Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-06 / 187. szám

SPORT

SPORT

SPORT

Edzőtábor után a cselgáncsozók

Hasznos volt az egyhetes együttlét

A Salgótarjáni Shotokan Karateklub segítségével a Salgó Öblös SC cselgáncsszakosztálya sportbaráti kap- csolatot alakított az NSZK- beli Würzburg judósaival. Megállapodásuk alapján az első találkozóra a héten került sor Salgótarjánban. A németek hét napon át közös edzőtáborban vettek részt vendéglátóikkal.

Utolsó edzéseik egyikén látogattunk el a városi sport- csarnokba, ahol az utánpótláskorú versenyzők gyakoroltak. Roland Färber két- danos mester a würzburgiak csapatvezetője készséggel válaszolt kérdéseinkre. A negyvenkét esztendős sportember egyébként tizenhat éves korában kötelezte el magát a sportággal- Először arról érdeklődtünk, milyen feltételek mellett dogoznak hazájukban?

— Igen jó körülmények között folyik a cselgáncsélet az NSZK-ban — mondja Färber. — Würzburg környékén például négy klub működik, A magánkézben lévő egyesületek edzésmunkájába bárki bekapcsolódhat, aki kedvet érez a judo iránt. A mi szakosztályunkban négyszáz tag versenyez. A háromszáz felnőtt és száz utánpótláskorú cselgáncsozó heti három* edzésen vesz részt. A tréningeket egy koreai' nagymester úezeti, munkáját pedig Heiner Metzler segíti. A klubtagok éves tagdíja 120 márka. Ez országos viszonylatban viszonylag alacsony, hisz vannak olyan egyesületek, ahol 40

Roland Färber (jobbra) technikai utasítást ad.

márkát is elkérnek egy hónapi tagdíj címén.

— Hogyan bizonyíthatják tudásukat a versenyzők?

— A bajnoki sorozat amolyan ligajelilegű, hasonlít a labdarúgás küzdelemsorozatának lebonyolításához. Mindenki játszik mindenki ellen. A tartományi bajnokságban már évek óta az élmezőnyhöz tartozunk. Nyolc esztendeje mindig felállhatunk a csapatbajnokság dobogójára. Utánpótláskorú cselgán- csozóink is a legjobbak közé tartoznak. Egyik legjob- bunk egyébként — jó szerepléséért — most éppen Japánban üdül. •.

— Milyen tapasztalatokat szereztek salgótarjáni tartózkodásukról?

— Vendéglátóink kiváló edzőpartnernek bizonyultak,

jól éreztük magunkat az önök megyéjében. Kellemes benyomásokat szereztünk a városról, de megcsodáltuk Budapestet, és megtekintettünk néhány Nógrád megyei nevezetességet.

— Szakmailag miként értékeli vendéglátóik munkáját?

— Mint ahogy ezt nekik is elmondtam, hiányolom a felnőtt versenyzőket. Igaz, a szakosztályvezetés megnyugtatott, megalakulásuk óta kizárólag az utánpótlás-nevelésével foglalkoznak. S ha ez jó eredményeket hoz számukra, akkor ez is dicséretes.

— Lesz folytatása e baráti kapcsolatnak?

— Természetesen. Hagyományteremtő szándékkal jöttünk Salgótarjánba. A jövőben szeretnénk majd többször is ellátogatni, de már eldöntöttük, hogy legközelebb mi adunk otthont a közös edzőtáborozásnak.

Oláh László, a tarjániak edzője, aki végighallgatta beszélgetésünket még hozzáfűzte:

— örülpnk annak, hogy sikerült felvenni a kapcsolatot a würzburgiakkal, bizakodva várjuk a folytatást, mert mint egyhetes együtt-: létünk is mutatja: sokat tanulhatunk egy ilyen rövid időszak alatt is.. •

(szabó 1.)

Tévedések

Olvasom a pénteki Magyar Hírlapot, 16. oldalán a legterjedelmesebb sport témájú írást. „Az SBTC lassú halála”, közli a címben ország-világ előtt a szerző, kezemből pedig — meglepödöti^égemben — majdnem kiesik a napilap. Hat miről maradtunk mi le? Nem ismernénk a patinás tarjáni klub jövőjével kapcsolatos legfrissebb információkat?

Gyorsan átrágom magam a cikken, nem egyszer, nem kétszer. Hamarosan megnyugszom. Nem maradtunk le semmiről, mi több jóval újkeletűbb információk birtokában vagyunk. Ma már szó sincs az SBTC haláláról, megszűnéséről. Ahogy pedig tanulmányozom 'a Magyar Hírlapban közzétett írást, meggyőződöm: szenzáció helyett egy lerágott csont, aktualitását veszített okfejtést?) került az olvasóközönség elé.

Hogy ez milyen, eldöntheti ki-ki maga. A „történetiségében” tényeken alapuló, imitt-amott ugyan ékelődő megjegyzésekkel fűszerezett gondolatmenetből a teljesen lecsillapodott indulatok további szítása csendül ki. Tévedések sorozatával együtt. Hogy mik ezek? A teljesség igénye nélkül, íme egy csokorra való, mely az ügy tisztánlátásához szükséges1. Az SBTC-nél nem folyik semmiféle hajp. Az augusztus 11-ére összehívott közgyűlés tesz pontot a további működés mikéntjére. Az alaposan átgondolt és előkészített munka megteremtette a jövő alapjait, nevezetesen: hogy ne szűnjön meg a klub és a továbbiakban is SBTC néven működjék.

2. Nem csak az SBTC működési feltételeinek biztosítására alakult bizottság, hanem a megye és Salgótarján sportszerető közvéleménye is egy városi egyesület létrehozásában látja a kivezető utat, mely az elkövetkezőkben — névváltozás után — az SBTC-t jelenti. Nem személyes kívánságról és egy szűkebb, az ügyért felelősséget érző csoport szándékáról van tehát szó. Éppen ezért nem volt nehéz feladat támogatókat, szponzorokat találni.

3. Megnyugtatásul leírhatjuk: a sportolók egzisztenciális problémáit megoldották. Van, lesz munkahelye mindenkinek,

mégpedig érdeklődési körének, iskolai végzettségének megfelelően.

4. Nem történt semmilyen alkudozás a játékosok átigazolásában. Akinek lejárt a szerződése, s akik még mellettük távozni kívántak, mindannyian mehettek. Az SBTC csupán egy dologhoz ragaszkodott. Az MLSZ által is jóváhagyott, törvényes keretek között kérhető eszmei értékek kifizetéséhez- Ez pedig nem elítélendő, hisz a sport — nem hinném, hogy magyarázatra szorulna — ma pénzkérdés (is).

5. Rejtély, ki, kik fogalmazták még az NB II-be való visszajutást. E célkitűzést a szakosztály-vezetőségek határozzák meg, az SBTC labdarúgóinak közvetlen irányítói viszont mindmáig nem foglaltak állást ez ügyben. Lehet, hogy a szurkolók ezt várják — feltehetően a közeljövőben újjá alakuló szakosztályvezetés sem az NB III-ból való kiesést tűzi a csapat elé, de a hivatalos állásfoglalás megjelenéséig mi

_ sem írhatunk célokról...

6. Tény, hogy megalakult az SBTC Baráti Köre, melyet legalább olyan nagy örömmel üdvözöltek a megyeszékhelyen, mint az SBTC további működését. Lesz mit tenniük a kör vezetőinek, tagjainak, de nem az SBTC jogutódjaként. A baráti kör ugyanis önálló jogi személy, saját költségvetéssel. Így hát megalakulásuk tényét az elnökségi ülésnek sem kell jóváhagynia.

7. A „helyzetet” nem nehezíti, hogy az SBTC volt ügyvezető elnöke már nem a klub alkalmazottja. Az utód megválasztásáig az' elnökség döntési joggal rendelkezik a klubbal kapcsolatos kérdésekben, a közgyűlés pedig megválasztja majd az SBTC új elnökét.

8. Hogy a végkifejlet mi lesz, talán a jósok sem tudnák megmondani- Lassú elhalást várni ellenben több mint egy odavetett megjegyzés. Az eddig történt erőfeszítések, a városi összefogás ellenben inkább a feltámadás jeleit érzékelteti. Ez vezethet a felemelkedéshez, hogy az SBTC labdarúgói elfoglalják azt a helyet labdarúgásunkban, melyet a klub tradíciói alapján elvárhatunk tőlük.

Vaskor István

Forma—1

Prost volt a leggyorsabb

Igen csúszós yolt a pálya

Az időjárás nem volt kegyes a hét végi POP 84 harmadik Magyar Nagydíj Forma—1-es autós gyorsasági világbajnoki futam résztvevőihez, nézőihez. így pénteken délelőtt az előcsatározá- sok a Hungaroringen szakadó esőben, kedvezőtlenül hűvös, őszies időben kezdődtek. Ez meglátszott az érdeklődésen is, az első szabadedzés > ugyanis csupán néhány száz néző előtt kezdődött az előzetes menetrendnek megfelelően pontban 10 órakor. Elsőként a brit Julian Bailey hajtott a 4014 méteres versenypályára, majd sorban jöttek a többiek is. A csúszós pályán nem lehetett a megszokott tempóban haladni, erről tanúskodtak az időeredmények is, ugyanis a hajráig 2 percen belül senki sem tudott kerülni. Érdemes megjegyezni: tavaly a brit Nigel Mansell 1:28.047 perccel állított fel új pályarekordot. Ez a csúcs egyelőre nem forgott veszélyben.

Fél óra elteltével a 31 résztvevőből 19_en hajtottak ki a bokszból, s ekkor még 2:04.821 perccel Bailey neve mellett jegyezték a leggyorsabb kört. Egy óra után változott a helyzet, már 27-en köröztek, csak a francia Re- né Arnoux, a belga Thierry Bőütsen,' a já£án~Szatoru Nakadzsima és a brazil Nelson Piquet nem hagyta el a bokszot. Mansell vette át a vezetést 2:02.370 perccel. Igaz, a brazil Ayrton Senna, az olasz Riccárdo Patrese és a francia Alaín Prost neve mellett nem állt értékelhető eredmény, mivel rendre visszatértek a bokszba, mielőtt teljesítették volna a 4014 méteres távot.

Az utolsó fél órában Arnoux és Boutsen kihajtott, viszont Nakadzsima és Piquet végig a bokszban maradt. Végül Mansell 1:59.042 perccel érte el a leggyorsabb kört, s rajta kívül csak az olasz Nannini tudott a bűvös 2 perces határon belül kerülni, ő 1:59.339 perc alatt teljesítette a kört.

Az első szabadedzés egyben selejtezőt is jelentett négy versenyistálló, pontosabban öt'versenyző számára, ugyanis a' hivatalos edzéseken már csak 30-an startolhatnak- Az Eurobrun, a Coloni, az Osella és a Scude* ria Italia pilótái közül az olasz Nicola Larini érte el a leggyengébb eredményt, így ő kiesett, azaz nem folytathatja a küzdelmeket.

Az első időmérő edzés után Alain Prost, a „szakaszgyőztes” néhány percet a Honda sátrában . töltött. Keserű Franciska, a japánok egyik budapesti hostesse kávéval,

Előcsatározások szakadd esőben.

WSMi

Prost

sabb.

volt a leggyorüdítővel és szendviccsel kínálta, a kis francia azonban udvariasan mindent visszautasított, mondván, hogy majd a szállóban vacsorázik.

Arra a kérdésre, hogy ki nyeri a vasárnapi verseny- futást? — így válaszolt:

— Nem vagyok biztos benne, de azt hiszem, egy meglehetősen alacsony McLaren —Honda pilóta. Persze, ha nem esik újra az eső.

Ezzel magára célzott...

Már a szabadedzés alatt sokan örömmel fedezték fel, hogy szakadozik a felhőzet. Majd hamarosan elállt az eső is, így a délutáni első hivatalos edzés kezdetére sokat javult a pálya állapota, bár még mindig kissé vizes volt.

Ennek ellenére a versenyzők 1:50 perc körüli időkkel kezdték az egyórás első időmérő edzést. Szinte percről percre változott az élcsoport, de a délelőtti megméretés leggyorsabbja, Mansell rendre az első három között foglalt helyet. Félidőben 1:32.995 perccel Mansell volt az éllovas, őt Alboreto (1:36.465) és Palmer (1:37.044) követte. Meglepetést jelentett, hogy ekkor még a vb-pontver- senyben vezető kétszeres viIndulás előtt jEddie Cheever-Képek: Benczelágbajnok Prost állt az utolsó helyen, értékelhető teljesítmény nélkül.

A második 3Ö percben a két Williáms-pilóta, Mansell és Patrese jeleskedett, már- már úgy tűnt, 1:31-en belüli idővel megnyerik az edzést, amikor nem sokkal a befejezés előtt előbb Nannini, majd nála is jobb idővel Prost került l:30-on belülre- Ez maradt a végső Sorrend, vagyis Prost, Nannini, Man- 'sell. Ekkor már sütött a nap, s a több ezer néző igazán jól szórakozott.

A legbalszefertcsésebb pilóta címet’is kiérdem'élte’volna az olasz Piércarío Ghin- zani, a Zakspeed versenyzője, ugyanis mindkét versenygépe használhatatlanná vált még a délelőtti szabadedzés során:

Ghinzani így mesélte el a történteket.

— Első alkalommal Nigel Mansell leszorított, akkor a bal első felfüggesztés elgörbült, de azt jó órás munkával szerelőink helyre tudták hozni. Másodjára kicsit elszámítottam magam, kétszer is megpördültem, majd farral nekivágódtam a védő acélkorlátnak. Súlyosan megsérült a . karosszéria, a hátsó felfüggesztés, azt az autót a versenyhelyszínen nem is lehet helyreállítani, vagyis tartalék gép nélkül maradtunk. Ráadásul a jobb lábamon is zúzódásos sérüléseket szenvedtem, de azért tudom folytatni a küzdelmeket.

Erich Zakowski, a Zakspeed csapat vezetője:

— Turbómotorunknak ez a kanyargós pelya amúgy sem kedvez, hát még zuhogó esőben. .. Összesen 43 megpör- dülé&t jegyeztünk fel, ez valószínűleg rekordot jelent. Bernd Schneider kocsiján csak kisebb sérülés keletkezett, még Ghinzani egyik autója, pontosabban annak bal első futóműve komolyabban sérült, a másik pedig totálkáros lett. Ha legalább egyik versenyzőm bejut a vasárnapi 26-os mezőnybe, már elégedett leszek.

Jó szereplést várnak a Magyar Nagydíjon az osztrák Gerhard Bergertől. Neki sem kedvezett a délelőtti csúszós pálya. Erről így beszélt:

— Egyetlen kört sem tudtam megcsúszás nélkül befejezni. Az elején előfordult, hogy legalább 50 métert csúsztam a füvön. Később többször is koccantam másokkal, leállt a motorom is, sőt, egy ízben ott kellett hagynom a kocsit a pályán-