Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 221. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1988. SZEPTEMBER 15.. CSÜTÖRTÖK ——■■■ ■■■■« Első az egyenlők kö (3. oldal) Á szakasz (4. oldal) Á víz is lehet megtartó erő (5. oldal) Minden ötlet a szerkezetváltáshoz kapcsolódik Drégelypalönkon az OKISZ elnöke „Józan helyzetfelismerésen alapuló, konstruktív javaslatokat kaptam Nógrád megye ipari szövetkezeteinek jelenlévő képviselőitől” — foglalta ■ össze véleményét Köveskuti Lajos, az MSZMP KB tagja, az OKISZ elnöke, aki szerdán munkalátogatást tett a drégelypalánki székhelyű Szondi Szerelő és Ipari Szövetkezetben. A megbeszélésen részt vett Balázs Miklós, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, Fekete Nándor, az Ipari Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének titkára, dr. Dobsonyi László, a KISZÖV és a helyi szövetkezet elnöke, és Gonda Gábor, az SZSZISZ főmérnöke. Köveskuti Lajos a délelőtt első részében a drégelypalánki központtal ismerkedett, s megtekintette a Szondi által gyártott ipari kemencékről készült videofilmét. A házigazdák gazdasági szerepe meghatározó Nógrádban, mind az árbevételt, mind a nyereséget tekintve. Tőkésbevételük pedig országosan is figyelemre méltó. Nem véletlen tehát, hogy az OKISZ elnöke nagy érdeklődéssel hallgatta azokat az elképzeléseket, amelyeket a szövetkezet a közeljövőben kíván megvalósítani. A szűnni nem akaró ötletek mellett Gonda Gábor szólt a jelenlegi rendelkezések, bürokratikus mechanizmusok fékező hatásáról, egy-egy jövedelmező piaci kapcsolat továbbépítése kapcsán. Szinte elképzelhetetlen manapság a nyugati partnerek „becsalogatása” megfelelő infrastruktúra nélkül. A Szondi nem rendelkezik crossbar-telefonösszeköttetéssel, szüksége lenne vámszabad területre, vagy például telefaxra: telefonhoz csatlakoztatható adat- és képtovábbító berendezésre. Kitért arra is, hogy a külföldön végzett munkák bruttó devizaelszámolásá rendkívül nehézkes és felesleges terheket ró rájuk. Köveskuti Lajos ígéretet tett arra, hogy a felvetődött hiányosságokat tolmácsolja áz illetékes szervezeteknek. Majd a legutóbbi elnökségi ülésen megfogalmazott irányelvekről tájékoztatta a megbeszélés résztvevőit. Az OKISZ e csomagterven belül is nagy súlyt fektet a hazat mikroelektronikai ipar fejlesztésére, alapanyagok gyártására. Már folynak a tárgyalások az Interbip mikroelektronikai alkatrész- gyártó vegyes vállalat létrehozásáról, s az ezzel összefüggő háttéripar megteremtéséről. Nem elképzelhetetlen — mondotta —, hogy a nógrádi ipari szövetkezetek, különösen a tőkeerős Szondi, ebben részt vegyenek. Fekete Nándor további elképzelésekről • tájékoztatta az OKISZ elnökét. Szavaiból a kooperációs lehetőségek széles tárháza bontakozott ki. Valamennyi konkrét ötlet a szerkezetváltáshoz kapcsolódott, s alkalmat adott arra, hogy egy bizonyos termékkört összevontan kezeljenek. Így például a gépjármű-elektronikában használatos részegységek gyártására kedvezőek a feltételek Nógrád megyében, s megteremthetik egy leendő hazai autóösszeszerelő üzem egyik bázisát is. A koncentrációnak ez a módja nem feltétlenül követeli meg központi források megcsapolását, az egyeztetésben viszont nagy szerepet vállalhat az OKISZ — hangsúlyozta Fekete Nándor. Köveskuti Lajos rendkívül hasznosnak ítélte meg a tapasztalatcserét, hiszen a javaslatok egytől egyig a konstruktív együttműködés igényével születtek meg, s nem az elvi megfogalmazás sokba burkolt, a központi támogatás kicsikarásáért való fohász jegyében. Közölte: hamarosan nyugati üzletemberekkel találkozik, akiket szívesen hoz megyénkbe, hiszen itt van alapja a konkrét együttműködésnek! Budapesten tanácskoznak a baráti társaságok képviselői A szocialista országok baráti társaságai, illetőleg a szovjet kultúra és tudomány házai együttes munkájának tapasztalatait és feladatait megvitató tanácskozásnak ad otthont a közeli napokban Budapest. Szeptember 20—21-én a Béke Szállóban találkozik tíz ország — az európai szocialista országok mellett Kambodzsa, Kuba, Mongólia és Vietnam — baráti társaságainak képviselője. hogy véleményt cseréljen a gyorsan változó körülmények között folytatandó tevékenységről, a barátsági mozgalom szerepéről a Szovjetunió és a többi szocialista ország szerteágazó kapcsolatrendszerében, a népeink közötti barátság elmélyítésében valamint a testvéri országok együttműködésében jelentkező új vonásokról. Hazánkban 43 évvel ezelőtt alakult meg a két nép barátságát ápoló, a baráti nép eredményeit népszerűsítő Magyar—Szovjet Művelődési Társaság. Jogutóda, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1971 óta működik olyan tömegpolitikai mozgalomként, amelynek tevékenysége kiterjed az egész magyar társadalomra. A népeink közötti baráti szálak erősítése hazánkban — miként azt számos dokumentum is rögzíti — a párt és a kormány politikájának alapvető eleme, az egész társadalom ügye. Napjainkban a társadalom fejlődését hosszú időre meghatározó fordulat megy végbe hazánkban és a Szovjetunióban egyaránt. E felgyorsuló változások kihatnak a magyar—szovjet kapcsolatok alakulására is. Ez a körülmény is jelzi, hogy az MSZBT a megújulásra törekszik. A társaság vezető testületéi már dolgoznak annak kimunkálásán, hogy pontosítsák a mozgalom helyét és szerepét a korszerűsödő politikai intézmény- rendszerben, és megfogalmazzák azokat a módosításokat a mozgalom munkastílusában és -módszereiben amelyek e korszerűsítést szolgálják. Erőteljesen zuhan a jövedelmezősége Búzatermesztési tanácskozás Retsagon Szerdán, Rútságon, a termelőszövetkezet központjában a Nógrád Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a MAE Nógrád megyei szervezetének növénytermesztési, növény- védelmi és talajtani szakosztálya, a Rétsági Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet közös rendezésében búzatermesztési tanácskozást tartottak. Dr. Halaj Ignác, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Mezei János, a MÉM főosztályvezető-helyettese a gabonatermesztés aktuális kérdéseiről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az idén kezdődő konszolidációs program eredményeként megváltozik a termelési szerkezet. A búza vetésterülete 90 ezer hektárral csökken, helyébe őszi és tavaszi árpa kerül, amennyiben a piac ezt igényli, s a termelők is megtalálják számításukat. Beszélt arról, hogy az ország különböző területein bekövetkezett jelentős aszályok ellenére a növénytermesztési ágazat túlteljesíti tervét. Emögött a kalászos gabonák tervezettnél nagyobb eredménye, az őszi érésű termények tervezettnél kisebb teljesítménye húzódik meg. Jövőre az állami támogatás mérséklése, megvonása a felvásárlási árak emelkedésében jelentkezik majd. Lesz, ahol a-z állami támogatást 100 százalékban méltányolják az árakban, míg másutt csak 85 százalékot fogadnak el a hatékonyság növelése érdekében. Közölte, hogy a gabona minősítésénél 1990-ig a jelenlegi szabványok lesznek érvényben. A jövő évi termést megalapozó felemelt árú műtrágya beszerzéséhez szeptember 1-től hitelt kapnak a gazdaságok, ami után nem kell kamatot fizetni. Ezután Urban Imre, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető-helyettese értékelte a ’87—88. évi búzatermés tapasztalatait, mondván: az ágazatnak megyénkben meghatározó szerepe van. A búza világpiaci árának a múlt évinél kedvezőbb alakulása az ehhez kötődő 200 forint/tonna minőségi felár kedvező fogadtatásra talált, de a