Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-05 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 186. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK Hegújuló pártoktatás (3. oldal) Egy hét a rádióban, a tv-ben (4—5. oldal) Pincében edzenek a testépítők (7. oldal) iílast tartott a Mograd Megyei MED Változó körösiét Növekvő forgalmat könyvelhetett el a Salgótarjáni Autójavító Vállalat. Az év első felében a tervezett árbevételt 1 millió forinttal teljesítette túl, főleg a személygépkocsi-javítások bővülésével. * flndics Jenő látogatása Moszkvában Milyen a lakosság áruel­látása az árváltozásokat kö­vetően? Van-e változás az alapvető cikkek kínálatá­ban, hol tapasztalhatók fe­szültségek, hiányosságok, s milyen intézkedések szük­ségesek mérséklésükre? Ezekre a kérdésekre keres­tek választ a Nógrád me­gyei népi ellenőrzési bi­zottságok az év első négy hónapjában. Az említett főbb szempontok szerint vizsgálták többek között a Nógrádkert, a Palóckert, a salgótarjáni és a balassa­gyarmati húsipari vállala­tot', a szécsényi, a rétsági, valamint a pásztói áfész központjait, és kiválasztott hálózati egységeit is. A megyei tanács keres­kedelmi osztálya, a Hazafi­as Népfront megyei bizott­sága és a fogyasztói taná­csok is közreműködtek az ellenőrzésben. A szállítók — köztük a sütőipari vállalat, a pásztói • tejüzem, a vas­öntöde és tűzhelygyár — írásbeli tájékoztatókkal egészítették ki a vizsgálato­kat. Vásárlói véleménye­Szerdán és csütörtökön többfelé az orszáigban ki- sebb-nagyobb esőzések vol­tak, mindent egybevetve azonban a mezőgazdaság to­vábbra is kénytelen nélkü­lözni a kiadós csapadékot. A MÉM-ben összehasonlító számításokat végeztek; ezek szerint április 1. és augusz­tus 1. között 20 milliméter­rel kevesebb esőt kapott a határ, mint 1983-ban, ami­kor az évszázad tglán leg­nagyobb aszály pusztított. Az, hogy a növényállomány jelenleg talán jobban vise­li el a hőséget, azzal magya­rázható, hogy a tavaszi idő­szakban és télen némileg jobb volt a csapadékellátás, és a talajban sokáig voltak a növények számára felve­hető víztartalékok. A mérések szerint, a Ba­latontól északra mértek szerdán 8—22 milliméternyi esőt, Budapest környékén 10—16 milliméter áztatta a földeket, kerteket, és az északi hegyvidék, valamint a Duna—Tisza közének és kínálat két is összegeztek, kérdő­íves felmérés alapján. A vizsgálat tapasztalatait a megyei népi ellenőrzési bizottság csütörtöki ülésén vitatta meg. A megállapítások szerint, a megfelelő előkészítés ered­ményeként január 6-án az élelmiszert árusító egysé­gekre a teljes körű nyitva tartás (volt jellemző. Az iparcikkboltok között vi­szont előfordult néhány- napos csúszás, az elhúzó­dó leltározások miatt. Általánosítható az a ta­pasztalat, hogy — az ár­változások hatására — a kereslet egyrészt az olcsóbb termékek felé tolódott el, másrészt még mindig jelen­tős a lakosság igénye a nagy értékű, tartós fogyasz­tási cikkek és építőanyagok iránt. A kiskereskedelmi szervek az árualap bizto­sítása érdekében igyekez­tek éves szerződéseket köt­ni a főbb szállítókkal, kap­csolattartásuk rendezett, ám a partnereik a megren­deléseket csak részben — á egyes térségében is akadtak 6—9 milliméteres esőzónák. Sokfelé viszont még annyi eső sem hullott, hogy elver­te volna a p.ort. Így volt ez például a Hortobágyon és az Alföld homoktalajú körze­teiben, ahol a tartós száraz­ságnak immár következ­ményei vannak. A MÉM szakemberei sze­rint, az országban 7-*-10 ezer hektáron le kell siilóz- ni a kukoricát, mivel szem­termést a gazdálkodók már nem remélhetnek. A fon­tos takarmánynövény ezeken a részeken csaknem telje­sen elfonnyadt, és erősen száradóban van, úgyhogy még iparkodni is kell beta­karításával. Van az ország­ban mintegy 30—40 ezer hektáros további terület ahol teljesen bizonytalan a kukorica sorsa. Ezeknek a tábláknak mintegy felén a levelek egészen a csövekig felszáradtak, tehát a gazdál­kodók imm%- alig adnak esélyt arra, hogy kellő ter­mést hozzanak a növények, másutt három-négy levél Piért például 60 százalék­ban — teljesítik. Elsősorban a tejtermékek, és húskészítmények válasz­téka hiányos, csökken egyes sütőipari áruk és húskészítmények forgalma. Keresetté váltak az olcsóbb felvágottak, belsőségek, cson­tos húsok és a baromfiapró­lék is. Nagyobb az igény a. Karancs Palackozó. GT ter­mékei iránt. Ezt figyelembe véve a GT kapacitásbővítő beruházásba kezdett, pia­cának szélesítésére törek­szik. A zöldség-gyümölcs áru­sítás a nagyobb települése­ken kielégíti az igényeket, ám a kisközségekben kíván­nivalót hagy maga után. A testület elfogadta a vizsgálat összegzéséről ké­szült jelentést. Javasolta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak olyan közpon­ti intézkedések kezdemé­nyezését^ amelyek rendezik a termelői indítású árvál­toztatások kapcsán felmerü­lő — költségviselés körüli — vitát az ipar és a keres­kedelem között. még „életben van”, s így egy kiadós, legalább 20 mil­liméteres eső még reményt adna a további fejlődés táp­anyagszükségletének bizto­sítására. A mezőgazdászok rendszeresen figyelik, hol van szükség gyors beavat­kozásra, és ennek megfele­lően hozzák meg szakmai döntéseiket. A napraforgóban, a nagy szárazság miatt nem pusztí­tanak gombafertőzések; ez azért fontos, mert nagyobb esőzések idején éppen ezek kurtítják meg a hozamokat. Most a szárazabb időszak­ban a növények sokfelé sínylődnek, ám végső soron — további esőzéseket felté­telezve — a növényállomány még megfelelő termést hoz­hat. A cukorrépa levelei is sárgulnak, fonnyadnak, és a gyökérzet növekedése is meg­állt. Ez a kapásnövény is el­várná az esőket, ugyanúgy, mint a szója, amely különö­sen senyved a forróságtól és az esőzések elmaradásától. Nagyobb érdekeltséget várnak a kisiparosok Tanácskozás a KlOSZ-ban A KIOSZ országos veze­tősége csütörtökön kibőví­tett ülést tartott, melyen véleményt alkotott a vállal­kozói nyereségadóról szóló törvénytervezet, valamint a személyi jövedelemadóról és az általános forgalmi adóról szóló törvények módosításá­nak tervezeteiről. Az ülésen a szervezet társadalmi ak­tívái mellett részt vettek a Pénzügyminisztérium kép­viselői is. A testület ülésén megál­lapították, hogy a kisvállal­kozók, így a szervezet ér­dekképviseletébe tartozó kis­iparosok, gazdasági munka- közösségek csak úgy tudnak megfelelni a társadalmi, gazdasági elvárásoknak, ha az adózás törvényei meg­felelő érdekeltséget biztosí­tanak tevékenységükhöz. Számukra létkérdés a mű­szaki fejlesztés, a műhelyek bővítése, korszerűsítése. Ezért az előkészítés alatt lévő szabályozástól gondja­ik megoldását várják. Így többek között az elvonás je­lenlegi mértékének csökken­tését, az egyéni vállalkozók részére egyszerűbb egycsa­tornás adózás bevezetését a személyi jövedelemadó ke­retei között. Biztosítani kell többek között üzemi célú tartalékképzés lehetőségét az adózatlan nyereségből, az állóeszközök egyösszegű le­írásának lehetőségét, az adó­évben ténylegesen felmerült költségek elszámolását. Egy­szerűsíteni kell a jelenleg bonyolult, az iparosoktól sok időt elvonó könyvvezetési kötelezettséget. Az adózási szabályoknak a tevékenység élénkítését kell elősegíteni­ük. Hangsúlyozták, hogy a kisvállalkozások kellő érde­keltség esetén állami befek­tetés nélkül munkahelyeket tudnak létesíteni, hozzá tud­nak járulni a stabilizációs program megvalósításához. A KIOSZ országos veze­tősége az ülésen elhangzot­tak alapján megfogalmazott állásfoglalását eljuttatja pénzügyminiszternek. Az SZKP KB meghívásá­ra augusztus 1 és 4. között hivatalos baráti látogatáson járt Moszkvában Andics Je­nő, az MSZMP KB agitá- ciós és propagandaosztályá­nak vezetője. Ütja során megbeszélése­ket folytatott Jurij Szklja­rovval, az SZKP KB pro- paigandaosztályának veze­tőjével, látogatást tett a Pravda szerkesztőségében, az Állami Rádió- és Televí­zió Bizottságnál és a TASZSZ szovjet hírügynök­ségnél. (MTI) a Sok eső kell még a mezőgazdaságnak Vitaanyag a bérreformról A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának vezető tes­tületéi a közelmúltban meg­tárgyalták, a SZOT bérre­formbizottsága által készí­tett és az ágazati szakszer­vezetekkel, több vállalati gazdasági vezetővel, vala­mint a Szakszervezetek El­méleti Kutató Intézetével egyeztetett szakszervezeti bérreform-koncepciót. Olyan döntés született, hogy a ter­vezetet széles körben meg kell vitatni a szakszervezeti tágsággal. A Gránit Csiszolószer- szám- és Kőedénygyártó Vállalat romhányi Widen- ta gyárában kétszázan keresik kenyerüket, túl­nyomó többségben asszo­nyok és lányok. Közülük egy a felvételünkön látha­tó Csűri Éva, aki úgyne­vezett fogtechnikai csi­szolóköveket sajtol. Egyébként a gyengébb nem képviselői jól dolgoznak, a Widentában előállított ter­mékek zöme áiinőség szem­pontjából állja a versenyt a nyugati márkákkal. Fotó: Rigó Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents