Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-12 / 192. szám
1988. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK NOGRAD 3 Mór 20 éve A kirakatban — kirakatpolitika nélkül áruházban rang dolgozni... Megyénk első fél éire — a számok tükrében A pásztói Zöld színű függönyök lebegnek kívülről a nyári szélben a pásztói áfész iparcikk-áruházának kirakatsorán. Csak nem valami vásárlónak készülő meglepetést takarnak sejtelmes táncukkal? Vallus István, az áruház igazgatója mosolyog a feltevésen, bár a homlokán is végigsimít tenyerével, s inkább ez a mozdulata festi alá válaszát. — Sajnos, nagyon egyszerű oka van a külső „függönyvi- seletnsk”. Az erősen sütő nyári nap fakóvá, ezáltal tönkreteszi a kirakat mögötti árut. Már eddig is elkövettünk mindent egy ízlésesebb megoldásért, csakhát a szándékhoz pénz is kell. Az viszont biztosnak látszik, hogy jövő tavaszra redőny-, vagy reluxaruhába öltöztetjük a húszéves áruházunkat — Van tehát teendő húsz év után is. , — Most van igazán. A kereskedelem is megérzi az ország gazdasági életének rezzenéseit. különösen a mostani vibrálást. — Áruházuk jelenleg is impozáns hatású, de gondolom húsz évvel ezelőtt volt igazán „nagy szám”. — 1968. augusztus 14-ig nem volt ilyen áruház Pásztón. Szinte ezzel vette kezdetét itt, a Mátra alján a városiasodás. Elkezdődött egy megújhodp településkép' kialakítása, amelybe éles kontúrokként rajzolódtak bele a különböző üzletek. Emlékszem, talán kisbitűek is voltunk, amikor Pásztó más és más kisboltjaiból idekerültünk. Az áruházi osztályok vezetését régebbi boltvezetők vették a kezükbe, vagyis gyakorlott emberek, de a méretek és az üzletházjelleg - egy kicsit megriasztott valamennyiünket. — Volt idejük tanulóidőre? ' — Tanulóidő, mint olyannem volt engedélyezve természetesen. Mindjárt a nyitásnál valósággal áramlottak hozzánk a vásárlók. Gyakorlattal szoktuk meg az „új boltot”. — Azért csak volt a 20 éves áruháznak js gyerekkora... — Az úgynevezett hőskorban szó szerint kilométerekre elébe mentünk a vásárlóknak. Húsz évvel ezelőtt például kivonultunk a bányásznapra Nagybátony- ba, s igen nagy forgalmat csináltunk. Eljártunk vidéki kultúrházakba eladni, Gyöngyösre, vásárokra, apró falvakba. Mindig kerestük az újat. így van ez most is. A siker nálunk kollektív munka eredménye, nem ruházható csak egy, vagy néhány ember személyére, ☆ VálJus István 20 éve, a nyitástól irányítja az áruházát. Rajta kívül még tízen vannak alapító tagok név szerint: Tóth P. Lászióné. Murányi Józsefné, Mezővári Józsefné, Lórik Józsefné. Ja- kubovics Jánosné, Fehér Belőné, Kovács Istvánná, valamint Édes Kornélné, Balatoni Miklósné és Petrány László. ☆ Nem a névvel való játék teszi, ám Édes Korpélné olyan édesen tud mosolyog- nii, hogy úgy érzem, ez felér egy külön reklámfogással az áruházban. — Messzire viszik mosolyát a vásárlók? — Ismerem a törzsvevők mindegyikét, megmondom, melyikük pásztói, melyikük tari vagy hasznosi, netán ki a messzebbről jött átutazó. — Azt már meg se kérdem, hogy jól érzi-e itt magát. , — Jó kollektívában nem lehet, nem szabad szomor- kodni.- Tőlünk ösak azok mentek el, akiknek továbblépési lehetőségük volt. — Önöknél sohasem volt „mosoly csekk”? — Kikérem magamnák! (persze, most is mosolyog...) Én csekkért nem mosolygok. Édes Kornélné 35 éve dolgozik kereskedőként, sjr — tényleg” nem a névvel való játék kedvéért jegyzem meg — cukrászként kezdte. ☆ Balatoni Miklósné a konfekcióosztályt vezeti. A komoly tekintetű asszony. — Mennyire érezteti hatását a gyermekholmiknál a jelentős áremelés? — A forgalmat erősen megviselte. természetesen akinek szüksége van rá, nem nélkülözheti, az úgyis megveszi. — Mit tud tenni ilyen helyzetben a kereskedő? — Az ár az annyi, ameny- nyi a ruhán szerepel, de abban nagy segítségére tudunk lenni vásárlóinknak, hogy még régebben két-há- rom darabot tettünk le eléjük, mert ennyi elég volt, most eléjük rakunk tizenkét- tizenhármat is — hadd válasszanak kedvükre, meg lehetőségeik szerint. — Most nehezebb önöknek az áremelések hullámaiban, de mi van, ha más szempontból nehéz, amikor elárasztják a vásárlók az áruházát? Érvényesül-e a kölcsönös segítség? — Magától értetődik, hogy kisegítjük egymást az osztályokon. Kereskedők vagyunk húsz méterrel arrébb, vagy esetleg más szinten is. Balatoni Miklósné 26 éve dolgozik a szakmában, s mint mondja, a pásztói áruházban rang dolgozni... ☆ — Czetka-Jáva típusú motort vásároltam, még az árára is emlékszem, 12 ezer 900 forint volt — válaszol Petrány László, a műszaki osztály vezetője, amikor arról kérdezem, hogy ő vásárolt-e valamit húsz évvel ezelőtt a műszaki osztályon. — Máskor is vásárol a „saját” áruházában? — Én mindent itt vásárolok, amire csak szükségem van. , — Mondjuk káVéfőzögumit tudna nekem adni? — Természetesen. — Hányféle árucikk van az osztályukon? — Ezer..’., vagy még több. — Mindnek ismeri az árát is? — Látja, manapság már ez nehéz kérdés. Inkább megnézzük még egyszer eladásnál, mintsem, hogy rutinból árazzunk. — Húsz év alatt nem vágyódott máshová? — Mért pont a mi szakmánkban lenne minden fenékig tejfel?... Volt csábítás máshová, de jól érzem magam itt. Petrány László 23 éve van a szakmában. Ízes, kereskedőnyelven beszél. A húsz évvel ezelőtti nyitásról ezt mondta: „egy csillogásba, egy villogásba kerültem. Nem lehetett azt meg nem szeretni. Körülvesznek a vásárlók, akiknek az egyik része vásárol, a másik része nézeget, vagy barátkozik az áruval. Gyűjtöget rá, hogy egyszer ő is magához szoríthassa azt, amit kiszemelt. ..” ☆ Az áruháznak 1968-ban 38 millió forintos forgalma volt. Tavaly 160 millió forintot jegyeztek Vallus Ist- vánék. Napjaink gazdasági szorításai ennél az áruháznál is megfigyelhető a kínálat- illetve a forgalom- csökkenésben. A 41 éves kereskedői múltra visszatekintő igazgató mindezt reálisan érzékeli, s a húszéves jubileumkor kérdésemre így fogalmaz: — Hogy mit szeretnénk a 30 éves jubileumra? Már a 25 éves fennállásunkra korszerűsíteni kell az áruházát. Szolid ár és lüktető kereskedelempolitikát szeretnénk folytatni. Továbbra is előzékeny, udvarias kiszolgálás mellett igyekszünk terveinket megvalósítani. ' Benkő Mihály (Folytatás az 1. oldalról.) Ez év első felében az építőipari szervezetek összességében 604 millió forint saját építési-szerelési munkát végeztek, változatlan áron 2,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Mindkét szektorban volumennövekedés figyelhető meg. Az építőiparban tovább te. jed a belföldi versenytárgyalások alapján kötött szerződések aránya. Az egy évvel korábbi 28 százalékkal szemben az idei teljesítésre vállalt munkáknak mintegy harmadára ilyen módon kötöttek szerződést. Hányaduk az állami kivitelezőknél megközelíti az’ 50 százalékot. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma az első hat hónapban 4119 fő. volt, 144-gyel, 3,4 százalékkal kevesebb az egy évvel azelőttinél. A változást az állami szektorban bekövetkezett nagymérvű létszám- csökkenés okozta. Az építőiparban egy foglalkoztatott ez év első felében mintegy 147 ezer forint termelési értéket állított elő. A termelékenység színvonala 6,1 százalékkal haladta meg a tavalyit, s csaknem 10 százalékkal volt magasabb a két étivel korábbinál. Mezőgazdaság Nógrád megye földterülete 1988. május 31-én 267 ezer 200, mezőgazdasági te- rüjete 142 ezer 300, szántóterülete 89 ezer 400 hektár volt. A művelési ágak között kisebb átrendeződés figyelhető meg. Az ésszerűbb földhasznosításra való törekvés következtében növekedett a szántó és az erdő területe, ugyanakkor csökkent a kerté, a gyümölcsösé, a szőlőé és a gyepé. A vetetten terület aránya kisebb, mint a korábbi években volt. A vetésszerkezetben ez éyben is számottevő a kalászos gabona, s ezen belül a búza foglalja el a legnagyobb területet. Az őszi árpa és a tavaszi árpa vetésterülete nőtt, ugyanakkor az országosnál is jobban visz* szaesett a napraforgóé és a cukorrépáé. A megye gazdaságaiban 1988. június 30-án, szarvas- marhából és sertésből többet tartottak, mint a megelőző két évben, a juhállomány és • a tyúkfélék állománya azonban tovább csökkent. A megye szarvas marha-állománya a fél év végén 42 ezer 600, 3,3 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül a tehénállomány nem. változott, maradt 16 ezer 600 darab. Az országos 0,7 százalékos növekedést meghaladva, 1,6 százalékkal gyarapodott a sertésállomány, s 85 ezer 700-at ért el. Az anyakocák száma azonban több mint 6 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Az 1980-as évek elejétől megindult tendencia az idén is folytatódott, s tovább mérséklődött a nagyüzemek juhállománya. A termelőszövetkezetekben 1988. június 30-án, 26 ezer 800 juhot tartottak, ezen belül az anyajuhok száma 16 ezer 400 volt. A csökkenés mértéke 4,5, illetve 9,5 százalékos. Jelenleg a termelő- szövetkezetekben mindössze 40 százaléka az •anyajuhállomány az 1980. évinek. Az I, fél évben vágóállatokból és állati termékekből — a gyapjú kivételével — kevesebbet értékesítettek a gazdaságok, mint a múlt év első felében. Vágómarhából 1950 tonnát vásároltak fel, az 1987. I. félévinek a 87,4 százalékát. A vágósertés-felvásárlás (3538 tonna) is elmarad az előző év I. fél évének teljesítményétől, annak 91,7 százaléka. Ennek oka a kisgazdaságok és az állami gazdaságok értékesítésének , visszaesése. A felvásárolt vágójuh mindössze 220 tonna, 17,6 százalékkal marad el az 1987. első hathavi mennyiségtől. Tehéntejből 20,8 litert vásároltak fel, s ez 1,5 százalékos mérséklődést mutat. Gyapjúból 134 tonnát vásároltak fel az első hat, hónapban, 2,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A múlt évinél kevesebb létszámot foglalkoztattak a mezőgazdasági nagyüzemekben. Ezen belül nagyobb mértékben csökkent a foglalkoztatottak száma a termelőszövetkezetekben (8,2 százalékkal), mint az állami gazdaságokban (2 százalékkal). Beruházások A megyei székhelyű szocialista szervek beruházásainak pénzügyi teljesítése ez év első hat hónapjában — folyó áron számítva az 1987. I. félévivel közel azonosan — 682 millió forintot ért el. A kifizetések na- gypbbik hányada (háromnegyede) vállalati beruházásokhoz kapcsolódik, részesedésük 1987. I. fél évéhez viszonyítva emelkedett. A tanácsúk a beruházások megvalósítására 166 millió forintot használtak fel' az év első felé,ben, többségében kulturális, oktatási és egészségügyi célokra. A megyében 1988. első felében tizenkét olyan jelentősebb beruházás kivitelezése kezdődött meg, amelyek együttes költsége megközelíti az 1,4 milliárd forintot. Ezek nagyobbik hányada az ipar fejlesztését célozza. Salgótarjánban közel egymilliárd forintos költség-előirányzattal japán— magyar vegyes vállalat létesül, a Romhányi Építési Kerámiagyárban pedig környezetvédelmi beruházás kivitelezése kezdődött. Az üzembe helyezett létesítmények közül kettő a vízellátás javítását szolgálja. Átadták rendeltetésének a városi tanács és irodaház, valamint a számítóközpont épületét. Ezen túlmenően befejeződött a BRG üzemi épületének bővítése. B lakosság életkörülményei Nóg"ád megye lakónépessége 1988. január l"én 229 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál 2338-cal kevesebb. Az évek óta tartó élveszü- letésszám csökkenése az elmúlt évben is folytatódott, a halálozások száma pedig nagymértékben meghaladta a születésekét. Ezek a népmozgalmi változások a népesség természetes fogyását okozták. A megye munkaerőhelyzete az I. fél évben ellentmondásosan alakult. Az elhelyezkedésre várók ugyanis csak hosszabb idő után találtak megfelelő munkát, annak ellenére, hogy növekedett a gazdálkodó szervezetek által bejelentett álláshelyek száma. A Nógrád Megyei Munkaügyi és Pályaválasztási Tanácsadó Intézethez 744 álláshelyet jelentettek be, és az itt nyilvántartott elhelyezésre várók száma 132 volt július 1-én. Többségük szakképzetlen. Megyénk lakosságának készpénzbevétele 6,1 százalékkal, az egy évvel korábbinál nagyobb ütemben növekedett az I. fél évben. Pénzmegtakarításai 1988. június 30-án megközelítették az 5,2 milliárd forintot. A betétállomány alakulására ebben a fél évben is a mérsékelt növekedés volt a jellemző, s a múlt év végi állományt 1,4 százalékkal, az 1987. június 30-it 3,2 százalékkal haladta meg. A hitelállomány jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a betétállomány; 1988. június 30-án 13,6 százalékkal volt több mint egy évvel korábban, összege meghaladta az 5,4 milliárd forintot, így 100 forint betétállományra 104,8 forint hitelállomány jutott. A megye kiskereskedelmi szervezetei az I. fél évben közel 5,7 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le, amely ugyan folyó áron 12,4 százalékkal volt több mint 1987. első fél évében, ösz- szehasonlítható áron azonban 4,1 százalékkal csökkent. Ez a folyamat eltér az előző évek tendenciájától. A vegyes iparcikkek kivételével minden árufőcsoport, ból kevesebbet adtak el. Az áruellátás alakulására a bolti élelmiszerek kiegyensúlyozott kínálata volt a jellemző az első fél évben. Ruházati cikkek iránt igen visszafogott fogyasztói kereslet jelenkezett, valamint választékbeli hiányosságok is előfordultak. Vegyes iparcikkekből a fél év végére az , ellátás számottevően javult, azonban egyes termékek áruután’pótlása nem volt folyamatos. A megye szocialista kiskereskedelmében foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az I. fél évben 5956 fő volt, 2,5 százalékkal csökkent. Nógrád megyében 1988. első hat hónapjában 216 lakás épült, 17 százalékkal több mint egv évvel korábban, ugyanakkor az éves operatív tervnek csak egyötödét teszi ki. A lakások több mint fele a városok lakásállományát növelte, ahol az építések száma 1987. I. fél évhez viszonyítva csaknem megduplázódott (114 lakás). A községekben ezzel szemben kevesebb lakást adtak át rendeltetésüknek, mint egy évvel korábban. Az első fél évben szinte valamennyi lakás magánerőből készült. Az ütemes lakásépítést 1988. eddig' eltelt időszakában is hátráltatta a hiányos építőcnyag- ellátás. A megyében már évek óta tapasztalható, hogy csökken a kivitelező építőipari szer-, vezetek lakásépítésben betöltött szerepe. A magánépítők — elsősorban a házilagos kivitelezők — tevékenysége előtérbe került. Problémát okoz, hogy a kivitelezés minőségi hibái már itt is jelentkeznek. A megyében 1988. első felében 48 lakás szűnt meg, amely 83 százaléka az egy évvel korábbinak. A fél év folyamán 103 általános orvosi rendelő, valamint 22 gyermekorvosi körzet volt a megyében: A betöltetlen általános orvosi körzetek száma mérséklődött, jelenleg négy. Az 1987. június 20-ival azonosan egy gyermekorvosi körzet betöltetlen. A bölcsődei férőhelyek száma 707, vagyis 105- tel lett kevesebb. A nagymértékű csökkenés az ismert demográfiai helyzettel kapcsolatos. Kedvezőtlen, hogy az állami iparban nőtt az ezer fizikai foglalkozásúra jutó foglalkozási balesetek száma. Negatív irányú tendenciát jelez az egy foglalkozási balesetre jutó kiesett munkanapok számának emelkedése is. Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatósága
