Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-30 / 207. szám

2 NOGRAD 1988. AUGUSZTUS 30., KEDD Magyar—román közös közlemény Közös megáljapodás alapján 1988. VIII. 28- án, Aradon munkatalálkozóra került sor Grósz Károly az MSZMP főtitkára,, minisz­terelnök és Nicolae Ceausescu, az RKP fő­titkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke között A megbeszéléseken magyar részről jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Ma­jor László, az MSZMP KB Irodájának ve­zetője, Szokai Imre, az MSZMP KB osztály­vezető-helyettese, Szűtis Pál Magyarország bu­karesti nagykövete, s több más hivatalos személy. Román részről Ion Stoian, az RKP KB PVB póttagja, KB-titkár, Silviu Cur- ticeanu, az RKP KB titkára, Constantin Mi­tea, az RKP KB osztályvezető-helyettese, Nicolae Mihai, az RKP KB osztályvezető­helyettese, Traian Girba, a Román Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szö­vetsége Tanácsának elnöke, Traian Pop kül­ügyminiszter-helyettes • ült asztalhoz., A két pártzezető kölcsönösen tájékoztatta egymást országuk szocialista építésének idő­szerű feladatairól, széles körű véleménycse­rét folytattak a magyar—román együttmű­ködésről, a baráti és jószomszédi viszonyról, valamint a nemzetközi helyzet néhány kér­déséről. A munkajellegű konstruktív légkörű meg­beszéléseken hangsúlyozták közös óhajukat, hogy feltárják a két párt és a két nép kö­zötti együttműködés erősítésének módjait^ tevékenykedjenek a magyar—román kapcso­latokban tapasztalható problémák leküzdé­séért, a baráti és jószomszédi kapcsolatok to­vábbi erősítéséért. Aláhúzták: ez megfelel a magyar és a román nép érdekeinek, az wj társadalmi rend építése, a jólét és a civi­lizáció szintjének növelése, a szocializmus és a béke érdekében kifejtett aktív együtt­működésüknek. Hangsúlyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműködés fej­lesztését szolgáló érintkezések és vélemény- cserék fontosságát. Kiemelték: a két ország folyamatosan növekvő gazdasági és műszaki-tudományos potenciálja, valamint a gazdasági együtt­működésben elért eredmények kedvező fel­tételeket teremtenek a gazdasági cserék ki- szélesítésére, a termelési együttműködésre és szakosodásra. Kifejezték Magyarország és Románia azon eltökéltségét, hogy fejlesztik a kulturális, a tudományos és a turisztikai kapcsolatokat, a delegációk — közte újságíró-küldöttségek — cseréjét. Mindez a jobb kölcsönös meg­ismerést, a két nép és a két ország közötti megértés és barátság előmozdítását szolgálja. A megbeszélések során aláhúzták, hogy a két ország és nép gazdasági és társadalmi fejlődését segítő magyar—román kapcsola­tok erősítése hozzájárulást jelent az euró­pai és a világbéke ügyéhez is. A két főtitkár hangsúlyozta annak szük­ségességét, hogy a jövőben minden olyan alkalommal találkozzanak, amikor azt a kö*- zös érdeklődésre számot tartó problémák megvitatása igényli. A találkozón Nicolae Ceausescu ebédet adott Grósz Károly tiszteletére. Az ebéden a főtitkárok pohárköszöntőben éltették a magyar—román barátságot, az együttműkö­dés erősítését szorgalmazva. Grósz Károly és Nicolae Ceausescu kifejez­te meggyőződését, hogy a mostani magas szintű találkozó és a megbeszélések fontos eseményt jelentenek a kétoldalú kapcsola­tok jövőbeni fejlődésében, a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság, az MSZMP és az RKP, a magyar és a román nép közötti barátság és jószomszéd­ság erősítésében. A megbeszélések őszinte, nyílt légkörben, a kölcsönös tisztelet jegyében zajlottak le. A találkozó ideje alatt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Szűts Pál bukaresti magyar nagykövet nemzeti színű szalaggal átkötött koszorút helyezett el az aradi vér­tanúk emlékművénél. (MTI) Otto Lambsdorff előadása Budapesten Kelet—nyugati kapcsolatok BARÁTAINK A szlovák nemzeti felkelés emlékezete Foisgay Imre találkozója Georgij Szmirnovval Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, államminiszter hétfőn az Országházban találkozott Georgij Szmirnovval, az SZKP KB póttagjával,, az SZKP KB Marxizmus—Le- ninizmus Intézetének igaz­gatójával, aki augusztus 1—8. közötti hivatalos láto­gatását befejezve szabadsá­gát töltötte hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. (MTI) A már pénteken lezajlott egyórás munkaibeszüntetés után, hétfőn reggel újra ab­bahagyták a munkát a Kner Nyomda gyomaendrődi üze­mének dolgozói. A munkabeszüntetésnek személyi oka volt. A nyom­da igazgatóját ugyanis az év1 elején felmentették állá­sából’, s mást nevezett ki a vezérigazgatóság. Hétfőn, a régi igazgató, az illetékes munkaügyi bíróság döntésé­re hivatkozva, ismét át akarta venni az üzem ve­zetését. A műszak százhúsz dolgozója, tiltakozásként, leállította a gépeket. Ezt követően megkezdőd­tek a tárgyalások a Kner Nyomda vezetése, a régi és az új igazgató, illetve a munkások között. A délben, tehát körülbe­lül öt óra alatt létrejött megállapodás értelmében a műszak százhúsz dolgozója fölvette a munkát, s vál­lalták, hogy a termeléski­esést pótolják. A vállalat Otto Lambsdorff, az NSZK-beli Szabaddemokra­ta Párt gazdaságpolitikai szóvivője hétfőn, Budapes­ten a Magyar Külügyi Inté­zet szervezésében, az Eötvös Loránd Tudományegyete­men előadást tartott Ma­gyarország, az NSZK és Eu­rópa címmel. A rendezvé­nyen részt vett Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes. kereskedelmi miniszter is. A szóvivő kiemelte: a ke­let—nyugati kapcsolatokban, s az összeurópai béke meg­teremtésében lényeges for­dulat következett be azzal, hogy az új szovjet ' vezetés vezetése viszont — a párt­ós a szakszervezeti szervek­kel egyetértésben — telje­sítette a nyomdászok köve­telését: a régi igazgatót „szabadságolta”, az újat pe­dig megerősítette tisztségé­ben. A gyomaendrődi üzem korábbi igazgatóját, Laka­tos Gyulát az év elején a ma is folyamatban levő rendőrségi vizsgálat miatt függesztették fel Állásából és Szász Imrét, az üzem egyik volt dolgozóját ne­vezték ki a nyomda vezető­jének. Lakatos Gyulát, a közelmúltban, a Gyulai Munkaügyi Bíróság vissza­helyezte igazgatói székébe, amelyet augusztus 26-án. pénteken, e határozat ér­telmében akart elfoglalni. A nyomdászok ekkor egy­órás munkabeszüntetéssel tiltakoztak a volt igazgató munkába állása ellen, majd munkásgyűlésen titkos sza­vazással 106—18 arányban, átfogó belső reformprogra­mot fogadott el. Pártja képviseletében elmondotta, semmi kétségük nincs az iránt, hogy a szovjet veze­tés komolyan veszi a re­formokat. Kiemelte, hogy a magyar politikai vezetés időben élt az új lehetőségekkel, s ezzel jelentősen erősítette országa pozícióit Európában. El­mondotta. hogy az NSZK- ban nagyra értékelik a ma­gyarországi reform eddigi eredményeit. Hangsúlyozta, hogy az NSZK-nak hazánk­kal jól kiépítettek a kap­csolatai gazdasági és kultu­rális téren egyaránt. tek ki bizalmukat. Háromszék! Pál vezér­igazgató a fejlemények lát­tán, egy hónap szabadság­ra akarta küldeni Lakatos Gyulát, aki ezt a döntést a munkatörvénykönyv elő­írásaira hivatkozva nem fo­gadta el, s hétfőn reggel hét órakor újra megkísérel­te az üzemben az irányí­tás átvételét. Erre válaszul állították le a munkások a könyvnyomtató gépeket, be­szüntették a munkát, s or­voslást kértek arra a lehe­tetlen helyzetre, hogy a nyomdának jogilag érvé­nyesen két igazgatója is van. Kérésük támogatására a békéscsabai nyomdászok szolidaritási sztrájkot, he­lyeztek kilátásba. A hétfői tárgyalásokban részit vett a megyei és a nagyközségi pártbizottság, valamint az ágazati szak- szervezet vezetése, is. Ezek eredményeként Lakatos Gyula végül elfogadta a ve­Újrakezdés Becsben Háromhetes nyári szü­net után, hétfőn újra meg­kezdték a' munkát az euró­pai biztonságról és együtt­működésről folyó bécsi utó­találkozón a résztvevő 35 or­szág küldöttei. A TASZSZ szovjet hírügynökség arra hívja fel a figyelmet, hogy keleti és nyugati államfér­fiak szerint nőtt az esélye annak, hogy ez legyen az utolsó ülésszak, és ősszel a konferencia záródokumen­tum elfogadásával befeje­ződjék. Szovjet—afgán űrrepülés A bajkonuri űrrepülőtér­ről a tervezett időben, Moszkvai idő szerint 8 óra 23 perckor felbocsátották a Szojuz TM—6 űrhajót, amely szovjet—afgán űrsze­mélyzettel a fedélzetén a Mír űrállomásra tart. A start előkészítésének utolsó pillanatairól egyenes közve­títést adott a szovjet tele­vízió. Az adást. átvette az afgán tévé is. A tervek sze­rint az űrhajó augusztus 31-én kapcsolódik a Föld körül keringő űrkomplexum­hoz. Légikatasztrófa az NSZK-ban Hétfő hajnalra 38-ra emel­kedett az NSZK-beli Rams- tein amerikai katonai támasz­pontján vasárnap délután bekövetkezett katasztrófa halálos áldozatainak száma. A vallási, valamint kör­nyezetvédő szervezetek til­takozása ellenére megtartott nemzetközi NATO-légipará- dé Során egy úgynevezett találkozási manőver közben egy olasz műrepülő-alakulat gépei összeütköztek. Az eset a nyugatnémet tévé kamerái előtt történt. Egyszercsak szikrák szóródtak szerteszét az egymásnak csapódó há­rom katonai repülőgépből, amelyek azután pillanato­kon belül lángcsóvává változ­va lezuhantak. Ay, egyik a nézők közé csapódott. A nyugatnémet rádióállo­mások hétfő hajnali közlése szerint hivatalos helyen nem erősítették meg az ameri­kai támaszpont főparancs­nokságának azokat az ada­tait, amelyek szerint a ha­lottak száma már 47. Szá­mos áldozat a felismerhetet- lenségig elégett. zérigazgató utasítását, amelynek értelmében most szabadságra megy, azután pedig három hónapra be­rendelték a békéscsabai központba dolgozni. A tárgyalások befejezté­vel Három-széki Pál tájé­koztatta a munkásokat a döntésről, amelyet a nyom­dászok elfogadtak. Felszó­lalt a munkásgyűlésen Cs. Nagy La-jos, a nyomdász­szakszervezet főtitkára is. A nyomdászok méltán hí­res erkölcsi érzékére és igényességére hivatkozva egyetértését fejezte ki az akció konkrét vonatkozásai­val, de ugyanakkor rámu­tatott arra is, hogy a mun­kabeszüntetések hazánkban ugyanúgy n-em viszik előbb­re a gondok megoldását, mint a többi szocialista or­szágban. A vezérigazgató végül bejelentette: a Gyulai Mun­kaügyi Bíróság döntése el­len, a Kner Nyomda, a Legfelsőbb Bíróság, elnöké­nél törvényességi óvást kez­deményez. Az ötórás munkabeszüm íetés után, déli 12 órakor újra megindultak a híres békési officina gépei, mun­kába álltak a nyomdászok. (MTI) Csehszlovákiában augusz­tus utolsó napjaiban leféke­zik az élet gyorsvonatát, hogy kegyelettel fejet hajtsanak a hősök emléke előtt, akik a haza szocialista jövőjéért, a máért harcoltak. Az évforduló jó alkalom arra is, hogy elgondolkoz­zunk afelett, mennyire kötő­dik a mindennapi élet a szlovák nemzeti felkelés nagy eszméihez, hogyan fej­lesszék tovább forradalmi, haladó hagyatékát, hogyan él a nagy esemény az embe­rekben, hogyan válnak a fel­kelés nagy gondolatai a szlo­vák nép történelmi tudatá­nak alapvonásává. A CSKP vezette nép fel­kelt a fasiszta betolakodók ellen, harcba indult az új Csehszlovákiáért. A szlovák nemzeti felkelés jelentősé­gét nem lehet csak nemzeti vonatkozásaiban mérni, mert az egyértelműen a haladás oldalán, a világ demokrati­kus erőinek oldalán állt, élü­kön a Szovjetunióval. A fel­kelés internacionalista jelle­géről tanúskodik az a tény is, hogy soraiban 27 nemzet fiai harcoltak. A szlovákok mel­lett 3000 szovjet partizán, 2000 cseh, 800 