Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-30 / 234. szám

1988. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK NOGRAD 3 A Salgótarjáni Vasöntöde és Yfiihelygyá rban jövő év (elejére újítják fel a *o- máncozó kemencét. A kályhák és tűzhelyek burkolatának, alkatrészeinek ége­tésénél alkalmazandó berendezés a korszerűsítés után mintegy harminc száza­lék energiát takarít meg. —RT— Megkezdték a cukorgyártást Selypen és Hatvanban Romhányban már szedik a répát Idén is aranyat ér a melléktermék Csak a répával rakott Volán-kocsik zaja töri meg az ébredező falu csendjét. A tereskei tó fölötti táb­láról szállítják a prizmázott irépát Rétságra. — Géemkázunk. de ez már alig üzlet — mondja Kópiányi József, a Volán gépkocsivezetője. — Tavaly még megérte, de az idei adózás kérdésessé teszi, csináljuk-e tovább. Várakoznak a kocsik, a rakodógép lassan dolgozik. —. Lerobbant a nagy gé­pem — panaszkodik Valkó János gépkezelő. — Ügy kel­lett ezt az öreg. kisteljesít­ményű UN-st munkába ál­lítanunk. Aki csak szabad volt a telepen. mindenki szerelte a gépkanalat, hogy mielőbb üzembe helyezhes­sük. Ha lassan is. de csök­kent a répahalom, s tálán elfogy ebéd utánra. Ám a répát még Rétságon is be kellene rakni a vasúti ko­csiba, mert indul a gyár. A répatáblán dolgozó RTA-gép nyomában vékony­ka rendek sorolnak. — Jól kelt a répa. de az aszály és a gaz is megfog­ta — jegyzi meg Franko István, a betakarítógép ve­zetője. — Nagyon hiányzik a növényvédős a gazdaság­ban. A vezetők hirdetnek, érdeklődnek, de komoly je­lentkező eddig nem akadt. Ez a répa is elgazosodott, mert a vezetőség leszavazta az elnökhelyettes javasla­tát. hogy kapáljuk meg. Má­sutt is ezt csinálják. Most viszont több millió forin­tunk bánja majd, mivel ke­vesebb lesz a termés. Rétságon. a cukorgyár át­vételi állomásán Paulovits Béla, átvevő a próbatisztí­tást irányítja. Megtudjuk tőle: jelentős a gyengén, rosszul fejelt répák aránya. Éretlennek is tűnik a ter­més. Hiába, nem kedvez az időjárás. Ők megfelelően felkészültek: az állomás, a rakterűiét karbantartva vár­ja a szállítást, a vagono­kat is megrendelték. Hatvanban jellegzetes ré­paszag fogadja az érkezőt. A cukorgyárban már meg­kezdődött a gyártás. Répá­val rakott vasúti kocsik so­rát üríti a vízágyú, a köz­úti répamosó is működik. A mosott répa egy részét mozgó szállítószalag rakja egyenletes prizmába, töltik a gyári készletet. — Az utóbbi évék legké­sőbbi gyárindulása az idei — mondja Bódis Zoltán, a cukorgyár fiatal mezőgaz­dasági osztályvezetője, aki nemrég került át a mező- gazdaságból az iparba. — A betakarítás kezdését 'Hát­ráltatta a répa lassú fej­lődése. Az előzetes termés- becslésünk 50 ezer vagon. A cukortartalom alacsony, átlagban 14 százalék körüli. Ennek növekedésére csak akkor számíthatunk, ha az időjárás napfényes nappa­lokat. hűvös éjszakákat pro­dukál. A nógrádi répa zö­me október közepén, novem­ber elején kerül átadásra, addig még cukrosodhat. A megyei termelők közül el­sőként a romhányiak kezd­ték meg a betakarítást. A tábla szélére prizmázott ré­pájukat megbízásunkból a balassagyarmati volánosok szállítják az átadás helyére. Ilyen segítséget nyújtunk a 2. számú Volánon keresz­tül az őrhalmiaknak és az érsekvadkertieknek is. A na­gyobb