Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 221. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1988. SZEPTEMBER 15.. CSÜTÖRTÖK ——■■■ ■■■■« Első az egyenlők kö (3. oldal) Á szakasz (4. oldal) Á víz is lehet megtartó erő (5. oldal) Minden ötlet a szerkezetváltáshoz kapcsolódik Drégelypalönkon az OKISZ elnöke „Józan helyzetfelismeré­sen alapuló, konstruktív ja­vaslatokat kaptam Nógrád megye ipari szövetkezeteinek jelenlévő képviselőitől” — foglalta ■ össze véleményét Köveskuti Lajos, az MSZMP KB tagja, az OKISZ elnöke, aki szerdán munkalátoga­tást tett a drégelypalánki székhelyű Szondi Szerelő és Ipari Szövetkezetben. A meg­beszélésen részt vett Balázs Miklós, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osz­tályvezetője, Fekete Nándor, az Ipari Szövetkezetek Nóg­rád Megyei Szövetségének titkára, dr. Dobsonyi László, a KISZÖV és a helyi szövet­kezet elnöke, és Gonda Gá­bor, az SZSZISZ főmérnöke. Köveskuti Lajos a dél­előtt első részében a dré­gelypalánki központtal is­merkedett, s megtekintette a Szondi által gyártott ipari kemencékről készült video­filmét. A házigazdák gazda­sági szerepe meghatározó Nógrádban, mind az árbevé­telt, mind a nyereséget te­kintve. Tőkésbevételük pedig országosan is figyelemre méltó. Nem véletlen tehát, hogy az OKISZ elnöke nagy érdeklődéssel hallgatta azo­kat az elképzeléseket, ame­lyeket a szövetkezet a kö­zeljövőben kíván megvalósí­tani. A szűnni nem akaró ötletek mellett Gonda Gá­bor szólt a jelenlegi rendel­kezések, bürokratikus me­chanizmusok fékező hatásá­ról, egy-egy jövedelmező pi­aci kapcsolat továbbépítése kapcsán. Szinte elképzelhetetlen ma­napság a nyugati partnerek „becsalogatása” megfelelő infrastruktúra nélkül. A Szondi nem rendelkezik crossbar-telefonösszeköttetés­sel, szüksége lenne vámsza­bad területre, vagy például telefaxra: telefonhoz csat­lakoztatható adat- és kép­továbbító berendezésre. Ki­tért arra is, hogy a külföl­dön végzett munkák bruttó devizaelszámolásá rendkívül nehézkes és felesleges terhe­ket ró rájuk. Köveskuti Lajos ígéretet tett arra, hogy a felvetődött hiányosságokat tolmácsolja áz illetékes szervezeteknek. Majd a legutóbbi elnökségi ülésen megfogalmazott irányelvekről tájékoztatta a megbeszélés résztvevőit. Az OKISZ e csomagterven be­lül is nagy súlyt fektet a hazat mikroelektronikai ipar fejlesztésére, alapanyagok gyártására. Már folynak a tárgyalások az Interbip mik­roelektronikai alkatrész- gyártó vegyes vállalat létre­hozásáról, s az ezzel össze­függő háttéripar megterem­téséről. Nem elképzelhetet­len — mondotta —, hogy a nógrádi ipari szövetkezetek, különösen a tőkeerős Szondi, ebben részt vegyenek. Fekete Nándor további el­képzelésekről • tájékoztatta az OKISZ elnökét. Szavaiból a kooperációs lehetőségek széles tárháza bontakozott ki. Valamennyi konkrét öt­let a szerkezetváltáshoz kap­csolódott, s alkalmat adott arra, hogy egy bizonyos ter­mékkört összevontan kezel­jenek. Így például a gépjár­mű-elektronikában használa­tos részegységek gyártására kedvezőek a feltételek Nóg­rád megyében, s megteremt­hetik egy leendő hazai autó­összeszerelő üzem egyik bá­zisát is. A koncentrációnak ez a módja nem feltétlenül követeli meg központi forrá­sok megcsapolását, az egyez­tetésben viszont nagy szere­pet vállalhat az OKISZ — hangsúlyozta Fekete Nándor. Köveskuti Lajos rendkívül hasznosnak ítélte meg a ta­pasztalatcserét, hiszen a ja­vaslatok egytől egyig a konstruktív együttműködés igényével születtek meg, s nem az elvi megfogalmazás sokba burkolt, a központi támogatás kicsikarásáért va­ló fohász jegyében. Közölte: hamarosan nyugati üzletem­berekkel találkozik, akiket szívesen hoz megyénkbe, hi­szen itt van alapja a konk­rét együttműködésnek! Budapesten tanácskoznak a baráti társaságok képviselői A szocialista országok ba­ráti