Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett... Személyi szám A minap annak rendje és módja szerint vásároltam az ÁFÉSZ 8. számú boltjában Salgótarjánban azzal az utalvánnyal, amelyet 300 forintos tagsági könyvem után kaptam 108 forintról. A pénztárosnő nem fogadta el. Mondván: a személyi számot is fel kell tüntetni. Mivel én csak egy rövidke vásárlásra indultam, természetesen nem vittem magammal a személyi igazolványomat. A pénztárosnő végül megelégedett azzal, hogy fejből mondtam be a kért személyi számot, és persze az utalványt is alá kellett írnom. f írásunk A NÓGRÁD augusztus 25-i számában Különös 'hirdetések” címmel megjelent írásra szeretnék a Xenon együttes nevében válaszolni. Plakátjainkkal igen sok helyen lehet találkozni a városban, s általában nem az erre a célra szolgáló helyeEzen a jóindulaton múlott, hogy nem kellett hazamennem az igazolványaimért. Nem tudom elgondolni, ‘hogy egy 108 forintos utalvány felhasználásánál mi szükség van a személyi számra? Bizonyára több vásárló (szövetkezeti tag) volt kénytelen dolgavégezetle- nül hazamenni, amikor a pénztárosnő nem volt ilyen engedékeny. Ügy vélem, a személyi számok használatának ily mérvű kiterjesztése nem szükséges. Mucsi Lajos Salgótarján nyomán ken. Ezeket a .hirdetéseket” azonban nem az együttes tagjai helyezik el a város különböző pontjain, hanem a Xenon-plakáton olvasható intézmények, művelődési házak megbízottjai. a Xenon Megszűnt a cseretelep Mátralceresztesen Mátrakeresztesen az utóbbi hónapokban akadozott a gázpalackok cseréje annak ellenére, hogy a lakosság nagyobb része a háztartásban igényt tart annak használatára. A pásztói áfész által üzemeltetett cseretelep a Kékesi út 60. számú ház udvarán működött, amelyet a napokban felszámoltak. A mai napig ,sem jelentkezett senki, hogy ennek a megbízatásnak eleget tegyen, így az áfész a község lakosságának gázpalackcseréjét igyekezett úgy megoldani, hogy szombat reggelenként gépkocsi-kiszállítással a palackcserét lebonyolítja. Az áfész illetékesei elmondták, hogy amennyiben a községben vállalkozó akad, úgy a cseretelep újralétesí- tését elősegítik. Szűcs Ferenc Mátrakeresztes Hit tegyek? VIDEOTON Super Stár 14 típusú színes televíziónkat —, melyet május 4-én vásároltunk —, nem sokáig élvezhettük. Még aznap be kellett jelentenem a Balassagyarmati Híradástechnikai Vállalathoz, hogy elmentek a színek és a kép is. Késő délután ért ide a szerelő, aki elmondta, hogy a hangoló rossz benne, ám nála ilyen alkatrész nincsen, majd két hét múlva hozza. Két hét múlva egy munkatársa keresett fel, akinél szintén nem volt hangoló. Július 28-ára ígérte, hogy megszerzi, és be is szereli azt. Egész nap vártam, hiába. Negyedikén ismét bejelentettem a hibát. Megint kijött egy szerelő, ránézett a tévére és azt mondta, hogy 11-én visszajön. Nem jött! 15-én bementem hát a szervizbe, ahol közölték velem, hogy a VIDEOTON Márka Szerviz elköltözött. Jó lenne tudni, hogy amikor a tulajdonos otthon hiába várja a szerelőt — az én esetemben hetedik hete —, érvényes-e a 30 napos jótállási idő, amely a jótállási papíron szerepel? Különben egyetlen-egyszer sem pecsételték le kintjárásuk alkalmával. Nagy Sándorné Balassagyarmat Kommunális ágazat alakult a VGÜ-nél Együtt a tiszta Salgótarjánért! Fékek és remények * Érdekek vihara Nem kellett glósznoszty ahhoz, hogy a megyeszékhely lakói észrevegyék és közzétegyék a környezetükben található hiányosságokat, különösen a város tisztaságával, rendezettségével összefüggő gondokat. A panaszok jogosan kritizálják a játszóterek állapotát, a közterületekeni, bér- házakban, peremi városrészeken „felejtett” szemétkupacokat, ürítetlen konténereket, kukákat. A sok helyütt már tarthatatlan állapot késztette arra a városi tanács költségvetéséből gazdálkodó városgazdálkodási üzemet, hogy új alapokra helyezze tevékenységét, melynek első mozzanata a nemrég végrehajtott szervezeti korszerűsítés volt. A leglényegesebb változás a kommunális ágazat kialakítása, a korábbi köztisztasági és park-kertészeti üzemegység közös irányítás alá vonása. Miért volt erre szükség? — tehetnénk fel a kérdést. A jelenleg is érzékelhető munkaerőhiány, valamint a gépesítés alacsony színvonala miatt felerősödött a két üzemegység közötti egymásramutogatás: a parkosító nem foglalkozott a szeméttel és viszont. Pedig Salgótarján megítélése — nem utolsó sorban az átutazók részéről — a városképen, a település rendezettségén keresztül történik meg. A már említett munkaerőhiány és a szűkös pénzkeret nem teszi lehetővé — különösen napjainkban nem — a látványos változásokat, a VGÜ ennek ellenére nem adta fel a változtatásba vetett hitét. A kommunális hulladék begyűjtésére átszervezték a járatokat. Napjainkban 6 útvonalon szedik össze a szemetet, a korábbi, megközelítőleg egy tucat járat helyett. A látszólagos ellentmondás magyarázata egyszerű: a több járat lehetőséget adott arra, hogy szinte „végigfussák” a várost, mielőtt a kukák, konténerek megteltek volna. Lényeges változás az is, hogy a minőségi munka érdekében ösztönzési rendszert dolgoztak ki a dolgozók számára. Havi fixének akár a dupláját keresheti meg az, akire nem volt — például lakossági — panasz az adott időszakban. Ennek persze, az ellenkezője is igaz: bejelentésenként 25 százalék prémium „ugrik” a borítékból... Nagyobb gonddal küszködnek a „parkosok”. Amíg korábban nyugdíjasokra bízhatták a parkok felügyeletét, addig ma erre a munkára — főképp az adózásra való hivatkozás miatt — nincs jelentkező. Salgótarján 6,4 hektár parkterületét jelenleg 35 dolgozó gondozza, s ilyen létszám mellett a csodavárás haszontalan. A gépesítés sem jelent megoldást, hiszen a város rézsűin elhelyezkedő, gondozást igénylő területek részaránya megközelíti a 60 százalékot. E diimbes-dombos részek csakis kaszálással tarthatók karban, de vállalkozó híján egyelőre itt sincs előbbre- lépés. A VGÜ vezetői most azon gondolkodnak, miiként lehetne érdekeltté tenni az említett munka elvégzésére alkalmas embereket. Tervezik továbbá a játszóterek pontos feltérképezését, az állagmegőrzés megszervezését is. Az kétségtelenül elgondolkodtató, hogy a megépítés költségei csak-csak előbújnak a kasszából, a fenntartásra viszont változatlan keret áll a VGÜ rendelkezésére. A parkgondozók tevékenysége, annak hatásfoka sokban függ a városlakók magatartásától is. Az évente kiültetett ritka örökzöldek csakhamar vandál pusztítások „áldozatává” válnak, s pótlásukra csak az év meghatározott időpontjában kerülhet sor — tetemes ráfordítás mellett. A kertészet növénynevelő üvegházaiban napjainkban a legfontosabb probléma az energiaköltség lefaragása. Elképzeléseik szerint beállítanának egy hullékhő- haisznosítású kazánt. A féket — mint sok más esetben — a különféle környezetvédelmi előírások betartása jelenti, melyet őszre felülvizsgálnak a minisztériumban. Sokat fogláillkoztatja a lakosságot a városkörnyéki szeméttelepek sorsa. Egyik legfontosabb teendő a korábbi tárolási gyakorlat megszüntetése. A szemételhelyezés új technológia szerint folytatódik majd, melyre a tervek már elkészültek. Előnyei közül érdemes megemlíteni, hogy a módszer biogáz kinyerésére .is alkalmas, melynek energiáját hasznosítani kívánják. Ám engedtessék meg egy megjegyzés. A megannyi jó ötlet, kezdeményezés ellenére is kételkedem a hosz- szú távú sikerben, hiszen a tanácsi pénz nem hogy gyarapodna, de szűkülni látszik. A tanács attól fél, hogy önállósodás esetén. a gazdaságtalan szolgál tatásokat rendre megszüntetné az üzem. Akkor — például — ki szállítana szemetet a városban, kinek lenne érdeke ekkora parkfelülettel bíbelődni? Egy biztos: a tanácsnak sem! T. Németh László Történetek ügyeletben A sötétség leple „Jöjjenek gyorsan, nagyon lázas a kisfiam! Annyira köhög, majd megfullad! Hányt, megy a hasa. Jöjjenek gyorsan!” — kapkodó beszédű, fiatal nő hangja hallatszott a segélykérő telefon pattogásán keresztül. — Tessék mondani a címet! Az asszisztensnő jegyzetelt. — Hová küldjem a doktor urat? — Megvárjuk a segélykérő telefonnál! Nem megyünk el innen, csak jöjjenek gyorsan! Az ügyeletes orvos azonnal indult. Legalább negyedóra, míg odaérnek, ez a rövid idő is sok lehet, ha fullad valaki, hátha még gyerek! Rohant az ügyelet kocsija, az új Niva, szerette a tempót, belefúrta magát a csendes éjszakába. Közeledett az éjfél. A falu már rég elcsöndesedett, csak itt-ott lehetett látni fényes ablakot. Az utcai lámpák gyéren világítottak, majdnem koromsötét volt. A segélykérő telefonnál is alig gyertya- fénnyi a világosság, mert egy gondozatlan, burjánzó fa teljesen körülfonta a villany- oszlopon lévő égőt. A sötétből egy férfi ugrott elő, kerékpár volt mellette, integetett: — Ide, ide! A házfal mellett fiatalasz- szony állt, karján tíz év körüli fiú. A gyerek feje az anyja vállán, mélyen aludt, nem köhögött. — Ennyire rosszul van, hogy ki kellett hozni a kocsi elé? — csodálkozott az orvos. — Nem, dehogy doktor úr, nincs ekkora baj, de úgy gondoltuk, hogy... Álltak szótlanul a Niva mellett. A férfi kerékpárjára támaszkodott, dülöngélt, italszag áradt belőle. A nő karján tartotta a gyereket. Az orvos alig látta őket a sötétben. — Nagyon lázas, csak úgy süt a homloka meg az egész teste, ni! Meg kéne nézni! könyörgött az asszony. — De hol, tessék mondani? Itt, az országút közepén, a földre fektetve, vagy a kocsi ülésén a homályban? Hol laknak? — kérdezte az ügyeletes orvos. — Nagyon messze, drága doktor úr, gyalog meg különösen messze, karomon a kicsivel meg ezzel a félnótás- sal, ni! — intett fejével a kerékpáros férfi elé. — Asszonyom, hol, hogyan nézzem meg? Ismernek itt a közelben valakit, be tudunk menni valahová? — Ügy köhögött, majd megfulladt — kezdte a nő, mintha nem is hallotta volna a kérdéseket. Egyre ingerültebb lett. — A hasa is fájt, a torka is, hányingere volt, láza, hányt, a melle meg sípolt, szúrt a drágámnak! — Asszonyom, értsük már meg egymást. Sötét van! A gyereket fekve is meg kell vizsgálni. Világosság kell! Világosság ! A nő kifakadt: — Ennyi totojászkodást, a francba is! Gyere apjuk — szólt oda a férjének. Sarkon fordult, eltűnt a sötétben. A férfi komótosan mozdult, talán elaludt a vita közben, és most riadt fel. — Csak bele kellett volna nézni a torkába, és felírni valamit — mondta halkan, borízű, rekedtes hangon. — Elviszem a megyei kórházba, el én, még ma éjjel! — Fölerősödött a hangja. — Ha leszakad az ég, akkor is! — Megtántorodott, majdnem átesett a kerékpáron, de sikerült állva maradnia. A hangja még erősebbé vált. — Nehogy azt higgye, hogy eny- nyivel megússza, maga állat! így bánni egy nagybeteg gyerekkel! Utánanézek ki maga, és feljelentem. Fel én! Bizonytalan léptekkel elindult és ő is beleveszett az éjszakába. Dr. Jánosi Gábor Az 1989. évi márciusi ázsiai békekiállítás helyszíne a 234 méter magas Fukuoka lesz. A kiállítás megkezdése előtt egy hónappal átadandó, 6 milliárd jenbe kerülő építmény Japán legmagasabb ilyen jellegű alkotása. A Cutty Sark vitorlásversenyre érkező „Mír” nevű szovjet vitorláshajó megérkezik a helsinki kikötőbe. A gdanski hajógyárban 1987-ben épült hajó 109 méter hosszú és "mintegy 196 főnyi legénység tartózkodik a fedélzetén. —^———————* Érdekességek a nagyvilágból Évi Lausmann és Nicola Lunemann egy Boeing 737-es repülőgép pilótafülkéjében 1988. augusztus 23-án, a frankfurti repülőtéren. A két 23 éves nő a Lufthansa két első női pilótája, aki kétéves képzést követően másodpilótaként fog repülni a nyugatnémet légitársaság járatain. Hodori, a XXIV. nyári olimpiai játékok hivatalos kabalafigurája a szöuli olimpiai stadion előtt.
