Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

2 NOGRAD 1988. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK A kormány és a SZOT képviselőinek tanácskozása (Folytatás az 1: oldalról.) Az államminiszter ezután arról érdeklődött, hogy a szakszervezeti mozgalom mi­lyen belső megújulási, átala­kítási szándékkal fog hozzá helyzetének stabilizálásához, társadalmi presztízsének megőrzéséhez. Megvalósít­hatónak tartja, hogy a szak- szervezeti mozgalom a nyil­vánosság előtt is kifejezze polemikus viszonyát a kor­mánnyal szemben konkrét kérdésekben. A kormány és a szakszervezetek kapcso­latában ne csupán egyfajta lojális szempont érvényesül­jön. ami sajnos elég hosszú időn át terhelte a szakszer­vezeti mozgalmat, s nem használt sem a mozgalom, sem a kormány tekintélyé­nek. Ezzel kapcsolatban ar­ról/ is tájékoztatást kért, hogy miként fejlődik tovább a mozgalom ágazati és szak­mai jellege, s fel tudnák-e vállalni a pluralizmust a szakszervezeti mozgalmon belül. Határozottság, következetesség, kiszámíthatóság Nagy Sándor válaszában hangsúlyozta: abban teljes lehet az egyetértés, hogy az országnak erős, határozott, következetes, kiszámítható kormányra, s ugyanilyen erős. határozott, következe­tes és kiszámítható szakszer­vezetre van szüksége. Ehhez arra is szükség van. hogy sem a kormány, sem a szak- szervezet ne vállaljon fel olyan funkciókat, amelyek nem tartoznak tevékenységi és hatáskörükbe. Egyetértett azzal, hogy olykor indoko­latlanul nagy teher hárul a kormányzatra, már csak azért is. mert olyan ügyek­ben is neki kell fellépnie, intézkednie, felelősséget vál­lalnia,' ami normális körül­mények között valójában nem a kormányra, hanem a munkáltatókra tartozna. Ezt a helyzetet meg kell változ­tatni, amihez azonban időre van szükség. A szakszervezeti munka megújításáról szólva arról tájékoztatott, hogy folyik az elképzelések tagsági vitája, a több mint 4 millió szak- szervezeti tag véleményének ismeretében kívánnak majd választ adni a novemberi or­szágos szakszervezeti érte­kezleten a legsürgetőbb kér­désekre. A szakszervezeti mozgalom nagy valószínűség­gel abba az irányba fejlő­dik tovább, hogy egyszerre használja ki a szakmai és az ágazati szervezkedésben rejlő előnyöket. Ehhez erős, autonóm, nagy önállósággal működő szakmai szerveződésekre, önkén,t elhatározott tömö­rülésekre van szükség. A főtitkár rámutatott, a SZOT-ot már jelenlegi ál­lapotában is az ágazatok, szakmák szövetségének te­kinti. Ez aizt- jelenti, hogy szövetségi alapon jönnek létre az ágazati- szakmai szakszervezetek, képvisele­ti mechanizmusok működ­nek, alulról meghatározott a SZOT-nak a tevékenysé­ge, s nem többségi elvek, hanem konszenzus alapján hoznak döntéseket Ennek messzeható következményei lesznek a választási és a képviseleti rendszerben, a döntési mechanizmusban. A főtitkár elképzelhető­nek tartja egy olyan szak- szervezeti modell kialakítá­sát, amelyben egyfajta plu­ralizmus van jelen, s mér most is gyakorlati realitás­ként tekint a TDDSZ-re, amellyel a legutóbbi napok­ban a SZOT vezetői tár­gyalásokat folytattak. — A szakmai szakszervezeteken kívül szerveződő alternatív szervezeteket munkánk kri­tikájaként fogjuk fel — hangsúlyozta. A szakszerve­zetnek úgy kell dolgoznia, hogy mindenki megfelelően képviselve- lássa az érdeke­it, s ne másutt keresse ér­dekérvényesítési lehetősé­geit. Arra törekszünk, hogy tagságunkat megőrizzük, mégpedig azzal, hogy olyan feltételeket teremtünk, hogy itt találja meg mindenki a törekvését. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a SZOT és a kormány kö­zötti kapcsolatok nemcsak fenntarthatok, de érdemben elmélyíthetők. Az együtt­működés jó formájaként ér­tékelte a testületi üléseken való kölcsönös részvételit, a munkaértekezLeteket. Mint mondotta, szükség lesz ar­ra, hogy az egyes szakmák, ágazatok képviselői közvet­lenül is találkozzanak álla­mi, gazdasági partnereikkel a kamara tagozatainak szakembereivel. Az együttműködési for­mákon túl ebben az idő­szakban talán az a legfon­tosabb, hogy kölcsönösen törekedjünk egymás véle­ményének figyelembevé­telére — mondta Nagy Sán­dor. Mi, a szakszervezetek részéről nem hisszük azt, hogy tévedhetetlenek va­gyunk, hogy mindenről a lehető legpontosabb infor­mációval rendelkezünk, s hogy minden elgondolásunk működőképes. De azt tud­juk, hogy olyan feszültsé­gek alakultak ki, s vannak kialakulóban az országban, amelyekért mi komoly fe­lelősséget érzünk, s szeret­nénk elkerülni, hogy azok nagyobb társadalmi meg­rázkódtatáshoz vezessenek — mondotta végezetül a SZOT főtitkára. Ezután Pozsgay Imre megjegyezte: elfogadja a Nagy Sándor által elmon­dottakat. A népgazdasági helyzet alakulásáról A vitaindító előadásokat követően Csikós Bál, a SZOT titkára fejtette ki a Szakszervezetek Országos Tanácsának álláspontját az 1988. évi népgazdasági hely­zet alakulásával, illetve a szükséges intézkedésekkel kapcsolatban. Hangsúlyoz­ta: a tervezettnél nagyobb infláció bekövetkezése mi­att, a SZOT arra a követ­keztetésre jutott, hogy szo­ciálpolitikai, illetve bérin­tézkedésekre van szükség. Ezeknek az összegszerű ki-. hatása mintegy 1,2 milliárd forint. Elodázhatatlan a központ béremelés az egész­ségügyben, a postánál, a közművelődés, illetve a saj­tó területén. Az adórend­szer működésével kapcsola­tos gondokkal összefüggés­ben kifejtette, hogy az el­térő munkakörülményeket honoráló pótlékok érték- megőrzéséről gondoskodni kell. Különös figyelmet ér­demelnek ebből a szem­pontból a pedagógustársa­dalom képviselői és az egészségügyben dolgozók. Villányi Miklós pénzügy­miniszter a kormány állás­pontját ismertetve kiemelte: a teljesítmények- emelkedésé nélkül nem képzelhető el a jövedelmek növelése. Az alapvető célok, kjjzé tartozik a külső és a belső egyensú­lyi helyzet javítása, a sze-. lekitív fejlesztési politika megvalósítása. Az eddigi számítások szerint a külke­reskedelmi áruforgalom meghaladja a tervezettet, azonban a szerkezetátalakí­tás lassan halad, ezért a népgazdasági egyensúly még mindig labilis. A költ­ségvetés hiányának ter­vezett csökkenése nem valósul meg. Az idén várhatóan 7,5—8 szá­zalékkal csökken a reálbér és 1 százalékkal a reáljöve­delem, a nettó keresetek pe- • dig 1—2 százalékkal nőnek. A fogyasztói árszínvonal­növekedés a mai megítélés szerint 16,5 százalék körül alakul. A lakossági fogyasz­tás a tervezett mértéknek megfelelően csökken. A nem­zeti össztermék egyes szá­mítások szerint az alsó ha­táron, más becslések sze­rint pedig az alatt teljesül. Átfogó bér- és szociálpo­litikai intézkedések végre­hajtását a kormány nem tartja lehetségesnek. A pénzügyminiszter bejelen­tette, hogy a'sajtó dolgo­zóinak, a szerkesztőségi al­kalmazottaknak a bérét 15 százalékkal tervezik növel­ni. A postánál várhatóan 5 százalékos, a közüzemi, víz-, csatorna- és fürdővállalatok- náil, a sütőiparban, a köb és kavicsbányáknál, valamint a megváltozott munkaképes­ségűeket foglalkoztató vál­lalatoknál pedig 10 százalé­kos központi bérfejlesztést hajtanak végre. A tömegköz­lekedési vállalatoknál • gon­doskodnak arról, hogy a net­tó keresetek túlmunka ese­tén se csökkenjenek. A kormány a 70 éven alu­li nyugdíjasok illetményé­nek emelésére nem lát le­hetőséget, javasolja viszont, hogy jövőre módosítsák a nyugdíjak rendszerét. A családi pótlék további 100 forintos emelése he­lyett a kormány azt indít­ványozza, hogy 200 millió forinttal növeljék a taná­csok juttatási keretét. Az adórendszerrel kapcso­latos gondokról szólva ki­fejtette: a jelenlegi adó­rendszerben vannak joghé­zagok, a parlament elé ter­jesztendő módosításokkal éppen ezeket igyekeznek megszüntetni. A kormány egyetért azzal, hogy az adó­mértékek módosításával olyan * adótáblát dolgozza­nak ki, amely a lakosság terheit további inflációval nem növeli. Nagy Sándor, a SZOT fő­titkára nyugtalanítónak mondotta, hogy a reálbér-, illetve , a reáljövedeliem- számításokban nagy eltéré­sek mutatkoznak. Javasolta, hogy a kormány tegyen ha­tározott, garanciális ígére­tet arra vonatkozóan: az egészségügyben dolgozók bérének rendezése jövőre az első helyen szerepel. .In­dokoltnak tartja a pedagó­gusok bérbruttósításának a mainál igazságosabb ' meg­oldását is. Ügy vélekedett, hogy a munkakörülményi pótlékok értékmegőrzését az adórendszeren belül kel) megoldani. , Nem vállalhat garanciát a kormány Az elhangzottakra vála­szolva Villányi Miklós ki­fejtette: a jövő évi bérpo­litikai intézkedésekre az idén nem vállalhat garan­ciát a kormány. Ugyanak­kor egyetértett azzal, hogy az egészségügyben és a közművelődésben dolgozók bérének rendezése elodáz­hatatlan. E gondolathoz kapcsolódva Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyet­tes elmondta: elképzelhető,' hofey az egészségügy bér­helyzetének javítására még idén 50 millió forintot irá­nyoz. elő a kormány. Hal­mos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal el­nöke véleménye szerint a személyi jövedelemadó rendszere és a pótlékok egymással összeférhetetle­nek. Éppen ezért a pótlé­kok 90 százalékát jövőre a Nikormány leépíti, illetve vál­lalati hatáskörbe utalja át. Kívánatosnak tartotta, hogy az 1989-es központi bérin­tézkedések meghozataláról, mértékéről a kormány, a szakszervezetek és a gazda­sági kamara együttes ál­láspontja alapján döntsenek. Még november elett újabb megbeszélések A vitát összefoglalva Pozs­gay Imre államminiszter hangsúlyozta: a kormány el­ismeri, hogy a szakszerve­zetek valódi, megalapozott társadalmi szükségleteket vetettek fel. Javasolta: az idei terv realizálásának té­nyeit figyelemmel kísérve a kormány és a SZOT képvi­selői üljenek össze egy újabb megbeszélésre, s ha szükséges, a tanácskozást követően korrigálják a jövő évi tervvel kapcsolatos el­képzeléseket. Indítványozta, hogy a javasolt bérintézke­dések október 1-jei hatály- lyal lépjenek életbe. Egyet­értett azzal, hogy a tanácsi juttatási keretet 200 millió forinttal növeljék, s az egészségügy — egy megha­tározott körben dolgozók bérének emelésére — kapjon október 1-jéig 50 millió fo­rintot. Nagy( Sándor reményét fejezte ki, hogy ez az 50 millió forint egy jövőre folytatódó intézkedéssorozat első lépése lesz. Javasolta, hogy a munkakörülményi el­téréseket honoráló pótlékok ügyében két héten bélül tár­gyaljanak az ágazati szak- szervezetek képviselői az érintett tárcák illetékesei­vel. ■A jövő évi népgazdasági terv főbb vonásairól. szólva Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke hangsú­lyozta: szigorú vásárlóerő­szabályozásra lesz szükség, s ez a lakosságtól áldozato­kat követel. A népgazdaság növekedési üteme lassú lesz, esetleg stagnálásra is számí­tani kell. A konvertibilis export várható növekedése mellett a szocialista 1 kivi­telben csökkenés következik be. Mindent összevetve a forrásnövekedés szerény mértékű lesz, ezért g belföldi felhasználást — a lakossági fogyasztást és a beruházást — 1—2 százalékkal csökken­teni kell. A reáljövedelmek a számítások szerint három, a reálbérek hat százalékkal csökkennek, a lakossági fo­gyasztás egy százalékkal mérséklődik. A leginkább rászorulók segítésére új rendszerű tá­mogatások keretében, a csa­ládi támogatások rendsze­rét szándékozza a kormány­zat bevezetni. A tárgyaló felek az 1989. évi népgazdasági tervet il­letően megállapították, hogy egyes kérdésekben az állás­pontok között még mindig nagy a különbség. A kor­mányzat jövőre sokkal.sző­kébb lehetőséget lát a bé­rek, jövedelmek, szociális intézkedések tekintetében, mint amit a SZOT társadal­milag feltétlenül indokolt­nak tart. Megállapították, hogy mindkét részről kész­ség van a kölcsönös megér­tésre, megegyezésre. A jö­vő évi lehetőségek ponto­sabb ismeretében novem- . bér végén ismét sor kerül a kormány és a SZOT. képvi­selőinek talál koz ójára, ahol napirendre tűzik az 1989. évi terv vitatott kérdéseit. Mivel szerepelnek vállalataink a BNV-n? (Folytatás az 1. oldalról.) lentkezik a BNV-n. A be­mutatásba kerülő női és lánykaruhákra a visszafogott minták és a pasztellszínek jellemzőek. A kiállított ter­mékeik már a jövő évi di­vatízlést követik. Igyekez­nek lépést tartani a napi ízléssel, ám nincs szándé­kukban igazodni á hóbortos irányzathoz. Vagyis az időt- állóbb, a tartalmasabb igé­nyeknek megfelelően terve­zik és gyártják a ruháikat. Igazság szerint rá is van erre szorítva a vállalat, mert hosszú az ötletek meg­valósítási, más szóval: átfu­tási ideje. A viseletnek pe­dig még az üzletbe kikerülve is divatosnak kell marad­nia. .. Könnyen kezelhető, vidám színösszeállítású, kényelmes öltözködési cikkek készültek a „Jó utat!” stílusjegyek ke­retében. Ezeket a modelle­ket üdüléshez, szabadidős- elfoglaltságokhoz használ­ják. A „City’’-kollekciók többszörösen variálhatók, aszerint, hogy viselője mun­kába, vagy színházba ké­szül-e. A selyemipar tetsze­tős, kellemes, puha tapintá­sú kelméjéből készítették a gyermekruhákat. Óvodában, ünnepeken hordják az apró­ságok ezeket a darabokat, amelyek kedvező közérzetet teremtenek viselőiknek. K. L. Pártértekezletröl döntöttek Szabolcsban A Szabolcs-Szatmár me- gyei pártbizottság szerdai ülésén a végrehajtó bizott­ság javaslatára —, - 36 Sza­vazattal 16 ellenében — úgy döntött, hogy november 20-ig összehívja a megyei pártértekezletet. A testület >-! T’r'il onró c i tó ióhnn i i 7on Vi a­ten mondtak véleményt. En­nek során elhangzott, hogy a pártértekezlet összehívá­sát elsősorban Szabolcs- Szatmár megye társadálmi és gazdasági problémái, az ezekkel kapcsolatos és az utóbbi időben növekvő fe­szültségek indokolják. oicoras vnajaDan üzenne szuusegeK inuuKoijaK. Ülést tartott a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma Grósz Károly elnökletével ülést tartott a Miniszterta­nács Tanácsi Kollégiuma. A testület tájékoztatót hallga­tott meg az alakuló ülésen elhangzott javaslatok meg­valósulásáról, valamint az új tanácstörvény előkészí­tésének helyzétéről. A Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma vitát folytatott a költségvetési reform kon­cepciójáról — külön figyel­met fordítva a tanácsi gaz­dálkodás fejlesztésének ter­vezett irányaira —, majd a testület tagjai megtárgyal­ták a választási törvény mó­dosítására, a társadalmi vi­tára vonatkozó elképzelése­ket. Honecker Moszkvába utazik Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke az SZKP KB meghívásárá szeptember végén munkalá­togatást tesz a Szovjetunió­ban — jelentette szerdai számában a moszkvai Prav­da. Sevardnadze Dániában tárgyalt Elégedetten szólt a szov­jet—dán kapcsolatokról a Koppenhágában tartózkodó Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter át­adta II. Margit dán király­nőnek Mihail Gorbacsov, Andréj Gromiko és más szovjet vezetők jókívánsá­gait. Sevardnadze találkozott Svend Jakobsennel, a dán parlament *; elnökével is. Eszmecseréjük során meg~ vitatták az átalakítás folya­matának eseményeit a Szov­jetunióban, véleményt cse­réltek a legfontosabb nem­zetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztéséről. A találkozón szó esett a két ország parlamentjei kö­zötti kapcsolatok kiszélesí­téséről. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató-helyettesének látogatása Bartha Ferenc államtit­kárnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívásá­ra szeptember 18. és 21. kö­zött hazánkban tartózkodott Richard Erb, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató- helyettese. Látogatása során fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Né­meth Miklós, az MSZMP Üj burmai Burmában Saw Maung tá­bornok, a vasárnapi katonai puccs irányítója lett az új kormány vezetője. Központi Bizottságának tit­kára, Nyers Rezső, a Poli­tikai Bizottság tagjai; Mar­jai József és Medgyessy Pé­ter, a Minisztertanács el­nökhelyettesei. Megbeszé­léseket folytattak a Magyar- ország és a valutaalap kö­zötti együttműködésről és az IMF általános törekvé­seiről. kormányfő A dél-ázsiai országban kedden alakítottak kormányt a puccsal hatalomra jutott katonai vezetők.

Next

/
Thumbnails
Contents