társaságai, illetőleg a szovjet kultúra és tudomány házai együttes munkájának tapasztalatait és feladatait megvitató tanácskozásnak ad otthont a közeli napok­ban Budapest. Szeptember 20—21-én a Béke Szállóban találkozik tíz ország — az európai szocialista országok mellett Kambodzsa, Kuba, Mongólia és Vietnam — ba­ráti társaságainak képvise­lője. hogy véleményt cserél­jen a gyorsan változó kö­rülmények között folytatan­dó tevékenységről, a barát­sági mozgalom szerepéről a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország szerteágazó kapcsolatrendszerében, a né­peink közötti barátság el­mélyítésében valamint a testvéri országok együttmű­ködésében jelentkező új vo­násokról. Hazánkban 43 évvel ez­előtt alakult meg a két nép barátságát ápoló, a baráti nép eredményeit népszerű­sítő Magyar—Szovjet Mű­velődési Társaság. Jogutóda, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1971 óta működik olyan tömegpolitikai moz­galomként, amelynek tevé­kenysége kiterjed az egész magyar társadalomra. A né­peink közötti baráti szálak erősítése hazánkban — mi­ként azt számos dokumen­tum is rögzíti — a párt és a kormány politikájának alapvető eleme, az egész tár­sadalom ügye. Napjainkban a társadalom fejlődését hosszú időre meg­határozó fordulat megy vég­be hazánkban és a Szovjet­unióban egyaránt. E felgyor­suló változások kihatnak a magyar—szovjet kapcso­latok alakulására is. Ez a körülmény is jelzi, hogy az MSZBT a megújulásra tö­rekszik. A társaság vezető testületéi már dolgoznak annak kimunkálásán, hogy pontosítsák a mozgalom he­lyét és szerepét a korszerű­södő politikai intézmény- rendszerben, és megfogal­mazzák azokat a módosítá­sokat a mozgalom munka­stílusában és -módszereiben amelyek e korszerűsítést szolgálják. Erőteljesen zuhan a jövedelmezősége Búzatermesztési tanácskozás Retsagon Szerdán, Rútságon, a ter­melőszövetkezet központjá­ban a Nógrád Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a MAE Nógrád megyei szervezetének növénytermesztési, növény- védelmi és talajtani szak­osztálya, a Rétsági Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet közös rendezésé­ben búzatermesztési tanács­kozást tartottak. Dr. Halaj Ignác, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője köszöntötte a megje­lenteket, majd Mezei János, a MÉM főosztályvezető-he­lyettese a gabonatermesztés aktuális kérdéseiről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az idén kezdődő konszolidá­ciós program eredményeként megváltozik a termelési szer­kezet. A búza vetésterülete 90 ezer hektárral csökken, helyébe őszi és tavaszi árpa kerül, amennyiben a piac ezt igényli, s a termelők is megtalálják számításukat. Beszélt arról, hogy az ország különböző területein bekö­vetkezett jelentős aszályok ellenére a növénytermesztési ágazat túlteljesíti ter­vét. Emögött a kalá­szos gabonák tervezett­nél nagyobb eredménye, az őszi érésű termények ter­vezettnél kisebb teljesítmé­nye húzódik meg. Jövőre az állami támogatás mérséklé­se, megvonása a felvásárlási árak emelkedésében jelent­kezik majd. Lesz, ahol a-z állami támogatást 100 száza­lékban méltányolják az árak­ban, míg másutt csak 85 szá­zalékot fogadnak el a haté­konyság növelése érdekében. Közölte, hogy a gabona mi­nősítésénél 1990-ig a jelenle­gi szabványok lesznek ér­vényben. A jövő évi termést megalapozó felemelt árú mű­trágya beszerzéséhez szep­tember 1-től hitelt kapnak a gazdaságok, ami után nem kell kamatot fizetni. Ezután Urban Imre, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályvezető-helyettese ér­tékelte a ’87—88. évi búza­termés tapasztalatait, mond­ván: az ágazatnak megyénk­ben meghatározó szerepe van. A búza világpiaci árá­nak a múlt évinél kedve­zőbb alakulása az ehhez kö­tődő 200 forint/tonna minő­ségi felár kedvező fogadtatás­ra talált, de a jelenlegi felvásárlási ár még nem kel­lően ösztönöz a minőségi ter­mék előállítására. őszi búzából az utóbbi tíz év második legnagyobb ered­ményét értük el, tavaszi ár­pából megismételtük az ed­digi, 1984. évi termelési szín­vonalat, az őszi árpánál pe­dig az eddigi legjobb átlag­termést takarították be az üzemek. Az eredményeket befolyásoló tényezők — idő­járás, talaj művelés, táp­anyag-gazdálkodás, művelő­utas technológia, szórva ve­tés, fajtakiválasztás stb. fel­sorolása után értékelte a betakarítást, utalt a tapasz­talatokra, majd az őszi érésű növények betakarítására, va­lamint a jövő évi jó termést megalapozó vetés-előkészítő és vetési tennivalókra hívta fel a figyelmet. Tóth László, a megyei nö­vényvédelmi és talajvédelmi állomás igazgatója a növény­védelmi és agrokémiai tevé­kenység eredményeiről és tennivalóiról szólt. Matos László, a vetőmag-termeltető és értékesítő vállalat területi központjának főmérnöke, Mé­száros Györgyné osztályve­zető, Sárosi Róbert, csoport- vezető a vetőmagkínálatot ismertette. Auguszta Gábor, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet Pest—Nógrád megyei vezetője elismeréssel szólt a megye üzemeiben előállított vetőgabona jó eredményei­ről. A tájékoztatók után Czifra József a szandál, Máté Já­nos a nőtincsi, Kovács Sán­dor a cserhátsurányi terme­lőszövetkezet elnökhelyette­se ismertette a jó eredmé­nyeket hozó módszereket, de szóba hozták, hogy a búza- termelés jövedelmezősége a beláthatatlan infláció követ­keztében a mélypontra zu­hanhat. A vitában felvetődő kér­désekre Mezei János vála­szolt. Újabb terheket nem tudnak vállalni a termelőszövetkezetek A TOT Gazdaságpolitikai Bizottságának ülése A mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteket az elmúlt időszakban újabb hátrányos közgazdaságii hatások érték, és a jövő évi ár- és pénz­ügyi szabályozás további visszahúzó hatást kelthet, amenyiben a jelenlegi el­képzeléseket nem módosít­ják — ezt állapította meg a TOT Gazdaságpolitikai Bi­zottsága, amely szerdán a TOT-székházban ülésezett. A vita során többen fel­vetették, hogy a mezőgaz­dasági termelők az idén a vártnál drágábban jutnak hozzá alapvető anyagokhoz gépekhez, aza-z velük szem­ben maradéktalanul nem teljesült a kormánynak az a döntése, hogy az idén a termelői árakban nem kö­vetkezik be változás. Mivel ez a „begyűrűzés” immár egy folyamat része, és tar­tósan sújtja ezt a gazdálko­dói kört, kérdés, hogy a ter­melők termékáraik változ­tatásával! kellő fedezetet tudnak-e teremteni az újabb hátrányok elviseléséhez. Amennyiben ez nem sike­rül — márpedig ennek szá­mos jele van, ugyanis a mezőgazdaság termelői árai az inflációnál lényegesen lassabban emelkednek —, úgy az agrártermelés érde­keltsége tovább romlik. An­nál is inkább, mert az ex­portszubvenció csökken, holott a nemzetközi gyakor­latban ennek éppen az el­lenkezőjét lehet megfigyel­ni. Olyan árviszonyok kö­zött termel a több terüle­ten is intenzíven gazdálko­dó magyar mezőgazdaság, mint más, extenzív szakasz­ban levő országok agrár­gazdasága. Az elvonások túlságosan nagyok, és mi- (Folytatás a 2. oldalon) Aprólék«« ««add»] szerelik » bonyolult lelépité*fi be­rendezéseket, így — képünkön — » hőcserélők Össze, állítása is odaadó figyelmet követel. Szakemberek birodalma Minősített hegesztők igényes munkájának eredménye az a sok­sok termék, amely a Vegyépszer salgó­tarjáni gyárából kerül hazai és külhoni meg­rendelőkhöz. A kva­lifikált szakemberek közreműködésével az idén megközelítőleg félmilliárd forint érté­kű berendezés készül. —képek: kulcsár— A hatalmas méretű szerkezetek minden ap­ró pontjára figyelni kell. Krómnikkelből állították össze a gyógyszerkeverő tar­tályokat. Mákos Kőben első osztálya hegesztőként vett részt a munkában. iS-:: ■ ' ■■■ ■ : ' ■ : : . ' '

Next

/
Thumbnails
Contents