Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-08 / 188. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Akiről beszélnek &d“ Negyedmilliomodik útlevél A neve: Illés Mátyás. Foglalkozása: Hivatásos ha­tárőr, útlevélkezelő törzs- őrmesteri rangban. Életko­ra: harminckét év. Nős, két gyermek édesapja. Fásztón született, ma is ott lakik. Körülbelül ezek az adatok szerepelnek a mai világút­levélben is, amelyekkel Il­lés Mátyás nap mint nap találkozik szolgálati helyén, a Salgótarján—Somoskőúj­falui határátkelőhelyen. Ottjártunkkor is nagy volt a forgalom. Sütött a nap, izzadtak a határőrök és a vámosok egyaránt. Magam stoppoltam az időt. Egyet­len gépkocsi sem várt 15 percnél többet. Megnyílt a sorompó, s mór szlovák te­rületen voltak az utasok. Illés Mátyást leváltják a kollégái, így beszélgethetünk munkájáról, életéről. — Meós voltam az ÉLGÉP pásztói gyárában, aztán sor­katonai szolgálatra ide, So­moskőújfaluba vonultam be. Nagyot fordult velem az élet. Még meg sem melegedtem az őrsön, amikor parancs­nokom közölte: irány Csor­na, útlevélkezelő leszek. Négy hónapig mást sem csi­náltam, csak tanultam. Szin­te minden útlevélkezelésnél visszacseng az aranyszabály: biztonság, gyorsaság, kultu­ráltság. Megismerkedtem a különböző országok útleve­leivel, a tantermi foglalko­A szakemberek mérése szerint a .meleg, száraz nyarakon egy-egy település havi vízfogyasztása akár az átlagos mennyiség kétsze­resét, sőt háromszorosát is elérheti. Különösen estén - . ként érezhető a fogyasztás ugrásszerű növekedése, ami a víztároló kiürüléséhez ve­zethet. Ebben az esetben a túlfogyasztás következménye még másnap is érzhető: helyenként vízhiánnyal kell számolni. A hálózat igénybevétele persze nemcsak óráról órá­ra változik — mindenki es­tefelé locsol, éjszaka pe­dig csökken a fogyasztás —, hanem napról napra is. Hetente a legnagyobb va­lószínűséggel a szerdai és csütörtöki napok válhat­nak kritikussá, ha kevés az adott térség víztartaléka. A napi víztermelés vál­tozásait figyelembe véve a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ezen a nyáron — a mai napig — tizenkilenc' helységben ja­vasolt vízikorlátózást, melyek nyomán az illetékes taná­csok rendszerint elrendelték a tilalmat, A fogyasztásban azon­ban nem mindenütt mu­tatkozik meg e rendeletek eredménye. Balassagyarma­ton napi hatezeirkilencszáz köbméterről két nap alatt ötezerhatszázra esett visz- sza, majd hatezerkétszáz köbméterre emelkedett is­mét a város által felhasz­nált vízmennyiség. Szé- csényben a korlátozás be­vezetését megelőző nap fo­gyasztása pedig száz köb­méterrel volt kevesebb, mint a tilalmas időszak első napjának vízfelhasználása. Ezt a jelenséget „hiány- pszichózisnak” nevezik a zásokon politikai érettsé­günket gyarapítottuk. Er­re 1977-ben is nagy szükség volt... Az első útlevélkeze­lés? Hű, az egy kicsit ci- kis volt. Tartottam tőle, drukkoltam, de az idősebb, tapasztaltabb kolléga mel­lettem állt, és így minden simán ment... Illés Mátyás döntés elé került a leszereléskor. Gon­dolta, visszamegy a polgári életbe. Négy évig folytatta meóstevékenységét Pásztón.' — Hiányzott a határ — mondja. — így, hát 1983-ban megszületett a végleges dön­tés. Azóta is elkötelezett embere vagyok a határőr­ségnek. Voltam segédútlevél- kezelő, állomásügyeletes, járőrparancsnok. Szóval megjártam én is azt a bizo­nyos létrát... Az első elfo­gásom? Egy indonéz állam­polgár jött a vonaton. Nem tetszett nekem a férfi. Rá­néztem. Az útlevélben ki volt cserélve a fénykép, a körbélyegző is hamis volt. Az utas méltó helyre ke­rült. .. A törzsőrmester mondja: az országhatárnak megvan a maga érdekessége, vonzá­sa. Itt csak felelősséggel lehet ellátni a huszonnégy órás szolgálatot. Rékkenő hőségben, mint most, dider­gő hidegben, mint télen. Ottjártunkkor 13 000 utas útlevelét kezelték a magyar szakma berkeiben. Általá­nos tapasztalat, hogy víz­hiány esetén sokan még utoljára alaposan megöntö­zik a kertet, s kádakban, lavórokban és vödrökben tartalékolják a vizet. Amit egy-két nap múlva ki is öntenek, mivel nincs rá szükség. Másodfokú korlátozást se­hol sem rendeltek el me­gyénkben. Hollókőn viszont egész évben harmadfokú a korlátozás, ami azt jelen­ti, hogy a község egyes ré­szein csak a meghatározott órákban kapnak vizet. A vízmű tartálykocsikkal ja­vít a helyzeten, melyekkel nemcsak egyes utcákat lát­Különös esettel fogadott tegnap az egyik szabadban táborozó úttörőcsapat: ellop­ták a tábor nemzetiszínű selyemzászlóját. Végigfutott a hátamon a hideg. A zászlórúd valóban csu­paszon meredezett a tábor közepén: lehangoló látvány volt. Az ismeretlenek csak egy pár soros levelet hagytak vissza: jól kiírt, felnőttes írásnak látszott: valamiféle rejtélyes üzenet a kárvallot­taknak, hogy csak keressék nyugodtan elveszettnek hitt kincsüket. Megdöbbentem. Hirtelen magam előtt láttam Bethlen Gábor máig féltve őrzött zászlait,. meg Rákócziét, ahogy megilletődve néztük őket végig a valamikori is­kolai kiránduláson; láttam a Reichstag épületére a győ­zelem napján kitűzött dicső lobogót; aztán a méltóság- teljesen a rúdra kúszó állami zászlót, most meg — az üres határőrök, köztük Illés Má­tyás. Tizenháromezer utas egy nap alatt! Ez bizony sok, vannak köztük japá­nok, kínaiak, ausztrálok, kö­zel-keletiek. Mert a cseh­szlovákokat, a lengyeleket már megszokták az útlevél­kezelők, szinte minden ven­dégmunkást ismernek sze­mélyesen, akik hetenként átlépik az országhatárt. És nincsenek is kevesen. A vi­lágútlevél kiadása óta csu­pán ebben az évben eddig több mint 851 ezer utas, 38 ezer közúti jármű haladt át a két sorompón. Csem­pészáru? Az is nehezífi az útlevélkezelők, a vámosok munkáját. Ebben az évben eddig 3,5 millió forint érté­kű árut vettek el, mert illegálisan akarták kivinni­behozni az országba. Illés Mátyást a kötelesség hívja. Az egyik nyugati utas­nak kell vízumot kiadni. Az­tán újra nyakába akasztja a táskát, s a hőségben kezeli az útleveleket, most már — miután egy görög utas ok­mányát megvizsgálta — túl a negyedmilliomodikon! Biztonságosan, gyorsan, kulturáltan... nak el, hanem a tárolót is így töltik. Az ivóvíz közúti szállítása persze nem olcsó, de az idegenforgalmi hi­vatal, a hollókői tanács, az áfész vállalta a többlet- költségeket. A megye víztartalékait