Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

2 NOGRAD 1988 AUGUSZTUS 26., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács Kétnapos konferencia kezdődött Szirákon A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén megvitatta a gaz- • dasági társaságokról és a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény tervezetét, va­lamint az .általános forgalmi adóról és a személyi jövede­lemadóról szóló törvény mó­dosítására tett javaslatokat. Úgy határozott, hogy a két új törvény megalkotásá­ra, valamint az említett, ha­tályban lévő két törvény mó­dosítására vonatkozó törvény­javaslatait, az Országgyűlés­nek benyújtja, s kéri ezeknek az őszi ülésszak napirendjé­re való felvételét. A Minisztertanács megtár­gyalta a táppénzek 1988. évi alakulását, 1 és módosított egyes táppénzszabályokat. Egyúttal tájékoztatást kapott a társadalombiztosítás finan­szírozásának korszerűsítésé­ről. A kormány áttekintette a költségvetési reformmunkák jelenlegi helyzetét, és elfo­gadta a feladatok ütemezé­sére tett javaslatokat, Egyet: értett azzal, hogy erről a ■ pénzügyminiszter az Ország­gyűlésnek tájékoztató jelen­tés; nyújtson be. it A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tá­jékoztatón az egyes főbb na­pirendi pontok előadóiként ] * vett dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi mi­niszter és Villányi Miklós pe n zü gy mi n i szter. Marosán György kormányszóvivő mindenekelőtt az ülés han­gulatáról, , élénk vitaszelle­méről, a tanácskozásra ál­talánosan jellemző megálla­pítások vól tájékoztatta a saj­tó képviselőit, majd átadta a szót a meghívottaknak, Csehák Judit a társada­lombiztosítási rendszer re­ft-! mkoneepciójáról szólva kiemelte: a kormány a dön­tés értelmében javasolja majd ■a parisamentnek, hogy a költ­ségvetési reform részeként válassza le a társadalombiz­tosítás gazdálkodását ’az álla­mi költségvetésről. A táppénzszabály módosí­tása kapcsán Csehák Judit bejelentette, hogy október Í jéi hatállyal megváltozik a táppénzszámítás rendje. A 31 napnál nem hosszabb ke­resőképtelenség idejére járó táppénz megállapításánál a tavalyi bruttósíto-tt átlag-ke­resetbe nem számít bele az év végi részesedés és a jutalom összege. Ez a módo- sítás megszünteti azt az el­lentmondást. hogy a táppénz igénybevétele esetén a havi nettó kifizetés összege meg­haladja a bérfizetés -nettó összegét. Ez az intézkedés a januártól kézhez kapott táp- pénz összegét, körülbelül 10 százalékkal csökkenti. Ezzel összefüggésben Ma­rosán György bejelentette azt is: a Szociális, és Egészség­ügyi MinTszténüsn kezdemé­nyezésére a kormány csü­törtökön döntött arról, hogy a 70 évein felüliek számára — ugyancsak október Tjétől ■kezdődően — kétszázalékos d.e minimum 100 forintos nyugdíjemelést vezetnek be. Ennek az idei évre a kiha­tása körülbelül 300 millió forint. Elhangzott sz is, hogy a 70 évep felüliek' körében a házastársi pótlékot i,s ki­egészítik ennek az összegnek a felével. • Egy pontosító kérdésre reagálva C.sehák Judit el­mondta azt is, hegy a szak- szervezetekkel egyetértésben a tápénzsziámitásmaik egy olyan módosításéval ét tettek egyet, amely szerint az év végi nyereség, .az egyszeri jutalom és a hűségjutalom nem számít bele a rövid ideig, t31 napig terjedő táp­pénz alapjába. Villányi Miklós elmondta, hogy a kormány azokat ’aiz adótörvénye ke t tó rgyalt a. amelyeket a parlament az október elejei ülésén tűz napirendiére. Ezek közül az egyik új, rendkívül nagy je­lentőségű szabályozás az egységes -vállalkozási adó­törvény. A pénzügyi tárca vezetője utalt arra i®, hogy a napi renden- szerepelt, a magén- szeméi yek jövedelemadó já- nak és az általános forgal­mi adónak a módosításai is. Ezzel összefüggésben hang súlyozta, hogy Háncs szó általános felülvizsgálatuk ■ ról, ahhoz legalább egy, év tapasztalataira van szükség. Most tehát elsősorban azok­nak a negatívumoknak, jog­hézagoknak, különböző el­lentmond,ásóknak a megszün­tetésére törekedtek, ame­lyek akadályozzák az adó­rendszer gyakorlati műkö­dését.. Hangsúlyozta, hogy néhány intézkedés vissza­menőleges, de kizárólag csak olyanok, amelyek a la­kosság, vagy a gazdálkodó szervek számára nem jelen­tenek hátrányt. Az új in­tézkedések tehát n,em lesz­nek alapvető jelentőségűek, de néhány ponton azért lé­nyegesek, így a magánsze­mélyek jövedelemadójánál aiz előlegfizetési rendszer problémáira vonatkozóan. E tekintetben a legnagyobb szélsőségek korrigálására van szükség. Ennek általá­nos korrekciójára ugyan­csak az egyévi tapasztala­tok birtokában lesz lehető­ség. Kitért arra is, hogy a szakszervezetek kezdemé­nyezésére a háromgyerme­kesek évi 12 ezer forintos adókedvezményét kiterjesz­tik a két gyermeket egyedül nevelőkre. A továbbiakban Marosán György a társasági törvény­nyel foglalkozó javaslatot ismertette, kiemelve ezzel kapcsolatban; a legfonto­sabb kormányzati szándék a gazdasági szervezet át­alakításának és a vállalko­zások nagyobb arányú kibon­takoztatásának a meggyor­sítása. Informálták az újságírókat aprói is, hogy .a Központi Statisztikai Hivatal1 elnöke tájékoztatta a kormányt aiz első fél év ármozgásairól, valamint arról, hogy a KSH előrejelzése szerint az idei áremelkedés mértéke maxi­mum 17 százalék lesz. A kormányszóvivő beszá- / mólt arról, hogy a Minisz­ter tanács meghallgatta Med- gyessy Péter miniszterelnök- helyettes beszámolóját a pé­csi bányában történt mun­kabeszüntetésről. A kormány — a jelenlegi helyzetben természetesnek elfogadva — sfflijnó latosnak t e kirnte t te. hogy ebben a konkrét ügy­ben ilyen eseményre került sor. Ügy ítélte meg, hogy ez elkerülhető lett volna, mi­vel az alapvető kiváltó ok a vállalati vezetés bizony­talansága és gyengesége volt. Más - vállalatoknál ugyanis ez a probléma nem lépett föl. A szóvivő kijelen­tette: a kormánynak a bá­nyászat jövőjéről átgondolt és elfogadott koncepciója van, amelynek lényege, hogv a bányászatra hosszú távon szükség van. De nem álta­lában a szénbányászatra, hanem a gazdaságos szén­bányászatra van szükség. (Folytatás az 1. oldalról.) példán keresztül még job­ban megvilágíthatom a gon­dokat. Ha Nyugat-Németor- szágban a vállalatoknál levő tőkével nem „játszanának” a pénzpiacon, hanem a gaz­daságot finanszíroznák, meg­szűnne a munkanélküliség. Azonos kérdést tettünk fel dr. Szabó-Pelső'czi Miklósnak is, a konferencia életrehívó- jának, az MTA VKI tudomá­nyos tanácsadójának: — A gondok gyökere a hetvenes évek végéig vezet, az olajválság kirobbanásáig. Megindult a pénzügyi speku­láció, mert sajnos ezen a piacon a pénz sokkal hama­rabb és jobban gyarapszik, mintha mondjuk kenyér­gyárba fektetnék. Magyaror­szág számára igen nehez fű­adat a nemzetközi pénzügyi - rendszerhez való csatlakozás, de elkerülhetetlen. Elsősor­ban azért, mert adósságállo­mánya megközelíti a nemze­ti jövedelem szintjét, azaz egy veszélyes zónát Fíkete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese is aláhúzta, hogy Magyarország számára nincs politikai aka­dály a nyugati gazdasági „technológiák” gondolkodás- módjának átvétele előtt. En­nek a gondolkodásnak a hi­ánya a problémák kéthar­madát jelenti ma itthon. A monetáris rendezés — a kap­csolódás megteremtése érde­kében — két területen elen­gedhetetlen. Egyik a világ­piaci árrendszerhez való kö­zeledés, másik pedig a devi­zagazdálkodás átalakítása, azaz a forint fokozatos le­értékelése. Végezetül azt kérdeztük Mándy professzortól, hogyan oldható fel a világ adósság­állományának és a monetá­ris közgazdaság-politikának a dilemmája: — Egyfelől azt kell vizs­gálni, hogyan keletkezett az adósságállomány, másfelől a megoldást kell keresnünk. Az ok a ’79-ben bekövetkezett amerikai .pénzügyi politiká­ban keresendő, a kamatlá­bak emelésében, valain nt az olajválságban. A gazdaságok működéséhez ilyen áron is kellett a tőke, ez vezetett az eladósodáshoz. Megoldás csakis a termelés megjavítá­sával, a kamatlábak csökken­tésével érhető el. (németh) fi mecseki szén medenceben Nyugodt zavartalan munka Az egy napig tartó mun­kabeszüntetés után lecsil­lapodtak a kedélyek a me­cseki szénmedence bányái­ban. Csütörtökön reggel nyugodt légkörben szálltak le a bányászok a szénter­melő üzemekben és zavar­talanul megkezdődött' a mű­szak. Göndöcs István, a Mecseki Szénbányák gaz­dasági vezérigazgató-he­lyettese elmondta az MTI munkatársának, hogy a bányák műszaki állapo­tában nem következett be leromlás, a karbantartó, a biztonságtechnikai és- a munkavédelmi szolgálat tagjai folyamatosan dol­goztak. A pécsi bányászok szer­da délutáni gyűléséről, amelyen elfogadták a meg­egyezést é,s befejezettnek nyilvánították a leállást, videofilm készült, s azt még az esti órákban levetítették Vasason és Komlón is, ahol ugyancsak megtárgyal­ták az eseményeket. A munkabeszüntetés kö­vetkeztében szerdán körül­belül 2500 tonnával keve­sebb szenet küldtek fel­színre a .mecseki bá­nyászok, mint más na­pokon. A 8500 tonna kö­rüli napi termeléshez ké­pest tehát nem nagy a kiesés, ám ennek , pótlása további kiadásokat jelent a pénzügyileg js amúgy is nehéz helyzetben levő vál­lalat számára. A termelés- kiesést szabadnapi műszó- kok szervezésével igyekez­nek pótolni.. Mint ismeretes, a leállást közvetlenül kiváltó ok a hűségjutalmak várható csökkenése volt A vállalat ugyan bruttósította a ju­talmak összegét, ám azok — a személyi jövedelem- adó és más okok miatt — elmaradtak a tavalyitól, mégpedig fejenként. mint­egy 10 ezer forinttal. Ere­detileg 106 millió forint nettó hűségjutalom kifi­zetését tervezték, de végül is mintegy 50 millió fo­rinttal nagyobb összeget fognak kiosztani, s ezzel elérik az egy műszakra eső jutalom tavalyi mérté­két. Pénteken megkezdik a hűségpénz összegét fel­tüntető listák kifüggeszté­sét az üzemekben, egy hét múlva pedig megtörténik a kifizetés is. (MTI) Kormányzati döntés Mi lesz a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat sorsa? Berecz Frigyes nyilatkozata A csapadék valamit segített (Folytatás az 1. oldalról.) kielégítéséhez. A 277 hek­táron termesztett naprafor­gó betakarításához szeptem­berben kezdenek hozzá. Szá­mításaik szerint 10—12 nap alatt végeznek ezzel a mun­kával. Az -őszi búza és a tavaszi .árpa alá való szántást a héten megkezdték. Az előb­bi . két Kalászos gabonán kívül — beleszámítva az egyéb növényeknek készí­tendő magágyakat is —, no­vember 7-ig 1300—1400 hek­táron végzik el a szántást. C él évszázados jubi- ‘ leumát. ünnepelte csü­törtökön a Magyar Nemzet, a Hazafias Néfront napi­lapja: 1938. augusztus 25- én került először utcára az újság, amely a progresszív magyar zsurnalisztika és az irodalom jeles képviselői­nek írásaival szállt szembe a fasizmus fenyegetésével. Az évforduló alkalmából délelőtt emléktáblát1 avat­tak a fővárosban, az Aradi utcai Globus Nyomdának, a. szerkesztőség egykori épületének falán. Az ava­tóünnepségen. részt vett a hazai politikai és kultu­rális élet főbb kiemelkedő személyisége. Negyvenhat mii,Utóiméíer eső áztatta a rétsági termelő- szövetkezet földjeit. Sajnos, a későn érkezett égd áldás mér nem segített a 150 hek­táron1 .termesztett csdlliag- fürfnek, valamivel javítot­ta az 50 hektárról betaka­rításra váró cukorrépater­més kilátásaid, de n,em sokait segített a 250 hektárt magába foglaló napraforgó­nak. Az eső viszont minden területen felgyorsította.' a talaj munkát. Befejezéshez közeledik a tarlóhántás, fo­A magyar szellemi' élet ötven évvel ezelőtti jeles eseményére emlékezve Hu­szár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, az ünnep­ség szónoka hangsúlyozta: 1938-ban kiélezett politikai viszonyok között jött létre a-lap, az ' alapító Pethő Sándor egy revid, átm^peti időszak tétova politikai. Kí­sérletei közepette indította útjára napilapját. lyiik «1 100 hektáron termett kukorica silózása, 150 hek­táron kerül a földibe az is­tálló-, 600 hektáron pedig a termést növelő folyékony műtrágya. Az előbb felso­rolt munkák elvégzése után az őszi mélyszántással foly­tatják tevékenységüket. Az elkészített magágyba őszi búzából 100 hektárral ke­vesebbet vetnek, mert ke­vés a nyereségtartalma. Tavaszi árpából 250 hektá­ron kerül a mag a földbe Az őszi vetésekkel előrelát­hatólag október 20-ig végez­nek. A lap életének első hat esztendeje mellett példa­mutató időszakként’ tart­hatjuk számon a koalíciós korszak Magyar Nemzetét is — mondotta Húszát István. A márványtábla az el­múlt' ötven év küzdelmei­nek emléket állítva nem­csak a Magyar Nem­zet múltját idézi, hanem azt is hirdeti, van és lesz is ez ez újság — mon­dotta befejezésül a HNF OT főtitkára Illyés Gyula gondolatával zárva beszé­dét: . legyen elegendő hűségünk és szívósságunk, mert ettől áll egybe egy- egy ország, s lesznék nem­zetté a nemzedékek”. A kormány, illetékes veze­tői szerdán döntöttek a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vál­lalat sorsáról, miután a sza­náló szervezet bejelentette, hogy nem lát lehetőséget az eladósodott vállalat állami segítséggel való talpraállítá- sáraí. A döntésről Berecz Fri­gyes ipari miniszter tájékoz­tatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a vállalat adóssága és vagyona között igén jelentős a különbség — a mintegy 17 milliárd forin­tos adóssággal szemben alig több mint kétmilliárd forint értékű a vagyona —, ekkora tartozást á vállalat nem tud önerejéből rendezni, a költ­ségvetésnek’pedig sem mód­jában, sem pedig szándéká­ban nem áll azt átvállalni. Az érintett társadalmi és szakmai szervezetekkel egyetértésben végül is olyan kormányzati döntés- szüle­tett, hogy a Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat bu­dapesti törzsgyára — a bir­tokában lévő anyagi és szel­lemi potenciál egységes meg­őrzése, a veszteségek mini­málisra csökkentése érdeké­ben — irányított, gyorsított és egyszerűsített felszámo­lásra kerül, várhatóan még szeptember végéig. ' A hazai vasúti járműgyártás fenn­tartása érdekében azonban ez a tevékenység ezt követő­en részvénytársaság formá­jában újjászerveződik. A részvénytársaság tagjai a vállalat hazai vevői, beszállí­tói, s pénzintézetek lesznek, de ajánlatot tettek a részvé­telre külföldi cégeknek is. A Ganz Mozdony- és Vagon­gyár Vállalat két leányválla­lata egy-egy önálló vállalat­ként működik tovább; az átszervezés a tervek szerint még e hónapban megtörténik. A leányvállalatok önállósítá­sával a Ganz mozdony- és vagongyár 3200 dolgozója közül mintegy kétezernek a sorsa megnyugtatóan rende­ződik: várhatóan a törzsgyár dolgozói is megtarthatják munkahelyüket, csak1 a mun­káltatójuk lesz más. Az újjászerveződő vállala­tok nem maradnak munka nélkül, mert már eddig is mintegy 3 milliárd forintos hazai és külföldi megrende­lésük van a jövő év közepé­ig szóló szállításokra. Szá­mos olyan gazdaságosan elő­állítható termékük van, ame­lyek iránt jelentős a fizetőké­pes külföldi kereslet. Így például a jelenlegi Ganz Acélszerkezeti Leányvállalat vasúti kerékpárjai önmaguk­ban is kelendőek, több kül­földi cég is szeretne együtt­működni ezeknek a termé­keknek a gyártásában, vagy az ezekből készült vasúti forgózsámolyok előállításá­ban. A Ganz Szerelvény- és Gépgyártó Leányvállalat vas- szerkezeti termékeinek, vas­úti kocsiszekrényeinek is kí­nálkozik piac. A vasúti jár­műgyártás fennmaradásában leginkább a hazai vevők ér­dekeltek, ez egyben közleke­déspolitikai kérdés is. A MÁV például 1995-ig annyi motorvonatot kíván forgalomba állítani, ameny- nyii' önmagában is elegendő munkát biztosít az újjászer­veződő vállalat számára. A BKV a Szovjetunióból is tudna metrókocsikat vásárol­ni. de a korszerű villamo­sok importja gondokat okoz­na. Ugyanakkor exportra is jó kilátások vannak; a Ma­laysia számára készülő sín- buszcsalád első szerelvé­nyei a napokban indultak útnak. A helyzet rendezésére a kormány elé terjesztett ja­vaslatában az Ipari Minisz­térium Vezetése abból indult ki. hogy nem hagyhatják szétforgácsolódni azt a szak­mai, szellemi kultúrát, amely a vállalatnál az elmúlt évti­zedek, alatt felhalmozódott ennek érdekében minél ki­sebbre kell szűkíteni á fel­számolásra ítélt kapacitást. Ugyanakkor elejét kívánják venni annak a súlyos és fáj­dalmas folyamatnak, amely egy-egy vállalat felszámolá­sával együttjárhat, s akár évekig is eltarthat. A javas­lat megtételénél azt is mér­legre tették, hogy az az adós­ságállomány^ amelyet most felrónak a vállalatnak, a Ganz-MÁVAG múlt év végi átszervezéséből adódó kény­szerű örökség, amikor is a nagyvállalatnak. ,szinte min­den adósságát erre a válla­latra terhelték át. (MTI) Ötvenéves a Magyar Nemzet

Next

/
Thumbnails
Contents