Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 212. szám
1988. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ NOGRAD 3 Ütőképesebb ifjúsági érdekképviseletet Interjú Deák Gáborral Az országos ifjúságkutató konferencia szombaton befejezte háromnapos munkáját Pécsett. A Janus Pannonius Tudományegyetemen megtartott tanácskozást azzal a céllal szervezte meg a KISZ Központi és Baranya Megyei Bizottsága, valamint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, hogy fórumot adjon az ifjúság helyzetével foglalkozó tudományos kutatások és a gyakorlati ifjúságpolitika tapasztalatainak elemzésére, a kutatók és az ifjúságpolitikusok eszmecseréjére. Az országos ifjúságkutató konferenciát követően Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke interjút adott Csoknyay Editnek, az MTI munkatársának. — Miben látja az ifjúságkutató konferencia jelentősé' gét? — Meggyőződésem, hogy sohasem volt még nagyobb szükség a gyakorlati ifjúságpolitika és az ifjúsággal foglalkozó társadalomtudósok együttműködésére, mint ma és a közeljövőben — mondta Deák Gábor. Járatlan úton indulunk el, új megoldásokat keresünk, s ebben nem nélkülözhetjük a társadalomkutatás segítségét. Átfogó, új ifjúságpolitikái koncepciót csak tudományos kutatásokra alapozva lehet kialakítani. A cél az, hogy a reformfolyamatokhoz igazodó, közösen átgondolt kutatási programok eredményei mielőbb beépüljenek a napi politikai gyakorlatba. — Az ifjúságpolitikai feladattervről meglehetősen szűkszavú volt a tájékoztatás az augusztus 11-i kormányülés után. A kormány — úgy tűnt — el is fogadta meg nem is az ÁISH javaslatát. — Mind az ifjúság helyzetének elemzése, mind a feladatterv élénk vitát váltott ki a kormány ülésén. Végül a kormány a helyzet- értékelést elfogadta, de javaslatunkhoz képest rövi- debb távon — 1992-ig — és korlátozottabb mértékben vállalt garanciát az ifjúság- politikai feladatok megvalósítására, a prioritások további szűkítését tartotta indokoltnak. Ezért a feladattervet módosítani -kell. Az elkövetkező 2—3 hétben az Országos Tervhivatallal, a Pénzügyminisztériummal és az illetékes tárcákkal konzultálva az egyes témakörökben — oktatás, foglalkoztatás, lakás, családalapítás, gyermeknevelés — kijelöljük azokat a feladatokat, amelyek teljesítését a kormány garantálni tudja. Az egyes témákon belül ki kell dolgozni néhány olyan programot — például az oktatáson belül a nyelvtanulás, vagy a tehetséggondozás —, amely elsőbbséget, külön kormányzati támogatást kap. — Az ifjúságpolitikai feladatterv gyakorlatilag ma azonos az ifjúságpolitikával? — Nem. Ez a feladatterv nem fogja át az ifjúságpolitika egészét, nem pótolja, nem is pótolhatja az átfogó ifjúságpolitikai koncepciót, amelynek kialakítása már elodázhatatlan. Ennek oka, hogy abszolút és relatív mértékben egyaránt aggasztóan romlott az ifjúság helyzete. Ifjúságpolitikánk korábban kitűzött céljait és az erre épülő programok egy részét a valóság részint nem igazolta, másik részét túlhaladta. A kormány azonban tudatában van annak, hogy az ifjúság cselekvő részvétele nélkülözhetetlen a gazdaságpolitikai modellváltás megvalósításához. — ön szerint milyennek kell lenni egy újszerű ifjúságpolitikának ? — Kétpólusú ifjúságpolitikára van szükség, amely egyrészt az ifjúság léthelyzetével íoglalkozik, másrészt a fiatalok közéleti-politikai részvételére orientált. A jelenleginél sokkal ütőképesebb ifjúsági érdekképviselet kiépítésére van szükség az érdekek felszínre hozásában és elfogadtatásában. Ezzel egyenértékűen fontos feladat az újabb generációk felkészítése a demokratikus intézmények működtetésére. — Nem volt témája a konferenciának az ÁISH munkája, mégsem kerülhető meg a kérdés, hogy az új államigazgatási struktúra, az ÁISH megalakulása hozott-e változást az -ifjúság- politikai munkában, hogyan befolyásolta azt? — Ha lényegnek azt tekintjük, hogy sikerült-e számottevő haladást elérni a nagy ifjúsági kérdések megoldásában, akkor a válasz: nem. De nyilvánvaló, hogy ez nem egy kormányzati szerv létének, vagy nem létének a kérdése, az okpk mélyebben gyökereznek. Ma még azt sem mondhatjuk, hogy sikerült áttörést elérnünk az összkormányzat ifjúságpolitikai szemléletmódjában,- hiszen sajnos, még ma sem idegen az egyes tárcáktól a halogató, elodázó magatartás. Javult viszont a fogadókészség, és a felelősségvállalás az ifjúsági szempontok érvényesítésében. A hivatal sokat tett azért, hogy az ifjúság- politikai kérdéseket, állandóan napirenden tartsa a politikai vezetés és a kormányzat. Az ÁISH kétéves tevékenységének fő tanulságaként azonban a magunk számára azt a következtetést vontuk le, hogy a kormányzati ■ ifjúságpolitikai munkában a pusztán véleményező, vitatkozó, kifogásoló alapállás csak korlátozott eredményekre vezethet — mondotta befejezésül Deák Gábor. (MTI) Slágercikkek — bemutatók A salgótarjáni Lakberendezési Áruházban terítési versenyen mérték össze tehetségüket a Kereskedelmi Hatalmas transzparensek, ötletes reklámeszközök hirdetik és Vendéglátóipari Szakmun- megyeszerte a NÓGRÁDKER-napok kínálatát. kásképző Iskola diákjai. Balassagyarmaton az Ipoly Áruházban ma és holnap a férfiingek leértékelése a sláger. Balassagyarmaton is kínálták utcai pavilonokban a különféle divat- és iparcikkeket a kereskedők. A járókelők érdeklődését felkeltették a leértékelt áruk. —kulcsár— Szuperszurok es csodálkozás Példaadó környezetvédelem a kerámiagyárban A Romhányi Építési Kerámiagyárban megvalósuló környezetvédelmi beruházásra hazánkban még nem volt példa. így a munkát, illetve majdani eredményét a környezetvédelem referenciájaként fogják számon tartani. Érzékletesen mutatja a várható minőséget: a szuperszűrő felszerelése után a kéményt kevesebb por hagyja majd el, mint amennyi egy szobában található... — A romhányi munkálatok három fő csoportban foglalhatók össze — mutat az iroda falán függő hálódiagramra Kormos József fejlesztési osztályvezető. — A szennyvíz tisztítása, a levegő, szűrése mellett a veszélyes hulladékok kezelését is meg kell oldanunk. Az ipari szennyvíztisztító a múlt évben készült el, és a KöVÍZIG mérései alapján a gyár már nem szennyezi a Lókos-patak vizét. Á 10,5 millió forintos beruházásnak köszönhetően két nagyságrenddel kevesebb iszap kerül a patakba, mint azelőtt. A zárt technológiai lánc révén, ami eddig hulladéknak számított, az most visszajut a termelésbe. így sikerült elérni, hogy gyakorlatilag nincs anyagveszteség. — A legnagyobb anyagi ráfordítást a levegőtisztítással kapcsolatos beruházás megvalósítása jelenti — folytatja a beszélgetést Imre Gyula gyártásfejlesztő. — Az üzemelő portálanítóberendezé- sek kicserélése több mint 100 millió forintba kerül. — Mi indokolja, hogy üzemelő berendezéseket vonjanak ki a „forgalomból”? — Többek között nem megfelelő a hatásfokuk, a kezelésük nehézkes, a porvisszaszállítás korszerűtlen. A probléma megoldásának jogát versenytárgyaláson nyerte el a nyugat-németországi Beth cég. Szakemberei áttervezték a csarnokon belüli elszívóberendezéseket, valamint a berendezések telepítésében is segédkeznek. Egyébként a berendezések egy része kooperációban, idehaza készül. A cég magától értetődően garanciát vállalt Festésre, égetésre indulnak a burkolólapok a végtelenített szalagon. a műszaki határértékek biztosítására. — A beruházás befejezési határideje ez év december 31-e. Hol tartanak? — A gyártás 60, a szerelés 35 százalékos készültségi állapotban van. Kilátásaink biztatóak. Az R 2-es üzem kivételével már minden célkitűzésünket teljesítettük. Ebben az üzemben azért húzódik át a szerelés a kővetkező évre, mert a termelést is érintő beruházást valósítunk meg. Így egyszerre szeretnénk a két munkát elvégezni. Az R 3-as üzem környezettakarító berendezése már májustól üzemel, a még hiányzó készüléket a harmadik negyedévben szerelik fel. — Várható-e valami újdonság? — A program keretében épül, a toxikus porok leválasztására szolgáló szűrő. Ezen keresztül normálköbméterenként legfeljebb egyezred milligramm szennyeződés juthat a levegőbe. Ez olyan kis mennyiség, hogy gyakorlatilag mérhetetlen. Egyébként öt ilyen szűrő 1*2 millió forintba került. Ez volt a beruházás legdrágább berendezése. •— Nem beszéltünk még a veszélyes