két völgyzáró gátas tározó, a hasznosi és a mihálygergei tavak jelentik. Ezekben millió .köbméteres nagyság- rendű víztartalék vár fel- használásra. Az ellátás fo­lyamatosságát így legfeljebb a -vezetékrendszer meghibá­sodásai veszélyeztetik. Nyá­ron ezért sűrűn ellenőrzik a nagyobb leterhelésnek kitett szivattyúkat és toló­zárakat. póznát, mint valami felkiál­tójelet. Szüleim gyermekkoromtól kezdve arra tanítottak, hogy vannak dolgok, amikkel nem illik játszani. Ezek közé tar­tozik a Himnusz, a Szózat, az állami címer — és a nem­zetiszínű lobogó is. Nem il­lik, nem szabad velük: ját­szani. .. Persze, jól tudom, sok-sok éves táborozóhagyományról van szó: mi magunk is ha­sonlóképpen cselekedtünk gyermekkorunkban. De a mi csínytevéseink tárgya a Mó­kus meg a Gyöngyvirág őrs jelképe volt. A „tolvajok” egyébként — ha egyáltalán lehet így ne­vezni a szomszédos tábor la­kóit — mint később kiderült, valóban csak játszottak. Éj­szaka, mikor mindenki leg­mélyebben aludt, nevelői se­gédlettel félrevezették az őröket, s átugorva a keríté­sen pillanatok alatt megka­Nyelvatlasz — Európáról Ha atlasz, akkor térkép — arhely a vizek kékjével, a hegyek barnájával és az «lföldi tájak zöldjével van teli. Van azonban másféle atlasz is: olyan, amely például azt rögzíti, hogy kik, mit és hogyan nevezeak-mondanak egy-egy nagyobb földrajzi egység területén, mondjuk itt Európában. Ez a tudó mányos munka az úgyneve­zett nyelvi atlasz. Hivata­los — latinul megfogalma­zott — neve az Atlas Ling- varium Európáé, rendel­tetése pedig az, hogy tud­juk, a tárgyak, a fogal­mak és a cselekvésformák milyen megnevezésekkel for­dulnak elő a vizsgált terü­leteken. Még 1970-ben fordult szak­mabeli kollégáihoz a hol­land A. Weijnen, hogy lás­sanak hozzá e nyelvi at­lasz megszerkesztéséhez. Javaslata kedvező vissz­hangra talált, és a nagy munka elkezdődött. Mi, magyarok szintén kö­telességünknek éreztük be­kapcsolódni ebbe a kutatás­ba, és 1972-től kezdve folya­matosan írjuk, rajzoljuk az- Atlasz Lingvarium Európáé szépen gyarapodó lapjait. S nemcsak írjuk és rajzoljuk, hanem a nagy , munkálat közreműködői számára oly­kor tudományos tanácskozá­sokat is rendezünk. Egy ilyen megbeszélés volt nemrégiben a Balaton part­ján s ott ismét számot ve­tettek arról, hogy hol áll és hogyan mozdul előre e nagy vállalkozás. Amint azt Deme László­tól, a televízió és a rádió több nyelvtudományi, nyelv­művelő adásából ismert nyelvészprofesszortól meg­tudtuk, eddig a nyelvi at­lasz első kötetének két fü­zete jelent meg, s ezek negyven nagy térképet fog­lalnak magukban. Ezeken a tudós társaság által ki­jelölt szavak helyi meg­felelői szerepelnek. A pro­fesszor elsősorban a nyelv- alkotó, a nyelvhasználó né­pek gondolkodásmódjának, történelmi-néprajzi szemlé­letének a megismerése miatt tartja nagyon hasznosnak ezt az együttműködést. Az európai nyelvek at­laszának megírásában a leg­furcsább, hogy az — a mi szóhasználatunk szerint mondva — társadalmi mun­kába* készül. Afféle meg­szállott szakemberek kezd­ték el csinálni, és mindmáig ők foglalkoznak vele. Ami Magyarországot illeti, itt az Akadémia Nyelvtudományi Intézete adja a szakmai ga­ranciát. A. L. parintották a piros-fehér­zöld lobogót. Leírhatatlan volt a gyere­kek szomorúsága. Az őrök — minő véletlen — a tábor legfiatalabb lakói voltak, egész nap nem lehetett sza­vukat venni• Ellentétben a szomszédokkal,- ugyanis ők valóban nem játékszernek tekintették a zászlót. A be­csületüket érezték agyonti­porva, hogy a jelképet, amit ünnepélyesen vontak fel az első napon, s ami előtt tisz­telegve esténként a napipa­rancsot olvassák fel, most balul értelmezett tréfából — virtusból — elvitték tőlük. Tévedés ne essék: nem ál­talában a játékot kifogáso­lom az úttörőtáborokban, s nem is a felelősségtudat alakítását célzó nevelést: de ne a nemzetiszínű lobogó le­gyen a játék tárgya! Mert a Himnusz, a Szózat, az alkot­mány, — no meg a zászló: — nem játékszer! Hubai Gruber Miklós Somogyvári László Meleg, száraz nyár lfizkorlätozäsok a megyében Az ellopott zászló a HÉT várható eseményei Hétfő: Ülést tart az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága, a politikai program kialakításáról tanács­koznak. Pásztón a városszépítő egyesület szervezésé­ben kéthetes városvédő tábor nyitja kapuit. Kedd: Az I. zománcművészeti alkotótelep zárása alkalmából, kiállítást nyitnak meg' Salgótarjánban, az SVT Ady Endre Művelődési Ház galériájában. Csütörtök: Salgótarjánba*' az rrr”*v-<-b-i..- ’ otthont az SBTC-közgyűlé. vábbi működéséről határoz ják az új ügyvezető elnök védelmi tábor kezdődik. Szombat: Hollókőn kiál ral veszi kezdetét a Palóc pok rendezvénysorozata. B Band ad hangversenyt. B Néphadsereg központi tisz rendezik meg. Vasárnap: Országos kút egybekötve —, rendeznek ligetben. Idén tizenkettedszer rendezik meg a hansági ornitológiái és természetvédelmi kutatótábort, két hétig, 30 tanuló ismerkedhet a természetvédelmi táj szépségeivel, élő­világával. A Fehér-tó egyik csatornáján csónakkal indulnak a diákok, hogy különböző részeiről' vízmintát vegyenek. Csak néhány napig élvezhette a szülői szeretetet az a gó!y%. amelynek mindkét szülője nagyfeszültségű vezetéknek re­pült és elpusztult. A tábor lakói pártfogásba vették, bé­kával etetik és mire a tábornak vége lesz, már szabadon repülhet. Képek: Matusz Károly Próbaüzem az új gyártósoron Hétfőn — ma — megkezdi próbaüzemelését a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat új zártvonalú zsemlemorzsa­gyártó sora. Az ehhez szük­séges gépi berendezéseket vállalati újítás alapján, a helyi tmk szakemberei készí­tették el. A berendezések gyártásával, kivitelezésével, illetve beállításával kapcso­latos költség eléri’ az egymil­lió forintot. A sikeres próbaüzemelés után a piaci feltételek meg­teremtése esetén, egyelőre egy műszakban, másfél ton­na zsemlemorzsát állítanak: elő, a kívánt szemcseszerke­zetben az új technológia se­gítségével. Ennek az a lé­nyege, hogy szárított kenyér­tésztából emberi kéz érinté­se nélkül, mikrobiológiailag garantált minőséget biztosít­va kerül majd a termék a fogyasztókhoz Ezen az új soron az év végéig csaknem kétszáz ton­nát kívánnak gyártani, amit az ország nagykereskedelmi vállalatain keresztül értéke­sítenek. .

Next

/
Thumbnails
Contents