Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-14 / 220. szám
1988. SZEPTEMBER 14., SZERDA NOGRAD 3 Intézményesült fiatalság III. Intézményesült fiatalság III. I i i I i I I Mérlegen a mozgalom „Csak a folyó ugyanaz, de sem a víz, sem a homok, sem a benne fürdő emberek nem ugyanazok.” (Hérakleitosz) ☆ A KISZ eleme annak a politikai intézményrendszernek, amely felé az országos pártértekezlet óta egyértelmű a kihívás: a felülről való meghatározottságot oldani kell, helyette alulról, a tagság felől építkezve, nyitottabban, demok- ratikusabban működve kell visszaszerezni a bizalmat. ☆ — A mai helyzet átmeneti — ismerteti a KISZ Nóg- rád Megyei Bizottságának helyzetértékelését Dóra Ottó, a bizottság szóvivője. — A régi irányítási mechanizmus már nem működik, az új még nem alakult ki. (Ez persze korántsem csak az ifjúsági szövetség sajátossága, a politikai intézményrendszer egésze forrásban van). Sok szervezet küzd önnön megkövesedett bürokrata hagyományaival. S hiába születnek haladó szellemű, jót akaró határozatok, ha a végrehajtás elakad a régi munkamódszer útvesztőiben. A változásokat még ma sem tapasztalják saját bőrükön az emberek, ami könnyen megrendítheti az intézményekbe helyezett (maradék) bizalmat. ☆ önállóság és a helyi közélet. Így határozható meg a politikai intézményrendszer megújulási törekvéseinek iránya. De sikerül(het)-e ezt a majdnem 180 fokos fordulatot végrehajtani? Erre a (nem is annyira távoli) jövő adja meg a választ. — Az intézményrendszer, s benne a KISZ, megmérettetés előtt áll. A mérce az, hogy az emberek milyennek ítélik meg a működésüket — foglalja össze gondolatait Puszta Béla, a megyei KISZ- bizottság titkára. — A változás ma kényszer (sok szervezet esetében a talponma- radás utalsó esélye), a változtatás pedig a szervezetben tevékenykedő függetlenített apparátus kötelessége. — Hogyan tesz eleget eme! kötelezettségének a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának apparátusa? — Az elmúlt évben úgy gondoltuk: ideje véget vetni annak, hogy a munkatársak „foglalkoztatják” a szervezeteket, nem pedig a szervezetek kérik a munkatársak segítségét elgondolásaik valóra váltásához. Tehát a feladatokhoz próbáljuk „hozzárendelni’’ a szervezeti hátteret. Bizottságunk munkastílust váltott. Átcsoportosítottuk költségvetésünket, s ezzel párhuzamosan státusainkat is. — Hogyan? — Tavaly elvonták a KISZ költségvetésének 30 százalékát. A megyei bizottság azonban ezt nem hárította tovább a szervezetek felé, hanem saját költségvetésének a feléről mondott le. így a városi (vagy városi jogú) bizottságok változatlan összegből gazdálkodhatnak továbbra is. Ezzel együtt lemondtunk a megyei rendezvényekről. Harminc százalékkal csökkentettük a megyei KISZ-bizottság apparátusának létszámát, s a felszabaduló bértömeget a városi bizottságoknak adtuk — a „területi munka” javítására. Szécsényben hat részfoglalkozású mozgalmi menedzser, Bátonyterenyén egy főállású munkatárs felvételével javították a személyi föltételeket. Nincs tehát kötelezően másolandó megyei sablon, mindenütt a helyi sajátosságok a döntőek. ☆ A városi bizottságok tehát „szabad kezet kaptak”. A megyeszékhelyen az önálló kezdeményezések a városi KISZ-bizottság Dimenzió közéleti klubjában futottak össze. — Ügy vettük észre, hogy a fiatalok védtelenek a politika színpadán, nincsenek megfelelő tapasztalataik ahhoz, hogy elképzeléseiket megvédjék, szándékaikat ke- resztülvigyék az ellenvetésekkel szemben. A Dimenzió klub erre szeretné fölkészíteni őket — összegzi Domonkos Tamás, a salgótarjáni KISZ-bizottság tit,kára. — A klubban a mozgalom vezetőinek politikai képzése mellett vitafórumokat és találkozókat szervezünk. Hetente kétszer információs irodaként működtetjük (például a tarjáni állásajánlatokról vagy a lakáshelvzetről tájékoztatja az érdeklődőket). A József Attila Városi és Megyei Művelődési Központ népművelőivel közösen kulturált szórakozási lehetőseteket is kínálunk a klubban. ☆ — Mit gondol a megyei KISZ-bizottság titkára, képes lesz-e a szervezet valóra váltani célkitűzéseiket? — A XI. kongresszust követő változások (a kettős jelölések bevezetése, a kibontakozási program megvalósulását segítő „Jövőnk a tét!” akció, a tagság véleménye alapján kidolgozott lakáskoncepció, az értéktisztázó „Milyen szocializmust építsünk?” vitasorozat stb.) még nem változtatták meg jelentősen a tagság kötődését és a környezetnek a mozgalomról alkotott véleményét, de adalékul szolgálhatnak a további változásokhoz. Megfelelő környezeti feltételek mellett a KISZ hatékonyan segítheti a gazdasági és társadalmi megújulást magukban hordozó folyamatokat. Ez a fiatalok érdeke, s a KISZ jövőjének egyetlen alternatívája — mondotta befejezésül Puszta Béla. Romhányi Tamás (Következik: Első az egyenlők között) Bútorba zárt álmok Tárgyaló- és íróasztal, a melléjük helyezett székek, a falnak támaszkodó vitrines szekrény, a meghitt hangulatot teremtő álmennyezet! Ugye. milyen szépek, menynyire míves munkával készültek ? Eláruljuk: a budapesti Agrobank vezérigazgatói szobájának ékességei ezek az egyedi bútorok. Akik láttukkor elcsodálkoznak és készítőiket elismeréssel illetik. nos azok a fővárosi központú M—3-as Fuvarozó és Szolgáltató Kisszövetkezet Balassagyarmati Kirendeltségének szakembereit dicsérik. Egy hajdani vállalati gazdasági munkaközösség négy tagja alkotja magját a kicsinyke közösségnek, melyhez nyolc alkalmazott is tartozik. A kirendeltséget Olexa Miklós vezeti.' aki társaival ez év januárjától végzi áldásos tevékenységét. Hiányt pótolnak a kiválóan képzett szakemberek. tudniillik belső építészeti munkákra specializálták magukat, kezdve a tervezéstől és befejezve a kivitelezéssel. Ilyen jellegű megbízatásoknak korábban senki nem tett eleget széles e környéken. Az idén várhatóan 12—13 millió forint árbevételt könyvelhet majd el a parányi kellektíva, melynek eredményes munkáját előreláthatóan egymilliós nyereség fogja alátámasztani. Ez idáig az IBUSZ sárospataki és siófoki új kirendeltségének, Budapesten egy új OTP- fjóknak a bebútorozásában működtek közre a balassagyarmatiak. Hasonló megbízatásnak tettek eleget aj Fegyver- és Gázkészülék Gyárban valamint a Szé- j csényi II. Rákóczi Ferenc I Termelőszövetkezetben. A kirendeltségen dolgo- j zók imádják kenyéradó mesterségüket. Pécsi Tamás j és Marton József elmondták: szeretik munkájukban a változatosságot, .azt. hogy mindig egyedi elképzeléseket kell megvalósítaniuk. Nem is tagadták: jobban keresnek, mint korábban a tömegtermelésben. Azt már mi tesszük hozzá: az igényest, az egyszerit, a mestermunkát meg kell fizetni! . kolaj — kulcsár Lehet-e véleményt kutatni? i Az elmúlt húsz évben nálunk a közvélemény-kutatás és a felmérés szinte azonos jelentésű fogalommá vált a köznapi szóhasználatban. A kérdőívvel táskájában a lakásunkba becsöngető kérdező felmérést végez, „azaz” közvéleménykutatást folytat. Pedig a kettő nem ugyanaz. Nem is csak azért, mert felmérést sok mindenről lehet készíteni, ami nem tartozik a vélemények világába — a lakások nagyságától a fogkrémfogyasztáson át a háztájiban termesztett zöldségfélék mennyiségéig. Inkább azért, mert a véleményeket is fel lehet mérni, anélkül, hogy valójában közvélemény-kutatás történne. Érdekek, érzelmek Közvélemény-kutatást csak akkor lehet végezni, ha az adott jelenségről van közvélemény. Az emberektől, persze, akkor is lehet véleményeket gyűjteni, ha a valóságban nem alakult ki közvélemény, de ilyenkor ezer vagy akár sok ezer ember válaszait összegezve sem kapunk mást, mint az egyéni vélemények szélesebb vagy szűkebb színképét. Bármilyen sok ember vélekedjék is hasonlóképpen, ítéleteik, állásfoglalásaik valamiféle szerveződés révén válhatnak közvéleménnyé. A szerveződésnek pedig feltételei vannak. A vélemények kialakulásához nyilvánvalóan szükséges bizonyos mértékű ismeret, tájékozottság a szóban forgó jelenségről, bár a tudás egyáltalán nem kizárólagosan határozza meg a vélekedéseket. Az érdekek és az érzelmek a vélemény tárgyáról való ismereteket is befolyásolják, s mégin- kább a tárgyról formált ítéleteinket, értékeléseinket. Emiatt szokták mondani, hogy a közvélemény bizonyos mértékig „irracionális” is lehet. A társadalmi nyilvánosság, s ennek alapján a közvélemény léte és működése a társadalom konkrét be- rendezkedési módjától függ. Demokratikus intézményi viszonyok kellenek hozzá, a nyilvánosság fórumainak sokasága, az állampolgárok közötti kapcsolatok minél sűrűbb hálózatai. Magyarországon először a II. világháború után alakult ki jelentős — rendszeres, szakszerű, széles körű — politikai közvélemény-kutatás, 1945-től 1948-ig. Az akkori Magyar Közvéleménykutató Intézetet 1949- ben szüntették meg, miután a centralizált politikai struktúrában a demokratikus nyilvánosság intézmény- rendszerét is felszámolták. A központi politikai hatalom egységesen támogató, helyeslő reagálásokat akart visszajelzésként kapni a lakosságtól, olyan közmegegyezést, amelyet a centralizált tömegkommunikáció és más propagandaeszközök révén ő maga akart betáplálni a népességbe. A közvélemény-kutatások újjászületése jellemző módon az 1968-hoz kapcsolható első reformidőszak eseménye volt. A Magyar Rádió és Televízió szervezetén belül 1969 januárjában jött létre a Tömegkommunikációs Kutatóközpont (TK), amely kizárólagos jogosítványt kapott országos méretű politikai véleményvizsgálatok végzésére. A TK egyúttal a közvélemény alakulásának, befolyásolásának egyik legfontosabb tényezőjét, a tömegkommunikáció működését is hivatásszerűen vizsgálta. Helyzetének ellentmondásosságát azonban jól kifejezi az a tény, hogy a lakosság véleményvilágáról szerzett tapasztalatok, a politikai vezetés számára végzett kutatások eredményei túlnyomórészt bizalmas információnak minősültek, nem váltak nyilvánossá. A köz nem kapott visszajelzést saját véleményeiről. Ez persze logikus folyamánya volt annak is, hogy ebben az időszakban a szocialista demokrácia intézményrendszere sem fejlődött viharos gyorsasággal. Idén májusban az MSZMP országos értekezletének idején az újságolvasók nálunk szokatlan írásokra bukkanhattak a Népszabadság és a Heti Világgazdaság hasábjain. A pártértekezlet eseményeiről végzett gyors közvéleménykutatások eredményei a felmérések lebonyolítását követő második napon megjelentek a lapokban. S azóta olvashatók voltak a kutatási eredmények a június 27-i tömegdemonstrációval kapcsolatos véleményekről, a Központi Bizottság júliusi ülésének fogadtatásáról, a Hírháttér című augusztusi tévéműsorban pedig először kerültek nyilvánosságra adatok a politikai vezetők iránti bizalom mértékéről. Röviden: fordulat történt a közvélemény-kutatás nyilvánosságában. B névválasztás nem fnrmaság Július 1 - je óta a 19 éves múltú TK-helyében a Magyar Közvélemény-kutató Intézet (MKI) működik. A névváltozás természetesen nem puszta formaság, hanem érdemi szándékok kifejeződése. Az MKI létrejötte a közvélemény-kutatások politikai felértékelődését jelzi, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a kormány kutatóintézeteként működik az államminiszter felügyelete alatt. A szervezeti elhelyezésből, az a törekvés világlik ki, hogy a kormányzati munkában — a döntések előkészítésében a társadalmi hatásaik, érvényesülésük vizsgálatában — fokozottabban hasznosísták a közvélemény tudományos kutatásának eredményeit. Ebben pedig a politikai intézményrendszer reformfolyamatának egyik mozzanata ismerhető fel. Ennek persze meg is kell tudni felelni. Az MKI csaknem két évtizedes kutatómunka tapasztalataira támaszkodhat, de a fejlődésre mégis múlhatatlanul szükség van. A közvéleménykutatások iránti igények gyorsan növekednek, ugyanakkor az aktuális információk szolgáltatását még magasabb szinten kell végezni. s az aktuális jelenségek vizsgálata mellett nagy erőkkel kell kutatni a közvélemény hosszabb távú mozgásfolyamatait, szerkezetének alakulását. Demokratikus viszonyok közepette a tömegkommunikáció és a közvélemény szféráinak összefüggései még összetettebbekké válnak. A kommunikáció új elektronikus eszközeinek robbanásszerű fejlődése pedig mind erőteljesebbé teszi a közvéleményt befolyásoló nemzetközi híráramlást is, tovább növelve a társadalmi tudatfolyamatok összetettségét. Egészséges konkurencia A demokratikus nyilvánosság szocialista pluralizmusával nehezen férne ösz- sze a politikai közvéleménykutatások monopolisztikus szerveződése. Ez a gyakorlati felismerés mutatkozik meg abban, hogy például az MSZMP Politikai Főiskoláján is létrejövőben van egy közvélemény-kutató egység, s mind több megyei pártbizottság építi ki a maga közvélemény-kutató hálózatát. E törekvésekből kibontakozhat egy egészséges konkurencia. S ha a vizsgálati eredmények nyilvánosak, a társadalom számára megteremtődnek a kutatások ellenőrzésének feltételei, amitől a közvélemény-kutatások iránti bizalom növekedését lehet várni. Jakab Zoltán, a Magyar Közvéleménykutató Intézet igazgatóhelyettese Jövedelemadó bevallása számitógéppel Személyijövedelemadó-bevallásf kell az esztendő befejeződése után tennie mindazoknak, akiknek jövedelme nemcsak főállásukból tevődik össze. Az admnisztráció 24 oldalas nyomtatvány kitöltését jelenti, amely a pénzügyi elszámolásokban járatlanok részére nem jelent egyszerű feladatot. A SZÜV salgótarjáni számítóközpontja segítséget kíván nyújtani az adóbevallást tevőknek, országos témagazdaként kidolgozták a kompúteres adatfeldolgozás rendszerét. Az ügyfélnek mindössze az alapbizonylatokat kell a szakembereknek átadnia, azok birtokában megbízhatóan készítik el az adófelügyelőség részére a jelentést. Képünk a gépteremben készült, ahol a Pénzügyminisztérium részére adatrögzítéseket és feldolgozást végeznek, majd az adóbevallás adatait is kezelik. —kulcsár—
