Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-21 / 226. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON Történetek ügyeletben * „Drága édesapám" Sokféle ember keresi föl a kórházi és a központi orvosi ügyeletet. A beteget-kísérő hozzátartozók sem egyformák: segíthetik is, gátolhatják is a gyógyító munkát. A mentőautó éjfélkor hozta a beteget a kórházba. Mögötte személygépkocsi gördült az épület elé: azzal jöttek az aggódó hozzátartozók. A körzeti orvos vizelétre- kedést állapított meg a feltűnően sovány, nyolcvanéves férfinál, ezért a kórházba utalta. A kórházban az ügyeletes orvos megvizsgálta a nyugtalan, nyöszörgő beteget. A katéterezés után így szólt a hozzátartozókhoz: — Haza lehet vinni a bácsit, a katéter benne marad, három nap múlva jelentkezzenek az urológiai szak- rendelésen. A mentőautó menetlevelére ráírta: „visz- szavihető az otthonába”. A mentőápolók készültek, hogy az idős férfit a hordágyra tegyék. — ’Sehová! — kiáltott a férfi lánya. — Haza nem vihetik! Ilyen állapotban nem! Mit kezdek .vele otthon? A doktor úr talán felelősséget vállal, hogy nem történik baj? Ne vicceljen, asszonyom! — kapta fel a fejér az erőszakos hangra az orvos. — Nem lehet semmi komplikáció! Az urológián kell majd tovább kezelni és addig. . . — Semmi addig! —- kiabálta az „aggódó” hozzátartozó. — Itt marad! Majd innen elviszik az urológus szakorvoshoz. — De asszonyom. . . — Különben is ■— folytatta a nő — nézze meg az édesapámat! Na, nézze csak meg! Ki van száradva a lelkem. Infúziót kell adni neki és. . . — Asszonyom, egv pillanat! Foglaljon helyet! — mutatott az orvos az. íróasztal melletti székre. — Akkor tehát mit tegyünk, tessék elmondani, már írom is! — És valóban jegyzetelni kezdett. — Először is: infúziót adni, mert ki van száradva. .. — Nem tudták megitatni, vagy talán hányt a bácsi? —' vágott szavába az orvos. — Ugyan! — csattant fel az asszony. — Isteni étvágya van a drága édesapámnak. Törődünk vele,’ nem úgy mint egyesek a szüleikkel. Mindent megkap tőlünk, amit csak megkíván! Nem is szokott semmi baja lenni, hála a jó istennek. De infúzió kell, higgyen nekem ! A mentőápolók még mindig ott tébláboltak, indultak volna már. — Vigyék a beteget a mentőautóba — szólt az orvos. Ae asszony felugrott a székről, a hordágyat vivők elé állt. — Sehová! Ki vállalja a felelősséget, ha reggelig történik vele valami! Maguk? — körbemutatott. — Vagy , én meg a férjem? Az apa megnyugodva szunyókált a hordágyon. — Mennünk kell, doktor úr — mondta az egyik mentős. — Ez az egy kocsink van szolgálatban éjszaka, és ki tuflja, ki. vár még ránk. — Sehová nem viszik! — kiáltotta a nő, és ráborult a hordágyon fekvő férfira, aki erre felriadt. — Apukám, drága apucikám, hogy bánnak itt veled! Rángatnak jobbra-balra. nincsenek tekintettel senkire és semmire. Ne félj, nem hagyom annyiban! Az orvos közben aláírta a menetlevelet, elbocsátotta a mentőautót. A hozzátartozók ugyanis kocsival jöttek... A beteget ülő helyzetben is haza lehet vinni. « — Drágám, egyetlenem, infúziót fogsz kapni — rebeg- te az asszony apja mellkasán fekve, majd hirtelen kiegyenesedett. — Nézze meg doktor úr, hogy le van romolva! Másodszor tehát: vitamininjekciókat is adjon neki! — Mit kell tennünk harmadszor? — kérdezte az orvos. — Nézze csak meg! A bal oldalon lágyéksérve Van édesapámnak. Minden pillanatban kizáródhat. Panaszkodik is rá eleget. Húsz éve kérem, hogy operáltassa meg, de nem jött még a kórház tájékára sem! Most végre itt van! Meg kell műteni! Még ma éjjel! — Felelőtlenség lenne asz" szonyom! Ebben a korban a legegyszerűbb műtétre is gondosan elő kell készíteni a beteget. írja alá, hogy az ön utasítására és felelősségére végezzük el a beavatkozást, mert én nem vállalom érte a felelősséget. Ez a műtét az apja életébe kerülhet. — Na ugye! — csattant fel megint az asszony. — Az orvos nem vállalja a felelősséget, nekem meg a nyakamba varrják. Maga az orvos, oldja meg! Reggelre meg kell operálni, utána átvinni a megyei kórház urológiai osztályára! Megértette, doktor! Ne félj, drága apucikám, jó kezekben vagy itt. — Más rendelése van-e még, asszonyom? — kérdezte az orvos.„és még.,mindig mosolygott. — Látom, mindent ért. Viszontlátásra! — mint a villám, kicikázott a rendelő ajtaján. Az udvaron íelbőgött az autó motorja, csikorogtak a kerekek. Dr. Jánosi Gábor Az elsőéves szerhezetlakatos'lanulók a tolóméter szemlél tetőeszközével ismerkednek. Szakmunkástanulók a fémiparban Hatvan szakmunkástanuló részére biztosítanak gyakorlati képzést az OBV salgótarjáni bányagépgyárában. A tanműhelyben jól képzett szakoktatók segítségével sajátíthatják el a fémipari szakmák mesterfogásait a diákok, akik az iskolapadban tanult elméleti anyagot gyakorlati fogásokkal gyarapíthatják. A. gyári tanműhelyben tanulók minden hónapban ösztöndíjban részesülnek, ami a tanulmányi eredménytől függően változik félévenként. Pintér Csaba gépszerelő szakmunkásnak készül. Képünkön Szerszámfogót köszörül. Vize János szakoktató mérési gyakorlat során segít Bérén' di Lászlónak. Fotó: Rigó Tibor telexen Érkezett... i A családért vállalkoznak Varga Sanyi- ka épp ébredezik, mikor nagyoroszi otthonukba látogatok s az idegen láttán halk szavú édesanyjához bújik De nem sokáig marad mozdulatlan: alig egy évének bizonytalanságával kör- be-körbe tipeg fogódzót keresve. Varga Sán- dómé, az édesanya a zsúfoltság miatt sietve mentegetőd- zik: — Ideiglenesen házbérbe költözünk hamarosan, ezért a sok összepakolt holmi. Kicsi ez a, ház egy hattagú családnak', ezért megtold- juk két szobával, s a tetőteret is beépítjük. A bontást még az ősszel megcsináljuk. Vargáné a hároméves Balázzsal, s az egyéves Sanyikéval van otthon. Ök hárman várják haza mindennap az édesapát, aki buszsofőr, a középiskolás Zsuzsát és a nyolcadikos Róbertét. A háziasszony irigylésre méltóan ügyeskedhet az idejével, mert a ház a kirakodás ellenére is tiszta, g a hazatérők naponta meleg ételt kapnak. Elmondani mégis egyszerűbb. hogy az apróságok mellett hogy győzi mindezt: — A rendrakás már a nagyobbak dolga, az enyém a nagytakarítás, a főzés, mosás. Szerencsére vettünk automatát, a fagyasztószekrényben pedig többféle élelmiszert tárolhatunk. A töb" bi pedig már szervezőmunka. És persze pénzkérdés. A család havi jövedelme 14 ezer forint. A pótlás: állattartás. a férj mellékese, havi nyolcszáz forint nevelési segély, a nagyszülőktől néhány ruhanemű, s a szomszédoktól egyegy tál gyümölcs. — Zsuzsa lányom idei évkezdése háromezer forintot vitt el, Robinak csak az iskolai kellékekre 600 forint kellett. Ha a férjemnek nem lenne meg a fűrészgépe, felkopna az állunk — mondja az asszony keserűen. Kisfiához fordul, beszél. Igyekezete, hogy elterelje figyelmét a gondokról, sikeresnek tűnik. Bátor emberek ezek a Vargáék — mondhatná bárki. mert ki ne< tudná,■ hogy az építkezésnek nagy szája van manapság, s ők mégis belevágnak. — Nincs mire várnunk — magyarázza halvány mosoly- lyal. — Míg a Zsuzsi iskolás megkapjuk a szociálpolitikai kedvezményt, ami több mint <100 ezer forint. Ehhez jön a kölcsön, meg a mi munkánk. Ajánlkoztak már segítők is. a főzést pedig megkönnyíti a fagyasztóba rakott disznóhús. Itthon vágtunk, hogy legyen miből gyors ebédet készíteni az építkezésen dolgozóknak is. Varga Sándorné a helyi Favorit Cipőipari Kisszövetkezetnél dolgozott varrónőként. s úgy tervezi, hogy a gyes után még egy évig itthon marad: — A gyerekeknek, s nekünk is jobb lesz. ha várok a munkába állással. Mire letelik az az év talán - Sanyi- ka is megerősödik. Még nem is említettem, hogy ő koraszülött volt. így vele kicsit többet foglalkozom. Akkorra remélem, a házunk is rendben lesz, a kicsik óvodába mennek, s én js nyugodtab' ban járok el itthonról. Csak a nevelésükre jusson időm és energiám. Örökös tervezéssel, kisebb- nagyobb vállalkozással telnek a Varga szülők napjai. A n%gy család ellátása sok pluszmunkát, takarékos háztartást igényel, s most még a kölcsönt is nyakukba veszik. hogy szebb, kényelmesebb otthont teremtsenek? A cseperedő gyerekek öröme, gondja színesíti hétköznapjaikat. Szórakozásra nemigen költhetnek, de a fiatalasz' szonyt nem js az erről való lemondás foglalkoztatja: — Sokat dolgozunk, de csak így boldogulunk. Gondoskodásunk szeretetünk a négy gyereké. Hogy aztán visszakapjuk-e, még nem tudhatom. — Mihalik — Sikeres vadászati szezon Javában tart az őszi vadászati szezon, az eddigi eredmények 1 biztatóak. A vadászok lehetőségei ezúttal az elmúlt évinél jobbak: a szarvas- ék az őzállomány csökkentését határozták el a vadgazdálkodók — összefüggésben a növekvő vadkárokkal — és ez azt jelenti. hogy nagyobb számú állatot kaphatnak puskavévre — erről tájékoztatta az MTI munikg,társát Tóth Sándor, MÉM-fcosztályvezetö. Az idén vái hatóan 7 ezer .szarvasbikát, s összesen 30 ezer szarvast ejtenek el. Az első tapasztalatok szerint tovább javul az állomány minősége. Szeptember 3- án, a Kis-Balato’n térségében, Galamboknál ejtettek el egy különösen szép szarvasbikát, a bírálóbizottságtól trófeája 252,74 pontot kapott, ez pedig a világranglistán a 12. helyet jelenti, tehát tovább gyarapodott az előkelő élmezőnyben szereplő magvar agancsok száma. Az őzszezon befejeződött,- a tavalyinál lényegesen jobb eredményekkel. Országos bírálatra 9032 trófeát küldtek be, ebből 838 kapott valamilyen érmet, közülük 120 lett aranyérmes. Az indulásra május utolsó napján adták meg a jelet Türkmenisztán fővárosában, a város főterén. A húsz bátor lovas több mint 3200 kilométeres távnak vágott neki, hogy áfszeljie a Kara- kum-sivatag forró homokját, Kazahsztán kietlen sztyeppéit, a Kaspi-tenger- mellék úttalan útjait. Azt a legendás hírű versenyt akarják megismételni, ameTavaly ennél szerényebbek voltak a „teljesítmények”; akkor 542 érmes volt és ebből 62 érdemelte ki az aranymedált. A szakemberek szerint a tudatos és mind korszerűbb vadgazdálkodás hozzájárult a sikerekhez és az is, hogy kedvezett a téli időszak és a kitavaszodás szintén jó feltételeket teremtett az állomány gyarapodásához, erősödéséhez. Az állomány csökkentése a gyakorlatban azt jelenti, hogy mintegy 10 százalékkal több szarvas kilövésére nyílt, illetve nyílik lehetősége a hazai és külföldi vadászoknál Külföldről egész évben mintegy 20 ezer vendéget várnak, hozzávetőleg any- nyit, mint az elmúlt esztendőben. Az apróvadszezon. amely jelenleg a kacsa és a vízivad vadászatával már javában tart, és októberben újabb vadfajok elejtési lehetőségével bővül, az előzetes jelzések szerint nagyszámú külföldi vendégvadászt vonz. Amennyiben kedvez az időjárás, úgy szép számmal érkeznek főleg olasz, NSZK-beli és osztrák puskások, akik a vendéglátóhelyek jó részét már le is foglalták. lyet 1935-ben rendeztek As- habad és Moszkva között. Az út teljes hossza akkor 4300 kilométer, amit a türkmenisztáni lovasok a híres ahaltyeki méneken 82 nap alatt tettek meg. Akkor a verseny legnehezebbe^ szakasza 360 kilométer volt, a Karakum-sivatagon keresztül. A mostani útvonalat térképek és a természeti adottságok alapján dolgozták ki. Vasárnap óraigazítás Vasárnap, szeptember 25- én hajnali 3 órakor ér véget a nyári időszámítás, az időmérő szerkezeteket egy órával kell visszaigazítani: éjjel 2 órára. Több nemzetközi gyorsvonatot útközben ér az óraigazítás, ezeknek valamelyik állomáson egy órán át kell vesztegelni, amíg a 2 órára visszaigazí- jtott mutató ismét 3 órára ér. Ilyen várakozásra kényszerül a Tisza expressz Záhonyban, a Polonia expressz Somoskőújfalun, a Budapest expressz Moszkvából jövet Debrecenben, kifelé menet Záhonyban, a Puskin expressz Moszkvába menet Kiskunfélegyházán, a szovjet fővárosból jövet pedig Kiskunhalason. A vasút téli menetrendje — mint ismeretes — az óraigazítás napján, vasárnap lép életbe, -egyúttal a MÁV kiadja az 1. számú menetrendi pótfüzetet, amel# a korábban jelzettől . eltérő időpont- és útirányváltozásokat tartalmazza. A zóna- időváltás nem érinti a Volán, a MALÉV és a MAHART menetrendjében feltüntetett időpontokat. A nyári időszámítás hónapjaiban a nappali világosság jobb kihasználásával az ország megközelítően 130 millió kilowattórával- kevesebb villamos energiát fagyasztott. Ez. a megtakarítás mintegy 3t) ezer tonna olajnak felel meg. „ Lóháton Áshabadtól Moszkváig . Varga család lcgifjabbika édesanyjával Fotó: Bencze Pétét