nógrádi termelők, mint Palotáshalom és Kálló, > október elején kezdik meg a betakarítást, várnak a súly és cukortartalom gyarapo­dására. A későbbi betakarítás kez­désének kockázatát csak jól előkészített gépekkel, szervezett munkával lehet ellensúlyozni. A betakarító­gépek jó kihasználására a gyár úgynevezett szántóföl­di prizmázásj megállapodá­sokat köt a termelőkkel, a tárolási időszak beköszön­tővel. — A selypi és a hatvani cukorgyárak napi 6300 tonna répa feldolgozására képesek biztonságosan. A mellékter­mék az idén is aranyat ér. A selypi gyárban biozillal tartósított szeletet gyártunk. Hatvanban október köze­péig a normál nedves sze­letet biztosítjuk. Utána új termékkel szeretnénk meg­jelenni. A nedves szelethez melasz, karbamid és szilo- fem hozzáadásával szeret­nénk az állattenyésztők szá­mára energia- és fehérje­pótló takarmányt juttatná. Ezzel a módszerrel elértük, hogy a gyári tömegtakar­mányba sikerült bevinni a fehérjét és a szénhidrá­tot. Így új, koncentrált, faj­lagosan olcsóbb takarmányt állítunk elő — fejezi be a tájékoztatást Bódis Zoltán. A cukorgyári látogatás során is szóba kerültek az ágazat jövőjét érintő gondok. Emelkednek a termelési költségek., a géppark elavu­lóban van. Szabó Endre őszi marketing­börze Október 4. és 6. között rendezik a hagyományos őszi marketingbörzét, amely minden eddiginél szélesebb kínálattal áll az érdeklődők rendelkezésére. A teljesen szakosított 18 csoportba sorolt kínálat — néhány or­szágosan hiányzó cikktől eltekintve — szinte minden igényt ki tud elégíteni. Több ezer tétel elektromos és víz- szerelési anyagot, színesfé­meket. kötőelemeket. szer­számokat és csapágyakat kí­nálnak eladásra. Nagy téte­lek állnak rendelkezésre te­her- és személygépkocsi-, autóbusz-, rakodógép- és traktoralkatrészekből, sok a tőkésországból származó ter­mék js. A legtöbb termék- csoport kínálatát,, számító­gép rendezte. A kiszolgálást mikrofilm is segíti. A börze a Metro klubban (Bp.: VII.. Dohány utca— Síp utca sarok) naponta 9—14 óráig áll az érdeklő­dők rendelkezésére. (MTI) A róla szóló híresztelé­sek alapján elszánt, kissé szemellenzős, különc és ösz- szeférhetetlen természetű nemzetiségi jogaiért különbö' ző fórumokon az asztalt verő íugurának képzeltem el Hla- csok Jánost. Azt hallottam ugyanis, hogy a kutyát el­kergeti a háztól, ha nem érti a szlovák szót; tudom róla: hosszú ideje magán- gazdálkodó, mert nem jött ki a vezetőivel, és más tör­ténetek is keringenek róla. Az élet azonban, mint any- nyiszor, most is rácáfolt az előzetes elképzelésekre. Félve lépek be a patvar- ci ház kapuján, ahol lakik, mert ott a tábla: Vigyázz, a kutya harap!” Ráadásul, egy kizárólag szlovákul ér­tő * kutyával még társalog­ni sem tudnék — gondolom befelé menet. ..Szerencsé­re „párbeszédre” nincs szük­ség. a termetes fehér ku- tyus a hátsó udvarban sza­ladgál. elkerítve az utcai résztől. Ott dolgozgat éti>- pen Hlacsok János, egy idő­sebb emberrel, az édes­apjával. Mondom neki: hallottam, hogy a napokban választot­ták őt meg küldöttnek a szlovák nemzetiségi kong­resszusra. s ha lehetne, be­szélgethetnénk. Bemegyünk a tágas, ám a legkevésbé sem hivalkodó házba, amely­nek falusi szokás szerint van egy első, inkább ven­dégfogadásra szolgáló, és egy öregebb, hátsó a mim­XVIII. nógrádi műszaki és közgazdasági hónap Struktúraátalakítás, a Technika Házában, a TIT­Tegniap, Salgótarjánban, az MTESZ Technika Házá­ban tartott sajtótájékozta­tón ismertették a rendező szervek (Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége, Magyar Közgazdasági Társaság, Tu­dományos Ismeretterjesztő Társaság Nógrád • megyei szervezete) a XVIII. nógrá-t di műszaki és közgazdasági hónap eseményeit, felépíté­sét, célját. A 18. alkalommal megren­dezésre kerülő műszaki és közgazdaságii hónap mottó­ja az ország és a társada­lom mai problémaköréhez kapcsolódóan: „A termelési struktúra átalakításának, a ínűszaki fejlesztés meggyor­sításának, a társadalmi- gazda,sági program kibonta­kozásának segítése.” A cél­kitűzés fontosságát a napi­rendre tűzés aktualitását, az is bizonyítja, hogy a hónap 104 rendezvényéből 64 vala­milyen vonatkozásban kap­csolatban van a mottóval. A hónap rendezvényeinek sokszínűségét mutatja, hogy a 77 előadás mellett — me­lyeket korszerű audiovizu­ális eszközökkel i® igyekez­nek az előadók színesíteni — 19 bemutatóra is sor ke­rül (áru-, termék-, technoló­gia-, létesítmény és 'szoftver- bemutátók). A két nagy rendezvénycsoporton kívül szeminárium, konferencia, tapasztalatcseré, kiállítás és vásár élénkíti az informá­cióáramlásit, az új, a kor­szerű és a gazdaságos befo­gadását. A hónap folyamán, 49 műszaki, 21 közgazdaság:, 7 környezetvédelmi és 27 egyéb jellegű rendezvényre kerül sor. Ebből a környe­zetvédelmi témával foglal­kozó rendezvényiek száma arra mutat, hagy a célkitű­zésben konkrétan nem sze­replő, de az ország és a megye szempontjából is fontos kérdésekre szintén ráirányítják a figyelmeit. A rendezvények több minit fele (69) a - megyeszékhe­lyen, 14 Balassagyarmaton, 6 Pásztón, 5 Bátonytere- nyén, 2 Szécsényben lesz, de helyszín á megye települé­sei közül Rétség, Énsekvad- kent és Palotáshaloim is. A rendezvények eloszlása egyébként a tagság területi elhelyezkedéséhez igazodik. A megyei központban a rendezvények egyharmadát székházában és az MKT bá­zisának tekinthető pénzügyi és számviteli főiskolán ren­dezik meg. Ezen kívül helyt adnak a vállalatok, hatósá­gok, hivatalok is­Üj színfoltja a rendezvé­nyeknek, hogy jó néhány nem csupán a szakmai kö­rökhöz, hanem a lakosság téma iránt érdeklődő réte­geihez szól. Példaként érde­mes megemlíteni — az áru- és termékbemutatók mellett — a televízió „Felkínálóim” szerkesztőség tevékenysé­gének bemutatását (október 5., JAMMK) a népszerű fő- szerkesztő Pomezánsky György részvételévek a mű­emlékekről szóló,, előadáso­kat (Salgótarjánban és Ba­lassagyarmaton), a kábelte­levíziózás nemzetközi és hazai tapasztalatairól szóló előadást (október 10., Tech­nika Háza). A rendező szervek a hó­nap rendezvényeivel járul­nak hozzá a társadalmi- gazdasága kibontakozáshoz, és a szűfcebb szakmai körök mellett nyitottabbá válnak a társadalom más rétegei ■felé. amerikaiakkal a vásáron Az Idei .