Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 212. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA i Példaadó környezetvédalem a kerámiagyárban (3. oldal) Otthont teremtő egyesület (5. oldal) Tovább menetel a Síküveggyár SE (7. oldal) M ■Or Mennyiségi szemlélet helyett a gazdaságosság Kettős ünnep a bátonyterenyei bányásznapon Szombaton az ország bányavidékein bányásznapi ünnepségeket tartottak, amelyeken megjelentek a párt-, a társadalmi és a gazdasági élet képviselői is. Felszólalásukban elemezték a bányászat helyzetét, jelenét és jövőjét. A legjobban dolgozóknak kitüntetéseket, elismeréseket adtak át. A Baranya megyei bányásznapi ünnepséget a Pécsi Nemzeti Színházban tartották. ahol Aczél György, az MSZMP KB tagja, a társadalomtudományi intézet főigazgatója mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: Magyarország legértékesebb ásványkincsei közé tartozó kokszolható mecseki kőszénről és uránércről nem mondhat le az ország. így a mecseki bányászok munkájára továbbra is szükség lesz. Szombat este a hagyományokhoz híven megkoszorúzták a haladásért .vívott küzdelemben életüket áldozó bányászmártírok pécsi, valamint a föld kincséért folytatott mindennapi harcban elhunyt bányászok komlói emlékművét. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet a bányászmártírok Pécs határában emelt csertetői emlékművénél. A koszorúzást követően Pécsett és Komlón tűzijátékkal köszöntötték a bányásznap ün- nepeltjeit. A Veszprémi Szénbányák Vállalat ajkai, balinkai, du- dari és várpalotai üzemének dolgozói is megemlékezést tartottak. A várpalotai nagygyűlésen Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes elmondotta, hogy a Veszprémi Szénbányák Vállalat egyike a legeredményesebben gazdálkodóknak. Nemzetközi** a bős—nagymarosi Jöl ismeri a szakma az érveket A dunai duzzasztógátak címmel rendezett nemzetközi környezetvédelmi konferencia résztvevői vasárnap az MTESZ székhazában az előző kétnapos előadássorozat és a vita alapján záródokumentumot fogadtak el. Az állásfoglalást nemzetközi sajtótájékoztatón ismertették a konferencia szervezői, a vízlépcsőrendszert ellenző Duna-kör, a Fiatal Demokraták Szövetsége, továbbá a World W'ildlife Fund — Vadvédelmi Világalap — a Welt Natur Fonds — a Természetvédelmi Világalap —, az International Rivers Network — a Nemzetközi Folyóhálózat — nemzetközi környezet- védelmi szervezetek képviselői. A konferencia állásfoglalása felsorolja a számításba veendő káros környezeti hatásokat. Különösen károsnak tartják, hogy a vízlépcső- rendszer térségében a vastag kavicsréteg mélyén rejtőző több kilométer tiszta vízkészlet — megállapítások szerint — a duzzasztás ökológiai hatására élőbb-utóbb szennyeződik. Azt állítják, hogy a Duna—Rajna—Majna nemzetközi vízi út nem igényli ennek a nagy beruházásnak a megvalósítását, másként is elérhetik az érintett erősen zátonyos Duna-szakasz mederviszonyainak megváltoztatását. A környezetvédelmi konferencia résztvevőinek alapvető követelése az, hogy állítsák le a vízlépcsőrendszer építését, és csak minden várható káros környezeti hatás tisztázása után döntsenek további sorsáról. A leállítás miatti nemzetközi és egyéb szerződések felmondása esetén — szerintük — az osztrák bankok nem élnek majd kártérítési igényükkel. Ezért nem értenek egyet a vízlépcsőt támogatóknak azzal a véleményével, hogy az építkezések leállítása többe kerülne, mint a munkálatok teljes befejezése. Az újságírók kérdésére válaszolva elmondták a környezetvédők. hogy kompromisszumos minimális követelésük az, hogy a bősi vízlépcsővel párhuzamosan ne épüljön fel a nagymarosi vízi erőmű. Ám, már szlovák környezetvédők is tiltakoznak a vízlépcsőrendszer ellen, s eddig ezer aláírást gyűjtöttek. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e népszavazást tartani a vízlépcsőrendszer építéséről — kijelentették, hogy az alkotmány ezt lehetővé teszi, bár a jogi részletek még nincsenek kidolgozva. A környezetvédők azonban szükségesnek tartják, hogy csak megfelelő előkészítés és széles körű információ- áramoltatás után kerülhessen sor -ilyen népszavazásra. Az első kétnapos előadás- sorozaton és a vasárnapi tanácskozáson is jelen volt a vízgazdálkodási ágazat több jeles képviselője, hogy tájékozódjon a kifejtett nézetekről és a hasznosítható felvetésekről. A szakértők közül Szőllősi Nagy András, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont főigazgatóhelyettese az MTI munkatársának kérésére összefoglalta a konferencián elhangzottakról kialakult véleményét. Megállapította: a három nap alatt egyetlen olyan érvet sem hallott, amely miatt le kellene állítani az építkezéseket. A szakma ugyanis jól ismeri azokat az aggályoskodó érveket, amelyek a hidrológia és a hidromecna- nika területét érintik. Hangsúlyozta, hogy a vízlépcsőrendszer tervezői annyira rugalmasan működtethető létesítményeket terveztek, amelyek tág határok között alkalmasak arra, hogy lényegesen mérsékeljék, vagy megelőzzék a környezetváltozás káros hatásait. (MTI) fi licit dönt Hítsőgon A szabadtéri színpad kulturális kínálatát a kazári hagyományőrző együttes nyitotta. Bérbe adott helyiségek Az országos megemlékezéshez hasonlóan kettős ünnep köré fonódott a 38. bányásznap bátonyterenyei eseménysorozata is. Hetvenöt évvel ezelőtt alakult meg — szeptember 4-én —, a szak- szervezetbe tömörült bányászok kétnyelvű lapja: a Bányamunkás. A tatabányai csendőrsortűz áldozatainak méltó emléket állító szeptemberi első hét vége fényét itt, a nógrádi szénmedencében beárnyékolta az a tudat, hogy a vállalat jelenleg külső és belső okok miatt nem képes eleget tenni a népgazdasági követelményeknek. A kinyilatkoztatás igényét és a külsőségeket nagymértékben nélkülöző nagygyűlésen újra megfogalmazódott a kényszerűség diktálta elvárás, az érdekvédelmi munka — most szükséges — kompromisszumkészsége. A szovjet hősi emlékmű koszorúzása után nagygyűlésre került sor a Bányász Művelődési Házban. Zsuffa Miklós vezérigazgató köszönthette' az elnökség sorában Neuberger Antalt, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökét, Gordos Jánost és Szalai Lászlót, a megyei pártbizotttság, titkárait, Havas Ferencet, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, valamint az ünnepségre érkezett szovjet, lengyel, csehszlovák és NDK-küldött- ségek vezetőit. Schalkhammer Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, az ünnepség szónoka hangsúlyozta, hogy történelmünk folyamán a bányamunkásság szerepe mindig politikai tényező volt. Az illegális kommunista párt alapvető támaszát jelentették, a felszabadulás után pedig az ország újjáépítésében — Lenin szavaival: az ipar kenyerének a megteremtésével — oroszlánrészt vállaltak a föld kincsének kitermelői. Az első érzékeny „csapást” a 68-as reform okozta a hazai bányászatnak, többek, között a Nógrádi Szénbányáknak is — mondotta. Az olajárrobbanás után megváltozott- feltételek átértékelték a szilárd energiahordozó kitermelésének létjogosultságát, a napjainkban kibontakozó reform- irányzat viszont ismét egyértelmű megfogalmazásban adta a bányásztársadalom tudtára: a mennyiségi szemlélet felváltásával csakis akkor maradhat fenn az ágazat, ha gazdaságos. A szakszervezet is kénytelen volt belátni, hogy ésszerű kompromisszum nélkül nem nyerhet csatát a kormányzattal szemben. Ennek eredményeként — az import- beszerzés ráfordításait is figyelembe véve — termelési határköltségeket ' szabtak meg, amelyek átlépése veszélyeztetheti a népgazdaság egyensúlyi mérlegét, ugyanakkor lehetőséget biztosít a bányavállalatok számára a jövedelmezőséghez. Schalkhammer Antal hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rossz mérleget nem a „bányász produkálta”: S azt is látni kell, hogy minden itthon megtermelt tonna javítja a költségvetés helyzetét, mérsékli dollárkiadásainkat. Sajnálatosnak nevezte, hogy a tervgazdasági bizottság nem vette figyelembe a különbözeti bányajáradékot, azaz nem rangsorolt a kitermelés geológiai nehézségei függvényében, mikor a támogatások elvonásáról döntött. Így került sor a szanálási eljárásra a helyi bányavállalatnál is. Mondandóját azzal fejezte be, hogy bízik a nógrádi bányászok évtizedek óta tartó erejében, abban, hogy felül tudnak kerekedni a nehézségeken, ami annál’ is inkább időszerű, hiszen az állami dotáció 1990-ben teljesen megszűnik az itteni bányászatban. A kormány is azt tartaná elfogadhatónak, ha a gazdálkodás egyensúlyát pénzügyi szanálással lehetne rendezni Nógrádban, s nem a felszámolással. Ma patthelyzet alakult ki — mondotta —, hiszen a helyiek programjától is -függ a nógrádi bányák léte. Ehhez — egy orvosi hasonlattal élve — már kevés a gyógyszeres kezelés; kisebb operációra is szükség vaii! A reform számít a szervezett nógrádi bányászok tenni akarására, a párttagságra! A delegációk üdvözlő szavai után kitüntetéseket adtak át a bányászszolgálat elismeréseként, s jutalmazták a kiváló dolgozókat. A Nagy- bátonyi Bányász Sportegyesület pályáján színes műsor — a hagyományos programok — emelték az ünnep hangulatát. (németh—kulcsár) A tanácsi gazdálkodás önállóságának növekedése indokolta, hogy négy éve új alapokra helyezték a helyiséggazdálkodás rendjét. Ez az új szabályozás alapvetően az üzleti szempontok ér • vényesítését szorgalmazta a tanácsoknál. Természetesen a helyiségek hasznosításánál továbbra is dominálnak a lakossági érdekek. Ugyanakkor a helyiséggazdálkodásban megszűnt az egyes szektorok elsőbbségé és sokszor licitálással dől el, hogy a kijelölt célra ki kapja meg a helyiséget, illetve a telke.. Rétságon a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen azt tárgyalták meg, miként gazdálkodik e területen a tanács és milyen új igények várnak kielégítésre i Bérbeadással összesen 17 helyiséget hasznosítanak a nagyközségben, amelyek kö-1 zül legtöbbet — tizenkettőt, — garázsként adtak béroe, míg a többi ipari és kereskedelmi célokat szolgál. A bérleményekből összesen évente 127 ezer forint bevételre tesznek szert. Az elmúlt négy évben bár több felmerült elhelyezési igényt kielégítettek a helyiségek hasznosításával Rétságon, mégis nem egy, évek óta húzódó probléma megoldása vár a tanácsra a jövőben is. Például rendezni kell a szolgáltatóház tulajdonjogát, halaszthatatlan feladat a tolmácsi pékség használati jogának tisztázása. Ugyancsak Tolmácson a kastély és a volt tűzoltószertár még üresen álló helyiségeinek hasznosítása is jövőbeni feladat. Rétságon pedig az év elején megszűnt bíróság épületének hasznosítása ad munkát a tanácsi helyiséggazdálkodás szakembereinek. A végrehajtó bizottság mindezek alapján úgy határozott, hogy a használaton kívüli épületeket, helyiségeket mielőbb gazdaságosan hasznosítani kell, összhangban a helyi társadalmi-gazdasági célokkal. A mielőbbi hasznosítás határidejét ff testület október végében határozta meg. Meghajtómotorolt mosógépekhez Áz automata mosógépekhez való meghajtómotorok gyártása jelenti a fő profilt az Ikladi Ipari Mu&zergyár berceli gyáregységében. Jelenleg még kooperációs partnereik közreműködésével állítják elő a termékekhez szükséges alkatrészeket, céljuk azonban a zárt ciklusú gyártás, amely során minden a berceli üzemben készül. Az év második felében 78 ezer darab mosógépmotort adnak át megrendelőiknek, ebből 40 ezer darabot Jugoszláviába exportálnak. Képünkön tekercselőgépen készül a motorok állórésze. JBBiHBHI — w—mmmm —--------------B ányászok és meghívottak a művelődési központban meg rendezett ünnepségen.
