Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-13 / 193. szám
1988. AUGUSZTUS 13.. SZOMBAT NOGRAD 5 Hogyan látja a szakember? Videovarázs — mozi-visszavonulás Hirdetések, reklámtájékoztatók tették közhírré, hogy a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat videotékáiban csökkenti a kölcsönzés árait, és a rendszeres videó- felhasználóknak komoly kedvezményeket ad. Ha az országban az árak mozgását követjük, nyilvánvaló, hogy a vállalat nem a jellemző tendenciákhoz igazodik. Ezért kérdeztük meg Erdős Istvántól: — Milyen szándék áll az árcsökkentések mögött? — Bevételnövelési szándék! — feleli kertelés nélkül az Igazgató. — A videoforgal- mazás egy hónapja érvényes átalakított rendszerében ugyanis nagyobb önállósággal van módunk igazodni a valóságos kereslet igényeihez. Magunk dönthetünk a forgalmazott videokazetták árairól. Ügy láttuk helyesnek, ha az ugrásszerűen növekvő számú videokészülék- tulajdonost kedvezőbb árárajánlattal késztetjük mérlegelésre: megéri-e a feketepiaci másolás, a nyersanyag óraival is számolva, gyenge technikai minőségű műsort beszerezni, vagy érdemesebb élni videotékáink bővülő választékával. Mind az igényesebb művek, mind a tömegszórakoztató, divatfilmek körében valóságossá lett a válogatás lehetősége. A vevő, a néző maga döntheti el, este, otthon milyen műsor kerül a képernyőre- Érdekes tendencia, hogy szomszédok, kisebb baráti közösségek úgy adják össze a kölcsönzési díjakat, hogy a mozijegyár körül alakuljanak a költségeik. — A moziüzemi vállalat bevételeit azonban a mozijegyek vásárlása határozza meg. Nem lehetséges, hogy éppen a moziba járás csökken nését „szorgalmazzák” a vi- deokínálat növelésével és a- kölcsönzési árak csökkentésével? — A videoláz terjedését nem áll módunkban befolyásolni. Világjelenség. A tömegesen elterjedő új mozgókép-közvetítő eszközt így a filmforgalmazó szakma nem tekintheti ellenségesen — sőt, új szakmai és üzleti lehetőséget kell látni benne. De egészében véve ezen a területen megint az események után kullogunk; akkorra alakult ki megfelelő videokazetta-kínálatunk, amikorra a feketepiac már meghódította, markában tartja a közönséget. Akkor akarjuk a választást, az ízlés alakulását befolyásolni, amikor ezt már csak igen hátrányos helyzetből tehetjük. — Hogyan értelmezzük ez utóbbi mondatait? — A videotulajdonosok igen nagy többsége arról van meggyőződve, hogy a feketepiac régi és új slágereinek — Forró rágógumi, Rambó, Rendőrakadémia, Amerikai nindzsa, Omen, Légy stb. — nyomába sem lép a moziüzemi vállalat videotéka-kínálata. Ez a vélekedés előítéletként befolyásolja a kölcsönzési szokásokat. Pedig ma már Salgótarján, Balassagyarmat és Pásztó videokölcsönzőiben közel ezer műsor közül lehet választani, és .tömegszórakoztató sikerfilmek aránya meghaladja az állomány 70 százalékát... Mindezeken túlmenően úgy gondoljuk, hogy a csökkenő kölcsönzési árak befolyásolják az iskolák, közművelő.- dési intézmények kölcsönzési gyakoriságai is> hiszen ma csaknem minden iskola, művelődési ház rendelkezik már készülékkel, s a fiatalok esztétikai nevelését vagy akár politikai oktatását is jól szolgálhatják a helyben összeállított tematikus filmsorozatok. ’ — Térjünk vissza a mozi és a video viszonyára! Lehetséges, hogy a vállalat a jelenlegi körülmények között a falusi keskenymozi helyett tovább szorgalmazza a videomozik létesítését? — Igen. Az 1987—88-ban megszervezett videomozi- hálózat 35 településen bizonyítja meglehetősen szűk nézőközönségnek is, a mozgóképkultúrát- A kialakult hálózatot ezekben a hetekben további 10—12 videomozival fejlesztjük tovább, és természetesnek fogjuk fel, hogy Karancsberényben, Szarvas- gedén vagy Szandaváralján általában 30—30 nézőre számíthatunk egy-egy előadáson. Ez ugyan vállalati szempontból nem nagy üzlet, de mégiscsak egyfajta kulturális misszió; igényes szórakozás elemi lehetősége van jelen a kis falvakban. Természetesen korábbi hálózatalakítási elképzeléseink most is érvényesek: azokon a kistelepüléseken, ahol a helyi tanács partnerül ajánlkozik a mozik működési költségeinek csökkentéséhez, hozzájárul a szolgáltatás megtartásához, nem kívánjuk minden áron megszüntetni az igen-igen ráfizetéses keskenymozi kát. — És mi lesz ott ahol nem találnak partnerre? —r Ott, sajnos, a gazdasági kényszer szorításában meg fog szűnni a vállalati moziüzemeltetés. Ugyanakkor lesz rá mód arra, hogy a tanács, a helyi téesz vagy egy magánvállalkozó társadalmi moziként működtesse a 16 mm-es filmszínházakat, helyben biztosítva a működés va- mennyi szervezeti feltételét. A moziforgalmazás említett fejlődési tendenciája nem Nógrád megyei specialitás, hiszen a társadalmi-gazdasági körülmények hasonlóak az országban. A fontosnak a misszió megtartását tartjuk: szervezett keretek között lehessen továbbra is az apró- falvakban mozgóképélményhez — s ha elvétve is —, filmértékekhez jutni. —ok— A salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítás alkotásaiból Varga Géza Ferenc: Szélfújta halak Márkus Péter: Territórium Varga Géza Ferene: Hullám Nemzetiségi törvény készül Radios Katalin nyilatkozata Kongresszusaikra készülődnek a hazánkban élő nemzetiségek. Az MSZMP Politikai Bizottsága ezért a közelmúltban áttekintette a nemzetiségekkel kapcsolatos politikai feladatokat. Helyeselte, hogy — egy közelmúltbeli képviselői indítványból eredő országgyűlési álláspontból adódóan — egységes és következetes rendszerbe foglaló jogszabály, törvény készüljön, amely szabályozza a nemzetiségi lét jogi feltételrendszerét. A politikai határozatból eredő feladatokról, a törvény szükségességéről Radics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője nyilatkozott. Elöljáróban leszögezte: a testület arra számít, hogy a nemzetiségi szövetsége^ közeljövőben megtartandó kongresszusaikon támogatják azokat a politikai elveket, amelyek megfogalmazódták a Politikai Bizottság határozatában. — A Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikája elvi ‘alapokon nyugszik — jelentette ki. — Nem változik annak függvényében, hogy miként alakul más országokban a magyar nemzetiségek sorsa; itt a viszonosságnak, kölcsönösségnek nincs helye, a nemzetiségek — mondjuk ki világosan — nem túszok. Számunkra a nemzetiségek léte, fennmaradása fontos, lényeges, hogy minden állampolgár megőrizhesse saját kulturális, és nyelvi közösségéhez fűződő viszonyát, ápolhassa annak a közösségnek a hagyományait, amelynek a közösségébe tartozónak vallja magát, hiszen a közösséghez- nemzetiséghez való tartozásnak az alapja csakis a vállalás, az önkéntes választás leltet. Az államnak viszont kötelessége, hogy megteremtse a mindennapi életben, a sajtóban. az oktatásban ennek feltételeit. Bár a nemzetiségi lakosok azonos jogokat élveznek a magyar állampolgárokkal, a nemzetiségi jogok sajátos többletjogok. — A hazánkban élő nemzetiségieknek a többségi nemzethez fűződő viszonya zavartalan. Kapcsolatot tarthatnak anyanemzetükkel, magyar részről biztosítjuk, hogy saját kultúrájukhoz hozzájuthassanak. A nemzetiségi állampolgárok elkötelezetten vesznek részt mindazoknak a feladatoknak a megoldásában, amelyek a Magyar Népköz- társaság állampolgáraira várnak. Elemzésünkből azonban az derült ki, hogy a megtett gyakorlati lépések több területen nem elegendőek ahhoz, hogy kellő mértékben segítsék a nemzetiség azonosságtudatának megőrzését, sőt, ahogy inkább kívánatos: megerősödését. Ezért nemzetiségi politikánkat aktívabbá kell tennünk, támogató jellegű, kisebbségvédelmi politikát szükséges megvalósítanunk. — .Elsőként ez azt jelenti, hogy nemzetiségi törvéhyt kell alkotni, amely .rögzíti az állampolgárok jogait, tartalmazza a nemzeti ■ sajátosságok érvényesülésének feltételeit, meghatározza a központi és a helyi nemzetiségpolitikai feladatokat. Az alkotmányban, és más törvényekben, rendeletekben ma is szerepelnek ilyen jogok. Szükséges azonban rendezésük és kiegészítésük. Az Országgyűlés már egyetértett azzal, hogy egy ilyen törvénytervezetet megvitat és elfogad. Erre feltehetőleg a jövő évben kerül sor, az előkészítő munka azonban, már folyik a nemzetiségi szövetségek, az állami és tanácsi szervek hozzáértő képviselőinek bevonásával. Azt pedig magától értetődőnek tartjuk, hogy a törvény irányelveit meg kell vitatniuk a nemzetiségi szövetségeknek — erre jó alkalmat adnak a közelgő kongresszusok —, és a törvénytervezetet is széles körű vitára kell bocsátani a nemzetiségi lakosság és a különböző társadalmi szervek körében. — A nemzetiségi szövetségek fontos szerepet játszottak abban, hogy a nemzetiségpolitikai elvek megvalósuljanak, s hogy saját kultúrájukat gondozzák, ápolják, az anyanemzettel való kapcsolatukat fenntartsák — állapította meg Radics Katalin. — A szövetségeknek a magyar társadalom életében betöltött fontos szerepe miatt célszerűnek és kívánatosnak látszott, hogy a kormányzat' magasabb szinten, az államminiszter szintjén tartsa e társadalmi szerveze. tekkel a kapcsolatot. Ezt az is indokolja, hogy a művelődés szerteágazó kérdéseinél is sokrétűbb az a munka, amelyet a különböző állami és tanácsi szerveknek a nemzetiségekkel kapcsolatban végezniük kell. A nemzetiségi lakosok többsége ma falvakban él. Ezért nagyon fontos, hogy a községekben — és persze a városokban is, — ki tudják fejezni községpolitikai igényeiket, megfelelő képviseletük legyen, érvényesíteni tudják érdekeiket. Ezt pillanatnyilag — véleményem szerint — sok tekintetben akadályozza, hogy a nemzetiségi szövetségeknek egyelőre nem mindenütt vannak helyi szerveilk-szervezeteik, ahol az szükséges lenne; a nemzetiségi szövetségeknek nincs tagságuk, tehát nem tudnak az egyes állampolgár közreműködésére, tevékenységére természetes módon támaszkodni. A nemzetiségi szövetségeknek kongresszusaikon kell dönteniük arról, hogy kívánatosnak látják-e, s milyen módszerekkel, eljárásokkal tartják időszerűnek szervezetük esetleges korszerűsítését. Ennek kereteit a leendő egyesületi törvény szabja meg, de e keretek rendkívül tágasaik, s lehetőséget . adnak a nemzetiségek számára, nagyon előnyös szerveződési formák megvalósítására. — Vannak azonban őTváft feladatok, amelyek elvégzésében a kormányzatnak, illetve a tanácsoknak vannak tennivalóik, sürgősen bepctlandó mulasztásaik ■— utalt rá az osztályvezető. —- Közismert és természetes dolog, hogy a nemzetiségek azonosság- tudatának fennmaradása, kultúrájuk megőrzése, ápolása érdekében az oktatás tehet a legtöbbet. A kormányzat részéről határozott ígéret hangzott el, hogy a nemzetiségi oktatás területén mutatkozó gondok, hiányosságok orvoslásában központi eszközöket vet latba, nagyobb lehetőségeket ad a nemzetiségeknek ahhoz, hogy gyermekeiket nemzetiségi tannyelvű általános iskolákb: n és gimnáziumokban taníttathassák. a Ehhez ezekben az iskolákban a tárgyi feltételek és a pedagógusellátás érdekében is lépéseket tesz. Öröm számunkra, hogy arra vonatkozólag is voltak ígéretek, s készülőben vannak tervek, hogy egyes nemzetiségek ilyen természetű gondjait a magyar kormányzat eszközein túl külföldi anyagi források is segíteni fogják. — A nemzetiségekhez fűződő viszony egy ország demokráciájának és politikai érettségének is fokmérője. Sajátos szerepet ró a többségi nemzethez tartozókra is, hogy a nemzetiségek fennmaradásával és kultúrájuk ápolásával kapcsolatos feladatok ellátásában együttműködjenek, azt támogassák. Ehhez a sajtónak is sok segítséget kell adnia — mondotta befejezésül Radics Katalin. Befejezték Tiepolo egyik festményének restaurálását , A Szépművészeti Múzeumban a közelmúltban fejezték be a gyűjtemény egyik legszebb és legértékesebb barokk festményének, Giovanni Battista Tiepolo Szent Jakab legyőzi a mórokat című festményének restaurálását. A velencei barokk festészet utolsó nagy képviselőjének e reprezentatív munkája az Eszferházy-gyűjtemény részeként került annak idején a múzeumba. A II. világháborút követően elvégezték a kép legszükségesebb helyreállítását, az évtizedek során azonban a festékrétegben keletkezett repedések, illetve az eredetitől elütő korábbi retusok teljes körű kijavítására, a kép megerősítésére, s az esztétikailag zavaró sérülések eltüntetésére most kerülhetett sor. A munkához — egy New York-i alapítvány részeként — egy magyar származású amerikai állampolgár nyújtott jelentős anyagi támogatást. A szakemberek a képet most új vászonra vonták, s a műről készült metszetet is hasznosítva, pótolták a kisebb-na- gyobb hiányokat. A közeljövőben — a nagyméretű kép rokokó keretének hélyreállí- tás& után — a közönség is- mét a régi helyén, az állan- ’ dó kiállítás olasz barokk termében láthatja majd a művet- A mester másik, ugyancsak a Szépművészeti Múzeumban őrzött — ám néhány évvel ezelőtt több más képpel együtt ellopott jeles munkáját, a Madonna hat szettel című — festményt visszatértekor már restaurálták, így a két Tiepolo-remekmű immár teljes szépségében tekinthető majd meg. Az intézményben egyébj ként a közelmúltban fejeződött be az igen ritka olasz freskógyűjtemény mintegy 30 darabjának letisztítása, továbbá annak a 15 holland virágcsendéletnek a restaurálása, amelyet az Egyesült Államok nyolc városában is láthat majd egy vendégkiállítás- sorozaton a közönség.