magyar, 400 francia és 200 német anti­fasiszta, valamint lengyelek, bolgárok, románok, jugoszlá- vok küzdöttek. Internaciona­lista jellegét bizonyítja az is, hogy a szlovák nép csatlako­zott az új csehszlovák állam, az egységes demokratikus Csehszlovákia megteremté­sének gondolatához, amely­ben a csehek és a szlová­kok az egyenlő az egyenlővel elv alapján élhetnek. „A cseh nemzettel való testvéri együttélésért széliünk síkra az új Csehszlovák Köztársa­ságban — mondja a Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szep- témber 1-jén kiadott felhívá­sa. — Fegyverbe szólítjuk a nemzetet, harcra ellenségeink és hazai szekértolóik ellen, hogy a szlovákok a szabad Csehszlovák Köztársaságban a saját akaratuk szerint ren­dezhessék be életüket.” A európai népek antifasisz­ta küzdelmének történetében a szlovák nemzeti felkelés a legnagyobb megmozdulások egyike. Hőse a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt vezette szlovák nép. Nem véletlen, hogy a kom­munisták lettek a felkelés vezető politikai erejévé. A kommunisták voltak a dol­gozó nép osztály- és szociá­lis érdekeiért folytatott -küz­delem következetes harcosai, a München előtti köztársaság­ban és a burzsoázia szégyen- teljes kapitulációja után is. A leninizmus eszméivel felvértezett CSKP bátor for­radalmi célt tűzött maga elé: a hitleri fasizmus elleni né­pi felkelés megszervezését, a szociális igazságon alapuló népi demokratikus köztársa­ság létrehozását. S célját meg is valósította. A kommunis­ták kezdeményezésére meg­alakultak a forradalmi nem­zeti bizottságok, létre jött az ellenállás nemzeti egysége. S a kommunisták voltak azok, akik elsőként ragadtak fegyvert. Csehszlovákia Kommunista Pártja a felkelésben értékes gyakorlati tapasztalatokat szerzett a munkás-paraszt szövetség vezetésében, a for­radalmi politikai átalakulá­sok megvalósulásában. E gyakorlat nem kis jelentősé­ge abban rejlik, hogy gazda­gította a nemzetközi kommu­nista mozgalom tapasztalata­it, a nemzeti és nemzeti de­mokratikus forradalom szo­cialista forradalomba való át­menete számos kérdésének megoldásában. A szlovák nemzeti felkelés a szovjet nép hősiességének hatására lobbant lángra. „Vi­tathatatlan tény, — írta Gu„- táv Husák —, hogy már a felkelés kezdetén megérke­zett a szovjet segítség, az egyedüli és döntő segítség ahhoz, hogy náci diviziókkal két hónapig harcba szállhas­sunk.” A partizánharcok szervezé­sében elsőként a Vörös Had­sereg azon tagjai nyújtottak segítséget, akiknek sikerült megszökniük a német kon­centrációs táborokból. Július és augusztus folyamán par­tizán szervezőcsoportok ér­keztek Szlovákia területére. Szeptember elején pedig megérkeztek az első fegyve­rek a „Három tölgy” (a mai Szliács) repülőterére. A duk- lai és a felkelési harcok so­rán így született az egyik gondolat, a jelszó: „örök időkre a Szovjetunióval!” A harc kimenetelét eldöntő erő a szovjet nép volt, hogy mai békés jelenünkért 140 ezer vörös katona vére hullott. .Élők emlékezzetek! — hir­deti az emlékművek kőbe vé­sett felirata. Ezek a szavak elsősorban az ifjúsághoz szólnak, mert főleg nekik kell megismerniük, magukévá fenniük azokat az értékeket, elveket, amelyekért a szlovák nép 1944 augusztusában harc ba indult. Mikro-szemsebészeti klinika a Szovjetunióban Üj mikro-szemsebészeti klipi ka létesül az egyik legismer­tebb szovjet szemsebész, Szvjatoszlav Fjodorov vezetésé­vel. A betegeket „futószalagon” —, amelyet „Romaska” (Kamilla) névre kereszteltek el — operálják, és minden sebész azt a műtéti beavatkozást végzi el, amelyhez a leg­inkább ért. A képen: A klinika műtőjében, ahol egyszerre nyolc műtőasztalon operálnak. Ötoras műn Ica beszüntetés Igazgatóválság a Kner Nyomdában az új igazgató iránt fejez-

Next

/
Thumbnails
Contents