Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-21 / 226. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON Történetek ügyeletben * „Drága édesapám" Sokféle ember keresi föl a kórházi és a központi or­vosi ügyeletet. A beteget-kí­sérő hozzátartozók sem egy­formák: segíthetik is, gátol­hatják is a gyógyító munkát. A mentőautó éjfélkor hoz­ta a beteget a kórházba. Mögötte személygépkocsi gördült az épület elé: azzal jöttek az aggódó hozzátar­tozók. A körzeti orvos vizelétre- kedést állapított meg a fel­tűnően sovány, nyolcvanéves férfinál, ezért a kórházba utalta. A kórházban az ügyeletes orvos megvizsgál­ta a nyugtalan, nyöszörgő beteget. A katéterezés után így szólt a hozzátartozókhoz: — Haza lehet vinni a bá­csit, a katéter benne marad, három nap múlva jelent­kezzenek az urológiai szak- rendelésen. A mentőautó menetlevelére ráírta: „visz- szavihető az otthonába”. A mentőápolók készültek, hogy az idős férfit a hord­ágyra tegyék. — ’Sehová! — kiáltott a férfi lánya. — Haza nem vihetik! Ilyen állapotban nem! Mit kezdek .vele ott­hon? A doktor úr talán fe­lelősséget vállal, hogy nem történik baj? Ne vicceljen, asszo­nyom! — kapta fel a fejér az erőszakos hangra az orvos. — Nem lehet semmi komplikáció! Az urológián kell majd tovább kezelni és addig. . . — Semmi addig! —- ki­abálta az „aggódó” hozzá­tartozó. — Itt marad! Majd innen elviszik az urológus szakorvoshoz. — De asszonyom. . . — Különben is ■— folytat­ta a nő — nézze meg az édesapámat! Na, nézze csak meg! Ki van száradva a lel­kem. Infúziót kell adni ne­ki és. . . — Asszonyom, egv pilla­nat! Foglaljon helyet! — mutatott az orvos az. író­asztal melletti székre. — Ak­kor tehát mit tegyünk, tes­sék elmondani, már írom is! — És valóban jegyze­telni kezdett. — Először is: infúziót ad­ni, mert ki van száradva. .. — Nem tudták megitatni, vagy talán hányt a bácsi? —' vágott szavába az orvos. — Ugyan! — csattant fel az asszony. — Isteni étvá­gya van a drága édesapám­nak. Törődünk vele,’ nem úgy mint egyesek a szüleik­kel. Mindent megkap tő­lünk, amit csak megkíván! Nem is szokott semmi baja lenni, hála a jó istennek. De infúzió kell, higgyen ne­kem ! A mentőápolók még min­dig ott tébláboltak, indultak volna már. — Vigyék a beteget a mentőautóba — szólt az orvos. Ae asszony felug­rott a székről, a hordágyat vivők elé állt. — Sehová! Ki vállalja a felelősséget, ha reggelig tör­ténik vele valami! Maguk? — körbemutatott. — Vagy , én meg a férjem? Az apa megnyugodva szunyókált a hordágyon. — Mennünk kell, doktor úr — mondta az egyik mentős. — Ez az egy kocsink van szolgálatban éjszaka, és ki tuflja, ki. vár még ránk. — Sehová nem viszik! — kiáltotta a nő, és ráborult a hordágyon fekvő férfira, aki erre felriadt. — Apu­kám, drága apucikám, hogy bánnak itt veled! Rángatnak jobbra-balra. nincsenek te­kintettel senkire és semmi­re. Ne félj, nem hagyom annyiban! Az orvos közben aláírta a menetlevelet, elbocsátotta a mentőautót. A hozzátartozók ugyanis kocsival jöttek... A beteget ülő helyzetben is haza lehet vinni. « — Drágám, egyetlenem, in­fúziót fogsz kapni — rebeg- te az asszony apja mellka­sán fekve, majd hirtelen ki­egyenesedett. — Nézze meg doktor úr, hogy le van romolva! Má­sodszor tehát: vitamininjek­ciókat is adjon neki! — Mit kell tennünk har­madszor? — kérdezte az or­vos. — Nézze csak meg! A bal oldalon lágyéksérve Van édesapámnak. Minden pilla­natban kizáródhat. Panasz­kodik is rá eleget. Húsz éve kérem, hogy operáltassa meg, de nem jött még a kórház tájékára sem! Most végre itt van! Meg kell mű­teni! Még ma éjjel! — Felelőtlenség lenne asz" szonyom! Ebben a korban a legegyszerűbb műtétre is gondosan elő kell készíteni a beteget. írja alá, hogy az ön utasítására és felelőssé­gére végezzük el a beavat­kozást, mert én nem válla­lom érte a felelősséget. Ez a műtét az apja életébe kerül­het. — Na ugye! — csattant fel megint az asszony. — Az orvos nem vállalja a fe­lelősséget, nekem meg a nyakamba varrják. Maga az orvos, oldja meg! Reggelre meg kell operálni, utána átvinni a megyei kórház urológiai osztályára! Meg­értette, doktor! Ne félj, drá­ga apucikám, jó kezekben vagy itt. — Más rendelése van-e még, asszonyom? — kérdez­te az orvos.„és még.,mindig mosolygott. — Látom, mindent ért. Viszontlátásra! — mint a villám, kicikázott a rendelő ajtaján. Az udvaron íelbőgött az autó motorja, csikorogtak a kerekek. Dr. Jánosi Gábor Az elsőéves szerhezetlakatos'lanulók a tolóméter szemlél tetőeszközével ismerkednek. Szakmunkástanulók a fémiparban Hatvan szakmunkástanuló részére biztosítanak gyakor­lati képzést az OBV salgó­tarjáni bányagépgyárában. A tanműhelyben jól képzett szakoktatók segítségével sa­játíthatják el a fémipari szakmák mesterfogásait a diákok, akik az iskolapadban tanult elméleti anyagot gya­korlati fogásokkal gyarapít­hatják. A. gyári tanműhely­ben tanulók minden hónap­ban ösztöndíjban részesülnek, ami a tanulmányi eredmény­től függően változik fél­évenként. Pintér Csaba gépszerelő szak­munkásnak készül. Képünkön Szerszámfogót köszörül. Vize János szakoktató mérési gyakorlat során segít Bérén' di Lászlónak. Fotó: Rigó Tibor telexen Érkezett... i A családért vállalkoznak Varga Sanyi- ka épp ébre­dezik, mikor nagyoroszi ott­honukba láto­gatok s az ide­gen láttán halk szavú édes­anyjához bújik De nem sokáig marad mozdu­latlan: alig egy évének bizonytalan­ságával kör- be-körbe tipeg fogódzót keres­ve. Varga Sán- dómé, az édes­anya a zsúfolt­ság miatt siet­ve mentegetőd- zik: — Ideiglene­sen házbérbe költözünk ha­marosan, ezért a sok összepa­kolt holmi. Ki­csi ez a, ház egy hattagú családnak', ezért megtold- juk két szobával, s a tetőte­ret is beépítjük. A bontást még az ősszel megcsináljuk. Vargáné a hároméves Ba­lázzsal, s az egyéves Sanyi­kéval van otthon. Ök hár­man várják haza mindennap az édesapát, aki buszsofőr, a középiskolás Zsuzsát és a nyolcadikos Róbertét. A há­ziasszony irigylésre méltó­an ügyeskedhet az idejével, mert a ház a kirakodás elle­nére is tiszta, g a hazatérők naponta meleg ételt kap­nak. Elmondani mégis egy­szerűbb. hogy az apróságok mellett hogy győzi mindezt: — A rendrakás már a na­gyobbak dolga, az enyém a nagytakarítás, a főzés, mo­sás. Szerencsére vettünk automatát, a fagyasztószek­rényben pedig többféle élel­miszert tárolhatunk. A töb" bi pedig már szervezőmunka. És persze pénzkérdés. A család havi jövedelme 14 ezer forint. A pótlás: ál­lattartás. a férj mellékese, havi nyolcszáz forint neve­lési segély, a nagyszülőktől néhány ruhanemű, s a szom­szédoktól egyegy tál gyü­mölcs. — Zsuzsa lányom idei év­kezdése háromezer forintot vitt el, Robinak csak az is­kolai kellékekre 600 forint kellett. Ha a férjemnek nem lenne meg a fűrészgépe, fel­kopna az állunk — mond­ja az asszony keserűen. Kis­fiához fordul, beszél. Igyeke­zete, hogy elterelje figyel­mét a gondokról, sikeresnek tűnik. Bátor emberek ezek a Vargáék — mondhatná bár­ki. mert ki ne< tudná,■ hogy az építkezésnek nagy szája van manapság, s ők mégis belevágnak. — Nincs mire várnunk — magyarázza halvány mosoly- lyal. — Míg a Zsuzsi iskolás megkapjuk a szociálpolitikai kedvezményt, ami több mint <100 ezer forint. Ehhez jön a kölcsön, meg a mi mun­kánk. Ajánlkoztak már se­gítők is. a főzést pedig meg­könnyíti a fagyasztóba rakott disznóhús. Itthon vágtunk, hogy legyen miből gyors ebé­det készíteni az építkezésen dolgozóknak is. Varga Sándorné a helyi Favorit Cipőipari Kisszövet­kezetnél dolgozott varrónő­ként. s úgy tervezi, hogy a gyes után még egy évig itt­hon marad: — A gyerekeknek, s ne­künk is jobb lesz. ha várok a munkába állással. Mire le­telik az az év talán - Sanyi- ka is megerősödik. Még nem is említettem, hogy ő kora­szülött volt. így vele kicsit többet foglalkozom. Akkorra remélem, a házunk is rend­ben lesz, a kicsik óvodába mennek, s én js nyugodtab' ban járok el itthonról. Csak a nevelésükre jusson időm és energiám. Örökös tervezéssel, kisebb- nagyobb vállalkozással tel­nek a Varga szülők napjai. A n%gy család ellátása sok pluszmunkát, takarékos ház­tartást igényel, s most még a kölcsönt is nyakukba ve­szik. hogy szebb, kényelme­sebb otthont teremtsenek? A cseperedő gyerekek öröme, gondja színesíti hétköznap­jaikat. Szórakozásra nemigen költhetnek, de a fiatalasz' szonyt nem js az erről való lemondás foglalkoztatja: — Sokat dolgozunk, de csak így boldogulunk. Gon­doskodásunk szeretetünk a négy gyereké. Hogy aztán visszakapjuk-e, még nem tudhatom. — Mihalik — Sikeres vadászati szezon Javában tart az őszi va­dászati szezon, az eddigi eredmények 1 biztatóak. A vadászok lehetőségei ezúttal az elmúlt évinél jobbak: a szarvas- ék az őzállomány csökkentését határozták el a vadgazdálkodók — össze­függésben a növekvő vad­károkkal — és ez azt jelen­ti. hogy nagyobb számú ál­latot kaphatnak puskavévre — erről tájékoztatta az MTI munikg,társát Tóth Sándor, MÉM-fcosztályvezetö. Az idén vái hatóan 7 ezer .szarvasbikát, s összesen 30 ezer szarvast ejtenek el. Az első tapasztalatok szerint tovább javul az állomány minősége. Szeptember 3- án, a Kis-Balato’n térségé­ben, Galamboknál ejtettek el egy különösen szép szarvasbikát, a bírálóbi­zottságtól trófeája 252,74 pontot kapott, ez pedig a világranglistán a 12. helyet jelenti, tehát tovább gyara­podott az előkelő élmezőny­ben szereplő magvar agan­csok száma. Az őzszezon be­fejeződött,- a tavalyinál lé­nyegesen jobb eredmények­kel. Országos bírálatra 9032 trófeát küldtek be, ebből 838 kapott valamilyen érmet, közülük 120 lett aranyérmes. Az indulásra május utol­só napján adták meg a je­let Türkmenisztán fővárosá­ban, a város főterén. A húsz bátor lovas több mint 3200 kilométeres távnak vágott neki, hogy áfszeljie a Kara- kum-sivatag forró homok­ját, Kazahsztán kietlen sztyeppéit, a Kaspi-tenger- mellék úttalan útjait. Azt a legendás hírű versenyt akarják megismételni, ame­Tavaly ennél szerényebbek voltak a „teljesítmények”; akkor 542 érmes volt és eb­ből 62 érdemelte ki az arany­medált. A szakemberek sze­rint a tudatos és mind kor­szerűbb vadgazdálkodás hozzájárult a sikerekhez és az is, hogy kedvezett a téli időszak és a kitavaszodás szintén jó feltételeket te­remtett az állomány gyara­podásához, erősödéséhez. Az állomány csökkentése a gyakorlatban azt jelenti, hogy mintegy 10 százalékkal több szarvas kilövésére nyílt, illetve nyílik lehetősége a hazai és külföldi vadászok­nál Külföldről egész év­ben mintegy 20 ezer vendé­get várnak, hozzávetőleg any- nyit, mint az elmúlt eszten­dőben. Az apróvadszezon. amely jelenleg a kacsa és a vízivad vadászatával már javában tart, és októberben újabb vadfajok elejtési le­hetőségével bővül, az előze­tes jelzések szerint nagy­számú külföldi vendégva­dászt vonz. Amennyiben ked­vez az időjárás, úgy szép számmal érkeznek főleg olasz, NSZK-beli és oszt­rák puskások, akik a ven­déglátóhelyek jó részét már le is foglalták. lyet 1935-ben rendeztek As- habad és Moszkva között. Az út teljes hossza ak­kor 4300 kilométer, amit a türkmenisztáni lovasok a híres ahaltyeki méneken 82 nap alatt tettek meg. Akkor a verseny legnehezebbe^ sza­kasza 360 kilométer volt, a Karakum-sivatagon keresz­tül. A mostani útvonalat térképek és a természeti adottságok alapján dolgoz­ták ki. Vasárnap óraigazítás Vasárnap, szeptember 25- én hajnali 3 órakor ér véget a nyári időszámítás, az idő­mérő szerkezeteket egy órá­val kell visszaigazítani: éj­jel 2 órára. Több nemzet­közi gyorsvonatot útközben ér az óraigazítás, ezeknek valamelyik állomáson egy órán át kell vesztegelni, amíg a 2 órára visszaigazí- jtott mutató ismét 3 órára ér. Ilyen várakozásra kény­szerül a Tisza expressz Zá­honyban, a Polonia expressz Somoskőújfalun, a Budapest expressz Moszkvából jövet Debrecenben, kifelé menet Záhonyban, a Puskin exp­ressz Moszkvába menet Kiskunfélegyházán, a szov­jet fővárosból jövet pedig Kiskunhalason. A vasút téli menetrendje — mint ismeretes — az óra­igazítás napján, vasárnap lép életbe, -egyúttal a MÁV kiadja az 1. számú menet­rendi pótfüzetet, amel# a korábban jelzettől . eltérő időpont- és útirányváltozá­sokat tartalmazza. A zóna- időváltás nem érinti a Vo­lán, a MALÉV és a MA­HART menetrendjében fel­tüntetett időpontokat. A nyári időszámítás hó­napjaiban a nappali vilá­gosság jobb kihasználásával az ország megközelítően 130 millió kilowattórával- keve­sebb villamos energiát fa­gyasztott. Ez. a megtakarítás mintegy 3t) ezer tonna olaj­nak felel meg. „ Lóháton Áshabadtól Moszkváig . Varga család lcgifjabbika édesanyjával Fotó: Bencze Pétét

Next

/
Thumbnails
Contents