Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Társalgó 9.44: Horváth Jenő dalai 10.05: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 10.25: Nóták 10.55: Házy Erzsébet és Si- mándy József operett­felvételeiből 11.27: Rózsa Sándor. Móricz Zsigmond regé­nye 12.45: Világhírlap 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Zsebrádiószínház 15.19: Hagyományápolók 16.05: Seherezádé. Muzsika gyerekeknek 16.20: Képek és jelképek 17.00: Megújuló iskola 17.45: A Szabó család 19.15: „Szerződésem van a halottakkal” 20.31: Már megint „soron kí­vüli áremelés”! — avagy: rendkívüli pótadó . . . ? 20.56: Gluck: Orfeusz. Háromfelvonásos opera 23.05: Lemezmúzeum PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Slágermúzeum 9.05: Napközben 12.10: Keringők, polkák fúvószenekarra 12.30: Balogh Albert népi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Elmondom az életet. Gőzön Gyula 15.05: Kapcsoljuk a 8-as stú­diót 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Segíthetünk? 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: A Rádió Dalszínháza 21.05: Legenda a nyúlpapri- kásról. Két kaland Tersánszky Józsi Jenő regényéből 21.53: Újdonságainkból 22.15: Zeneközeiben a hall­gató 9.08: 10.45: 12.00: 13.05: 13.25 : 13.46: 14.20: 15.08: 15.43: 17.00: 17.30: 18.30: 19.05: 19.35: 20.40: 21.39: 22.00: 22.28: BARTÓK RÁDIÓ: Robert Holl énekel, Roman Ortner zongora zik és orgonán játszi! Otto Klemperer vezénj li a Philharmonia és z új Philharmonia Zent kart Magyar művészek operafelvételeiből Bioritmus Színészvizsga — 1988 Operába hívogató Kamarazene klarinéttal Zenei tükör Nagy siker volt! A Vega klub Verdi operáiból Na maternjem jeziku In der Muttersprache Zenekari muzsika Etűdök gépzongorára. III 3. rész Az első kötet után . . . Riportműsor Varsa Zo tán költővel Haydn: F-dúr vonós­négyes. Op. 74. No. 2. Az Arbat gyermekei. Anatolij Ribakov regé nye MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok. információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35:' Fiatalok ze­nés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar Já­nos — Válaszolunk hallgató­ink leveleire. 18.00—18.15: Észak-magyarországi króni­ka — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.45: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.50: Képújság 8.55: Tévétéka 8.55: Hármas csatorna 10.00: Mi-tu-ház XIX12. 10.15: Fejezetek a magyar képírás történetéből IV/2. rész 10.55: Mozgató H.05: Képújság 17.00: Hírek 17.05: Három nap tévéműsora 17.10: Tájak, városok, emberek 17.40: Kalendárium — 1988. 18.25: Reklám 18.35: Tévétorna 18.40: Nils Holgersson csodá­latos utazása a vad- ludakkal 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A folyók nem állnak meg. V1II/5. rész 20.55: Stúdió ’88 2i.40: Reklám 21.45: Hodori rajtra kész. .. Riport 22.05: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.35: Képújság 17.40: Cimboraság 18.15: Stiri — Hírek román nyelven 18.20: Az olasz művészet enciklopédiája 19.15: A folyók nem állnak meg. VIII/4. rész 20.00: Képújság 20.05: A Hobo Blues Band műsora 2i.OO: Híradó 2. 21.15: Betűreklám 21.20: Fétis Lengyel film (1984.) 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Tévéjáték (ism.) 10.35: Sportvisszhangok (ism.) 11.40: Tévébörze 15.40: Objektív — magazin 16.10: Művelődési sorozat 16.40: Ipari tanulóknak 17.10: A nap percei 17.20: Portréfilm 17.40: Dalok visszhanggal 18.20: Esti mese 18.30: Publicisztikai műsor 19.30: Híradó 20.00: Vesztegzár. Tévéjáték 21.40: A szülők és gyermekek mindennapi gondjairól 22.10: Komolyzenei koncert 22.55: A szépség és a célsze­rűség. Dokumentum­film 2. MŰSOR: 16.45: Kelet-szlovákiai maga­zin 17.25: A régi Havanna 17.50: összhang Vivaldi sze­rint. Tévéjáték 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Alexej Savrasov. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A szakasz (16). Színes, ame­rikai háborús filmdráma. — Kamara: Ünnepnapok. Ma­gyar film. — Kohász: Híd a Kwai folyón. I—II. Színes, látványos, szinkr. angol tör­ténelmi film. — Múzeumi Mozgó: Utolsó tangó Párizs­ban (18). Francia—olasz- amerikai film. — Tarján ven­déglő: Az álarcos lovas le­gendája. Szinkr. amerikai western. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Hamupi­pőke. Színes amerikai rajz­film. Háromnegyed 6 és 8- tól: Asszonyok összeesküvé­se (16). Színes olasz—ameri­kai bűnügyi film. — Kamara: A halálraítéltek utcája. Szí­nes. szinkr. ausztrál film­dráma. — Bátonyterenyei Bá­nyász: A három amigó. Szí­nes. szinkr. amerikai wes- ternparódia. — Kisterenyei Petőfi: Az ördög jobb és bal keze. Színes. szinkr. olasz western. — Bátonyterenyei Petőfi: Tűz van. babám! Szí­nes. szinkr. filmvígjáték. — Pásztó: fél 6-tól: Kemény­kalap és krumpliorr. Színes magyar ifjúsági film. Fél 8- tól: Amerikai feleség (18). Színes, szinkr. olasz film. Új iskola Ö s kiirt Korszerű, nyolc tantermes iskolában kezdhetik meg az új tanévet öskün a kisdiákok. Képünkön: Az is­kola aulája. (MTI-fotó) TELEXEN ÉRKEZETT... Vélemény Házépítés magyar módra A Brigádeltérítés című té­véjátékot sok szempontból lehet támadni, elmarasztalni, az azonban, hogy a mai ma­gyar valóság — egyébként nem újkeletű — egyik leg­neuralgikusabb pontjára ta­pintott, el nem vitatható. Eb­ben a Vörös Szilveszter nevű szocialista brigádban, mint cseppben a tenger, benne foglaltatik nem csak egysze­rűen a magyar építőipar, ha­nem az egész magyar társa­dalom. Szentmihályi Szabó Péter forgatókönyve leleplező és megbocsátó iróniával szem­léli a szereplőket, s néhány apró jellemvonással igyekszik egyéníteni a munkás, értel­miségi és egyéb figurákat. Néha ezek a vonások nem egészen eredetiek, túlságo­san közhelyesek, a legtöbb­ször azonban pontosan ül­nek, és határozottan, kifeje­zően állítják elénk az ala­kokat. Bizonyításképpen em­líthetjük az O. Szabó István által játszott munkást, az egyszerű beosztott brigádta­got, aki szerint nincsen ab­ban semmi kivetnivaló, hogy kollektívájukat Vörös Szil­veszternek hívják, ha egy­szer lehet „vörös csütörtök” meg „vörös péntek” is. Na­gyon jellemzőnek érezzük a TIT-előadó (Szacsvay László) figuráját, aki a magas tudo­mány megszállottja, s mit sem törődik a- helyszínnel, a fogságba vetett helyzettel, hallgatói értelmi képességei­vel, érdeklődésével, csak mondja a magáét. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat pásztói szervezete a város és a kör­nyező települések gazdasá­gi egységei és intézményei dolgozóinak igényeire ala­pozva sokféle tanfolyamot szervezett idén is. Legtöb­ben — harmincán — eddig a gépírókurzusra jelent­keztek, de sokan érdeklőd­nek például a számítógép- kezelői-programozói tan­folyam, valamint az ide­gen nyelvi képzések iránt. A városi TIT-szervezet erénye, hogy rendezvényei­vel nemcsak a meglévő, ha­Mellesleg szinte mind­egyik szereplőről külön kis. jeHemtanulmányt lehetne ír­ni, élükön a brigádvezetőről (Kállai Ferenc) és az építő­vállalati vezérigazgatóról (Haumann Péter). A brigadé- ros csupa beletörődöttség, egykedvű, fáradt, már-már bölcs nyugalom, a lázas sem­mittevés, a fusimunka nagy­mestere. Az igazgató bizo­nyos mértékig az ellentettje: mozgékony, hangos, figyel­met keltő, tehát vérbeli ve­zér, aki szintén jól ért a fe­ketemunkákhoz, ám megfe­lelő érdekeltség esetén kö­zösségi hasznú tevékenység­re is képes. A brigádeltérítést, azaz az építőbrigád műszak végi be­zárását az általuk épített (vagy inkább nem épített) társasházba, a leendő lakó- közösség tagjai hajtják vég­re, minthogy már évek óta nem halad előbbre a mun­ka. Ez anarchista jellegű ter­rorizmus — fogalmazza meg rögtön egyértelműen a bri­gádvezető. Neki egyébként — amint később egészen vé­letlenül kiderül — fasiszta­ellenes harci múltja is van, hiszen partizán volt. Társai csodálkozására (igaz, ezt ml a valóságban másként hallot­tuk, de hát itt tulajdonkép­pen nem a valóságról, hanem annak groteszkbe hajló rep­rodukálásáról van szó, s eb­ben a környezetben ez a vál­tozat megállja a helyét), hogy partizánságáról eddig egy szót sem mondott, szemreb­benés nélkül felel: Miért, kérdeztétek? nem a várható lakossági igényekre is igyekszik a le­hető leghamarabb reagálni. Ezt bizonyítja például a legközelebbi összejövetel, melyet a városi tanács mű­velődési, egészségügyi, if­júsági és sportősztályával közösen rendeznek a ci­gánylakosság számára. Szep­tember 15-ére várják Pász­tora Lakatos Menyhért írót, a Magyarországi Ci­gányok Kunürális Egyesü­letének elnökét, aki a ci­gányság mai helyzetéről és annak várható alakulásáról tart tájékoztatót. Először a Az építtetők és az építők csatája végül megegyezéssel zárul, és közös szorgoskodás­sal, mintha mi sem történt volna, nótaszó közepette fel­épül a társasház. Addig azonban a mérgek mérgét kellett meginniuk az embe­reknek. Sajnos, így van ez az életben is. A lakásépítke­zés állítólag nem nyeresé­ges, nem éri meg vele a vállalatoknak foglalkozni. Persze, Lakni pedig kell! Az építtető állampolgár — ez rajzolódik ki élesen a Mihályfi Sándor rendezte té­véjátékból — az építés ideje alatt éveket, sőt évtizedeket öregedhet, rámehet lelki és családi békéje. S nem kap sehonnan kellő (jog)védel­met. Tudunk olyan salgótar­jáni tánsasházépítésrőL amelynek terveit a jelentke­zők kifizették, de azokból a tervekből már nem lesz épü­let. Valahogyan!?) egy másik cég kapott ugyanarra a te­lekre újabb megbízatást, és ez utóbbi tervek valósulnak meg. Az építtetni akarók pedig nem kapják vissza a pénzüket, mert a terv elké­szült, azért valakik megdol­goztak, a lakásszövetkezet­nek pedig a visszafizetésre nincs forrása, hiszen tagjai­nak befizetéseiből él. Peres­kedjen, aki vissza kívánja a pénzét. Az a meggyőződésem, hogy ahhoz, hogy az eddigieknél jobban menjenek a lakás­építések, a brigádeltérítés kevés. Másokat is el kell té­ríteni !.. .. városi tanácson, délután egy órakor találkozhatnak ve­le a vonzáskörzet cigány­család-gondozói munkakö­zösségének tagjai és mind­azok — pedagógusok, óvó­nők, védőnők és tanácsi dolgozók — akik munkájuk során napi kapcsolatban vannak a cigányokkal. Dél­után fél ötkor pedig a Lo­vász József Művelődési Köz­pont cigányklubjában tart az országos egyesület el­nöke fórumot, természe­tesen nem csak klubtagok­nak, hanem a pásztói ci­gányság egészének. Hadik Magda: Olvasó leány Kórus alakul Koncertprogram Salgótarjánban A komoly zene kedvelői nyilván várakozással tekin­tenek az új zenei évad elé. A napokban elkészült a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar fellépési terve, amelyről Deák András kar­nagy adott tájékoztatást: — Október 3‘án kezdjük az évadot, bár ez a fellé­pésünk nem Salgótarján­ban lesz. Egy csehszlová­kiai felkérésnek teszünk eleget. A vendégszereplés három napja alatt — töb­bek között — Martin és Ruzsomberok városokban adunk koncertet. Liszt, Ko­dály, Borogyin, Dvorak ze­nedarabjait és a salgótar­jáni közönség által is is­mert pozsonyi Jan Ciikker zeneszerző művét — akiről úgy tudjuk, mindhárom koncertünkön ott lesz —, az Emlékeket mutatjuk be. — A hazai, a megyei ze­nekedvelők mikor hallhat­ják az együttest? — A fiataloknak szóló hangversenyek októberben kezdődnek,, a felnőtt közön­ség előtt pedig november közepén adunk hangver­senyt. Külföldi szólistája lesz az előadásnak: a Nagy- bátonyból elszármazott Szűcs Ferenc, aki jelenleg a BBC csellistája. Idén is megtartják a nőnapi kon­certet, s több vidéki fellé­pést szerveznek például — akárcsak tavaly — Mihály- gergén és Cereden. — A Filharmónia bérletes előadásain is szerepeltek az elmúlt évadban... — A mostani sorozatban három budapesti együttes és a nagybátonyi kamara- zenekar mutatkozik be, de mi is szeretnénk fellépni. A közönségkapcsolatok ápo­lása érdekében adunk a kö­zépiskolásoknak egy ingye­nes ráadáskoncentet, a ze- zekar múlt évi repertoárjá­ból válogatva. A karácso­nyi koncerten, ha terveink szerint alakulnak a dolgok, akkor fellép egy alkalmi társulás is Händel A Mes­siás című oratóriumának keresztmetszetével. Bár ez szó szerint még a „jövő ze­néje”, de minden percben várom Rozgonyi Istvánt, a Bolyai gimnázium tanárát, akivel együtt szervezzük a társulást... Rozgonyi István aztán tu­datja: — Szeretnénk egy olyan vegyes kart kiajakítani, ame­lyik képes oratórikus mű­vek tolmácsolására is. Eb­be az énekkarba mindenki jöhetne, akinek kedve van énekelni, muzsikálni. Hiva­tásost, vagy amatőrt, peda­gógust és diákot, minden­kit szívesen várunk a sal­gótarjáni zeneiskolában szep­tember 15-én 18 órakor tar­tandó alakuló próbára. T. K. JEGYZET Takarékosabb oktatási! Hosszú sor az ÁPISZ-ban, az előttem álló anyuka papírról sorolja az ötödikes rajz­órára kötelező felszerelések hosszú listáját. Amikor meglátja a fizetendő összeget, ré­mület jelenik meg az arcán: 687 forint! Évről évre visszatér a szülők szeptemberi morgolódása: egyre többe kerül az úgymond ingyenes iskola. Évről évre megírják így szeptember tájban az újságírók hogy nincs ez így rendjén, sokhelyütt teljesen felesleges anyagi terheket rónak a családokra. Évről évre megszólal ilyen tájban a minisztérium is, s megismétli a szokásos elhárító nyilat­kozatot: nem tartják helyesnek a minimális tanfelszerelést meghaladó eszközöket, nem ők írták elő, és ezek megvásárlását az isko­lák nem kényszeríthetik a szülőkré. Ettől persze a dolgok nemigen változnak, mi szülők — tartva a pedagógusok rosszal­lásától, meg a szegénység bélyegétől, amely gyermekünket sújtaná, — általában beadjuk a derekunkat. Csakhogy ez a szeptember nagyonis más mint a korábbiak: az előző őszihez képest két-háromszorosára emelkedtek a tanszerek árai, s ezalatt a lakosság reáljövedelme, és életszínvonala drasztikusan csökken, ma már milliók élnek a létminimum közelében. Ma már mind többen azon kénytelenek spórolni, amihez az elmúlt két évtized ár­emelései során még sose folyamodtak: az ét­kezésen. Aggasztó tünet, hogy mind több iskolásgyereket vesznek ki a napköziből, mert a család képtelen megfizetni a menzai díjakat, amelyek egyébként a legújabb be­jelentések szerint jövőre tovább emelkednek! Természetesen tisztában kell lenni azzal, hogy ebben az ügyben is reménytelen mi- nisztériális intézkedésre várni. Annál in­kább így van ez, mert az iskolák önállósága ma már valóban összehasonlíthatatlanul na­gyobb mint korábban. A szülői munkakö­zösségek évtizedeken át jószerivel formálisan működtek, de az új oktatási törvény ezzel szemben igen jelentős jogokat biztosít a szü­lőknek, a szülők közösségének, az iskolata­nácsoknak az effajta kérdésekben is. Az oly kívánatos, alulról építkező demok­ratikus társadalomban természetessé kell válnia, hogy szülők közössége az iskolával megvitatja, egyezteti, például azt is: mi­ként lehet a nehéz anyagi helyzetet számí­tásba véve a mainál takarékosabbá tenni az iskolai munkát. Ez persze nem megy konfliktusok nélkül, hiszen az iskola és a szülők kapcsolatában évtizedeken át sokkal több volt az alatt­valói, mint a partneri mozzanat. Ezen vál­toztatni azonban csak akkor lehet ha szülő­ként — állampolgárként — jogainkkal élve. egymással szolidaritást vállalva közösen képviseljük érdekeinket. (ok) Cigányfórum Pásztón Vendég: Lakatos Menyhért író

Next

/
Thumbnails
Contents