hulladékok kezeléséről ? — Először is hadd mondjam el: ezek az úgynevezett veszélyes hulladékok nem annyira veszélyesek, mint például a nukleáris hulladékok. Pusztán arról van szó, hogy jogszabályok szerint e fogalomkörbe tartoznak még az olajos géprongyok is. Feladatunk, hogy 20 millió forintos költségen egy bármilyen hulladék tárolására alkalmas csarnokot építsünk, valamint a hulladékok kezeléséhez szükséges gépi berendezéseket beszerezzük, illetve tovább korszerűsítsük. Megrendeltük már az ehhez szükséges söprő-, illetve szállító gépkocsikat, a konténereket, a hulladékégető kazánt. A fáradtolaj-tárolónkat is felújítjuk. Program szerint még az idén végzünk a munkálatokkal. — Mennyibe kerül végeredményben a beruházás, s mi várható tőle? — Miután a környezetvédelem jó példaként kívánja az itt megvalósuló terveket hazánk vállalatai elé állítani, ebből következően szinte teljes egészében állami segítséggel jutottunk a szükséges 132 millió forinthoz. A környezetvédelmi alapból 52,4 millió, a vízügyi alapból 3 millió, állami alapjuttatásként 76 millió forintot kaptunk. Mindennek eredményeként csak százezredannyi veszélyes por kerül majd a levegőbe, mint azelőtt. Semleges porból tizedére, szennyvízből századára csökken a kibocsátásunk. Gyárunk a jövőben a nyugat-európainál jóval szigorúbb előírásoknak felel majd meg. Amikor a gépek megrendelésekor megadtuk a szűrők kívánatos paramétereit, a nyugati partner rácsodálkozott: ez meg minek?! Mészáros Zsolt Az adószakértő válasxol i Mivel csökkenthető az Több községi tanács kér. désére hogyan kezelendők áfa szempontjából a „községgazdálkodási szolgáltatások” (temetőfenntartás, parkfenntartás, út- és járdafenntartás, belvíz- és csapadékvíz-elvezetés stb.), külön szervezet, avagy maga a szakigazgatási szerv látja-e el? Ha a feladatokat a tanácsok maguk látják el és nem választják az alanyi mentességet, akkor adóalanyokká válnak. Az ár- | képzési szabályok szerinti áron kötelesek számlát ki" állítani és ennek alapján bevételük e részét adóköteles értékesítésként elkülöníteni. (Adókulcsuk általában 0 %.) Lakószövetkezetünk a fenntartási munkák keretében kibontott anyagot újrahasznosítja. Kell-e utána áfa-t fizetni. Sajnos, nem közölték, "hogy a bontott anyagot hol, hogyan kívánják hasznosítani, maguk építik-e be újra (milyen áron), vagy pénzért értékesítik. Ezért a lehetséges változatoknak megfelelően kívánok válaszolni, majd az adott esetnek megfelelően kell a lakószövetkezetnek eljárniuk. Újrahasznosításkor annál a liakószövetkezetnél, amelyik a bontási anyagot a. Teljesítményértékében „0” értékkel kalkulálja, nem keletkezik adóalap, ha valamilyen értéken (pl. bontási költségszinttel) kalkulálja, adóalap keletkezik, tehát áfa-t is kell fizetnie. b. Készpénzért értékesíti; azj áfawt is fel kell számítania. c. Idegen kivitelező (vállalkozó) rendelkezésére bocsátja, ugyanaz az eset áll elő, xnint saját hasznosítása esetébén, tehát a leszámlázott teljesítményérték függvényében keletkezik az esetleges adóalap. Ismerjük, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek pénzügyi jtámo- gatására és társadalmi beilleszkedésük létesítésére a kormány letelepedési alapot hozott létre, amelynek bővítésére magánszemélyek is befizethetnek. Kérdésem: adóalap? az így felajánlott összeggel lehet-e az adóalapot csökkenteni? (Segíteni akaró jelige.) Lehet. Az ön által is említett alapra való befizetés közérdekű kötélezettség- vállaiásnak minősül és az adóalapból az levonható. Személyfuvarozásra kívánok engedélyt kérni. Kérem szíves. __tájékoztatását, h ogy a gépkocsi beszerzésének költségét elszámolhatom-e működési költségként? (N. M. Salgótarján.) A vállalkozó a tulajdonában levő állóeszközeinek értékét a ‘ beszerzés évében egy összegben, vagy évenkénti értékcsökkenési leírással számolhatja el költségként. Sajnos nem írta meg, hogy főállású, vagy mellékfoglalkozású személyfuvarozó kíván-e lenni. A főállású személy- fuvarozó ugyanis a személygépkocsi 100 százalékát, a mellékfoglalkozású fuvarozó a járműve beszerzési értékének 50 százalékát számolhatja el költségként.
