Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-29 / 233. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. . telexen Érkezett. Hiánycikkek nyomában Az utóbbi hetekben eredménytelenül próbálkozom közönséges fehér sós szalonna vásárlásával. Hiánycikké ■vált? Pedig ehhez nem kell ■más nyersanyag, mint jól érett, 5—6 centiméter vastagságú szalonna és só. Tudom, ilyen szalonnát nehéz pro- dukálni, hiszen a 100—110 kilós sertések szalonnája alig haladja meg a 2—3 centit, s mivel nem érett, így rágósabb. Érdeklődésemre az Országos Csemege Kereskedelmi Vállalat salgótarjáni ABC árudájának eladója készségesen nyilatkozott: Ók hetente \igyan kapnak 2—3 darabot a szalonnából, de az szinte percek alatt elfogy. A másik szaküzlet — a salgótarjáni áfész 8. számú árudája — helyettes vezetője azzal bíztatott, hogy szerdán menjek. Mentem én a hét minden napján, de fehér sós szalonna sehol. Másik hiánycikként emlegetett áru 'a sovány köményes sajt. A fent említett ABC-ben csupán egy napig tart a készlet, olyan keveset kapnak. Így kénytelen a vásárló a zsírosabb Karaván sajtot megvásárolni, vagy az Óvárit, ha persze van. Jó lenne, ha az árudák a sovány jellegű sajtokból többet rendelnének, hiszen ezekre egyre növekszik az igény. Mucsi Lajos Salgótarján Brigád és iskola kapcsolata A pásztói gyógyszertár Csohány Kálmán nevét viselő szocialista brigádja, tavalyi munkája alapján a bronz fokozatot érte el. A brigád a pásztói Kun Béla Általános Iskola 5/b. ének szakos osztálya patronálását vállalta, akik részére az egészséges életmódra való neveléssel kapcsolatban fel- világosító előadásokat tartanak. Rendszeresen részt vesznek az úttörőavatásokon. gyermeknapokon, s különféle osztályrendezvényeken. A tanulók ezt viszonozva ellátogatnak a brigád-összejövetelekre, ahol műsorszámokat adnak elő a különböző ünnepségek alkalmából. Pataki Istvánná, a gyógyszertár vezetője elmondta, hogy a brigád tagjai igyekeznek munkájukat gyorsan pontosan végezni, igazán jó munkakörülmények mellett. Általában kevesebb létszámmal. a gyesen, gyeden, vagy éppen betegállományban lévő társaik néikül is mindig helytálltak. Bevallom, én magam is szívesen járok a pásztói gyógyszertárba, ahol különleges kéréseket is ki tudnak elégíteni, de emellett nagyon elégedett vagyok udvarias, figyelmes kiszolgálásukkal is. Szűcs Ferenc Hatvan Újítási hónapok a kereskedelemben A belkereskedelemben már hagyománnyá vált, hogy Évenként októberben, illetve novemberben megrendezik az újítási hónapot. Megyénk kereskedelmi vállalatai is felkészültek erre. így a PALÖCKER az idén szeptember 15-töl október 15-ig rendezi az újítási hónapot, amikor a vállalat gazdasági és mozgalmi vezetői elsősorban az éves újítási feladattervben szereplőkre várnak a dolgozóktól újítási javaslatokat. Különösen szeretnék, ha javaslat születne a vásárlási körülmények javítására, az áru útjának rövidítésére, a bolti és raktári munka- szervezés korszerűsítésére, a költségekkel való takarékosságra, a balesetelhárításra és a munkakörülmények javítására. A NOGRÁDKER novemberben rendezi meg az újítási hónapot, de már októberben ötletnapokat szerveznek külön Balassagyarmaton és külön Salgótarjánban. A vállalatnál bíztató jel, hogy az idén már hat újítási javaslatot fogadtak el és vezettek be a kereskedelmi munka megkönnyítésére. Az október 5-én nyíló megyei újítási kiállításra a vállalat öt újítással készül, s ugyanakkor több bevált ötletük értékesítését kísérlik meg. Ferencz Tiborné újítási előadó nagy szakértelemmel kezeli a javaslatokat, s rendszeres fogadónapot tart az újítók részére. Az áfészek többsége októberben rendez újítási hónapot, melyen a szövetkezeti sajátosságoknak megfelelő javaslatokat várják különösen Balassagyarmaton, Rétságon, /Szécsény- ben, Pásztón, Magyarnándorban és Bátonyterenyén. Dudás Pál Salgótarján Mini kifőzde Varsányban Itt mindennapos a vendég Ínycsiklandozó illatok kalauzolnak a bejárat felé Csampa Istvánék varsányi, árnyas-diófás udvarában. Ez az egyik téveszt heteden jele annlak, hogy a takaros porta egy mini kifőzdét „rejteget”, ahol a ház asszonya öt idős helybéli ebédjét készíti el — lassan már egy éve — mindennap. Az aprócska konyhában viaszosvászonnal terített az asztal, a tűzhelyen párolgó étel, s van mindenféle, ami a tálaláshoz, ebédosztáshoz kell. Csampa Istvánnét nem éri váratlanul a vendég. Kedves szóval marasztalja, gyümölccsel kínálja, s közben készíti a mai menüt. A kar- fiolleves már kész, de még sütni kell néhány palacsintát, s míg túróval, kakaós dióval tölti, csavarja a tésztát elmondja, hogyan is lett ő „kifőzdés”: — Megfordultam én már sok helyen, dolgoztam té- esznél, voltam erdészeti alkalmazott, bedolgozó, s aztán Szécsénybe, az általános iskola konyhájára kerültem. Idehaza eljárogattam fagzik- ba, besegíteni a gazdasszo- nyoknak. A sütés-főzés tudománya igazán testhezálló egy asszonynak, meg aztán volt is módom arm, hogy itt is, ott is ellessem, mitől •lesz porhanyósabb a hús, omlósabb a kalács. 1 Később, — hogy mind többen megízlelték — sokaknak tetszett a főztje, a lakodalmakon úgy osztotta ibe a hozzávalókat, hogy a ivendégek is jóllakhassanak, és pazarlás se legyen. Mígnem egy napon... — Megkerestek a tanácstól, hogy elvállalnám-e ezt a munkát. Igent mondtam, már csak azért is, mert néhány falumbeliről van szó, ráadásul régóta törtem a fejem, mi hasznosat csinálhatnék, ha már egyszer a .gyerekeimnek — mivel messze laknak — csak ritkán segíthetek. Hát így történt. Negyvenhat forintból hozom össze az ebédet. A (zöldségféle, miegyéb, megterem a kertben, a tejet, húst pedig megveszem. Eleinte írást is csináltam az étrendről, de most már a fejemben van. Tegnap tökfőzelék ■volt hagymás rostélyossal, holnap megint húsos nap lesz. Míg beszélgetünk, fekete ruhás, fejkendős nénikék érkeznek, ételhordóval. Tekintetük körbe jár, s megpihen a palacsintás tálcán. Otthonosan helyet foglalnak, dicsérik a sürgő-forgó gazdiasszonyt: — Sokan szeretnének ide járni, csak ahhoz kéne még egy ilyen fajin asszony, mint ő — mondja özvegy Csampa Istvánná, aki névrokona a másiknak. Nyolc forintot fizetünk egy ebédért, s amit kapunk bőséges és ízletes. Huszonegy éve élek egyedül, s már kevésbé bánt, hogy másra szorulok, de a gyerekeim nem itt laknak, és hát ők is „foglaltak”... ! öt palacsintát tesz névrokona edénykéjébe Csampa Istvánná, levest is mer jócskán, épp hogy ki ne csorduljon. Mindenkihez szól egy barátságos szót, de nyílt tekintete a legbeszédesebb: „én így segítek másokon”. A fizetsége nem is tiszteletdíj, inkább valami más, ami pénzzel nem mérhető: tisztelet, megbecsülés és mások kedvessége. A kis Haraszti Lacika, — akinek Csampáné a dajkája a mai délelőttön — beszélhetne erről, de csak a pici kezeit nyújtja; alig nyolc hónapos... —mihalik— MTESZ a törvénytervezetekről Pontosabb és kevesebb szabályozást A Hazafias Népfront Salgótarjáni Városi Bizottsága felkérte a MTESZ Nógrád Megyei Szervezetét, hogy munkájukat segítve a gyülekezési és az egyesülési jog törvénytervezetről társadalmi vita keretében alkosson véleményt. A közelmúltban Salgótarjánban a MTESZ Technika Házában szervezett vitán résztvevők elhatározták, hogy az anyagokat tárgyalása során az azonos állásfoglalásokat rögzítik, a véleménykülönbségeket egyeztetik és egységes állásfoglalást alakítanak ki. A mintegy három órán keresztül tartó vitában szinte valamennyi résztvevő elmondta álláspontját, melyből az alábbi tapasztalatok szűrhetők ]e. A gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvény- tervezet kiadását — mivel a tervezet többször az alkotmányra hivatkozik — meg kellett volna előznie az új alkotmány elfogadásának. Mivel az új alkotmány kidolgozása több időt vesz igénybe, és tudomásul véve, hogy napjainkban tanúi vagyunk az állampolgárok által szervezett demonstrációknak, társadalmi szervezet alakulásának, ezért elkerülhetetlen az ezekkel való magas szintű foglalkozás. Ezt az ellentmondást a vita során nem sikerült feloldani : a törvények kiadása vagy valamilyen szabályozás minden bizonnyal szükséges. A gyülekezési jog törvény- tervezeténél néhány szövegezési hiányosságon túl a rendezvények bejelentési kötelezettségét helyesnek tartva célszerűbb, ha ezt az illetékes tanács végrehajtó bizottsága titkárának jelentik be a rendezők. A rendezvények szervezésével bejelentésével, lebonyolításával kapcsolatos időpont- egyeztetésekre nagy figyelmet kell fordítani. A rendezőknek mindenképpen időben tudomásra kell hozni azt, ha az engedélyt nem adják ki részükre. A rendezvény szervezésével kapcsolatosan költségek merülhetnek fel. és ezért ezt figyelembe kell venni. Legalább 48 órával a rendezvény megkezdése előtt akár az engedély megtagadását, akár az engedély kiadását a rendezőkkel mindenképpen közölni szükséges. Az egyesülési jogról szóló törvénytervezetet részben túl általánosnak, részben túl aprólékosnak tartották a résztvevők. A tervezetben a társadalmi szervezet, tömegszervezet és tömegmozgalom fogalmak keverednek. Felesleges a társadalmi szervezet szervezeti rendjére vonatkozó szabályozás, egyszerűbb, ha a társadalmi szervezet maga határozza meg szervezeti rendjét működési szabályzatát és ezt a szervezetek nyilvántartását végző bíróságnak mutatja be. A megalakulás feltétele — mint a fentiekből is következik —, a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartása legyen. Hiányosság, hogy a fellebbezésre, nyilvántartás megtagadására a törvénytervezet jogi orvoslatot nem határoz meg. Nehezen érT telmezhető, hogy az egyesülési jogról szóló törvény milyen mértékben terjed ki politikai párt alakítására, szervezetére és működésére. A társadalmi szervezetek gazdálkodására a Minisztertanács — a törvénytervezet szerint — szabályokat fog kidolgozni. Nem teljesen érthető, hogy a már működő pénzügyi-gazdasági szabályozásokat miért nem lehet automatikusan az egyesületekre i,s vonatkoztatni. A vitában résztvevők a törvénytervezet szövegezésében, a különböző változatok elfogadásának ajánlásában egységes álláspontot alakítottak ki. Klug Nándor T Kiállításra épül a homokvár. A világ legnagyobb homokvárának építésénél segédkezik Charlie Zdraves- ky önkéntes „építész” ez év szeptemberében. Az építmény az új mexikói szövetségi állam sokszínű kultúráját bemutató kiállításra készült el. Tizenegy személyes szélvitorlás konstruktőre Günter Sehütze az NSZK-ban. Családtagjai és barátai alkotják a legénységet 1988. szeptember 11-én, amikor az Olimpiai-tavon első útjára indul a világ legnagyobb, 16 méter hosszú, tizenegy személyes szélvitorlása. A szovjet és amerikai közösségek negyedik találkozójának néhány résztvevője Mihail Va- zagasviii tibiliszi sebész (k) házánál a grúz népi hangszerrel, az „argani”-val ismerkednek. A képen: Fred Habehicht, amerikai résztvevő próbálja megszólaltatni a hangszert. A gyarmati időkből származó díszes kandeláber Melbourne a délausztrál nagyváros egyik hídján. A Hellbrunn állatkertben lakó jegesmedvék jól megtanulták, hogyan kell a látogatóktól finom falatokat kicsalogatni. A vízben hű- sölő társnak azonban lényegesen kedvezőbb a helyzete, amikor repülnek a falatok. Érdekességek a nagyvilágból