őszi BKV-a 34 négyzetméteres terüle­ten állított ki a Salgó­tarjáni K.»h&gyár. A képen lg látható „átlát­szó rultáswr ébrén? ben" bébi, lányka., serdülő és felnőtt nők számár z készült konfekció­ruhákat tekinthettek meg « váeiriátogaték. B A kttllekeió tertaőme- tes alapanyagú, H ami szintén lényege«, ölesé ruhákat tartalmaz«? tó. A Salgótarjáni Ruha­gyár vestetői * vásáron találkoztak efjy ameri - kai cég képviselőivel, t a korábbi kifogástalan szállításoknak köszön­hetőén, újabb IS ezer darabos ruhasaaiiít- mányréí — szoknyák, nadrágok, blézerek — kötöttek szerződ#!. Fotó: Kötcsá? Küldött a kongresszusra Itt én vagyok a „legtótabb” dennapoknak helyet adó ré­sze. A házigazda, magas, kissé őszülő, bajuszos, vilá- gítóan kék szemű, középko­rú férfi. Beszélgetünk nem­csak a küldött, az ember is érdekel. Kérdezem hát: miért lett magángazdálko­dó? — Rendkívül sok áttétel­lel valósultak meg az el­képzeléseim amig a téesz- ben dolgoztam — indokolja miért lett évekkel ezelőtt önálló gazdálkodó. — Moist így az elgondolástól, a meg­valósulásig nem olyan hosz- szú az út... Véleményem szerint egy nagy kiterjedésű termelőszövetkezetet nem le­het igazán jól ellenőrizni, az eszközök nehezen moz­gathatók, a tulajdonosi szem­lélet sem az igazi, személy­telenné válik minden. Ag- ronómus voltam, nagy fe­szültséggel járt a munkám; a szívem jelzett, álljak le. — Nem félt belevágni az újba? Milyen eszközökkel, mennyi földdel kezdte? — Nem féltem. Itthon a szüleimmel js ezt csináltam, az őseim parasztok voltak. Három hold bérleménnyel. egy tehénnel és két vem­hes üszővel kezdtem a gaz­dálkodást. Az oklevél a polcon, ame­lyet ,,A sertéstenyésztésben kimagasló eredményért” ka­pott, arról tanúskodik: érti. amit csinál. — öt holdon gazdálko­dom — folytatja —, van két lovam, tizenegy kocám, idén mákot, szamócát, ku­koricát és napraforgót ter­meltem főleg. Témát váltok. — A kutyája tényleg csak szlovákul ért? ' — Mi itthon egymás kö­zött valóban szlovákul be­szélünk. A faluban én vagyok a „legtótabb”, ami a nyelvet illeti. Ebbe szü­lettem bele, így szoktam meg. rokonaim élnek Szlo­vákiában is. Hallgatjuk a szlovák rádiót, nézzük a tévét, de nem csak a nyelv­művelés miatt. Konzerva­tív vagyok — mosoly odifc el. — Vagy tíz évvel ezelőtt jártam Londonban, s .meg­fogott. mennyire együtt él ott a múlt és a jelen, a régi és a szupermodern. Például a rendőrök: ósdinak tűnik a felszerelésük, ám ha kell. pillanatok alatt raknak ren­det, s mindjárt kiderül, bi­zony jól felszereltek, fel­készülitek. Én is elfogadom a múlt gyakorlatát. Egy példa: mindenféle szőlő­fajtáva*l kísérleteztem, s vé­gül rá kellett jönnöm, hogy a dédapám által idehono- sult ezerjó a legmegfelelőbb errefelé. — Mit gondol: a szlovák ember tulajdonságai má­sok, mint a magyaré? — Igen, úgy- gondolom — természetesen az átlagot nézve —. hogy a magyar ember keményebb, eseten­ként ,,ad hoc-abb” típus. A „tót” lassan, araszolva . próbálja inkább elérni a ' célját... — Milyen a nemzetiség helyzete Patvarcon? — Körülbelül harmincötr százalék a szlovákok aránya. A nyelvet lényegesen ke­vesebben beszélik de én úgy gondolom, az asszimi­láció természetes folyamait. A jogok terén semmilyen megkülönböztetés nincs- ma - gyarok és „tótok” között. Ügy emlékszem, hógy erre­felé nem is volt soha. Szót váltunk még er^ől- airról. Hlacsik János fegyel­mezett beszélgetőtárs. Nem fecsegő típus. Búcsúzáskor még megmu­tatja a gazdaságot. Gyönyö­rűek a lovak, a disznóólak ragyogó tiszták. És minden állatnak neve van. Varga Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents