Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-08 / 188. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Akiről beszélnek &d“ Negyedmilliomodik útlevél A neve: Illés Mátyás. Foglalkozása: Hivatásos határőr, útlevélkezelő törzs- őrmesteri rangban. Életkora: harminckét év. Nős, két gyermek édesapja. Fásztón született, ma is ott lakik. Körülbelül ezek az adatok szerepelnek a mai világútlevélben is, amelyekkel Illés Mátyás nap mint nap találkozik szolgálati helyén, a Salgótarján—Somoskőújfalui határátkelőhelyen. Ottjártunkkor is nagy volt a forgalom. Sütött a nap, izzadtak a határőrök és a vámosok egyaránt. Magam stoppoltam az időt. Egyetlen gépkocsi sem várt 15 percnél többet. Megnyílt a sorompó, s mór szlovák területen voltak az utasok. Illés Mátyást leváltják a kollégái, így beszélgethetünk munkájáról, életéről. — Meós voltam az ÉLGÉP pásztói gyárában, aztán sorkatonai szolgálatra ide, Somoskőújfaluba vonultam be. Nagyot fordult velem az élet. Még meg sem melegedtem az őrsön, amikor parancsnokom közölte: irány Csorna, útlevélkezelő leszek. Négy hónapig mást sem csináltam, csak tanultam. Szinte minden útlevélkezelésnél visszacseng az aranyszabály: biztonság, gyorsaság, kulturáltság. Megismerkedtem a különböző országok útleveleivel, a tantermi foglalkoA szakemberek mérése szerint a .meleg, száraz nyarakon egy-egy település havi vízfogyasztása akár az átlagos mennyiség kétszeresét, sőt háromszorosát is elérheti. Különösen estén - . ként érezhető a fogyasztás ugrásszerű növekedése, ami a víztároló kiürüléséhez vezethet. Ebben az esetben a túlfogyasztás következménye még másnap is érzhető: helyenként vízhiánnyal kell számolni. A hálózat igénybevétele persze nemcsak óráról órára változik — mindenki estefelé locsol, éjszaka pedig csökken a fogyasztás —, hanem napról napra is. Hetente a legnagyobb valószínűséggel a szerdai és csütörtöki napok válhatnak kritikussá, ha kevés az adott térség víztartaléka. A napi víztermelés változásait figyelembe véve a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ezen a nyáron — a mai napig — tizenkilenc' helységben javasolt vízikorlátózást, melyek nyomán az illetékes tanácsok rendszerint elrendelték a tilalmat, A fogyasztásban azonban nem mindenütt mutatkozik meg e rendeletek eredménye. Balassagyarmaton napi hatezeirkilencszáz köbméterről két nap alatt ötezerhatszázra esett visz- sza, majd hatezerkétszáz köbméterre emelkedett ismét a város által felhasznált vízmennyiség. Szé- csényben a korlátozás bevezetését megelőző nap fogyasztása pedig száz köbméterrel volt kevesebb, mint a tilalmas időszak első napjának vízfelhasználása. Ezt a jelenséget „hiány- pszichózisnak” nevezik a zásokon politikai érettségünket gyarapítottuk. Erre 1977-ben is nagy szükség volt... Az első útlevélkezelés? Hű, az egy kicsit ci- kis volt. Tartottam tőle, drukkoltam, de az idősebb, tapasztaltabb kolléga mellettem állt, és így minden simán ment... Illés Mátyás döntés elé került a leszereléskor. Gondolta, visszamegy a polgári életbe. Négy évig folytatta meóstevékenységét Pásztón.' — Hiányzott a határ — mondja. — így, hát 1983-ban megszületett a végleges döntés. Azóta is elkötelezett embere vagyok a határőrségnek. Voltam segédútlevél- kezelő, állomásügyeletes, járőrparancsnok. Szóval megjártam én is azt a bizonyos létrát... Az első elfogásom? Egy indonéz állampolgár jött a vonaton. Nem tetszett nekem a férfi. Ránéztem. Az útlevélben ki volt cserélve a fénykép, a körbélyegző is hamis volt. Az utas méltó helyre került. .. A törzsőrmester mondja: az országhatárnak megvan a maga érdekessége, vonzása. Itt csak felelősséggel lehet ellátni a huszonnégy órás szolgálatot. Rékkenő hőségben, mint most, didergő hidegben, mint télen. Ottjártunkkor 13 000 utas útlevelét kezelték a magyar szakma berkeiben. Általános tapasztalat, hogy vízhiány esetén sokan még utoljára alaposan megöntözik a kertet, s kádakban, lavórokban és vödrökben tartalékolják a vizet. Amit egy-két nap múlva ki is öntenek, mivel nincs rá szükség. Másodfokú korlátozást sehol sem rendeltek el megyénkben. Hollókőn viszont egész évben harmadfokú a korlátozás, ami azt jelenti, hogy a község egyes részein csak a meghatározott órákban kapnak vizet. A vízmű tartálykocsikkal javít a helyzeten, melyekkel nemcsak egyes utcákat látKülönös esettel fogadott tegnap az egyik szabadban táborozó úttörőcsapat: ellopták a tábor nemzetiszínű selyemzászlóját. Végigfutott a hátamon a hideg. A zászlórúd valóban csupaszon meredezett a tábor közepén: lehangoló látvány volt. Az ismeretlenek csak egy pár soros levelet hagytak vissza: jól kiírt, felnőttes írásnak látszott: valamiféle rejtélyes üzenet a kárvallottaknak, hogy csak keressék nyugodtan elveszettnek hitt kincsüket. Megdöbbentem. Hirtelen magam előtt láttam Bethlen Gábor máig féltve őrzött zászlait,. meg Rákócziét, ahogy megilletődve néztük őket végig a valamikori iskolai kiránduláson; láttam a Reichstag épületére a győzelem napján kitűzött dicső lobogót; aztán a méltóság- teljesen a rúdra kúszó állami zászlót, most meg — az üres határőrök, köztük Illés Mátyás. Tizenháromezer utas egy nap alatt! Ez bizony sok, vannak köztük japánok, kínaiak, ausztrálok, közel-keletiek. Mert a csehszlovákokat, a lengyeleket már megszokták az útlevélkezelők, szinte minden vendégmunkást ismernek személyesen, akik hetenként átlépik az országhatárt. És nincsenek is kevesen. A világútlevél kiadása óta csupán ebben az évben eddig több mint 851 ezer utas, 38 ezer közúti jármű haladt át a két sorompón. Csempészáru? Az is nehezífi az útlevélkezelők, a vámosok munkáját. Ebben az évben eddig 3,5 millió forint értékű árut vettek el, mert illegálisan akarták kivinnibehozni az országba. Illés Mátyást a kötelesség hívja. Az egyik nyugati utasnak kell vízumot kiadni. Aztán újra nyakába akasztja a táskát, s a hőségben kezeli az útleveleket, most már — miután egy görög utas okmányát megvizsgálta — túl a negyedmilliomodikon! Biztonságosan, gyorsan, kulturáltan... nak el, hanem a tárolót is így töltik. Az ivóvíz közúti szállítása persze nem olcsó, de az idegenforgalmi hivatal, a hollókői tanács, az áfész vállalta a többlet- költségeket. A megye víztartalékait két völgyzáró gátas tározó, a hasznosi és a mihálygergei tavak jelentik. Ezekben millió .köbméteres nagyság- rendű víztartalék vár fel- használásra. Az ellátás folyamatosságát így legfeljebb a -vezetékrendszer meghibásodásai veszélyeztetik. Nyáron ezért sűrűn ellenőrzik a nagyobb leterhelésnek kitett szivattyúkat és tolózárakat. póznát, mint valami felkiáltójelet. Szüleim gyermekkoromtól kezdve arra tanítottak, hogy vannak dolgok, amikkel nem illik játszani. Ezek közé tartozik a Himnusz, a Szózat, az állami címer — és a nemzetiszínű lobogó is. Nem illik, nem szabad velük: játszani. .. Persze, jól tudom, sok-sok éves táborozóhagyományról van szó: mi magunk is hasonlóképpen cselekedtünk gyermekkorunkban. De a mi csínytevéseink tárgya a Mókus meg a Gyöngyvirág őrs jelképe volt. A „tolvajok” egyébként — ha egyáltalán lehet így nevezni a szomszédos tábor lakóit — mint később kiderült, valóban csak játszottak. Éjszaka, mikor mindenki legmélyebben aludt, nevelői segédlettel félrevezették az őröket, s átugorva a kerítésen pillanatok alatt megkaNyelvatlasz — Európáról Ha atlasz, akkor térkép — arhely a vizek kékjével, a hegyek barnájával és az «lföldi tájak zöldjével van teli. Van azonban másféle atlasz is: olyan, amely például azt rögzíti, hogy kik, mit és hogyan nevezeak-mondanak egy-egy nagyobb földrajzi egység területén, mondjuk itt Európában. Ez a tudó mányos munka az úgynevezett nyelvi atlasz. Hivatalos — latinul megfogalmazott — neve az Atlas Ling- varium Európáé, rendeltetése pedig az, hogy tudjuk, a tárgyak, a fogalmak és a cselekvésformák milyen megnevezésekkel fordulnak elő a vizsgált területeken. Még 1970-ben fordult szakmabeli kollégáihoz a holland A. Weijnen, hogy lássanak hozzá e nyelvi atlasz megszerkesztéséhez. Javaslata kedvező visszhangra talált, és a nagy munka elkezdődött. Mi, magyarok szintén kötelességünknek éreztük bekapcsolódni ebbe a kutatásba, és 1972-től kezdve folyamatosan írjuk, rajzoljuk az- Atlasz Lingvarium Európáé szépen gyarapodó lapjait. S nemcsak írjuk és rajzoljuk, hanem a nagy , munkálat közreműködői számára olykor tudományos tanácskozásokat is rendezünk. Egy ilyen megbeszélés volt nemrégiben a Balaton partján s ott ismét számot vetettek arról, hogy hol áll és hogyan mozdul előre e nagy vállalkozás. Amint azt Deme Lászlótól, a televízió és a rádió több nyelvtudományi, nyelvművelő adásából ismert nyelvészprofesszortól megtudtuk, eddig a nyelvi atlasz első kötetének két füzete jelent meg, s ezek negyven nagy térképet foglalnak magukban. Ezeken a tudós társaság által kijelölt szavak helyi megfelelői szerepelnek. A professzor elsősorban a nyelv- alkotó, a nyelvhasználó népek gondolkodásmódjának, történelmi-néprajzi szemléletének a megismerése miatt tartja nagyon hasznosnak ezt az együttműködést. Az európai nyelvek atlaszának megírásában a legfurcsább, hogy az — a mi szóhasználatunk szerint mondva — társadalmi munkába* készül. Afféle megszállott szakemberek kezdték el csinálni, és mindmáig ők foglalkoznak vele. Ami Magyarországot illeti, itt az Akadémia Nyelvtudományi Intézete adja a szakmai garanciát. A. L. parintották a piros-fehérzöld lobogót. Leírhatatlan volt a gyerekek szomorúsága. Az őrök — minő véletlen — a tábor legfiatalabb lakói voltak, egész nap nem lehetett szavukat venni• Ellentétben a szomszédokkal,- ugyanis ők valóban nem játékszernek tekintették a zászlót. A becsületüket érezték agyontiporva, hogy a jelképet, amit ünnepélyesen vontak fel az első napon, s ami előtt tisztelegve esténként a napiparancsot olvassák fel, most balul értelmezett tréfából — virtusból — elvitték tőlük. Tévedés ne essék: nem általában a játékot kifogásolom az úttörőtáborokban, s nem is a felelősségtudat alakítását célzó nevelést: de ne a nemzetiszínű lobogó legyen a játék tárgya! Mert a Himnusz, a Szózat, az alkotmány, — no meg a zászló: — nem játékszer! Hubai Gruber Miklós Somogyvári László Meleg, száraz nyár lfizkorlätozäsok a megyében Az ellopott zászló a HÉT várható eseményei Hétfő: Ülést tart az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága, a politikai program kialakításáról tanácskoznak. Pásztón a városszépítő egyesület szervezésében kéthetes városvédő tábor nyitja kapuit. Kedd: Az I. zománcművészeti alkotótelep zárása alkalmából, kiállítást nyitnak meg' Salgótarjánban, az SVT Ady Endre Művelődési Ház galériájában. Csütörtök: Salgótarjánba*' az rrr”*v-<-b-i..- ’ otthont az SBTC-közgyűlé. vábbi működéséről határoz ják az új ügyvezető elnök védelmi tábor kezdődik. Szombat: Hollókőn kiál ral veszi kezdetét a Palóc pok rendezvénysorozata. B Band ad hangversenyt. B Néphadsereg központi tisz rendezik meg. Vasárnap: Országos kút egybekötve —, rendeznek ligetben. Idén tizenkettedszer rendezik meg a hansági ornitológiái és természetvédelmi kutatótábort, két hétig, 30 tanuló ismerkedhet a természetvédelmi táj szépségeivel, élővilágával. A Fehér-tó egyik csatornáján csónakkal indulnak a diákok, hogy különböző részeiről' vízmintát vegyenek. Csak néhány napig élvezhette a szülői szeretetet az a gó!y%. amelynek mindkét szülője nagyfeszültségű vezetéknek repült és elpusztult. A tábor lakói pártfogásba vették, békával etetik és mire a tábornak vége lesz, már szabadon repülhet. Képek: Matusz Károly Próbaüzem az új gyártósoron Hétfőn — ma — megkezdi próbaüzemelését a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat új zártvonalú zsemlemorzsagyártó sora. Az ehhez szükséges gépi berendezéseket vállalati újítás alapján, a helyi tmk szakemberei készítették el. A berendezések gyártásával, kivitelezésével, illetve beállításával kapcsolatos költség eléri’ az egymillió forintot. A sikeres próbaüzemelés után a piaci feltételek megteremtése esetén, egyelőre egy műszakban, másfél tonna zsemlemorzsát állítanak: elő, a kívánt szemcseszerkezetben az új technológia segítségével. Ennek az a lényege, hogy szárított kenyértésztából emberi kéz érintése nélkül, mikrobiológiailag garantált minőséget biztosítva kerül majd a termék a fogyasztókhoz Ezen az új soron az év végéig csaknem kétszáz tonnát kívánnak gyártani, amit az ország nagykereskedelmi vállalatain keresztül értékesítenek. .
