Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

1988. SZEPTEMBER 19.. HÉTFŐ NOGRAD 3 Szénbányászok párbeszéde a kormánybiztossal Nemcsak a hűségjutalom eolt az ok... Megérzi a munkásnők pénztárcája Exportszindróma A Mecseki Szénbányák brigádvezetői munkaérte­kezlet keretében folytatták szombaton az augusztus 23- án kezdett, „megkésett” párbeszédet Kapolyi László kormánybiztossal, István aknán. A korábban hozzá intézett kérdésekre vála­szolva, Kapolyi László hang­súlyozta: bár a magyar szénbányászatnak szükség­szerűen igazodnia kell a vi­lággazdaság szerkezetének folytonos átalakulásához, ez azonban nem teszi kérdé­sessé az ágazatnak a hazai energiapoliti káb an betöl­tött fontos helyét és szere­pét. Minf mondotta, a kom- binatív, több energiahordo­zóra épített energiapolitikai stratégia szerint, szénbá­nyászainkra vár a hazai energiaigények, mintegy h arm Inc százai éká na k k i - elégitése, s a mecseki kok­szolható kőszénből évente továbbra is kétmillió tonna — vagy annál néhány száz­ezer tonnával több — kell. Igaz, hogy az energiakímé­lő kohászati eljárások be­vezetésével számottevően kevesebb koksz-szén kon­Az egyik étteremben es­küvő utáni ebedet szervez­tünk, ahol az üzletvezető készségesen elfogadta az általunk bevitt italokat. Meglepődtünk azonban, hogy erre általános forgalmi adót számolt fel. Jogosan jár-e el? (P. M.-né.) Az éttermekben a meg­rendelő által bevitt étel, il­letve ital értéke nem álta­lános forgalmiadó-alap, ezért a vendégek által hozott étel, vagy ital értékét nem lehet általános forgalmiadó-alap- ként kezelni, csupán az ál­talános árrést számolhatja fel az étterem, vagy üzlet vezetője. Jövedelemérdekeltségű rendszerben dolgozunk és a tavalyi teljesítmény alapján szövetkezetünk az 1988. év­ben kifizetett többletjöve­delem után általános jöve­delemadót számolt fel. Mi ezt sérelmezzük. Helyesen járt-e el velünk szemben szövetkezetünk? (Jövede­lemérdekeltség rendszere jelige.) „A jövedelemérdekeltségű rendszerben az 1987. évi tel­jesítmény alapján keletke­zett és 1988. évben kifize­tett többletjövedelem után genitrátumra lesz szükség, ugyanakkor több jó minő­ségű lakossági tüzelőszénre, illetve az erőművek rekonst­rukciójával összefüggésben, több energetikai szénre szá. mit a Mecsekből a hazai gazdaság. A kormánybiztos hangoz­tatta: a mecseki szénbányá­szoknak úgy kell átalakíta­niuk az eddigi termékszer­kezetet, hogy az igazodjék az igények változásához, s a szén világpiaci árváltozá­sai miatt indokolt — orszá­gos átlagban húszszázalé­kos — termelői áremelés mellett a közeljövőben le­hetővé váló export gazda­ságossági feltételeit is meg­teremthessék. Kapolyi László az augusz­tusi mecseki munkabeszün­tetésről szólva annak ve­szélyeire, a nemzetközi munkamegosztásba való be­kapcsolódást nehezítő ha­tásaira figyelmeztetett, de saját felelősségét is elismer­ve megállapította, hogy az események elmérgesedésé­ről nem értesült idejekorán. Bischof Antal brigódveze­sem személyi jövedelemadót, sem általános jövedelem- adót nem kell fizetni. Az 1987. évi 14. sz. törvényere­jű rendelet értelmében ezek­re a jövedelmekre a sze­mélyi jövedelemadó-törvény előírásai nem alkalmazha­tók. A 36/1987. (IX. 29.) MT-számú rendelet ugyan­akkor hatályon kívül he­lyezte az általános jövede­lemadót és miután az adófi­zetési kötelezettség 1988. ja­nuár 1 - je után keletkezett, visszamenőleg az általános jövedelemadót nem lehet kivetni”. Amennyiben tehát önöktől a szövetkezet a sze­mélyi jövedelemadót levon­ta, úgy helytelenül járt el, s önök jogosan kérhetik a már levont összeg kifizeté­sét. Tehát szövetkezetük is a levont és a befizetett általános jövedelemadót visszaigényelheti. Huszonöt év után meg nem váltott sírköveket ér­tékesíteni szeretné taná­csunk, mivel a kezelésében lévő temetőt rendezzük. Kérdésünk: áfa-köteles-e ez a tevékenység? (Községi ta­nács.) Igen. A helyi tanácsok kezelésében lévő temetőknél tő, a bányászszakszervezet elnökségi tagja ezzel kap­csolatban azt a véleményét hangoztatta, hogy a kor­mányzat túlzott módon le­szűkítette a problémát a hűségjutalommal kapcsola­tos elégedetlenségre, s a fe­lelősséget a helyi vezetőkre igyekezett hárítani, holott a gyorsan született helyi meg­oldás csak tüneti kezelést jelentett, mert a társada­lompolitikai feszültségek, a be nem váltott régi ígéretek miatt elkeseredett bányá­szok körében változatlanul fenyeget a munkabeszünte­tés veszélye. A kormánybiztos válaszá­ban hangsúlyozta, tudatá­ban van a problémák meg­oldatlanságának, s éppen ezért kezdeményezte az ál­tala „megkésett párbeszéd”- nek nevezett augusztusi esz­mecsere folytatását a me­cseki bányászokkal. Mint mondotta, az általuk felve­tett javaslatok minden ele­mét figyelembe vették az adórendszer módosítására vonatkozó ágazati álláspont kidolgozásakor. a lejárt és meg nem váltott, de még használható sír­köveket, mint felhasználható anyagot kezelik. (Itj 69—82— 10 sírkőalkatrész). Eladások­nál az ellenértéket az 1987. évj V. törvény [áfa r. 10 § (1) bekezdés] értelmében a tv. 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően 25 százalékos áfa terheli. Egyházközösségünk temp­loma felújításra szorul, amit a hívők adományaiból sze­retnénk elvégeztetni. Kér­dezzük: a kisiparos által fel­számolt áfa-t egyházközös­ségünk visszaigényelhet­né-e? (Plébánia jelige.) Sajnos, nem. A templom felújítására szánt költségek felajánlása „adománynak” számít. Az adomány az 1987. évi VI. tv. 15. § 25. pontja szerint az ajándék, mely az mint egyházi bevétel. Ez pedig az 1987. évi tv. 3. § (1.) bekezdése szerint nem áfa-köteles. A javítási költ­ségek az egyházi tevékeny­ség folytatásához szüksége­sek, és az előbb említett áfa­törvény szerint, az egyházi tevékenység tárgyi mentes­séget élvez, ezért a felújí­tási számlában szereplő áfa nem igényelhető vissza. A kisebb futballpályányi nagyságú üzemcsarnokban, ahol a szemet igénybe vevő, aprólékos munka megkövete­li, hogy nappal is világít­sanak a neonok, százszámra zümmögnek a varrógépek. Kivétel nélkül nők. túlnyo­mó többségben húszon- és harmincéves asszonyok hajol­nak a masinák fölé. Itt, a Budapesti Finomkötöttáru­gyár balassagyarmati gyárá­ban nőuralom van, hiszen a 450 dolgozóból legfeljebb harminc a férfi, ök is affé­le „eltartottak”, hiszen nem a termelésben, hanem a ki­szolgáló és karbantartó mun­kakörökben keresik a ke­nyerüket. Sztrézs Tiborné varroda­vezető kalauzol a szalag- rendszerben elhelyezett gé­pek között. A varrónők egyi- ke-másika futó pillantást vet az idegenre, ám sok idejük nincs a szemlélődésre, mert hajtja őket a norma. A ter­vet teljesíteni kell, ha ke­resni akarnak. A pénznek persze, senki sem ellensége, ám az idén tőlük független okok miatt a reméltnél ke­vesebb pénzt vihetnek haza a finomkötöttáru-gyár mun­kásnői. — Elhelyezési gondok kö­vetkeztében visszesett a tő­késexportunk — közli a var­rodavezető az általam is is­mert és riportutamra okot szolgáltató problémát. — Márpedig ez 30 százalékos csökkenést jelent a bérben. Ugyanis ennyi a pótlék a tőkéskivitelre kerülő termé­ken. Megállók az egyik varró­nő mellett, s elnézem, amint ügyes, szakavatott, gyors mozdulatokkal varrja a fi­nom, puha anyagból készü­lő női ruhát. Óhatatlanul felötlik bennem a gondolat: vajon ki viseli majd a ma is kedvelt fekete színű, di­vatos vonalvezetésű ruhane­műt. Meg is kérdezem a ké­szítőjét. — Most belföldi értékesí­tésre varrunk — válaszolja Gaál Alajosné, a Farkas Bertalan Szocialista Brigád tagja. A kollektíva legmaga­sabb elismerése az ezüst fokozat. — Akkor megengedhet magának egy kis lazítást — ugratom, célozva a nem is olyán régen még tapasztal­ható hazai és külföldi minő­ség közötti különbségre. — Ahogy azt maga elgon­dolja! — replikázik a mind­eközben mosolygó fiatalasz- szony, majd szelídebb hang­nemben hozzáteszi: — A kö­vetelmények ugyanolyan na­gyok, függetlenül attól, hogy tőkésexportra, avagy belföl­di értékesítésre varrjuk-e a ruhákat. Köztudottan keve­sebb ma a magyar családok pénze, a kasszát kezelő asz- szonyok egyre jobban meg­Szép, divatos ruhák kerülnek nők keze alól. néiik, mire költik a forin­tokat. — Apropó, pénz! Maguk­nak mennyivel van keve­sebb a fizetési borítékban, hogy mérséklődik a tőkés­kivitel? — Ezer-ezerötszáz forint­tal. Így aztán az idén jóma­gam legfeljebb négy és fél ezret tudok megkeresni ha­vonta — válaszolja Gaálné, aki a rövid diskurzus alatt egyetlen pillanatra sem hagyta abba a munkáját. Nem is zavarunk tovább, inkább felkeressük irodájá­ban Béres József főmérnö­köt. Tőle várunk magyará­zatot a tőkésexport vissza­esésének okaira. Mielőtt a baj szindrómáját, tünetcso­portját felvázolná a szakem­ber. bevezetésképpen a gyár termeléséről kérdezzük. — Az idei termelési ter­vünk 209 millió forint — kezdj válaszát. — Az elő­irányzott rubelelszámolású kivitel 89, a célul tűzött nyugati export 50 millió fo­rint. Tavaly nulla nyereség­gel zártuk az évet, a sza­bályozók és a körülmények miatt ez évben sem várható sokkal jobb gazdasági mér­leg. Ezek után nézzük az ex­portot! Ezen belül is a tő­késkivitel a fontos. írásunk szempontjából, mert a Szovjetunióba irányuló ki­szállítással nincs gond. A túlnyomó részben női ru­hákból. kosztümökből álló tételekkel* elégedett a meg­rendelő. Ugyanakkor az első fél évben mindössze 4,9 mil­lió forintot tett ki a gyár tőkésértékesítése, amely a tervezett összeg 17 százalé­kával egyenlő. — Miért nem kellenek a balassagyarmati termékek a nyugati piacon? — fagga­tom a főmérnököt, mire ki­térő feleletet ad: — A gond vállalati szintű. A vállalatunk nem tudta megszerezni az ez évre szükséges megrende­léseket. Az első fél évben 62,5 millió forint volt a tervezett export. ezzel ki a balassagyarmati varró­Fotó: Rigó Tibor szemben csak 12 milliót könyvelhetett el kollektí­vánk. Mivel négy gyárunk van, a 4,9 millióval még' mi értük el a legmagasabb teljesítést. — Mindez enyhe vigasz — vetem iközbe. — Mert a dolgozók ugyancsak megér­zik a pénztárcájukon a nyu­gati kivitel visszaesését. — Valóban — bólint rá Béres József. — De szeret­ném hangsúlyozni: gyá­runk nem foglalkozik piac­kutatással, mi nem szerez­hetünk megrendeléseket. A mi feladatunk a termelés, s mi ennek becsülettel eleget teszünk. A mi ter­mékeink minősége olyan, hogy nem érkezik rájuk reklamáció. Az előrelépés érdekében a vállalat illeté­kes vezetőinek kellene több­felé kitekinteniük* új pia­cokat szerezniük, olyan ter­méket előállítaniuk, ame­lyek bárhol eladhatók. — A múlton való ragó- dás helyett tekintsünk elő­re! Mi várható tőkésexport- ügyben év végéig? "' — Júliusban és augusz­tusban javítottunk’ -helyze­tünkön. megdunláztuk ed­digi tőkéskivitelünlket. Szép számmal kapjuk a megren­deléseket elsősorban Fran­ciaországból, ahoVá 3 ezer szoknvát, 7200 női ruhát, 2400 blézert és 2850 szok­nyát és tunikát kell szállí­tanunk. Az USA-ból és Angii i áb ól is jelentkezett vevő. Ügy számoljuk, hogy éves szinten 35 millió fo­rintra rúg majd a nyugati exportunk, amely a válla­lati kivitel 35 százalékával lesz. egyenlő. A termelési tervet teljesíteni tudj ük, mégpedig úgv. hogy több terméket adunk el belföl­dön. Bízunk benne, a jövő évben ismét felszálló ágba; kerül vállalatunk és gyá-; runk tőkésértékesítése. Elemi érdekünk fűződik hozzá, különben nem lesz lehetőségünk a termelés szempontjából elengedhe­tetlen fonalat. festéket, vegyszereket, gépalkatré­szeket importálni. Knlaj Ax adószakértő válaszol Az étterembe bevitt ital nem adóköteles Naponta több ezer méter profilelem kerül le a gép­sorról. Sokan keresik a DEXION-t A Salgótarjáni Kohászati Üzemek egyik közismert ter­méke a DEXION-Salgó raktározási rendszer iránt je­lentősen megnőtt a lakossági kereslet. A sokoldalúan használható elemekből a gyár két mintaboltja az elmúlt egy év alatt 600 tonnát értékesített, ami megközelíti a DEXION-Salgó üzem éves termelésének az egytizedét. Festésre készítik elő a pol­cokat. Méretre szabják a termékeket. Az üzem törzsgárdájának jelentős része női dolgozó. (Fotó: Bábel L.)

Next

/
Thumbnails
Contents