jelenlegi felvásárlási ár még nem kellően ösztönöz a minőségi termék előállítására. őszi búzából az utóbbi tíz év második legnagyobb eredményét értük el, tavaszi árpából megismételtük az eddigi, 1984. évi termelési színvonalat, az őszi árpánál pedig az eddigi legjobb átlagtermést takarították be az üzemek. Az eredményeket befolyásoló tényezők — időjárás, talaj művelés, tápanyag-gazdálkodás, művelőutas technológia, szórva vetés, fajtakiválasztás stb. felsorolása után értékelte a betakarítást, utalt a tapasztalatokra, majd az őszi érésű növények betakarítására, valamint a jövő évi jó termést megalapozó vetés-előkészítő és vetési tennivalókra hívta fel a figyelmet. Tóth László, a megyei növényvédelmi és talajvédelmi állomás igazgatója a növényvédelmi és agrokémiai tevékenység eredményeiről és tennivalóiról szólt. Matos László, a vetőmag-termeltető és értékesítő vállalat területi központjának főmérnöke, Mészáros Györgyné osztályvezető, Sárosi Róbert, csoport- vezető a vetőmagkínálatot ismertette. Auguszta Gábor, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet Pest—Nógrád megyei vezetője elismeréssel szólt a megye üzemeiben előállított vetőgabona jó eredményeiről. A tájékoztatók után Czifra József a szandál, Máté János a nőtincsi, Kovács Sándor a cserhátsurányi termelőszövetkezet elnökhelyettese ismertette a jó eredményeket hozó módszereket, de szóba hozták, hogy a búza- termelés jövedelmezősége a beláthatatlan infláció következtében a mélypontra zuhanhat. A vitában felvetődő kérdésekre Mezei János válaszolt. Újabb terheket nem tudnak vállalni a termelőszövetkezetek A TOT Gazdaságpolitikai Bizottságának ülése A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket az elmúlt időszakban újabb hátrányos közgazdaságii hatások érték, és a jövő évi ár- és pénzügyi szabályozás további visszahúzó hatást kelthet, amenyiben a jelenlegi elképzeléseket nem módosítják — ezt állapította meg a TOT Gazdaságpolitikai Bizottsága, amely szerdán a TOT-székházban ülésezett. A vita során többen felvetették, hogy a mezőgazdasági termelők az idén a vártnál drágábban jutnak hozzá alapvető anyagokhoz gépekhez, aza-z velük szemben maradéktalanul nem teljesült a kormánynak az a döntése, hogy az idén a termelői árakban nem következik be változás. Mivel ez a „begyűrűzés” immár egy folyamat része, és tartósan sújtja ezt a gazdálkodói kört, kérdés, hogy a termelők termékáraik változtatásával! kellő fedezetet tudnak-e teremteni az újabb hátrányok elviseléséhez. Amennyiben ez nem sikerül — márpedig ennek számos jele van, ugyanis a mezőgazdaság termelői árai az inflációnál lényegesen lassabban emelkednek —, úgy az agrártermelés érdekeltsége tovább romlik. Annál is inkább, mert az exportszubvenció csökken, holott a nemzetközi gyakorlatban ennek éppen az ellenkezőjét lehet megfigyelni. Olyan árviszonyok között termel a több területen is intenzíven gazdálkodó magyar mezőgazdaság, mint más, extenzív szakaszban levő országok agrárgazdasága. Az elvonások túlságosan nagyok, és mi- (Folytatás a 2. oldalon) Aprólék«« ««add»] szerelik » bonyolult lelépité*fi berendezéseket, így — képünkön — » hőcserélők Össze, állítása is odaadó figyelmet követel. Szakemberek birodalma Minősített hegesztők igényes munkájának eredménye az a soksok termék, amely a Vegyépszer salgótarjáni gyárából kerül hazai és külhoni megrendelőkhöz. A kvalifikált szakemberek közreműködésével az idén megközelítőleg félmilliárd forint értékű berendezés készül. —képek: kulcsár— A hatalmas méretű szerkezetek minden apró pontjára figyelni kell. Krómnikkelből állították össze a gyógyszerkeverő tartályokat. Mákos Kőben első osztálya hegesztőként vett részt a munkában. iS-:: ■ ' ■■■ ■ : ' ■ : : . ' '
