több hónapig tartó, ugyanazon típusú feladat ellátására (végzésére) köt szerződést, de abban a feladatnak a megoldáséban többen vesznek részt, s az egyes személyek között a kifizetett összeg nagysága nem halad ja meg a 2000 forintot, úgy a kisösszeigű kifizetésre vonatkozó szabályok alkalmazhatók. Általános szabályként kezelendő: ha a magánszemély a vállalt feladatának ellátásában olyan rendszerességgel vesz részt, hogy az folyamatos jogviszonynak minősül és a jogviszony egészéből a 2000 forintot nem haladja meg a kifizetés, akkor az a kisösszegű kifizetések szabályai szerint kezelendő, de azt részfeladat teljesítésének ürügyén nem lehet 2000 forint alatti kifizetésekkel kisösz- szegű kifizetések szabályai alá kényszeríteni. Szövetkezetünk több részlegét átalányéiszámolásos rendszerben üzemelteti. Most ezt bővíteni akarja —' amit mi szívesen vesítink —, de mint leendő adóalanyok, nem tudjuk pontosan, mit keli a munkaszerződésünknek tartalmazni. Eddig sok utólagos bonyodalom adódott a korábban ilyen rendszerű elszámolásban résztvevőkkel. Segítene nekünk — de gondoljuk, az adóhatóság munkáját is megköny- nyíti majd —, ha most tájékoztatna a legfontosabb tartalmi követelményekről. (Szövetkezeti tagok jelige.) A szövetkezetek egyes részlegeinek ' átailányelszá- molásos rendszerű üzem,éltetésére vonatkozóan a 26/1981. (XI. 29.) PM—MŰM. számú rendielet és az azt módosító 1/1986. (II. 1.) PM—MŰM. számú rendelet intézkedik. (Megtalálhatók a Munkaügyi Közlöny 1981. évi 1. számában és az 1986. évi Magyar Közlöny 2. számában. ) Á talány elszámolásos rendszerben a szövetkezettel tagsági, vagy munkaviszonyban álló dolgozók f oglallikozitiath »tők, akik k el erre az üzemeltetési formára külön megállapodást kell kötni. Pzt a dolgozók munkaszerződésében is rögzíteni kell. v A külön megállapodásnak • tartalmaznia kell (többek között) a tevékenységenként várható évi árbevételt, valamint a várható évi árbevétellel kapcsolatban felmerülő költségeket költ- ségnemenkémt (anyagköltség, dolgozónként részletezett bérköltség). Ez magában foglalja a bérköltséget terhelő összes díjazást, úgy mint bérköltség, alapbér terhére folyósított prémium, jutalék, bérpótlék, kiegészítő fizetés, egyéb bér, továbbá ennek társadalom - biztosítási járulékát, valamint az egyéb költségeket. A részleg által közvetlenül fizetendő költségeket, azok megnevezését. Ezek , után határozható meg a szövetkezethez befizetendő átalány évi összege. A megállapodásnak tartalmaznia kell: 1. A használatra átadott álló- és fogyóeszközöket (vagy a szerződésben való utalással mellékletként). Az anyag- és alkatrészbeszerzés (-ellátás, -elszámolás) módját 1988-tól célszerű felvenni a megállapodásba, hogy az általános forgalmi adóval (áfa) terhelt vásárlások tényleges számlált a szövetkezet nevére kiállítva, a szövetkezethez nyújtsák be az áta lan y élszámolá&os üzemeltetők, amely levonhatja saját adókötelezettségéből a részére benyújtott számlábain előzetesen felszámított áfá-t. (A dolgozónak az áfá-val növelt számlaérté- ke.t térítik meg.) 2. Garanciális javítás végzése esetén, annak elszámolási módját. 3. Az állóeszközök fenntartására, felújítására, cseréjére vonatkozó rendelkezéseket. Felhívom figyelmüket, hogy a 26/1981. (IX. 29.) PM—MüM. számú rendelet 4. paragrafus (3) bekezdése kimondja: az átalányelszá- molásba adott eszközök karbantartása a dolgozó feladata. Az állóeszközök felújításáról azonban — a külön megállapodás szerint — a szövetkezet gondoskodik. (A fődarabcserék a felújítás részét képezik a gépjárműnél.) A szövetkezethez befizetendő átalánynak tartalmaznia kell: 1. A megállapodás szerinti munkabér alapján számított társadalombizto-i sítási járulékot, nyugdíjjárulékot. 2. . A szövetkezet költségeihez való hozzájárulást, beleértve az értékcsökkenési leírást is. 3. A szövetkezet nyereségéhez való hozzájárulást. Figyelmükbe ajánlom, hogy az á talány elszámolásos részleg dolgozójának 1988. január 1-től vállalkozói adót kell fizetnie a várható éves jövedelme után. Természetesen ezen kívül a szövetkezet, illetve az átalány elszámolásban résztvevő tagok több olyan kérdésben történt megállapodást rögzíthetnek a munkaszerződésben, amivel a későbbi vitát el akarják kerülni. Intézményesült fiatalság IV. i ! " I • ' í ' t Első az egyenlők között