Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 218. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. SZEPTEMBER 12.. HÉTFŐ V(uÓTT fi?aVV" Korlátok között (3. oldal) Áz SVT új katalógusa (4. oldal) Besztercei vigasságok (5. oldal) A megszokás Hatalma * Kertbarátok az egyesülési jogról Országszerte folynak a társadalmi viták a Hazafias Népfront szervezésében két olyan törvénytervezetről, amelynek szabályai, tulaj­donképpen két alkotmá­nyos jogot a gyülekezési és az egyesülési jogot szabá­lyozzák. Ugyanakkor az sem tartozik más lapra, hogy szinte a világ vala­mennyi országában már jóval korábban szigorú ha­tárokat szabtak mindkét cselekvésnek. Másodikként Balassagyar­maton, a HNF városi bi­zottságának Palóc kertba­rát köre tyzte napirendjére a vitát, pénteki összejöve­telén. A vitaindítóban dr. Tóth János, a városi tanács vb- titkára szólt a törvény szükségességéről, a rendel­kezések alternatíváiról, majd átadta a szót a kör tagjainak. Talán a megjelentek kor- összetétele okozta, hogy igazi vita nem alakult ki. Bár maga a csoport, a vá­ros talán mondhatni leg­öregebb, s legjobban mű­ködő baráti köre, számos országos és nemzetközi ki­állításon éritek már el szép eredményeket, igazán elő­nyös helyzetben volna alap­vetően. Tagja; közt ugyan­is találunk aktív és nyug­díjas értelmiségit, munkást, tanárt. Így szinte mérhető lett volna a vitában az el­térő korok, rétegek véle­ménye. A Legtöbb — ez négyet jelent, ennyi volt összesen — hozzászólás a gyülekezé­si joggal kapcsolatban, ott is az engedélyezés-bejelen­tés kérdésében volt. Kifogásolták, hogy nem szerepelnek konkrét szem­pontok arra vonatkozóan, mikor tilthatja meg a gyü­lekezést az államigazgatás, s hogy ha a gyülekezés szervezői ezt a tiltást tör­vénytelennek tartják, a bí­róság milyen, szempontok alapján dönthet a tiltás ér­vénytelensége mellett. Főleg ezekkel a kérdé­sekkel foglalkoztak, s pár perces, alig ötven, szüne­tekkel, sustorgással tarkí­tott beszélgetés után, vége is lett a vitának. — Mi jobban szeretünk szakmai kérdésekről be­szélgetni — mondta egy idősebb hölgy, még az ele­jén. — Az emberek nincse­nek hozzászokva, hogy ilyen kérdésekbe lehet beleszólá­suk— tette hozzá egy férfi. Lehet, hogy válóban csak ennyiről van szó. Hiszen a megszokás nagy úr, s ne­hezen verekszi át magát az ember korábbi beidegződé­sein. Barátaink életébél Nemzetközi díj Korszerűsödő szarvasmarhatelepek Jelentás te. Az elmúlt egy-két évben nyolc mezőgazdasági üze­münk pályázott szarvasmar­ha-telepi rekonstrukcióra, a pénzalapok előteremtése ér­dekében. E jelentős, saját erőt is igénylő akciót elsősor­ban a tartási körülmények avultsága indokolta, más­részt a szakemberek ettől várják a tejhozamok számot­tevő pövekedését. A pályázati rendszer előtt is végrehajtottak már kor­szerűsítéseket, hiszen a Vol­ga típusú — és általánosan elterjedt fejőgép — nem volt képes alkalmazkodni az idő közben kialakult biológiai igényekhez: az állatállomány folyamatos cseréjével a jól tejelő fajták kerültek előtér­be, s ezt a berendezést ki­sebb hozamra méretezték. Szinte valamennyi üzem a fejőházas megoldást részesí­ti előnyben, amely higiéni- kusabb, nagyobb kapacitá­sú, mint a korábbi megoldás, ráadásul kevesebb gondozót, kezelőt tesz szükségessé. A