Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-04 / 185. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett... Bőséges választék iskolaköpenyekből “T'v v / Ujj . . t "* N. : . f^T.SS-ar.-.iKai. Miért kell fizetni a gázkészülék ellenőrzéséért? Á jobb minőségért A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat baglyas- aljai sütőüzemében, a laboratóriumban dolgozók rendszeresen vizsgálják a péksütemények alapanyagának és a készterméknek a minőségét A különféle előírások alapján ezzel is hozzájárulva a Jó minőségű élelmiszerek készítéséhez. Képünkön Szabó Krisztina, a tészta sikérmosáaát végzi. jß" - i | , S*> •*.Elvállaltam mindent a megélhetésért” A faluház a régi álma Kiss Csabáné, a salgótar- . jani Vásártéren lakik, s onnan érdeklődött több lakótársa, illetve kisnyugdíjas nevében. Elpanaszolta, hogy folyik a gázkészülékek működésének felülvizsgálata, amiért a TIGÁZ szakemberei pénzt kérnek, ugyanakkor egyetlen készüléket .sem javítanak meg. A kispénzű emberekre nézve különösen hátrányosnak és méltatlannak tartja ezt az eljárást olvasónk. Miért kell fizetni az ellenőrzésért; miért nem javítják meg azonnal a hibás készülékeket? Kérdéseire Kiss László, a TIGÁZ salgótarjáni kirendeltségének diszpécsere válaszolt: — Az 1/1977 NIM számú rendelet alapján — amit egyébként mi gáztörvénynek nevezünk — kötelesek vagyunk ötévenként fogyasztói ellenőrzést végezni, és ezért munkadíjat számolunk fel. Az alapdíj 58 forint 70 fillér, s ehhez jön még a készülékenként! 17 Üjabb szép tanújelét adta az összefogásnak július 23-án és 24-én az a tizennégy Som- lyó-bányatelepi szülő és nagyszülő, akik a gondosan, takaros kivitelezésben felújították a lakókörzet játszóterét. Egyébként a közelmúltban került sor a buszvárakozó forint 30 filléres összeg. Szerelőink, ha hibát észlelnek, általában azonnal kijavítják. Csak abban az esetben mennek később vissza, ha valamilyen más sürgősebb munka miatt kellett a helyszínről távozniuk. Az ellenőrzés a fogyasztó érdekét szolgálja, minthogy hozzájárul a biztonságos üzemeltetéshez. E^. az eljárás kötelező számunkra, a Tl- GÁZ-dolgozók számára is, ha gázfűtéses lakásban lakik, nincs kibúvó. A fizetést tehát törvény és rendelet írja elő, s nem tagadhatjuk, hogy a kiszállás és az ellenőrzés is munkával. következésképpen ellentételezéssel jár. Legföljebb azt lehetne fontolóra venni, hogy a kisnyugdíjasok, a létminimum alatt, vagy környékén élők kapja- niak-e valamilyen kedvezményt. Ennek eldöntése azonban már túllépi a diszpécser és munkahelye hatáskörét. fülke felújítására is, ahol —■ mint mondják —, még van csinos! t anivaló. Biz tosa k vagyunk abban, hogy a várakozásnak megfelelően fog sikerülni ez is, mint oly sok esetben már. Angyal Tibor Somlyó-bányatelep 24/b. A most következő, 1988— 89-es tanévre a kereskedelem mintegy egymillió iskolaköpenyt kínál az általános és középiskolás diákoknak, bőséges fazon- és színválasztékban, a legkülönfélébb anyagokból; pamutból, kevert szálú textíliákból és tiszta műszálból egyaránt. Az iskolaköpeny viselése ugyan nagyon sok helyütt már nem kötelező—a Művelődési Minisztérium a köpenyviselés kérdését az iskolavezetés és a szülői munkaközösségek közös döntésére bízta — hagyományosan mégis a legtöbb iskolában elengedhetetlen ruhadarab. Így van ez már évek óta, a tapasztalatok szerint a köpenyek iránti igények nem csökkentek, s várható, hogy most, amikor a ruhaneműk jócskán megdrágultak, még fontosabbá válik az iskolaköpeny. A legnagyobb forgalmazó, a FÉR Ruházati Kereskedelmi Vállalat eddig 150 ezer köpenyt szállított kiskereskedelmi partnereinek, s további 80 ezer van még raktáron. A vállalatnál elmondták, hogy a köpenyek 130— 140 fazonban készültek, s szabásuk igazodik a legújabb divathoz. Így kaphatók a miniruha fölé viselhető egészen rövid, valamint a hosz- szabb szoknyát takaró fazonok is. Ezúttal a korábbiaknál több a pamut-műszál kevert szálból készült iskolaköpeny, bár a szakemberek már régen bebizonyították, hogy a pamutruhák fölött viselt tiszta műszálból készült köpenyek sem károsak az egészségre, a bőr légzését nem akadályozzákA kereskedelem az igényeket igyekszik idejekorán felmérni, a gyárak már kora tavasztól folyamatosan szállítják az iskolaköpenyeket a következő tanévre. A szeptemberben felmerülő különleges kívánalmaknak azonban — akárcsak a korábbi években — nem tudnak eleget tenni. Az iskolaruházati cikkek forgalmazásáért felelős kereskedelmi szakemberek a megoldást abban látják —, s ezt a legkülönbözőbb fórumokon évről évre hangoztatják, hogy az iskolaközösség, valamint az iskola vezetés és a szülői munkakörnyéki boltok, áruházak működjenek együtt a választék kialakításában. ősz hajú asszony tereli tyúkjait a közeli bozótosba, a nemti faluszélen ott, ahol a kis piros vonat megáll. Pelyhités kiskacsák is keresgélnek Szügyi Mihálymé udvarán, de tőlük nem kell úgy félteni a kerti ültetvényt, amit a reggel-esti fárasztó locsolás még értékesebbé tesz a gazd asszony szemében. — Véletlen, hogy egyedül talál, az uram Egerbe vitte fürödni az unokákat — mondja, s fürgén lépi át a küszöböt. Gondolatnyi időt vár, mikor megtudja, hogy róla akarunk hallani, aztán ízelítőt ad abból, mi mindent élt át, s amit szavakba még nemigen próbált önteni. — Látja, van házunk, termő kertünk, népes családunk, az apróbbakat leszámítva gond, baj nélkül éldegélünk, de nem volt ez mindig így. Fiatalon meghalt az első férjem, és nekem nagy hirtelen ötünkről kellett gondoskodnom. A szüléimhez költöztem a ’két gyerekkel, így hát nekik is én szereztem be a legszükségesebbeket. Tanulatlan, tapasztalatlan voltam, de ott volt a két kezem, és elvállaltam mindent a megélhetésért. Így lett iskolatakarí'tó. majd személyzeti felelős, a járási tanács mezőgazdasági osztálya, majd a pásztói pártbizottság lett a kenyéradója. Lakott házbérben, hordta a bélyegeket, s ha csak módjában állt, kiküldetésbe ment. — Az űtipénzem néha több volt, mint a fizetésem De nemcsak a pénzért csináltam, szerettem vidékre járni, emberekkel találkozni, beszélgetni. Fiatal voltam, volt időm. jó helyen tudtam a gyerekeimet, és érdekeltek a köz dolgai. Egyszer azt hallottam, szigorú asszony hírében állok. Talán azért, mert tétova emberekkel mindig komoly, határozott voltam, csak így tudtam legyőzni a bizonytalanságukat. Most azt az epizódot beszéli el, ami annak idején szülei ellenérzését váltotta ki, de ma már nem más. mint mosolyogtató élmény; — Rákosi Miskolcon mondott beszédet, s nekem nem volt itthon maradásom. Anyámék — hiszen aggódtak — fenyegettek: úgy menj el, hogy mire visszajössz, kint találod az udvaron a szekrényedet! Majd úgy jársz egyszer, mint a Keskeny Zsuzsi, akit úgymond a kot- nyelessége sodort bajba! Elmentem, de .hazafelé lestem ám, kint' áll-e a szekrényem. .. Nem volt ott ... Apám szegény meg csak annyit mondott: no te lány. mit mondott hát Rákosi Mátyás? Hatévi özvegység után, jött a második házasság, majd a gyermekáldás. Nevetve meséli: — Akkor meg már csuda sokan lettünk! Szerencsére győztem a munkát, dolgoztam a családért má- sodmagammal, máig egyetértésben. Gyerkeink és az unokák is derék, jóravaió emberkék. Mondják is az ismerősök: neked minden jól sikerült! Igen ám, de nagyobb alakítás volt, mint a Dérynéé! — Hozzá kell tenni, olyan teljesítmény, amelyben Szügyi Mihélyné egyénisége jutott főszerephez. Másokért dolgozott, s ebben lelte örömét. Tisztelettel és megértéssel szól azokhoz az asz- szonyokhoz, akik ma ha- sorló feladatot vállalnak: — Győzhetetlen a tennivalójuk, mert mindent akarnak: családot, hivatást, szép otthont. Legtöbbjüknek ezért nem lehet sikerélménye. Látja, nálam nincs cifraság, csak a legszükségesebbek. Több időm volt a gyerekeimre, mert egy hétig hordtam egy ruhadarabot, bántam is, hogy beleizzadtam Nem volt hűtő, amit le kell olvasztani, s persze azt sem tudtam, milyen jó dolog ez a hőtárolós kályha... De nem is mentek az emberek szociális segélyért! Szügyi néni — mint mondja — nem az arra rászorulók ellen szól. Rosszallja, hogy betegségre hivatkozva a „tanácsot nyúzzák” olyanok is akik tudnának maguknak egy bokor zöldséget ültetni. Szügyi Miihályné hatvannyolcadik évében jár. Kedvtelésből népviseletbe öltöztetett menyecskebabákat készít. A hagyományőrzésre gondol, amikor régi *■ álmát, a faluházat hozza szóba és sorolja, mi mindent adna oda. .. — Mihalik — Válaszol az illetékes A NÖGRAD július 28-1 számában, a „Levelezőink írják” rovatban, „Lékelni vagy nem lékelni” címmel megjelent olvasói levélre az alábbiakat válaszoljuk: — „Örömmel olvastuk a levél írójának észrevételeit, amelyekkel vásárlói aggodalmakra hívta fel a figyelmet. Egyben köszönjük szives tanácsát, amelyben alkaimazatt eljárásunkkal való egyetértését érezzük. A levélben közölt adatok pontosítása végett megjegyezzük, hogy az Állami Biztosító melletti t. számú ABC-ben július 19-én kezdtünk görögdinnyét árusítani 15 forintos kilónkénti indulóárral. Azaz 26 forintért nem árusítottunk. A kiválasztott dinnyét a vevők kívánságára minden esetben megiékeljük, a kifogásolt minőségű árut visszamérjük. Az egész dinnyénél kisebb adagot igénylőknek fél- és negyed darab dinnyéket is készíttettünk fóliaburkolattal. Ez az előkészítés nines összefüggésben a lékeléssel. Az eddigi heti 10—12 mázsa diny- nyeforgalom mellett egységünkben egyetlen reklamáció sem volt, ezért a tisztelt levélíró azon vélelme, hogy a nálunk forgalomba hozott görögdinnye nagy része emberi fogyasztásra alkalmatlan, megalapozatlan. Tóth Sándorné a Salgótarjáni ÁFÉSZ 8. ABC vezetőhelyettese i ■ Összefogással... Hétköznapi szenzációk Kútmúzeum Az Ipartörténeti Múzeumban találkozhatunk régi kutakkal is. önálló kútmúzeum azonban tudomásunk szerint hazánkban csak egy van: a Nógrád Megyei Víz* és Csatorna* mű Vállalat balassagyarmati üzemmérnökségén. A városból Salgótarján jelé autózó az ablakon kitekintve is láthatja a szépen ápolt parkban díszlő, régi időkről mesém lő kutakat■ A kiállítási tárgyakat egyéni adományozók, tanácsok és más szervezetek bocsátják a György János víztermelést csoportvezető által vezetett lelkes kis csapat rendelkezésére. A legújabb szerzemény például a balassagyarmati evangélikus templom szolgálati lakásának udvarán állt: a rnásodik világháború előtti drenács öntöttvas csőből készült gémkaros szívókút felújítás után a múzeum egyik szép darabja lesz. A kiállítás anyagában található Norton, vagy Abesszin kút, amelyet a gyors és könnyű felállítása miatt nagy előszeretettel használtak a háborúban. Olyan érdekességek is láthatóak, mint a láncos-kanalas felhordású kút, amely kem lepelő hangjával hozzátartozott dédszüleink mindennapjaihoz. A gyarmati vízművesek törekvése mindenképpen elismerésre méltó: bemutatni a víznyerés módszereinek fejlődését a gémeskúttól napjaink búvárszivattyújáig, ezálta\ felödését ve az ipartörténet e szeletét a jövőnek.. mészáros—bencze