telepi rekonstrukciókat a tsz-ek szakaszosan hajtják végre, anyagi lehetőségeik függvényében. Ahol már fe­Kozam-nöueke« jőházi technológiára tértek át, ott érdekes jelenséget fi­gyeltek meg a szakemberek. A tejtermelés 1,5 százalékkal esett vissza, hiszen az állatok — átmenetileg — nehezen viselik az építéssel járó stresszhatást. Várhatóan egy hónap szükséges ahhoz, hogy aklimatizálódjanak, s a tej­termelés fokozása csak ez-, után lehetséges. Számítások szerint hosszú távon évente akár 6000 li­tert is képesek leadni ezek a korszerű fajták, melyek a holstein-friz és a magyar tarka keverékéből származ­nak. Hétezer liter felett már számítógépes kiszolgálás szükséges, melyre megyénk­ben még néhány évig nem lehet számítani. Az állománycsere ma is folyamatos, hiszen például a kazár! és a litkei tsz-ekben sokáig tej- és húshasznú marhákat egyaránt tartottak, várva a húsárak realizálódá­sát. Végül is a tejhasznúak mellett döntöttek, hiszen a fejőházak hatékonysága saj­nos, nem tűri a magyár tar- kafajta alacsony hozamát. önerőből kezdte el a kor­es várható szerűsítést az ecsegi terme­lőszövetkezet, a silótér új­szerű kialakításával. Ennek az a lényege, hogy- három oldalról zárják a lebetono­zott silóteret földprizma se­gítségével. A megoldás jelen­tős pénzmegtakarítással jár. A berceliek szintén kacér­kodnak e megoldással, s ta­lán jövőre sikerül elkezde­niük a kialakítását. Ez utób­bi tsz 440 férőhelyes kötet­len tartású istálló megépíté­sét is célul tűzte, a galga- gutai telepen lévő istállók növekvő almos rendszerré történő átalakításával. Azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek most nem „lép­tek”, feltehetően más irány­ban kívánnak szakosodni, esetleg az állományt is fel­számolják. A pályázók kö­zül egyedül a nagyoroszi termelőszövetkezet nem tud­ta elkezdeni az építést, bár a céltámogatást elnyerte, a tavalyi gazdálkodás alapján azonban szanálással kényte­lenek rendezni az üzem pénzügyi gondjait. Emiatt a szarvasmarha-telepi rekonst­rukció is elmarad. Újságírók ünnepe Besztercebányán Közel háromszáz tagja van a Szlovák Újságírók Szövetsége közép-szlovákiai területi szervezetének. A hivatásos hírlapírók mellett tagságot kaphatnak azok is, akik hosszabb időn keresz­tül külső munkatársként bi­zonyították íráskészségüket, közéleti elhivatottságukat. A csehszlovák újságírók szeptemberben ünnepük a sajtónapot, akkor emlékez­ve meg a Csehszlovák Kom­munista Párt központi lap­jának, a Rudé Právo meg­alapításáról, a politikai tu­datformálásban és küzde­lemben, a szocialista épí­tésben betöltött szerepéről. A nagy múltú, ma is azo­nos címmel megjelenő új­ság első számát a rikkan­csok 1921. szeptember 21-én kínálták az olvasóknak. A közép-szlovákiai újság­írók. figyelembe véve a ke­rületben egyre jobban sű­rűsödő politikai események sokaságát, előbbre hozták sa­ját ünnepségüket. Szeptem­ber 8-án 180-an gyűltek ösz- sze Besztercebánya központ­jában. Valadimir Matejcsik, a kerületi szövetség elnöke, elemezte az eltelt egy esz­tendő munkáját, az írott sajtóét, valamint a rádióét és a televízióét. Ezen az összejövetelen hirdették ki a szövetség által kiírt sajtó­pályázatok eredményét, ösz- szesen hét kategóriában — érdekességként említjük, például tévéhíradó, rádió­riport műfajában — osztot­tak ki pénzjutalmat és di­csérő okleveleket. Az ün­nepség résztvevői kegyelet­tel emlékeztek meg elhunyt tagtársaikról. Az elnöki beszámolóhoz többen hozzászóltak, s né- hányan kritikai megjegy­zéseket is tettek. Akadt, aki az újságírók nagyobb poli­tikai, közéleti aktivitását, a valóság problémáira való rugalmasabb reagálást, a nyíltság és nyilvánosság fej­lesztését szorgalmazta. Fel­szólalt a Csehszlovák Új­ságírók Szövetségének és a kerületi pártbizottságnak a képviselője is. Mindketten a színvonalasabb és fele­lősségteljesebb újságírói munka mellett tettek hitet. Magyar—mongol gazdasági tárgyalások Vasárnap hazaérkezett Ulánbátorból az a magyar küldöttség, amely a magyar —mongol gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési kormányközi bizott­ság 20. ülésszakán vett részt. Urbán Lajos közlekedési mi­niszter és Szonomin Luv- szangombo, a Mongol Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a bi­zottság társelnökei aláírták a tárgyalások eredményeiről szóló jegyzőkönyvet. A magyar műszaki-gazda­sági segítséggel épült gyá­rakban; az ulánbátori köz­ponti ruhagyárban, valamint a darhani húskombinátban új üzemi és szociális létesít­mények építési-szerelési mun­káinak átadására került sor. Befejezés előtt áll a felső- csojbalszáni 1000 hektáros öntözőrendszer építése. Szep­tember 10-én, a tárgyalások zárónapján ünnepélyes kere­tek között adták át a cagá- novói lelőhely kitermelésére épített magyar tulajdonú wolframércbányát és dúsí­tóművet. A két delegáció tárgyalá­sokat folytatott a geológiai és bányászati együttműködés kölcsönös érdekek alapján történő fejlesztéséről. Meg­vizsgálták az új együttműkö­dési formák bevezetésének lehetőségeit. Miklós Imre izraeli látogatása Gorbacsovnak és Reagannak A „Háború nélküli világ” elnevezésű szervezet által létrehozott díj 1988. évi ki­tüntetettjei Mihail1 Gorba­csov, az SZKP KB főtitká­ra és Ronald Reagan ame­rikai elnök. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöké, aki szeptember 4. és 9. között Zevulun Ham­mer vallási miniszter meg­hívására látogatást tett Izra­elben, szombaton hazaérke­zett. Vendéglátójával eszmecse­rét folytattak azokról a le­hetőségekről,« amelyekkel iz­raeli részről hozzájárulhat­nak a magyarországi zsina­gógák, temetők állapotának felméréséhez, helyreállításuk támogatásához, a magyar iz­raelita felekezet valláskul­turális tevékenységéhez és a héber nyelv oktatásához, va­lamint a felekezet levéltári, könyvtári anyagának a tu­dományos kutatómunka cél­jára történő felhasználásához. Miklós Imre találkozott íz-, rael állami, politikai és val­lási vezetőivel. Látogatása befejezésekor Zevulun Ham­mer vallási miniszterrel kö­zösen sajtókonferenciát tar­tott. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke magyarorszá­gi látogatásra hívta meg az izraeli vallási minisztert. Lovastúra Szirákon A Kastélyszálló rendezésében került sor szombaton Szirákon a 4. Szénsav—Hubertus lovastúrára. A 22 résztvevő (köztük három külföldi) 35 kilométeres, pá­lyán üldözte a „rókát”. A versenyzők feladatát 1T ug­róakadállyal nehezítették. Az érdeklődőket lovas kocsik és hintók szállították ki a látványosabbnak ígérkező próbatételekhez. — Bencze —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents